Az alkohol szociológiai hatásai: Több, mint társasági ital

A világ minden táján mindig is használtak tudatmódosító szereket, ez nem újdonság. Az embernek időnként szüksége van arra, hogy a racionális gondolkodáson túli világba is elmerészkedjen. Nem mindegy azonban, milyen okból vagy milyen célból iszunk. Aki meditál, ugyanúgy egy másik tudatállapotba akar eljutni, mint az, aki iszik - a különbség azonban nyilvánvalóan jelentős. Kultúránkban évezredek óta benne van az alkoholfogyasztás, sőt, az is, hogy az számít elismerésre méltó viselkedésnek, egyfajta státuszszimbólumnak, ha valójában valaki sokat iszik, és mégsem rúg be tőle. Ha azonban a mélyére nézünk az ivási szokásainknak, meglepő dolgokra bukkanhatunk. A láthatatlan elvárásoknak való megfelelés (igyál és bírjad) párhuzamban állhat kora gyerekkori traumákkal, káros, de beépült szülői és társadalmi elvárásokkal. Az alkoholfogyasztás mögött sok esetben traumatikus tapasztalatok, elfojtott érzelmek és ki nem fejezett, kielégítetlen szükségletek bújnak meg. Az ivás tehát elfogadott, sőt támogatott a mai nyugati kultúrában, arról viszont mélyen hallgatunk, hogy gyakran fogalmunk sincs, hogy miért iszunk, és hogy hogyan kezeljük a saját életünket, hogy ne legyünk rászorulva pótszerekre.

Az alkohol élettani hatásai: Testünk kémiai reakciói

A testünk egy remekül kitalált, tökéletesen funkcionálni képes szerkezet, amely ha vigyázunk rá, sok-sok évtizedig ki tud szolgálni minket. A részünk, nem elválasztható a személyiségünktől, a szellemünktől, a lelkünktől. Amikor eszünk vagy iszunk, az mind hatással van a testünkre is és a lelkünkre is. Az alkohol komoly hormonális és idegrendszeri hatásokat vált ki. Már egyetlen pohár borral, sörrel vagy töménnyel is beindítjuk a kortizol- és dinorfin-termelést a szervezetben: ezek a hormonok rossz közérzetet és depresszív, lehangolt állapotot idéznek elő. Az alkohol metabolizmusa során továbbá acetaldehid keletkezik, amely erős méreg a szervezet számára. Nem vagyunk egyformák, mindenki testére máshogy hat az alkohol, de ezek a kémiai reakciók minden emberi szervezetben működésbe lépnek. A nehézség ott kezdődik, ha nem vagyunk tudatában a folyamatoknak. Ha fogalmunk sincs, mi történik velünk, csak ráülünk a hullámra, a következő pohárra, és hagyjuk, hogy az alkohol által okozott hormonok átvegyék az irányítást a testünkben, a tudatunkban, és végső soron, extrém (de sajnos nem ritka) esetben az életünkben.

Az első pohárral általában még nincs baj. Milyen ideális lenne, ha egész este csak első poharakat ihatnánk sorra! Az első pohár ugyanis egy nagy löket dopamint ad, ami rendkívül kellemes, euforikus, derűs állapotba hoz. Vegyük észre, ez mesterséges módon bevitt dopamin, nem az a fajta, ami természetesen jön egy emberi kapcsolódás, alkotás, gyönyörködés vagy más természetes emberi tevékenység nyomán! A baj ott kezdődik, hogy nagyot ígér az első pohár, aztán ott abba is hagyja, mi meg megyünk utána, hogy ebből még szeretnénk. De a következő pohár már csak kortizolt, stresszhormont szabadít fel bennünk, ami már nem olyan kellemes. Jön tehát az illúzió, hogy majd a következő pohár… És így tovább. Az alkoholos ital mennyisége folyamatosan nő, a hatás viszont nem lesz jobb, sőt, egyre rosszabb, mert hosszú távon belép a képbe egy újabb hormon: a dinorfin. Ez hatásában hasonló a kortizolhoz, rosszkedvet, levertséget okoz, azonban még hosszabb ideig jelen van a szervezetben. A megoldást pedig még egy pohárban látjuk.

