Világelsők vagyunk az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható rendellenességek lakosságarányos számát illetően: a Magyarországon élők közel negyede szenved ilyen betegségektől, méghágy úgy, hogy az adatsorokba a 15 évestől idősebbeket egészen az aggastyánkorig beleszámítják. Ezzel a teljesítménnyel megelőzzük a közhiedelemben nagyivónak tartott nemzetek egész sorát, köztük a briteket, az íreket, a németeket, az olaszokat és a franciákat, de egy iccényivel még az ezüstérmes Oroszországot is.
Nemek szerinti bontásban még látványosabbak a magyar eredmények: a magyar férfiak több mint harmada, 36,9 százaléka szenved alkoholhoz köthető rendellenességben (az alábbi ábrák címében: „alkoholbetegek”), szemben a nők 7,2 százalékával. Még ha az adatsorok nem is frissek, például mert az Egészségügyi Világszervezet nem készít minden évben átfogó elemzést, a World Population Review térképe, amelyen Magyarország apró szigetként tűnik ki az európai országok közül, egyértelműen hirdeti a nagyvilágnak a lehangoló tényt.
< P>Az alkoholfogyasztás által okozott rendellenességekben szenvedők lakosságarányos számának elsőbbsége egyébként korántsem jelenti, hogy a magyarok innák a legtöbb alkoholt egy főre vetítve. Miközben Magyarországon fejenként átlagosan mintegy 11 liter tiszta alkoholt iszik a lakosság, a rangsort vezető Csehországban 14,2, Lettországban 13,2, Moldovában 12,85, Németországban 12,8 liter fogy fejenként évente. A magyarok az átlagosan megivott 11 literjükkel az egy főre jutó fogyasztás listáján az első tíz helyezettbe sem férnek bele.A utolsó átfogó, teljes lakosságra vetített hazai kutatást 2019-ben végezték, ennek eredményei 2021-ben jelentek meg a Paksi Borbála szociológus és Demetrovics Zsolt addiktológus által szerkesztett Addiktológiai problémák Magyarországon című kötetben. Az átfogó helyzetképet ismertető kutatás alkoholról szóló fejezetéből az derül ki, hogy az előző évi (vagyis 2018-as) ivási magatartás alapján a férfiak körében az alkoholfogyasztók 12, míg a nők körében mindössze 1 százaléka tekinthető kockázatosnak, problémásnak. A felmérésben megkérdezettek körében mindezzel együtt lényegesen nagyobb volt azoknak az aránya, akik a kérdőíves felmérést megelőző hónapban legalább heti rendszerességgel fogyasztottak alkoholt, ez ugyanis a felnőtt lakosság negyedére - a férfiak 40, a nők durván 10 százalékára - bizonyult igaznak.
Magyarok közönségpreferenciái és trendek
A magyarok, azon belül is a férfiak a sört szeretik a legjobban. A hazai kutatás eredményei szerint a 18-64 éves felnőtt lakosságban a legtöbben és a legnagyobb mennyiségben sört fogyasztanak, ezt követi a borivás. A tömény italok a borokhoz közel hasonló mértékben elterjedtek, de azokat kisebb mennyiségben fogyasztják. A férfiak - alkoholtartalmú üdítőkhöz kivételével - minden italfajtából nagyobb arányban, gyakrabban és nagyobb mennyiséget is fogyasztanak.
Mint arról korábban bővebben írtunk, a mértéktelen alkoholfogyasztás egyáltalán nem újkeletű Magyarországon. Bár eleinte nem érintett tömegeket, a fenyegetést már a 20. század elején érzékelték, így 1901-ben megalakult az Országos Magyar Alkoholellenes Egyesület. A tömeges fogyasztás első hullámát az I. világháború hozta el, az alkoholbetegek számának a meredek emelkedése pedig az államszocializmus terméke. Az 1980-as évek elején már a reggeli szesztilalmat is bevezették. Az ezredfordulótól 2016-ig ennek ellenére is csökkent az egy főre jutó éves elfogyasztott alkohol mennyisége. Ugyanakkor az alkoholbetegek száma kiemelkedően magas maradt lakosságarányosan, amiből arra lehet következtetni, hogy valamivel kevesebben isznak, de aki iszik, az többnyire nem áll meg félúton.
Miközben Magyarországon a lakosság jóval több, mint ötöde alkoholbeteg, az Európai Unióban ez az arány nem érje el a 10 százalékot. Bár Magyarország hagyományosan a nagy alkoholfogyasztású országok közé tartozik, ahol az alkoholfogyasztás részét képezi az étkezési szokásoknak, a társas együttléteknek, az ünnepeknek is, „Magyarországon az alkoholprobléma - egy-két rövid időszaktól eltekintve - nem került a társadalmi és politikai érdeklődés középpontjába. Ennek megfelelően, más társadalmi problémákkal összehasonlítva - az alkoholprobléma kifejezetten az »alulkutatott« területek közé tartozik. Nem tudjuk milyen alkoholfogyasztási szokások, és a fogyasztás milyen veszélyeztető formái jellemzőek a magyar társadalomra. Nem tudjuk kik a mértéktelen fogyasztók, és miért lesznek azzá” - írta Elekes Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem szociológiaprofesszora Alkohol és társadalom című összefoglaló tanulmányában még 2004-ben. Az igazi mélyrepülés az alkoholizmusban szenvedők számának a növekedésében az 1970-es, 1980-as években történt, mondta el a Qubitnek Elekes, de a nagyivók számának a növekedése az összes szocialista tagállamban szembeötlő volt.
