A Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, mely 1932-ben nyitotta meg kapuit, meghatározó szereplője Budapest egészségügyi ellátásának. A főváros egyik legnagyobb kórházaként Kőbányán található, így főként Budapest X. és XVII. kerülete, Gyömrő és Monor lakosságának fekvő- és járóbeteg-szakellátását végzi több telephelyen. Az intézmény küldetése, hogy a XXI. századi elvárásoknak megfelelően, magas színvonalú, korszerű és emberközpontú egészségügyi ellátást nyújtson. A Sörgyár utca 89-91. szám alatti telephely, bár a főbejárat a Lavotta utca 22. szám alatt található, a kórház működésének fontos része, különösen a forgalomszervezési szempontból.
A Sörgyár utca és a kórház megközelítése: Forgalmi rend és parkolási szabályok
A kórház megközelíthetősége és a betegek, látogatók zavartalan be- és kijutása érdekében a Sörgyár utca bizonyos szakaszain forgalmi korlátozások léptek életbe. A 2020. évi XXXIV. törvény 44. §-a és az 1988. évi I. törvény 14. §-a alapján, 2020. március 26-án 12:00 órától visszavonásig a Budapest X. kerület, Sörgyár utca 89-91. szám előtti járda 10 méter hosszban, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet bejárata előtt, megállási tilalom volt érvényben. Ezt a tilalmat kiegészítő táblákkal jelezték. A jelzőtáblákat a megállási tilalom kezdete előtt legalább 4 órával ki kellett helyezni, és a tilalom befejezése után az eredeti forgalmi rendet vissza kellett állítani. A jelzőtáblák kihelyezését a Budapest Közút Zrt. végezte. Ez a rendkívüli intézkedés a betegek biztonságos és akadálymentes bejutásának biztosítását szolgálta.
Történelmi gyökerek és fejlődés: A Bajcsy-Zsilinszky Kórház évszázados útja
A kórház története egészen 1932-ig nyúlik vissza, amikor is megnyitotta kapuit a mai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet. Az intézmény a 20. század elején egyedülállónak számított egész Európában. Sétálókerttel, sportpályával rendelkezett, a folyosókat üveg-márvány borította, hatalmas teraszok díszítették az épületet. Az első időszakban (1932-1940) főként Kőbánya Auguszta- és Sibrik-telepének lakói voltak a betegek. A II. világháború alatt a Szent László Kórházat ért bombatámadásokat követően a háború sebesültjei foglalták el a kórtermeket. A háború után nevezték el Bajcsy-Zsilinszky Endréről, aki politikusként és újságíróként tevékenykedett az 1900-as évek elején.
Az intézmény folyamatosan fejlődött és bővült. 1950-ben Kőbánya két szülőotthonát, a „Gizellát” és a „Paulát” a kórházhoz csatolták, majd 1955-ben megnyílt a korszerűbb nőgyógyászati osztály. Később a két szülőotthont krónikus osztályokká alakították át. Az 1950-es évektől kezdve egyre több osztály került a kórház épületébe, köztük a fül- orr- gégészeti osztály, egy labor, a röntgen osztály és a gyógyszertár is. Ez utóbbi jelentősen megkönnyítette a kórház működését, mert ezt megelőzően az István Kórházból szállították ide a szükséges gyógyszereket. A fül- orr- gégészeti osztály korszerű műtőket is kapott. 1970-re már 17.376 fő volt az ellátott betegek száma. 1971-ben átadtak egy új épületet 103 ággyal, és az intézmény Területi Vezető Kórház lett. Ebben az időben kezdte meg működését a ma is nagyon jó szakmai hírnévvel rendelkező szemészeti osztály. 1977 januárjában csatolták a kórházhoz a X. kerületi felnőtt járóbeteg szakellátást, majd négy évvel később, 1981-ben a XVII. kerületi szakellátást is.
A kórház működésének színvonalát számos híres orvos is emelte, akik szakmai tudásukkal népszerűsítették az intézmény hírnevét. Közéjük tartozik Dr. Keszler Pál európai hírű mellkas sebész professzor, és Dr. Beliczay-Pavlik Miklós, aki létrehozta a Röntgen Osztályt, amit aztán 33 éven át vezetett. Az orvostanhallgatók számára is vonzóvá vált a kórház a magas szakmai színvonalának köszönhetően.