Az alkohol hatása a lélekre: A függőség csapdája

A lelkünk ugyanúgy, ha nem még jobban megsínyli a rendszeres ivást. A testi tünetek ugyanis elvonják a figyelmünket a valóban lényeges dolgokról: a családunktól, a munkánktól, a számunkra örömet okozó tevékenységektől, és előbb-utóbb mindent kitölt a sóvárgás - nem is maga az alkohol, hanem az azzal járó röpke jó érzés után. A függőség pedig óhatatlanul kibillent minket az egyensúlyi állapotból, amikor tudjuk, mi fontos, és mi nem - amikor az alkohol hatása alatt vagyunk a józan eszünk nem tud beleszólni a döntéseinkbe, és hosszú távon az embert saját maga belső középpontjától, a lényének a magjától távolítja el. A fókuszba az ital kerül. Eltávolodunk önmagunktól és végső soron az életünktől is.

A társasági ivás pszichológiája: Miért nyúlunk az alkoholhoz?

A jó idő beálltával egyre több embert látni a napsütéses szabadban, vagy a kellemes esti órákban nagy társaságokba verődve italozni. Valamennyien ismerjük az érzést, hogy 1-2 ital után nyugodtabbak, lazábbak vagyunk. Az alkohol segít levetkőzni szorongató gátlásainkat, ráadásul emeli a hangulatot is. Évezredek óta használatos úgynevezett „társas kenőanyagként” annak érdekében, hogy olajazottabban, oldottabban menjenek a társas érintkezések.

Az elmúlt évtizedekben a pszichológusok és kutatók egyaránt igyekeztek tudományos bizonyítékokkal alátámasztani az alkohol hatásai közül az ún. feszültség csökkentő hipotézist. Az elmélet azt mondja ki, hogy az alkohol fogyasztás jutalmazó érzéssel jár. Ennek oka a relaxáló, hangulat fokozó hatásában rejlik. Érdekes tapasztalatokról számolnak be azonban a kutatók. Laboratóriumi körülmények között az alkoholnak sokszor nemhogy a hangulat javító hatását nem sikerült igazolni, de a megfigyelések szerint gyakran még rosszabb is lesz a fogyasztók közérzete. A Behaviour Research and Therapy folyóiratban nemrég megjelent új tanulmány segít megérteni, miből fakadhat a laboratóriumi és a valóéletbeli hatás közötti eltérés. A korábbi kutatások során gyakran tévesen azt feltételezték, hogy az alkohol egyértelmű hatásmechanizmussal bír. Tehát ha alkoholt adunk a laboratóriumban egyedül ücsörgő vizsgálati személyeknek, a szer farmakológiai hatásából kifolyólag a résztvevők mindenképpen relaxáltabbak és vidámabbak lesznek. A valóságban azonban - ahogy Michael Sayette, a Pittsburgh Egyetem kutatója kifejti tanulmányában - az alkohol jutalmazó hatása számos tényező interakciójától függ. Így például az aktuális gondolatainktól, érzelmeinktől és társas közegünktől.

Az alábbiakban 5 jellemzőt ismerhetünk meg Sayette összefoglaló kutatásából, ami segít megérteni, miért nyúlunk az alkoholhoz, ha ismerkedünk.

Az alkohol és a jelen pillanat

Talán azért, mert az alkohol a jelenben tart. Úgy tűnik, mértéktartó alkoholfogyasztás hatására inkább igyekszünk aktívan megélni a jelent, mintsem, hogy a múltba révedjünk. A kutatók ennek igazolására filmre vettek egymással először találkozó, alkohol kíséretében ismerkedő idegeneket. Három csoportba sorolták a résztvevőket. Voltak a mérsékelt alkoholfogyasztók, a nem fogyasztók és akik placebót kaptak (azt hitték, hogy alkoholos italt fogyasztanak, pedig nem). Azt figyelték meg, hogy a már kissé mámoros állapotban lévő személyek aktuális érzelmi állapotát kevésbé befolyásolták korábbi (akár negatív) érzéseik. Ebből azt a következtetést vonta le a szakértő, hogy az alkohol fokozza a jelen pillanat megtapasztalására való képességet. Teszi mindezt anélkül, hogy azt beárnyékolnák a múlt eseményei.

