A Badacsonyi Borvidék, melyet gyakran méltán neveznek "folyékony szerelemnek", nem csupán Magyarország egyik legszebb és legkülönlegesebb tája, hanem egyben a magyar borászat egyik meghatározó területe is. A vidék egyedülálló vulkanikus tanúhegyei és azok lejtőire települt szőlőültetvényei adják azt a különleges terroir-t, amely elengedhetetlen a magas minőségű borok előállításához. A borvidék hegyközségi tanácsának tevékenysége kulcsfontosságú a helyi értékek megőrzésében, a minőségbiztosításban és a jövő generációk számára történő szakmai alapok lefektetésében.
A Badacsonyi Borvidék Szíve: Borbély Tamás és az Olaszrizling
A Badacsonyi Borvidék szerves részét képezik azok a borászok, akik elkötelezetten képviselik a helyi hagyományokat és az innovációt. Borbély Tamás, akit 2021-ben a Magyar Bor Akadémia is elismert, kiváló példája ennek az elkötelezettségnek. Rendszeresen hangsúlyozza a család, Badacsony és az Olaszrizling fontosságát, melyek mindennapjainak, munkájának és borainak meghatározó elemei. „Badacsony, a folyékony szerelem” - ez a borvidék szlogenje, és Borbély Tamás csillogó szemekkel beszél munkájáról, az ágazat szépségeiről. Apai és anyai nagyszülők révén is mély gyökerekkel rendelkezik a szőlőművelésben és a borkészítésben.
A fiatal borászok lendületével és megújulási vágyával alkot egyre szebb és érdekesebb borokat, melyek nemzeti és nemzetközi szinten is sikereket érnek el. „Amióta az eszemet tudom, mindig kint voltam a szőlőben, s bejáratos a pincébe” - fogalmazta meg elkötelezettségét, melynek gyökerei egészen gyerekkoráig nyúlnak vissza, amikor a birtokközpont jelentette számára a játszóteret. A Borbély Pincészet szinte a kezdetek óta egész évben nyitva áll a látogatók előtt, kóstolókon és borvacsorákon keresztül mutatva be a hely varázsát. A borász kiemeli, hogy ha már nem készülnek olyan nagy mennyiségben borok, melyekkel az áruházláncokat el lehet árasztani, akkor helyben kell vonzani a fogyasztókat. „Kezdettől a helyi fajtákban, helyi értékekben gondolkodunk” - hívta fel a figyelmet arra, hogy a világfajták okozta eufória nem érintette meg őket, véleménye szerint ugyanis a lehetőségek borvidéki, vagy éppen országos szinten az egyediségben rejlenek.
Az Olaszrizlingben hatalmas potenciál rejlik, és a borászok széles spektrumban gondolkodnak a fajtával kapcsolatban. Lehet belőle előállítani könnyedebb, jóivású bort, de akár szép dűlőszelekciókat - hordós érleléssel - vagy természetes édes borokat is.
A Badacsonyi Borvidék Egyedisége és Turisztikai Potenciálja
Magyarországon rengeteg szebbnél szebb hely fedezhető fel, azonban a Badacsony Régiónak tanúhegyeivel együtt párja nincsen. Ezek a geológiai képződmények nem csupán a táj szépségét adják, de meghatározóak a borok karakterére is. A Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület szervezésében vezetett élménytúrák keretében a Tapolcai-medence tanúhegyeit fedezhetik fel az idelátogatók: a Badacsonyt, a Szent György-hegyet, a Csobáncot, a Tóti-hegyet, a Gulácsi-hegyet, Szigligetet és Ábrahámhegyet.
A térség számos kulturális adottsággal is büszkélkedhet, mint például a történelmi Szigligeti vár, az Egry József Emlékmúzeum, a Kulturális Centrum Ábrahámhegyen, a Badacsony-hegyen található Rózsakő, a Kisfaludy-kilátó, valamint a II. Rákóczi Ferenc kilátó. Ezek a látnivalók tovább színesítik a Badacsonyi Borvidék kínálatát, és vonzó célponttá teszik a bor- és gasztronómia szerelmesei, valamint a természeti szépségeket kedvelők számára.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a Szőlész-Borász Érdekvédelem
A magyar szőlő- és borágazat érdekképviseletében kiemelkedő szerepet tölt be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A szervezet 2023. május 30-án Budapesten tartott tisztújító küldöttgyűlése fontos mérföldkő volt az ágazat életében. A hegyközségi törvény módosítása általános tisztújítást írt elő a hegyközségi köztestületek számára, egységes ötéves választási ciklusokat vezetve be a háromszintű szőlész-borász szakmai önkormányzati rendszerben.