Az elmúlt évtizedekben a kórház folyamatosan megújult és modernizálódott. 1997-ben, az intézmény 65. évfordulóján jelentős korszerűsítés zajlott az orvosi műszerpark terén. A 2000-es évek eleje további fejlesztésekkel telt. 2006-ban egy igen jelentős beruházást hajtottak végre, lebontották a régi „H” épületet, és új épület épült, ezzel is emelve az ellátás színvonalát. 2010-ben megnyitotta kapuit a VIP részleg (amely 2021 márciusa óta emelt szintű részlegként működik), majd 2012-ben a Sürgősségi Osztály is működésbe lépett. 2014 tavaszán ünnepi keretek között adták át az új Szent Erzsébet Kórházkápolnát. 2015-ben integrálták a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet üzemeltetése alá a Monori Szakrendelőt, majd 2016-ban hozzákapcsolták a Gyömrői Szakrendelőt is. 2022-ben átadásra került a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet területén épült új kőbányai Kerkovits Gyula Központi Rendelőintézet, amely teljes felszereltséggel várja a X. és XVII. kerület lakosait.
A szakellátás biztosításához szükséges mobiliák beszerzése is kiemelten fontos volt, melynek eredményeképpen összesen több mint 3500 darab, egyedileg legyártott bútor került az intézménybe. Emellett az elmúlt időszakban több száz higiéniai, sterilizáló, diagnosztikai, szemészeti, bőrgyógyászati és fül-orr-gégészeti, terápiás és sebészeti eszközzel, valamint egyes nagyértékű képalkotó orvostechnológiai berendezésekkel gyarapodott a kórház. Ezek között szerepelnek defibrillátorok, EKG és ultrahang (kardiológiai, nőgyógyászati) készülékek, sebészeti műszerek, műtői eszközök.
Betegfelvétel és dokumentáció: Mire figyeljenek a betegek?
A kórházba érkező betegek számára fontos tudnivalók állnak rendelkezésre a betegfelvétellel kapcsolatban. A Központi Betegfelvételi Irodában történik a felvétel mind az ambuláns, mind a fekvőbeteg osztályokra érkezők esetében. A sikeres és gyors ügyintézéshez a következő dokumentumok szükségesek: kórházi beutaló (kontroll esetén előző ambuláns lap), személyi igazolvány, érvényes társadalombiztosítási azonosító kártya (TAJ kártya) és lakcímkártya.
A sürgősségi esetek kivételével, érvényes TAJ-kártya és személyi igazolvány hiányában az egészségügyi ellátás kizárólag térítési díj ellenében vehető igénybe. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Térítési Díj Szabályzata szerint, aki a betegfelvételnél nem tudja bemutatni az érvényes TAJ-kártyát, 2500 Ft ügykezelési költség megfizetésére köteles. A hatályos jogszabályok alapján fekvőbeteg osztályra előjegyzett betegek tervezett felvétele beutalóhoz kötött.
Javasoljuk, hogy a betegek éhgyomorra érkezzenek a felvételre az esetleges vizsgálatok miatt. Fekvőbeteg osztályra történő felvételkor etikettel ellátott dossziét kapnak a betegek. Fontos, hogy hozzák magukkal korábbi leleteiket, zárójelentéseiket, valamint az otthon szedett gyógyszereik listáját, és feljegyzést az esetleges gyógyszer-túlérzékenységről. Amennyiben névre szóló „egyedi import” gyógyszerkülönlegességet szednek, szíveskedjenek azt is magukkal hozni, mert ennek beszerzése időbe telik, mivel a kórházi gyógyszertár ilyen készletekkel nem rendelkezik. A betegek által behozott gyógyszerekért a kórház felelősséget nem tud vállalni, de a gyógyszereket, készítményeket szakszerűen tárolják.
Célszerű a legszükségesebb dolgokat is bepakolni: hálóruhát, köntöst, papucsot, evőeszközt, poharat, tisztálkodó szereket. Használhatnak saját rádiót és tévékészüléket, amennyiben betegtársaik nyugalmát nem zavarják. Ékszert, egyéb értéktárgyakat, valamint nagyobb pénzösszeget a kórházba nem ajánlott behozni. Amennyiben ez nem megoldható, elismervény ellenében az osztályon szolgálatot teljesítő ápoló részére átadható, aki azt a szabályoknak megfelelően a letéti pénztárba helyezi el. A házi pénztáros a beteg azonosító adataival (név, személyi igazolvány száma, születési hely, idő) bevételi pénztárbizonylatot állít ki számítógépen az átvett összegről és értékekről. A kórházi szakdolgozó közreműködésével történő elhelyezés esetén letétmegőrzési füzetet vezetnek.