Szorongáscsökkentés, de nem félelemoldás

Ki kell emelni, hogy a mérsékelt alkoholos befolyásoltság nem csökkenti az előrelátható fenyegetéstől vagy veszélytől való félelmet, rettegést. Azonban a váratlan eseményekkel szembeni aggodalmat, illetve a szorongás mértékét képes csökkenteni. Ez is egy magyarázó ok lehet arra, miért nyúlunk szívesen alkohol után társas helyzetekben. Ugyanis azok többnyire nem járnak előre látható fenyegetéssel, ugyanakkor váratlan helyzetekbe hozhatnak bennünket, amelyhez jól jön némi „szíverősítő”. A kutatás során ezt úgy vizsgálták, hogy megmérték, mennyire ijednek meg a résztvevők egy feladatvégzés során. Az ijedés mértékét egy váratlan hangos zajra adott reakció intenzitásával mérték. Két csoportra osztották a résztvevőket: voltak, akiknek szóltak, hogy valamikor a feladatvégzés során egy ártalmatlan, de kellemetlen erősségű áramütést fognak majd kapni. A másik csoportba tartozók számára pedig kérdéses volt, hogy kapnak-e áramot, vagy sem. Az eredmények szerint alkoholfogyasztás hatására csak abban az esetben csökkent az ijedtség és szubjektív aggodalom mértéke, ha a fenyegetés kimenetele (áramütés) bizonytalan volt. Ezek alapján elmondható, hogy az alkohol stressz csökkentő hatása akkor nagyobb, ha nem biztos, hogy van felmerülő fenyegetés. Ha a veszély bekövetkezte pontosan várható, az ivás nem segített a szorongáson.

Figyelmet szűkítő hatás

Amikor alkoholt fogyasztunk, kevesebb a szabad mentális kapacitásunk. Ebből az következik, hogy addig, amíg egy kellemes (nem fenyegető) feladattal foglalkozunk - például beszélgetünk a barátainkkal -, az elménk a szabadon maradt mentális kapacitását nem valószínű, hogy aggodalmaskodásra fordítja. Egy 1988-as kutatás ezt a jelenséget tesztelte. A résztvevőknek azt mondták: hamarosan beszédet kell mondaniuk nagy közönség előtt. Ezután egy józan és egy ittas csoportot alakítottak belőlük. A feladatuk vagy az volt, hogy festményekről vetített képeket kellett nézniük, vagy csak üldögélniük kellett. Azt találták, hogy a beszéd tartásával kapcsolatban felmerülő feszültség és aggodalom mértékének csökkentésében sikeresebbek voltak az alkoholt fogyasztó és képvetítést néző személyek. Az eredmények egybehangzanak az alkohol hatására mutatkozó figyelem-megosztás modellel. Az ittas résztvevők ugyanis képtelenek voltak idegeskedni a beszéd miatt, mert a képvetítés lefoglalta az ittasság miatt beszűkült mentális képességeiket. Ezzel egyidejűleg a figyelem irányítására való képességük is korlátozódott. Fontos megjegyezni, hogy sem az alkohol fogyasztás, sem pedig a képvetítés önmagában nem volt elégséges hasonló hatás kiváltásához. Az ittasság következtében beszűkül a figyelem fókusza.

Kötődés és pozitív érzések fokozása

Nem meglepő, hogy a korábbi alkohollal kapcsolatos kutatás számára nehézséget okozott a szer jutalmazó hatásának bebizonyítása, hiszen a résztvevőket elzárt laboratóriumi szobákban, egyedül tesztelték. Az alkohol hatásának pont az egyik legjelentősebb részét hagyták figyelmen kívül: ez pedig maga a társas közeg. Éppen ezért a jelen kutatások igyekeznek a középpontba állítani, és tanulmányozni az alkohol hatásmechanizmusában résztvevő szociális faktorokat is. Ha visszaemlékszünk a cikk elején említett példára, amikor a vizsgálati személyeket különböző csoportokban levideózták, az ittas személyek megnövekedett közelség-érzésről számoltak be az új ismerősökkel kapcsolatban. Ezen felül jellemzőbb volt rájuk az őszinte, úgynevezett Duchenne-mosoly is a józan vagy a placebót fogyasztó csoporttal szemben. Ami a legmeglepőbb, hogy az alkohol növelte az „arany pillanatok” gyakoriságának megjelenését az ittas csoportban. Arany pillanatnak nevezzük azt, amikor a csoport minden tagja egyszerre mutat Duchenne-mosolyt.