Nemzetközi kontextus
Globálisan évszázadok óta az európai államok számítanak a legnagyobb alkoholfogyasztóknak, viszont a múlt század első felében, mint a legnagyobb bortermelők, Franciaország, Spanyolország és Olaszország vezette a ranglistákat, a posztkommunista államok csak az évszázad utolsó negyedében vették át a vezetést. Ehhez hozzájárulhatott, hogy a nyugati államoknál lényegesen olcsóbb az alkoholtartalmú italok kereskedelmi ára, Magyarországon például a legolcsóbb az egész Európai Unióban. Az alkoholfogyasztás és az abból fakadó negatív hatások mindenesetre világméretű problémának számít, olyannyira, hogy Movendi nevű Movendi nonprofit szervezet átfogó stratégiai lépéseket sürgetett a WHO 75. régiós tanácsán. Miközben a szervezet az adózási szabályok átfogó szigorítását sürgeti, a magyarországi adatokat magyarázhatja, hogy az országban nincs átfogó alkoholkezelési stratégia. A 2010-es években tapasztalható javulást visszavethette például, hogy a 2013-tól hungarikummá avanzsált pálinkát saját használatra (napi négy felesig) adómentesen is le lehet főzni. Elekes szerint az egyelőre adatszerűen nem mutatható ki, hogy milyen a hatása a hazai alkoholfogyasztásra az otthoni pálinkafőzés feltételei enyhülésének, a megítélésbeli változásokat pedig azért nehéz mérni, mert eddig sem volt rossz az alkohol megítélése Magyarországon.
A Health at a Glance 2025 című jelentés szerint az OECD-országokban 2023-ban az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás átlagosan 8,5 liter volt. Hat uniós országban átlag alatti fogyasztást regisztráltak, a legkisebbet Görögországban mérték, ott 6,6 liter évente és fejenként. A legtöbb szeszesital Romániában, Portugáliában és Lettországban fogy, ezekben az országokban az egy főre vetített mennyiség meghaladta az évi 11,5 litert. Az elmúlt bő tíz évben a legtöbb uniós országban csökkent az alkoholfogyasztás. 2013 és 2023 között Belgium és Litvánia számolt be a legnagyobb mértékű, 2,5 literes vagy még ennél is jelentősebb visszaesésről. De volt, ahol növekedést mutat a statisztika. Az Európai Unió a világnak az a régiója, ahol a legtöbb szeszesital fogy. A legmagasabb arányt Görögország, Írország és Svédország jelentette, ahol az egyének több mint 40 százaléka számolt be arról, hogy havi rendszerességgel nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt.
Az OECD-országokban 2018 és 2022 között az alkoholt fogyasztó 11 évesek aránya átlagosan 4 százalékról 5 százalékra emelkedett. Dániában, Magyarországon és Bulgáriában több mint 35 százalék azoknak a 15 éveseknek az aránya, akik már többször is berúgtak. A részegség előfordulási gyakorisága a serdülők körében az OECD-országok többségében csökkent. Az uniós országok többségében az a tapasztalat, hogy több fiú iszik, mint lány. A fiatalkorúak túlzott alkoholfogyasztásának visszaszorítására számos tagállam szabályozási és megelőző stratégiákat működtet.
Nemrégiben Belgium új cselekvési tervet fogadott el, amelynek célja, hogy minél kevésbé legyenek elérhetőek a szeszesitalok. Az alkoholfogyasztás Európai Unión belüli szigorúbb szabályozását sürgette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden, a régióban regisztrált, az alkohollal összefüggő több tízezer rákos megbetegedés elleni küzdelem jegyében, írja az MTI. A rákmegelőzéssel kapcsolatos átfogó jelentés bemutatását kísérő közleményében az ENSZ-szervezethez tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) az alkoholra vonatkozó szigorú szabályozást a lehető leghatékonyabb befektetésnek nevezte, hangsúlyozva, hogy az ilyen jellegű intézkedések életeket mentenek, pénzt takarítanak meg, és rövid időn belül eredményekre vezetnek. A jelentés szerint világszerte az Európai Unió térségében fogyasztják a legtöbb alkoholt, és ugyanitt az ezzel összefüggő rákos megbetegedések vezető haláloknak számítanak.
Mayo Klinika – Alkohol és rákkockázat
Mint írják, az alkohol 2020-ban több mint 111 ezer új rákos megbetegedést eredményezett az EU-n belül, a végbélrákot, mellrákot és szájüregi rákot is beleértve. Hozzáették, az alkoholtermékek megadóztatása, az alkoholhoz való hozzáférés korlátozása és a forgalmazással kapcsolatos tilalmak népességi szinten is csökkentik az alkoholfogyasztást, ráadásul mérsékli a rák jelente terheket is. Mindeközben Orbán Viktor nemrég Becsehelyen ünnepelte meg, hogy a kormány éve engedélyezte az otthoni pálinkafőzést, a Fidesz 2010-es hatalomra jutása utáni ez volt az egyik első intézkedés.
tags: #az #alkoholfogyasztas #es #kovetkezmenyei #nemzetkozi #osszehasonlitasban