Betegjogok és kötelezettségek: Az önrendelkezés és a felelősségvállalás
A kórház kiemelten fontosnak tartja a betegek jogainak érvényesülését és a tájékoztatáshoz való joguk biztosítását. A beteg jogosult arra, hogy számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatást kapjon. Megismerheti a vizsgálatok és beavatkozások tervezett időpontját, a vizsgálatok elvégzésének, illetőleg elmaradásának lehetséges előnyeit, kockázatait, eredményét, esetleges sikertelenségét. Döntési joga van a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében. Jogosult a lehetséges alternatív módszerekről, további ellátásokról, javasolt életmódról tájékoztatást kapni, megismerheti az ellátásban közvetlenül közreműködők nevét, beosztását, szakképesítését.
Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy egészségügyi ellátása során, mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve az ellátás visszautasítására vonatkozó törvényi korlátozásokat. Nincs szükség a beleegyezésre akkor, ha közvetlen életveszély áll fenn. A betegnek joga van halála esetére holtestét érintő beavatkozásokról rendelkezni.
Betegjogok: mi az a tájékozott beleegyezés?
A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomására jutott egészségügyi és személyes adatait (orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. Megjelölheti azt a személyt, akit a kórházban történő elhelyezéséről, egészségi állapotáról, annak változásáról, betegsége várható kimeneteléről tájékoztathatnak, értesíthetnek, illetve joga van ebből bárkit kizárni. Joga van ahhoz, hogy a vizsgálata és a gyógykezelése során azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek a jelenlétéhez hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik. Valamint vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.
A beteg köteles az Intézet berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetés szerint használni, azok állagát megóvni. A beteg a személyes használatra kapott kórházi leltári tárgyakért felel, elbocsátáskor azokat az osztályos nővérnek vissza kell adnia. A betegek saját kórtermükön kívül csak a szolgáltató helyiségekben (pl. büfé) tartózkodhatnak. Rádiót fülhallgatóval szabad használni. TV készüléket behozni és működtetni csak az osztályvezető főorvosok engedélyével - és a betegtársak hozzájárulásával - szabad, este 22 óráig, az éjszakai pihenés kezdetéig.
Látogatási rend és házirend: A nyugodt gyógyulás feltételei
Az intézetben általános jelleggel reggel 8:00 órától este 20:00 óráig van lehetőség a látogatásra, kivétel a IV. Belgyógyászati Osztály, ahol délután 14:00 - 19:00 óra között. A látogatókat kérik, hogy vegyék figyelembe az Intézet napirendjét, illetve házirendjét. 12 éven aluli gyermek - a fertőzés veszélye miatt - a kórtermekbe nem léphet be.
A látogatás során a többi beteg nyugalmát, a betegellátás zavartalanságát és a jelen Házirendet szigorúan tiszteletben kell tartani, az Intézet ingó és ingatlan javait óvni kell. Fennjáró betegek hozzátartozóikat, látogatóikat az időjárástól függően a kórteremben vagy az Intézet parkjában fogadhatják. Fekvőbetegek látogatása a kórteremben történik. Egy betegnél egyszerre csak két látogató tartózkodhat.
Az egyes osztályok a jelen Házirendben foglalt általános beteglátogatási időtől eltérően az osztályos működési szabályzatukban külön, megszorítóan is szabályozhatják a látogatási időt. Az osztályos szabályzatokat a T. Betegek és látogatók számára jól látható helyre ki kell függeszteni. Látogatás alkalmával kérik a látogatókat, hogy őrizzék meg a kórterem és az ágyneműk tisztaságát, a betegágyra utcai ruhában ne üljenek, és cserepes virágot ne hozzanak a Kórházba (vágott virág is csak zárt celofánborítással ellátva hozható be).
Kezelés, vizsgálat vagy bármilyen más betegellátás érdekében az egészségügyi személyzetnek joga van felszólítani a látogatókat, hogy a kórtermet hagyják el. Súlyos állapotú betegek, kiskorú betegek, illetve szülő nő esetén, ha a hozzátartozó a beteg mellett kíván tartózkodni, erre vonatkozó kérését az osztályvezető főorvosnak kell jeleznie. Az osztályvezető főorvos az osztályos működési rendben foglaltak szerint biztosítja a beteg melletti benntartózkodást. Ezekben az esetekben a beteg mellett tartózkodó személynek figyelemmel kell lennie a többi beteg személyiségi jogaira és arra, hogy ott tartózkodásával a betegellátást semmilyen vonatkozásban ne zavarja.
A kórházi napirend és étkeztetés: A gyógyulás ritmusa
A kórházi napirend szigorú rendben zajlik, amely a betegek gyógyulását és pihenését szolgálja. Az ébresztés reggel 4:30 és 6:30 között van, majd lázmérés, mosdatás, ágyazás következik. A segítségre szoruló fekvőbetegeket a nővérek látják el, a magukat ellátni képeseket pedig arra kérik, hogy reggel 7:30-ra tisztán, ápoltan várják a kórteremben a vizitet és a 8:00 és 8:30 között érkező reggelit. Az orvosi viziten az aznapi vizsgálatokról, beavatkozásokról is tájékoztatást kapnak a betegek.