Nemi és személyiségbeli különbségek a hatásokban

A pozitív társas hatásokat - mértéktartó fogyasztás esetén - különösen a férfiak és az extravertáltak tapasztalják meg. Az extravertáltakra különösen jellemző, hogy emelkedett hangulatról és intenzív kötődés-érzés kialakulásáról számolnak be alkoholhasználat hatására. Ez részben segít magyarázatot adni arra is, hogy az extravertáltak körében miért merül fel gyakrabban alkoholprobléma. A nemi eloszlás tekintetében azt találták, hogy a férfiak fogékonyabbak az alkohol társas hatásaira. A következő kísérletet tervezték ennek alátámasztására. A beszélgetés hangerejének mérésével jósolták be a társas összejövetelek „vidámság-faktorát”. A néhány józan nőből álló kis csoport kedélyesebbnek bizonyult, mint a józan férfiakból álló csoport. Azonban ez a nemi különbség eltűnni látszott alkoholos befolyásoltság alatt. Az eredmények abba az irányba mutatnak, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás jutalmazó jellegű a férfi csoportok számára, és ez egy olyan mechanizmushoz vezet, amely lehet, hogy a komoly alkoholfogyasztás útjára viszi a férfiakat.

Végezetül a szakértő kiemeli, hogy még mindig sok felfedetlen oldala van a szociális ivásnak. Mivel a legtöbben nem ülnek le idegenekkel, hanem baráti társasággal fogyasztanak alkoholt, ezért ebben az esetben az alkohol hatásmechanizmusa is kissé eltérő lehet. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a kutatási eredmények áttanulmányozása és megfontolása segíthet a problémás alkoholfogyasztás kontrollálásában is. Ennek egyik módja lehet, ha megértjük az alkoholhasználat jutalmazó mechanizmusát. Így lehetőség nyílik a szerfogyasztáson túl kedvezőbb alternatívák megismerésére, hogy képesek legyünk élvezni társas érintkezéseinket.

Az alkohol mint méreg: Az idegrendszer támadása

Az alkohol nem csupán egy társasági ital, hanem egy toxikus anyag, amely több szinten károsíthatja idegrendszerünket. A tudományos vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy már egy pohár szeszes ital is:

• Tompítja a reflexeket
• Csökkenti a koncentrációképességet
• Gyengíti a térbeli tájékozódást
• Megzavarja az egyensúlyérzékelést.

A rendszeres, jelentős mennyiségű alkoholfogyasztás több módon is károsítja az idegrendszert:

• Pusztítja az idegsejteket (évente akár 10-15% veszteség!)
• Memóriazavart, az emlékezőképesség romlását okozza
• Növeli az időskori elbutulás, a demencia kockázatát
• Csökkenti az idegrendszer rugalmas alkalmazkodóképességét, a neuroplaszticitást
• Rontja a jelátvitelt a végtagok érző és mozgató idegeiben, tartós, kellemetlen láb-, kézzsibbadást vagy akár végtagi bénulást is okozva.

Nyomásérzékennyé teszi a végtagi idegeket, mely miatt akár kéz-, kar- vagy lábfejbénulást is szenvedhet valaki alkoholabúzus után, kényelmetlen testhelyzetben ébredve. Ennek tipikus példája a szombat éjjeli bénulás, a “Saturday Night Palsy”, amikor a hálótárs feje úgy megnyomhatja a vele alvó ittas személy karját, hogy tartós bénulást idéz elő.

A Wernicke-Korsakoff szindróma: Az alkohol súlyos következménye

Ritka B1-vitaminhiányos állapot, amely napjainkban elsősorban alkoholbetegségben szenvedőknél alakul ki. Valójában két egymással összefüggő betegségről van szó:

• Wernicke-encephalopathia: Hirtelen fellépő, súlyos neurológiai állapot.
• Korsakoff-szindróma: Krónikus memóriazavar és kognitív hanyatlás.

