Az alkohol drámai hatással van az emésztőrendszerre. Amint az alkohol bejut az emésztőrendszerbe, átjut a véráramba. A máj azonnal elkezdi az etanolt acetaldehidnek nevezett anyaggá alakítani. Tehát az alkohol vagy az acetaldehid felelős az emésztőrendszer minden elemének károsodásáért. Az első rendszer a gyomor, ahol gyomorsav termelődik az élelmiszerek megemésztésére, valamint a baktériumok és kórokozók elpusztítására. Az alkohol károsítja ezt a rendszert az emésztési útvonalak leállításával és a sósav felszabadulásával. Az alkohol kortizol felszabadulását okozza a szervezetben, ami lényegében leállítja az emésztési utat. Az epekövek és az epehólyag eltávolítása nagyon gyakori az alkohollal élőknél. Az epehólyagot gyakran eltávolítják és ez tovább súlyosbítja a táplálék emésztését, mivel az epehólyag epét termel, amely a zsírok emésztéséhez szükséges. A hasnyálmirigy egy másik szerv, amelyet súlyosan károsít az alkohol, és az akut hasnyálmirigy-gyulladást szinte mindig az akut alkoholmérgezés okozza. A hasnyálmirigy felelős az enzimek felszabadításáért a cukrok, szénhidrátok és fehérjék megemésztésére az ételeinkben. Nem csoda, ha az emésztőrendszer összezavarodik az alkoholfogyasztás után. Ez a második részhez vezet. Azonban először is fontos megjegyezni, hogy az étkezés célja az, hogy tápanyagokat vonjunk ki az élelmiszerből az energia és a mindennapi élet érdekében.
A második rendszer a vékonybél. A vékonybél fő feladata a tápanyagok felszívása és kivonása az ételből. Az alkohol jelenléte a vékonybélben károsítja, kilyuggatja és alapvetően gyulladásban tartja azt. A vékonybélben az úgynevezett „szivárgó bél” szindróma fordulhat elő. Bár ezt a kifejezést a hagyományos orvoslás nem fogadja el könnyen, szakirodalom támasztja alá, hogy a vékonybél károsodása esetén szivárgó bél valóban előfordul. A szivárgó bélrendszert az alkohol és más méreganyagok lyukai és károsodása okozza. A szivárgás lehetővé teszi a normálnál nagyobb élelmiszer-, baktérium- és méreganyagok bejutását a véráramba! Normális esetben ezek az anyagok a zárt emésztőrendszerben maradnak, majd kiürülnek, de szivárgásuk miatt átjuthatnak a nagyon sérülékeny véráramunkba. Ezek a nagyobb élelmiszerrészecskék a véráramban hozzájárulhatnak a hirtelen fellépő élelmiszer-érzékenység kialakulásához, például glutén, tejtermékek, kukorica vagy szója, mivel a szervezet nem ismeri fel őket ebben a nagyobb formában.

A harmadik rendszer a vastagbél, ahol elsődlegesen megtalálható a bélmikrobióma. A bélmikrobióma állítólag több millió különféle baktériumból áll, amelyek harmonikusan élnek, segítve a tápanyag-anyagcserét, sőt a hangulat kedvéért a szerotonintermelést is. Az alkohol lényegében sterilizálja vagy „megöli” a jótékony baktériumokat. A baktériumok nem tudnak túlélni mérgező környezetben. Gyakran a jótékony baktériumok elpusztulnak, és a mikrobiomot patogén baktériumok uralják.
Az emésztőrendszer károsodása az egész szervezetre kihat. Ha kevés a gyomorsav és károsodott az enzim- és epetermelés, akkor nem tudjuk megemészteni az ételt a megfelelő tápanyag-kivonás érdekében. A vékonybél nem képes sok tápanyagot kinyerni az élelmiszerből és a nagyobb élelmiszerrészecskék átjutnak a véráramba, ami fokozza a gyulladást. A gyulladás hozzájárulhat a fáradtsághoz, a fájdalomhoz, az álmatlansághoz, a pajzsmirigy- és a hormonrendszer nem megfelelő működéséhez. A szervezetünk fenntartásához nincs szükségünk az alkoholra.
Az alkohollal való viszonyunk alapvetően négyféle lehet. Absztinens, aki soha nem iszik semennyit; mértékletes fogyasztó, aki az ajánlott határok között marad; nagyivó, akinek a fogyasztási mennyiségéből már komoly problémája lehet; alkoholbeteg pedig az, akinek az italozás befejezése olyan komoly problémákat okoz, hogy azok leküzdéséhez terápiára van szüksége. A legtöbben mértéktartónak gondoljuk magunkat az italozás terén, illetve biztosak vagyunk abban, hogy nem érhet minket egészségkárosodás. Azonban a tényleges mércét nem a szubjektív megítélésünk adja, hanem a szervezetünk élettani korlátai. Csak 18 éves kor után fogyasszunk alkoholt! 10 gramm alkoholt tartalmazó ital számít egy standard egységnek. Az alkohol hatása nem csupán a bevitt mennyiségtől, hanem annak felszívódási és lebomlási sebességétől is függ (például evés után, teli gyomorból lassabban jut be a véráramba).

