A pezsgő, az ünnepek és a jókedv elengedhetetlen itala, hosszú és gazdag történetre tekint vissza Magyarországon. Bár a közvélekedés gyakran Franciaországhoz, Champagne tartományához köti a pezsgőkészítés eredetét, a magyar pezsgőgyártás is büszkélkedhet évszázados hagyományokkal és kimagasló sikerekkel. Ezen örökség kulcsfigurája volt Gráner Károly, akinek özvegye a vállalkozást férje halála után is sikeresen vitte tovább, méltó módon öregbítve a magyar pezsgő hírnevét.
A pezsgő eredete: legendák és valóság
A pezsgő eredetét illetően számos legenda kering, melyek közül a legismertebb Dom Pierre Pérignon, a 17. század végi hautvilliers-i bencés apátság pincevezetőjének nevéhez fűződik. A történet szerint az atya véletlenül fedezte fel a szénsavas bor titkát, amikor egy erjedetlen cukrot tartalmazó palackot nyitott fel, és a felszabaduló szén-dioxid buborékokat látva így kiáltott fel: „Csillagokat iszom!”. Bár a legenda romantikus, a tudományos magyarázat szerint a pezsgőgyártás alapjai már korábban is léteztek, és a folyamatos fejlesztések eredményeként alakult ki a ma ismert technológia. Az angol vastag falú palackok és a parafadugó feltalálása kulcsfontosságú volt a szén-dioxid megtartásában, lehetővé téve a szénsavas bor palackban történő érlelését.
A pezsgő szó magyar megfelelőjét Széchenyi István alkotta meg, aki a „Hitel” című művében nevezte így a francia champagne-t. Ez is jelzi, hogy a 19. század elejére a pezsgő már nem csak az úri közönség kiváltsága volt, hanem egyre inkább teret hódított a magyar társadalomban is.
A magyar pezsgőgyártás hajnala: Pozsony és Pest
A magyar ipari pezsgőgyártás bölcsője kétségtelenül Pozsony volt. Már 1825-ben Fischer János bor- és gyarmati árukereskedő, valamint dr. Schönbauer Mihály orvos alapított pezsgőgyárat, amely a kor legmodernebb technológiáival dolgozott. A vállalkozás hamarosan elismertté vált, és 1842-ben, az első magyar iparkiállításon, Budapesten elnyerte a legjobb magyar pezsgő díját. Később a gyár az osztrák származású Hubert család tulajdonába került, akik sikeresen vitték tovább az üzletet, még a Monarchia széthullása és a gazdasági válságok ellenére is.
Pesten is hamar megjelentek a pezsgőgyárak. 1835-ben Steinbach József kereskedő kísérletezett pezsgő előállításával, majd az 1840-es években Prückler Ignác fűszerkereskedő is bekapcsolódott a forgalmazásba, később pedig saját gyárat is létesített. Az ő pezsgője, a „Kincsem” nevű, a híres versenyló ihletésére készült, és még Rudolf trónörökös is kedvelte.
Gráner Károly és az "Aranyévek"
A magyar pezsgőipar egyik jelentős alakja Gráner Károly (Carl Graner) volt, aki 1840-ben alapította pezsgő-, bor- és szódagyárát, valamint borkereskedését Pesten. Gráner hamar nevet szerzett magának, és a korabeli sajtó is elismerően írt „derék gyárnokunk igen jeles készítményeiről”. A Hetilap 1847-ben kiemelte, hogy Gráner „már régóta tökéletesen s egészen a franczia modort s eljárást követi pezsgő borának készítésében, s terményét tisztaság, állandóság, erős pezsgés, s igenigen kellemes íze miatt, minden külföldi pezsgő bor mellé lelkismerettel állíthatjuk”. A Budapesti Híradó még ennél is tovább ment, kijelentve, hogy „legjobb minden tekintetben azon magyar pezsgő, mellyet Pesten Graner Károly készít”.
Bár Gráner Károly halálának pontos dátuma nem ismert, az 1866-os iparkiállítási hirdetményben már „Graner Károly özvegye (magyar pezsgő)” néven szerepel a vállalkozás. Ez az időszak egybeesik a modern üzletasszony archetípusának számító Veuve Clicquot (özvegy Clicquot) sikereivel Franciaországban. Gráner özvegye, akárcsak a francia példakép, nem esett kétségbe férje halála után. 1871-ben bevették a cégbe elhunyt férje rokonát is, és megalakult a „Graner Károly özvegye és unokája, németül: Carl Graner’s Wittwe et Neffe nyilvános társaság”.