Kiváltó ok a B1-vitamin, a thiamin súlyos hiánya, melynek több oka is lehet az alkoholfogyasztás kapcsán:

• Csökkent felszívódás a bélrendszerből: Az alkohol károsítja a gyomor és a vékonybél nyálkahártyáját, ahol a B1-vitamin felszívódik. Ez a nyálkahártya-gyulladás és a bélrendszer diszfunkciója miatt csökkenti a thiamin hatékony felszívódását az ételekből.
• Csökkent bevitel: Az alkoholfogyasztás csökkenti az étvágyat, és emiatt az alkoholbetegek kevesebb B1-vitamint tartalmazó ételt fogyasztanak.
• Fokozott thiamin-felhasználás: Az alkohol lebontásához a máj jelentős mennyiségű vitamint és ásványi anyagot használ fel, beleértve a B1-vitamint is. Az alkoholfogyasztás tehát megnöveli a thiamin iránti igényt, miközben csökkenti annak rendelkezésre állását.
• Csökkent tárolási képesség a májban: A B1-vitamin fő tárolóhelye a máj. Az alkohol károsítja a májsejteket, ami rontja a vitamin raktározási képességét. Ez különösen igaz a rendszeres alkoholfogyasztókra.
• Kiválasztás növekedése a vesékben: Az alkohol növeli a vizeletkiválasztást, ami a vízoldékony vitaminok, így a thiamin fokozott ürítéséhez vezet. Ez gyorsan kimerítheti a szervezet amúgy is csökkent B1-vitamin tartalékait.

Wernicke-encephalopathia tünetei:

• Zavartság
• Szemmozgási zavarok
• Egyensúlyzavar

Korsakoff-szindróma tünetei:

• Súlyos memóriazavar, a rövidtávú memória károsodása
• Konfabuláció: a valós, megtörtént események helyett a kérdésekre zavaros válaszokat ad, és elhiszi, amit így „kitalált”
• Hosszú távú memória töredékessé válása

A megelőzés kulcsa a rendszeres B1-vitamin pótlás, kiegyensúlyozott táplálkozás és az alkoholfogyasztás kerülése. A kezelési lehetőségek közé tartozik az azonnali, nagy dózisú, infúzióban alkalmazott B1-vitamin terápia, a teljes alkoholmentesség és a B1-vitaminban gazdag étrend.

Az alkoholizmus társadalmi és családi vonatkozásai

Sokat hangoztatott tény, hogy az alkoholizmus okozta népegészségügyi, illetve társadalmi probléma szempontjából Magyarország az európai országok között vezető helyet foglal el. Ezt támasztja alá az a szomorú tény, hogy a májzsugorban elhaltak számát tekintve Magyarország nemzetközi összehasonlításban évtizedek óta kiemelkedik. Tény, hogy a házasságok egyharmada bomlik fel az alkoholizmus miatt. A túlzott szeszesital fogyasztásnak jól ismertek a társadalmi hatásai, és az is, hogy ennek a betegségnek leginkább a családban élő gyerekek „isszák meg a levét".

Az alkoholizmus okainak kutatásában egyre nagyobb hangsúlyt kap a genetikai meghatározottság, mégis, bizonyított tény, hogy alkoholista környezetben az örökbefogadott gyermekek is háromszor-négyszer gyakrabban lesznek alkoholisták, mint azok, akiknek szülei nem isznak. Egyértelmű tehát, hogy a környezet is meghatározó szerepet játszik az alkoholizmus kialakulásában. Alkoholista szülővel felnőni nem jó. Mint minden szenvedélybetegségnek ennek is megvan a tipikus lefolyása, forgatókönyve: az alkoholizmus legelőször a családban nyilvánul meg. A gyerekek eleinte nincsenek tudatában apjuk/anyjuk állapotáról, a házastárs is eleinte jóváhagyja az ilyen viselkedést, sőt egyfajta titkos szövetség köttetik a családtagok közt, hisz a család minden tagja titkolja a környezet elől. Kis idő elteltével a beteg alkoholfogyasztás nő, a viták indulatosabbak, már a gyerekek is tudomást szereznek apjuk/anyjuk iszákosságáról. A kellemetlen helyzetekben, és a veszekedésekben az egész család részt vesz. A gyerekek magukba zárkóznak, és állandó feszültségben, félelemben élnek. Szégyellik magukat, szüleiket, bűntudatuk van a kialakult helyzet miatt. Később az alkoholista elveszíti a megbecsülését a családban, összetűzésbe kerül a társadalom által előírt kötöttségekkel, a családi kötelezettségekkel és a saját alkoholtól való függőségével. A józan feleség/férj az adott körülmények között átveszi az össz „hatalmat" a családban, egyszemélyes családfővé válik. A gyerekek hozzá pártolnak, az alkoholista pedig számkivetettnek érzi magát.