A másnapossággal járó fejfájást egy, a bomlás során felszabaduló molekula - az acetaldehid - okozza. Bár ez a kellemetlen állapot hamar elmúlik, az ajánlott mennyiség feletti alkoholfogyasztásnak számos hosszú távú, negatív hatása van. Rontja az életminőséget, sőt, meg is rövidítheti az életet. A szervezetre gyakorolt hatás mértékét a véralkoholszint mutatja meg. Minél nagyobb ez az érték, annál erősebb ez a hatás.
Az alkohollal kapcsolatos kockázatok közé tartozik a keringési betegségek megnövekedett kockázata, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a májkárosodás veszélye, ideértve a zsírmájat, hasnyálmirigy-gyulladást és cirrózist. Az IARC szerint az etanol karcinogén hatású lehet, és a rákkockázat nő a fogyasztás növekedésével. Az immunrendszerre gyakorolt hatás részben a bél mikrobiomára gyakorolt hatásokkal magyarázható, és gatolja a gyulladásos válaszokat is.
A dopaminszint növekedése és a jutalomközpont aktivitásának fokozódása hozzájárul az alkoholaddikció kialakulásához. Minél több alkoholt fogyaszt valaki, annál nagyobb a függőség kialakulásának valószínűsége. A neurokémiai hatások közül kiemelkedő a GABAerg és glutamatergikus rendszerek módosulása, amelyek befolyásolják a mozgást, a memóriát és a hangulatot. A kisagy és a hipotalamusz egyes magjai kiemelt szerepet kapnak ebben a folyamatban: a kisagynak a koordinációért, a hipotalamusznak pedig a jutalomért és a memória-összetartásért felelnie kell.

Felszívódás, metabolizmus és végső sorsa
Az alkohol főként a gyomorban és a vékonybélben szívódik fel. A véráram a májon keresztül jut tovább, ahol az alkoholt oxidáció útján bontják le. Az első lépésben acetaldehid keletkezik az alkohol-dehidrogenáz (ADH) katalizálásával, majd az aldehid-dehidrogenáz (ALDH) az acetaldehidet ecetsavvá alakítja. Ezt követően az acetátATP-képzésre vagy zsírraktározásra szolgáló energiaforrásként hasznosul. A máj átlagosan óránként körülbelül 0,1 gramm alkoholt képes lebontani testsúlykilogrammonként. A maradék kis mennyiséget kilélegzett levegő, vizelet és izzadság formájában választódik ki. A levegőben kimutatható alkoholszint külön is szolgáltatja a mérés alapját a közlekedésbiztonságban.
A gyomorban és a vékonybélben zajló folyamatok megváltoztatják az emésztést és a felszívódást, amely hosszú távon tápanyag-kihasználási problémákat és gyulladásokat okozhat. A véráramba kerülő nagyobb élelmiszerrészecskék allergiás és intolerancia-szerű reakciókat válthatnak ki, és a gyulladásos folyamatok fokozhatják a fáradtságot, fájdalmat, álmatlanságot és hormonális rendellenességeket.
Kockázatok, hatások a szervrendszerekre és hosszú távú következmények
Az alkohol a központi idegrendszerre kifejtett hatásai tagadhatatlanok: a GABA-receptorok fokozott érzékenysége, a glutamát receptorainak módosítása és a dopaminrendszer befolyásolása mind összességében befolyásolják a viselkedést, a memóriát és a koordinációt. A kisagy és a hipotalamusz érintettsége magyarázza a mozgás koordinációjának romlását és a jutalomközpont aktiválását.
Az alkoholfogyasztás hosszú távon májkárosodást okozhat: zsír- és alkoholos májbetegség, majd cirrózis és májkárosodás. A pancreatisz vagy hasnyálmirigy-gyulladás, a gyomor- és bélrendszeri kockázatok, a cardiovascularis problémák, az emlő- és gyomorrák kockázatának növekedése is összefüggésben áll a tartós alkoholfogyasztással. A rákkockázat növekedése az etanol karcinogén tulajdonságai miatt valóságos és bizonyított a fajtájától függetlenül.
Emellett az immunrendszer gyengülése és az inzulinszabályozás zavarai általános egészségügyi kockázatokat jelentenek. Fiatal korban különösen káros lehet az agy fejlődésére és a testi-lelki fejlődésre, ezért a fiataloknál megnövekedett a krónikus problémák és a függőség kialakulásának kockázata. A terhesség alatt az alkoholfogyasztás fetális alkohol spektrumzavarokat okozhat, beleértve rendellenességeket és idegrendszeri károsodást.