A 28.000 szőlőtermelő és borászati hegyközségi tag által megválasztott küldöttek alkotják a borvidéki tanácsokat, melyek a helyi gazdálkodók érdekeit képviselik. A HNT-t a borvidékek által delegált 44 küldött (22 szőlészeti és 22 borászati küldött) alkotja, akiknek döntéshozatala a két szekció közötti egyezségen alapszik. A tisztújítási folyamat zárulása megerősítette a szőlész-borász társadalom elkötelezettségét a szakmaközi együttműködés iránt. Az Elnökséget is öt szőlészeti és öt borászati küldött alkotja, hangsúlyozva a kiegyensúlyozott képviselet fontosságát.
A HNT küldöttjei kiemelt értékként tekintenek a nemzeti tanács szakmaközi szervezeti elismerésére. A döntéselőkészítő Szakmaközi Bizottság tagjai országos tagsággal rendelkező ágazati szakmai szervezetek, melyek konszenzusos szakmai álláspontot tudnak javasolni, kiegészítve a területi érdekképviseleti döntéshozatallal létrejövő álláspontot. A jelöltállítás során tapasztalható aktív részvétel és a jelöltek többségének megválasztása is azt bizonyítja, hogy a szakma egységesen kívánja képviselni érdekeit.
Frittmann János Elnöksége és a Jövő Kihívásai
A HNT új elnökének, Frittmann Jánosnak megválasztása garanciát jelent a korábban lefektetett szakmai alapelvek képviseletére. Elnöki székfoglalójában hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát a hegyközségekkel, a szakmaközi és állami döntésekbe való bevonásukat, valamint az Ágazati stratégia egyes elemeinek felülvizsgálatát. Kiemelte a fogyasztói ízlések hirtelen átalakulását, mint az ágazat egyik legnagyobb kihívását, melyre körültekintő cselekvési tervet kell kidolgozni.
Frittmann János szerint a magyar bor minőségének növelése, gazdaságos termelése és fogyasztói elismertsége elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez. Ezek a paraméterek határozzák meg az egyes borvidéki eredetvédelmi rendszerek és a borászatok márkáinak piaci értékét. A megoldások jelentős része a termelőkben rejlik, és a helyi vezetők felelőssége a minőség - gazdaságosság - fogyasztói elismertség egyensúlyának megteremtése. A HNT országos hatáskörű döntéseivel tudja elősegíteni ezeket a folyamatokat.
Az elnök továbbá hangsúlyozta a hegyközségi szervezetekkel való aktív párbeszéd, a kormányzattal való együttműködés elmélyítése, valamint az európai döntéshozó és érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolatok kialakításának fontosságát. A stabil hátteret a hegybírók, a regionális titkárok és a Titkárság szakképzett munkatársai jelentik, akiknek munkájára számít a továbbiakban is.
A HNT Elnökségének tagjai, köztük Pál Sándor és Varga Máté alelnökök, valamint a Szőlészeti és Borászati Szekció elnökei, mind elkötelezettek a magyar borágazat fejlődése iránt. Frittmann János és alelnökei egyhangú megválasztása tovább erősíti a HNT szakmai súlyát az agráriumban.
Örökség és Folyamatosság: Légli Ottó Hét és Fél Éve
A HNT új elnöke köszönetet mondott Légli Ottónak, aki hét és fél éven keresztül töltötte be a HNT elnöki tisztségét. Az ő vezetése alatt stabilizálódott a köztestületi keretek között megszervezett hegybírói egyablakos ügyintézés, és elfogadásra került az öngondoskodásra alapozott szemléletváltozást hangsúlyozó Ágazati stratégia. Elnöksége idején valósult meg a szakmaközi bormarketing, a biológiai alapok, az érzékszervi borbírálat és a szőlőfelvásárlási rendszer szakmaközi piacszervezése is.
Légli Ottó elnöksége alatt a HNT sikeresen pályázott 2,6 milliárd forintos keretösszegű VP pályázatra, melynek célja a magyar borvidékek eredetvédelmi rendszerének népszerűsítése. Ez a jelentős eredmény is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar borok méltó helyet foglalhassanak el a hazai és nemzetközi piacon, miközben megőrzik egyediségüket és minőségüket. A Badacsonyi Borvidék hegyközségi tanácsa, mint a magyar borászat egyik motorja, továbbra is elkötelezett a hagyományok ápolása, az innováció ösztönzése és a fenntartható fejlődés biztosítása iránt.
tags: #badacsonyi #borvidek #hegykozsegi #tanacsa