A problémás ivásnak többféle oka van: genetikai, élettani, pszichés és társas tényezők mind közrejátszanak, de ezek az okok nem egyformán hatnak mindenkire. Néhány nagyivónál pszichológiai vonások, pl. impulzivitás, alacsony önértékelés, az elismerés igénye indítják a "helytelen" ivási szokásokat. Többen azért isznak, hogy megküzdjenek érzelmi problémáikkal vagy "gyógyítsák" azokat. Társas és környezeti hatások - például a társak felől érkező nyomás és a könnyű hozzáférés - is kulcsszerepet játszhatnak. A szegénység, a testi vagy szexuális bántalmazás elszenvedése növeli az alkoholfüggőség kialakulásának kockázatát. A mértéktelen ivás viszont nem megszünteti a problémákat, hanem állandósítja, sőt újabbb és újabb nehézségek csatlakoznak a régiekhez. A nagyivás olyan pszichés változásokat okozhat, amelyek miatt a még több ivás a kellemetlenség-érzet feloldásának egyetlen módja. Az alkoholfüggők részben azért isznak, hogy csökkentsék, vagy elkerüljék a megvonási tüneteket. Az alkoholgondok nagyon komoly negatív befolyással vannak a lelki egészségre.

Az alkoholfogyasztásról való leszokáshoz nem szégyen segítséget kérni! Az alkohol az egyik legelterjedtebb pszichoaktív szer, amely szinte minden kultúrában jelen van, és évszázadok óta használják különféle társadalmi eseményeken. Bár az ital társasági hatása jól ismert, kevesebbet beszélünk arról, hogyan befolyásolja az alkohol az érzelmeinket. Miért válunk érzelmesebbé, miért törhet ránk a sírás, vagy miért mondunk ki olyan dolgokat, amelyeket józanon soha nem tennénk?

Az alkohol közvetlenül befolyásolja az agy működését, különösen azokat a területeket, amelyek az érzelmi szabályozásért, ítélőképességért és impulzuskontrollért felelősek. Az alkohol először a prefrontális kéregre hat, amely az agy döntéshozatalért és önkontrollért felelős része. Amikor az alkohol elkezd hatni, ez a terület gátlás alá kerül, ami magyarázza, hogy miért válunk impulzívabbá, kevésbé kontrollálttá és érzelmileg kifejezőbbé. Ezen túlmenően az alkohol növeli a gamma-amino-vajsav (GABA) nevű neurotranszmitter aktivitását, ami nyugtató hatást fejt ki az agyra. Ezzel egyidejűleg csökkenti a glutamát nevű neurotranszmitter hatását, amely általában serkentő szerepet játszik.

• Csökkent gátlás és fokozott önkifejezés: Ahogy az alkohol elnyomja az önkontrollért felelős agyi területeket, kevésbé vagyunk képesek elfojtani az érzéseinket. Ezért azokat az érzelmeket, amelyeket józan állapotban talán elnyomnánk, az alkohol hatására könnyebben kifejezzük.
• Az emlékek és elfojtott érzelmek felszabadulása: Az alkohol hatására az emlékeink is intenzívebben előtérbe kerülhetnek. A régi sérelmek, elfeledett fájdalmak vagy boldog emlékek újra felszínre kerülhetnek, ami érzelmi reakciókat válthat ki.
• Közösségi érzelmek fokozása: Az alkohol szociális közegben való fogyasztása gyakran mélyíti a baráti kapcsolatokat, és fokozza a társas kötődést. Amikor iszunk, hajlamosabbak vagyunk kimondani olyan dolgokat, amelyeket józanul talán visszatartanánk, például hálát, szeretetet vagy akár fájdalmat.