Ez az új felállás is sikeresnek bizonyult. A cég pezsgői kitüntetésekben részesültek: 1872-ben Kecskeméten, 1875-ben Újvidéken és Budapesten is aranyérmet, illetve oklevelet nyertek. A koronázás alkalmával a cég pezsgőit a királynak is bemutatták, és azok általa el is fogadtattak. Az Anyagi Érdekeink című folyóirat 1876-ban így foglalta össze az aranyéveket: „Pergőboraival nagy tetszést aratott Gráner Károly özv. „A czég pezsgői kitüntetésben részesültek…”
A sikersztorinak ismeretlen okokból 1882-ben szakadt vége, amikor a Központi Értesítő hírt adott a cég törléséről. Azonban Gráner Károly özvegyének tevékenysége hozzájárult a magyar pezsgőipar fejlődéséhez és megalapozta a későbbi sikereket.
A pezsgőkészítés technikája: a titkok és a fejlődés
A pezsgőkészítés bonyolult és szakértelmet igénylő folyamat, amelynek során a bor második érlelése a palackban megy végbe. A hagyományos, úgynevezett „méthode traditionelle” vagy „méthode champenoise” eljárás magában foglalja az alapbor házasítását, a tirázslikőr hozzáadását (amely cukrot és élesztőt tartalmaz), a palackban történő második erjesztést, az üledék, vagyis a seprő eltávolítását (degorzsálás), és végül az expedíciós likőrrel való utántöltést, ami meghatározza a pezsgő édességét.
A degorzsálás, azaz a seprő eltávolítása eredetileg rendkívül munkaigényes folyamat volt. A palackokat ferde helyzetben, dugóval lefelé rázóállványokra helyezték, és naponta rázogatva, fokozatosan függőlegesbe forgatva a seprőt a dugóhoz terelték. A modern technológia azonban már rázógépeket használ, és a seprőt lefagyasztva, jégdugóként lövik ki a palackból.
A fejlődés nem állt meg itt. A Loire völgyében és másutt is elterjedt a „méthode Charmat-Martinotti” vagy „Metodo Italiano”, amely során a második erjedés hatalmas, nyomásálló acéltartályokban zajlik. Ez az eljárás gyorsabb és olcsóbb, így a „tankpezsgő” ma már a legelterjedtebb. Bár ez az eljárás kevésbé komplex ízvilágot eredményez, mint a palackos érlelés, a modern technológiának köszönhetően egyre magasabb minőségű pezsgők készülnek így is.
A Hungaria pezsgő: a megújulás és az elegancia szimbóluma
A magyar pezsgőgyártás egyik legismertebb és legelismertebb márkája a Hungaria. Az 1955-ben alapított pezsgőmárka a Törley cégcsoport tudásának és szakértelmének gyümölcse. A Hungaria pezsgő a folyamatos megújulás képességével tűnik ki a tömegből. Az évtizedes tapasztalatokon alapuló gyártási folyamatok és a korszerű nemzetközi technológiák adaptálása révén egy olyan márka született, amelynek neve az exkluzivitással és magas minőséggel forrt össze.
A Hungaria pezsgő stílusos pezsgőzési élményt nyújt, eleganciájával a társasági élet középpontjába helyezve magát. A márka jelmondata, „Hungaria. Pezsgő másképp”, tökéletesen összefoglalja filozófiáját: merészen szakít a korábbi hagyományokkal, túlmutat a szokványos ünnepi fogyasztáson, és a mindennapi élvezetet emeli a luxus szintjére. A Hungaria nem csupán a sztereotípiák ellen küzd, hanem le is rombolja azokat, a pezsgőt stílusteremtő erővel bíró kinyilatkoztatásként azonosítva.
Így készül a PRÁGAI SONKA a KOMÉTÁNÁL, ahol évi 600 ezer sertést dolgoznak fel.
A magyar pezsgő jövője: tradíció és innováció
A magyar pezsgőgyártás ma is dinamikusan fejlődik, miközben a hagyományokat is tiszteletben tartja. Olyan márkák, mint a Törley, a Francois, a Kreinbacher vagy a Sauska, öregbítik a magyar pezsgő hírnevét, miközben új utakat is keresnek. A Tokaj-Hegyaljáról származó furmint és hárslevelű szőlőből készült pezsgők, valamint a Somló-hegy egyedi terroir-jából születő buborékok új dimenziókat nyitnak a magyar pezsgővilágban.
A modern technológiák, mint a biodiverzitásra törekvő ökológiai gazdálkodás, a tudatos és fenntartható energiagazdálkodás, valamint a legújabb pince-technológiai megoldások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar pezsgő a jövőben is méltán képviselje a minőséget és az innovációt. A magyar pezsgőgyártás sikertörténete tehát nem ért véget, hanem új fejezetekkel gazdagodik, bizonyítva, hogy a tradíció és az innováció harmonikus ötvözete képes a legmagasabb színvonalú élményt nyújtani.