Érzelmi, pszichológiai és társadalmi hatások
A mentális egészségre gyakorolt hatások: a szorongás és a depresszió megjelenése vagy súlyosbodása alkoholos állapotban, illetve józanodás után gyakoriak lehetnek. A függőség kialakulása öngerjesztő kör, amely a személyt és a környezetét is sújtja. A társadalmi problémák közé tartozik a családi diszfunkció, a büntetés és a balesetek kockázatának növekedése. A terápiás és pszichológiai beavatkozások nélkülözhetetlenek lehetnek a kilábaláshoz.
Kalóriatartalom és testsúly: az etanol kalóriát jelent, amely üres kalória, és hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz. A napi energiaegyensúly részeként érdemes figyelembe venni a beverage-k kalóriáit, különösen a diéták során. A vörösbor vasat is tartalmazhat, de a kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód fontosabb.
Az alkohollal kapcsolatos mérgek és a mikrobióma fejlődése összefügg a tápcsatorna állapotával és az immunrendszer válaszaival. A diszulfiram nevű vegyület hatására az aldehid-dehidrogenáz gátlása miatt mérgezési tünetek léphetnek fel, és ezt alkalmazzák alkoholbetegség terápiájában. A terhesség alatt a magzat védelme érdekében kerülendő az alkoholfogyasztás, mert a fetális fejlődést károsító jelenségek kockázata fennáll.

Gyakorlati adatok és összefüggések
Az alkohol maximálisan közvetíti a véráramba kerülő hatásokat, és a véralkoholszint az egyik legfontosabb mérőszám. Az átlagos felnőtt szervezetének lebontási képessége körülbelül 10 gramm/óra, ami egy korsó sör vagy egy pohár bor esetén láthatóvá válik. A mérhető véralkoholszint és a hozzá kapcsolódó hatások szoros összefüggést mutatnak a szervezet egyedi állapotával és a bevitt mennyiséggel.
A fizikai és kognitív teljesítmény romlása már kis dózisok esetén is megfigyelhető, és a vezetésnél különösen veszélyes lehet. A nők és férfiak között is eltérések figyelhetők a véralkohol-koncentráció gyorsabb csúcspontja és lassabb lecsengése miatt, ami a máj metabolikus képességeinek különbségéből adódhat. Az alkoholfogyasztás mértékét és gyakoriságát érdemes személyre szabottan megítélni a biológiai tényezők figyelembevételével.

Általános következtetések
Nem létezik biztonságos mennyiségű alkoholtartalmú ital mindenki számára. A mérsékelt vagy korlátozott alkoholfogyasztás sem zárja ki teljesen a lehetséges egészségügyi kockázatokat. A hosszú távú alkoholfogyasztás negatív hatásai széles skálán mozognak, a májtól az idegrendszeren át a pszichés és társadalmi területekig. A legjobb megoldás az alkohollal kapcsolatos kockázatok minimalizálása: kerülés vagy minimális fogyasztás kerülete kiemelten javasolt.