Bár az alkohol képes felszabadítani az érzelmeket, ennek ára is van. A túlzott fogyasztás gyakran vezethet szélsőséges érzelmi reakciókhoz, amelyeket másnap megbánunk. Mivel az alkohol hatása alatt csökken a racionális gondolkodás és az ítélőképesség, könnyen mondhatunk vagy tehetünk olyat, ami később bántó lehet számunkra vagy mások számára. Az alkohol hatására az érzelmi hullámvasút is erősödhet - az egyik pillanatban még boldogok vagyunk, a következőben pedig mély szomorúság törhet ránk.

Tudatosság és mértékletesség: Az alkohol érzelmi hatásainak ismerete segíthet abban, hogy tudatosabban kezeljük a fogyasztását. Biztonságos környezet megteremtése: Az alkoholfogyasztást érdemes olyan környezetben tartani, ahol megbízható emberek vesznek körül minket. Önelemzés és tanulságok levonása: Ha az alkohol hatására olyan érzelmek törtek fel, amelyek megleptek minket, érdemes átgondolni, hogy miért jelentek meg. Lehet, hogy ezek az érzések egyébként is foglalkoztatnak minket, csak az alkohol felszínre hozta őket. Az alkohol érzelmekre gyakorolt hatása összetett és sokszínű. Míg egyesek számára az ital egyfajta érzelmi katalizátor, mások számára veszélyes terület lehet, ahol a felszabadulás könnyen kontrollvesztéshez vezethet. Az alkohol mértéletes és tudatos fogyasztása lehetővé teszi, hogy élvezzük a társasági élet örömeit anélkül, hogy veszélyeztetnénk érzelmi jólétünket.

Az alkohol és a fizikai egészség: Több mint 200 betegség kockázati tényezője

Az alkohol nem ártatlan társasági kellék. Az alkohol a pszichoaktív drogok közé tartozik (depresszáns), emellett általános sejtméreg. Nincs olyan szerv, amelyre ne hatna károsan, és nincs olyan betegség, amelynek kialakulásának kockázatát ne növelné. „Nincs olyan alkoholmennyiség, amely biztonsággal fogyasztható lenne” - fogalmaz egy tanulmány. Több tanulmány, így a Scientific Reports online tudományos folyóirat 2015-ös, a Scientific Research Society 2017-es, és a David Nutt, a bristoli egyetem pszichofarmakológiai tanszékének vezetője által vezetett 2010-es kutatás közlése a legveszélyesebb kábítószernek minősítette az alkoholt. Az elmúlt évek kutatásai egyértelműen kimutatták, hogy az alkohol az egyik legveszélyesebb drog, amely az emberi szervezet minden sejtjét képes roncsolni.

A mi agyunk az a nemzetnek a vagyona. A fő-fő reménysége […] ami az emberek koponyájában van. Addig hasznos, addig emberi az élet, amíg az agy teljes teljesítőképességű. Az alkohol az egészen minimális mennyiségtől eltekintve egy azonnali mérgezési tüneteket és hosszú távon visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó méreg. Jelenleg a legelterjedtebb, szinte korlátozások nélkül forgalmazott veszélyes, gyakorta halálos kimenetelű károkat okozó drog.

Az alkoholfogyasztás az emésztőrendszerre is káros hatással van. Az emésztőrendszer egészsége pedig minden szervrendszerre, és a mentális egészségre kihatással van. Az alkohollal összefüggésbe hozható halálesetek több mint felét emésztőrendszeri betegségek okozzák világszerte. Az alkohol különböző szájgyulladásokat okozhat, fogágybetegségekhez és a szájüreg mikrobiomjának felborulásához vezethet a túlzott itókázás. A legközismertebb egészségügyi állapotok az alkoholt lebontó májjal kapcsolatosak. A metabolizmus során egy acetilaldehid nevű mérgező és erősen rákkeltő vegyület keletkezik, amely súlyosan károsítja a májat, a vékony- és vastagbelet. A gyomor-bélrendszeri szakaszban visszafordítható és irreverzibilis károkat okoz a túlzásba vitt alkoholfogyasztás. A túlzásba vitt ivászat az áteresztő bél szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ami tápanyagfelszívódási zavarokat okozhat. A hasnyálmirigy szintén az alkoholizmusnak kitett szerv. A rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók sajnos epebántalmak küzdhetnek. Nem csak a korábban említett száj-mikrobiom sérül, ha alkoholt iszunk. Akár egy alkalmankénti sörözés is megváltoztatja a bél mikrobiom egyensúlyát és akár összetételét, ehhez már nagyivónak sem kell lenni. Az emésztőrendszer kényes egyensúlyt tart fenn, az alkoholfogyasztás pedig nem kicsit károsítja ezt. Ha az egyik szakaszán sérül az adott szerv (akár a szájüreg mikrobiomja, akár az epe vagy a bélnyálkahártya), egy másik ponton is megborul vagy összeomlik a rend. A kutatók szerint a legjobb, ha egyáltalán nem iszunk alkoholt, hiszen a szociális vonatkozásán kívül haszna nincs.