A délelőtti órákban kerülnek sorra a kezelések, műtétek, ápolási műveletek és vizsgálatok. A kórházon belüli vizsgálatokra való szállítást, kísérést betegszállítók végzik. Külső vizsgálatokhoz mentőszállítást vesznek igénybe.
A kórház oktató kórház, ezért rendszeresen fogad orvostanhallgatókat és tanuló nővéreket. A tanulmányaik sikeres befejezéséhez feltétlenül szükséges gyakorlati képzésük, ezért kérik a betegek türelmét és megértését.
A beteg ellátásától és egészségi állapotától függően, a beteg normál étkezési lehetősége esetén, a kórház napi ötszöri étkezési lehetőséget biztosít, napi három alkalommal történő kiszolgálás útján (reggeli, ebéd, vacsora, valamint 2 alkalommal kiegészítő étkezés), egyéni tálcás tálalási rendszerben. Az étkezéssel kapcsolatos kívánságokat az ápolónak lehet jelezni, aki gondoskodik arról, hogy a dietetikus felkeresse a beteget. Betegségének, állapotának megfelelően, illetve orvosi előírásra, a dietetikus egyéni étrendet állít össze. Az osztályokon az ebédet 12 és 13 óra között szolgálják fel. Minden osztályon mikrohullámú ételmelegítő és hűtőszekrény áll rendelkezésre a saját élelmiszer melegítésére és tárolására. A hűtőszekrénybe betett élelmiszercsomagra kérjük ráírni a nevét, a kórterem számát és a dátumot. Remélhetőleg a betegek is megfelelőnek tartják majd a kórházban kapott ételek minőségét és mennyiségét.
A csendes pihenő 14:00 és 16:00 óra között van. A kórház hideg vacsorát biztosít, melyet az ápolók 17 és 18 óra között osztanak ki. Ezután esti vizit következik. Az éjszakai pihenő 21:00 órától kezdődik.
Fizetési és panaszkezelési szabályzat: Az ellátás költségei és a jogorvoslat lehetőségei
Az egyezményes államok polgárai átmeneti magyarországi tartózkodásuk során csak a „heveny megbetegedés és sürgős szükség” esetén nyújtandó ellátást vehetik igénybe ingyenesen, további ellátások térítéskötelesek. Az érvényes egészségbiztosítással nem rendelkező magyar és külföldi állampolgár ellátása térítésköteles (kivétel az 1-2. pontban meghatározott sürgős ellátások).
Kiemelt szintű ellátások igénybevétele térítésköteles. Ambuláns ellátás megkezdése előtt a kezelőorvos a költségkalkulációs adatlapon rögzíti a várható beavatkozások listáját. A kitöltött adatlap alapján a Betegfelvételi Iroda kiszámolja az ellátás költségét, melyet a beteg helyben megtérít. Fekvőbeteg ellátás igénybevétele esetén a beteg előleget fizet az ellátás igénybevétele (kivétel sürgősség) előtt.
A beteg a kórházi elhelyezéssel, kezeléssel, illetve a kórházban történt eseménnyel kapcsolatban saját maga vagy írásban meghatalmazott képviselője útján panaszt tehet az Intézetnél, illetőleg fenntartójánál, az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (1125 Budapest, Diós Árok 3.), az egészségügyi ellátás felügyeletét ellátó szerveknél (Budapest Főváros Kormányhivatala X. XVII, XVIII. kerületi Népegészségügyi Intézet 1107 Budapest, Fokos utca 5-7., Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, 1139 Budapest, Váci út 73/A). A panaszt írásban vagy szóban az osztály vezetőjénél vagy az igazgatóságon - lehetőleg az eseményt követően rövid határidőn belül - lehet megtenni. Szükség esetén a panaszt fogadó intézmény dolgozója segítséget nyújt a panasz írásba foglalásához. Az intézeti adatvédelmi felelős vezetőhöz is fordulhat a beteg, amennyiben igazgatósági szintű kivizsgálást igényel.
A kórházi felszerelésben, berendezésben szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárért a beteg és a látogató anyagi felelősséggel tartozik. A kórház rendjét megzavaró látogató előzetes figyelmeztetés után a kórházból soron kívül kivezettethető. Kérésre a kórház értesíti a beteg saját lelkipásztori szolgálatát. Emellett új kápolna létesült az „A” épület 5. emeletén.
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Irodája (Budapest, Tüzér u. 2.) is segítséget nyújthat a betegeknek jogaik érvényesítésében.
tags: #bajcsy #zsilinszky #korhaz #sorgyar #utca