Az alkoholfogyasztás bizonyos mennyiség felett mindenképpen veszélyes. A nagyobb mennyiségű fogyasztás elkerülhető betegségeket, baleseteket okoz. Az alkoholfüggőség nemcsak az érintett életkilátásait rontja, hanem a szociális kapcsolatait és a vele kapcsolatban állók életminőségét is.

Az alkoholfogyasztást teljesen kerülni kell várandósság (és annak tervezése), szoptatás, alkoholfüggőség esetén, illetve 18 éves kor alatt.

Az alkoholfogyasztás kockázatai:

• Májzsugorodás, májrák
• Csökkent immuntevékenység
• Bizonyos daganatfajták kialakulási valószínűségének megnövekedése
• A bőr öregedésének gyorsulása
• Potenciazavarok
• Várandós nőknél magzati károsodások (magzati alkoholszindróma)
• Végtagzsibbadás
• Irracionális viselkedés
• Vérnyomásemelkedés
• Szívizmok károsodása
• Alvászavarok
• Alkoholfüggőség (alkoholbetegség)
• Alkoholmérgezés

A kockázatokat növeli, ha valaki dohányzik vagy nem megfelelően táplálkozik, illetve ha egyébként is rossz egészségi állapotban van.

Az alkoholizmus kezelése és a felépülés útja

Hogyan tudunk kikeveredni az alkohol okozta ördögi körből? A legelső lépés igényli a legnagyobb bátorságot: szembe kell nézni azzal, hogy baj van. Sokan nem tudják ekkor még kimondani, hogy megjelent az alkoholizmus az életünkben, de érzik, hogy nagy baj van. És nemcsak hogy baj van, de ebben nagy a felelősségünk nekünk is, és anélkül, hogy komoly lépéseket ne tennénk, nem tudjuk megszüntetni a felborult egyensúlyi állapotot, és “visszakapni” a normális életünket. Nem visszakapni fogjuk, hanem megteremteni. Ez azonban kőkemény belső munka.

A második lépés lehet a tájékozódás: nézzünk utána annak, hogy mi folyik bennünk, és hogy milyen megoldások létezhetnek. Rengeteg féle csoport és támogatás létezik, időtől és anyagi lehetőségektől függően tudunk választani. De mindenképpen érdemes elköteleződni egy úton. Keressünk segítséget. Ebbe beletartozik a szakember felkeresése, és a családunktól, barátainktól kért támogatás is. Ha csak egyetlen ember is áll mellettünk, akkor sikerülni fog, de ne legyenek illúzióink: egyedül nem megy. Mindenképpen szükségünk van támogatásra. Nem most van az ideje, hogy a magányos hős szerepét játsszuk. Társas lények vagyunk, közösségben definiáljuk magunkat. És jó tudni: nem vagyunk egyedül. Mások is átmentek már ezen a sötétségen, és kikerültek belőle a fényre. Tartsunk ki!

Nem egyszerű küzdelem szembenézni az alkoholhasználati zavarunkkal, a viszonyunkkal saját magunkhoz, a gyermekkorunk traumáihoz és sérelmeihez, szembenézni az eltagadott dolgokkal a saját szüleinkkel kapcsolatban. Mégis megéri kitartani. Egy életünk van, és az mindenképpen értékes. De sokkal több a lehetőségünk, ha nem egy automatizált vakvágányon haladunk, hanem tudatosan, a saját céljaink felé, egy minőségi, emberileg gazdag és örömteli életben.

tags: #az #alkohol #szociologiai #hatasai