Az érmelléki borászok szép példáját adták annak, hogy összefogással újra a fejlődés útjára lehet állítani az egykori történelmi borvidéket. Harmadik alkalommal rendeztek oltványosztást, hogy a Bakator nevű szőlőfajta ismét gyökeret verjen a történelmi borvidéken, amely a 17-18. században Debrecen szőlőskertje volt. Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere a rendezvényen elmondta, hogy ezzel a programmal, amelyet Debrecen városa és a Bihar Megyei Tanács, illetve a Nagyváradi Borbarátnők Egyesülete is támogatott, sikerült visszaadni az identitását a borvidéknek.
Érmellék mint történelmi borvidék
A történelmi Magyarországon Érmellék a harmadik legjelentősebb fehérboros vidéknek számított Tokaj és Balaton-felvidék után. Sok debreceni polgár vásárolt szőlőt már a XVII. században a városhoz legközelebb eső borvidéken, hiszen a jó érmelléki bor biztos megélhetést biztosított számukra. A debreceni polgárok figyelme a törökök terjeszkedése miatt a 17. század közepétől fordul a borvidék felé: sok debreceni polgár vásárolt szőlőt a városhoz legközelebb eső borvidéken, hiszen a jó érmelléki bor biztos megélhetést biztosított számukra - már 1690-ben 118 debreceni polgárnak 29 érmelléki településen volt nagyobb szőlője.
A Bakator története és jellemzői
A vidék zászlósbora évszázadokig a Bakator volt. A legkiválóbb érmelléki bor a 19. században az itáliai reneszánsz szőlőfajtából készített, kitűnő pecsenyebornak számító Bakator volt. Piros héjú, kerek szemű, bogyója korán kezd édesedni, de lassan érik, héja vastag, ellenáll a szürkerothadásnak, ezért október második felében szüretelik. Elég gyakran fehér aszúbort is készítettek belőle - a kínai császár is rendelt belőle 200 üveggel 1872-ben.
A bakator sok arcot mutat, mivel többnyire olyan borászok készítenek bort belőle, akik spontán erjesztenek, illetve naturális szemléletben gondolkodnak. Arca évjáratonként és borászonként változik, de a főbb karakterei a következők: kamilla, mandarin, csalán és finom mézes virágillatok. Méz és pollen az illatában, nagyon egyedi és vonzó. Az íze az illatot követi. Ámbár első alkalommal kóstolok bakatort, meggyőződésem, hogy a fajtajelleg tisztán felismerhető lesz később, mivel nagyon erős karakterekkel rendelkezik. Egyszerű bor, de ha fűszeres vagy erős aromákkal rendelkező étellel párosítjuk, akkor komplexebbé válik.
Termesztés, hanyatlás és újjáéledés
A nemzetközi elismertség útján elinduló érmelléki bor karrierjét először a filoxéra-vész akasztotta meg 1884-ben. A nagy lendülettel nekiinduló szőlőtelepítési munkálatoknak azonban a trianoni határ megvonása véget vetett, hiszen elszakította hagyományos piacaitól a borvidéket. A szőlőkultúra hanyatlásnak indult, amely aztán maga alá temette az egész vidéket. A bakatort a 20. század közepéig még a filoxéra és a tömegesen terjedő direkt termő fajták sem tudták kiszorítani Érmellékről. Eltűnésének fő oka kezdetekben a szőlőtermelők szervezetlensége, az érdek- és fajtavédelem hiánya volt.
Heit Lóránd kezdeményezésének, valamint Kaló Imre szomolyai borász szellemi és szakmai támogatásának köszönhetően 2011 szeptember 8-án elkezdődött az érmelléki bakator fajtának a felkutatása és visszanemesítése. A II. A fajtát elsőnek Szeremley Huba termesztette újra a Badacsony-hegyen (2008-tól újra elismert fajta lett Magyarországon). A szatmári Érmelléken 10-12 éve termeszti a fajtát a Bakator Hegyközség 20-25 gazdája Avasújvárosban és környékén. Innen hozott vesszőkkel telepítette újra a fajtát Bihardiószegre a Heit család 2013-ban.
Helyi kezdeményezések, szervezetek és támogatás
Idén már háromszorosára nőtt az oltványok száma, amelyből 5000 darabot Debrecen városa, 5000-et a Bihar Megyei Tanács ajánlott fel. Az önkormányzat mostani adományával mintegy 2,5 hektáron teszi lehetővé a Bakator visszaörökítését. „Az érmelléki gazdáknak emellett magyar borászok segítségével folyamatosan képezniük kell magukat, hogy a mennyiségi gyarapodás mellett, a minőség is minél jobban érvényesüljön az itt készített borokban” - hangsúlyozta a polgármester. Pásztor Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke szerint az utóbbi években tovább erősödött a két megye közötti gazdasági és kulturális kapcsolat. Szép példája a kiváló együttműködésnek a közös oltványosztás, illetve az, hogy tavaly a Debreceni Virágkarnevál, Nagyváradot követően Bihardiószegre is megérkezett a színpompás virágkocsikkal.
2017-ben a fajta népszerűsítésére Bihardiószeg Önkormányzata első alkalommal szervezte meg a Bakator bor- és gasztrofesztivált, amikor is a fajta Kárpát-medencei termelői összefogva Debrecen és Bihardiószeg önkormányzatai vezetőivel létrehozták a Bakator Szövetséget. A Bakator Szövetséget 2017 május 26-án, az egyedi magyar szőlőfajták népszerűsítése érdekében hívták életre. A tagság 7 borász és 2 tiszteletbeli szakmai pártolóból született, így többek között Heit Lóránd, Bartos István, Maurer Oszkár, Málik Zoltán, Bencze István, Andrási László és Sass Krisztián alapító tagok, mellett Kovács Pál, illetve Ambrus Lajos is helyet kaptak eme hiánypótló, példaértékű szövetségben.
Bihardiószeg és a mai érmelléki borászat
A bihari Érmellék borászati központja Bihardiószeg: ma az érmelléki borvidék bihari részének 250 hektárnyi szőlőterületéből 80 hektárt a településen művelnek. A Bihardiószegi Önkormányzat felhívására 2019. március 23-án a bihari Érmellék 14 borásza hozta el borait, hogy egy szakértő zsűri elbírálja, hogy mely borok kerülhetnek a Bakator bor- és gasztrofesztivál közönsége elé. A zsűri javaslata alapján a fesztivál közönsége 15 borász 42 borát kóstolhatja majd a borvidék hat településéről.
Bakator borok stílusa és fogyasztói élmény
Az érmelléki bor elég kemény, mérsékelt szesztartalmú bor. Leginkább a száraz borok az elterjedtek, kis mennyiségben akad félédes is. Az illatos borok kitűnő minőségűek (muscat, tramini). Korábban az Érmelléken rendszeres volt az aszú készítése is. A bakator arca évjáratonként és borászonként változik: kamilla, mandarin, csalán és finom mézes virágillatok, méz és pollen az illatában. Az íze követi az illatot; egyszerű, de ha fűszeres vagy erős aromákkal rendelkező étellel párosítjuk, komplexebb lesz. Kellemes jázminvirág illat és trópusi gyümölcsök az illatában. Ízében citromfüves kezdet, amit egy sima citrusvonal követ. Egyszerű, de nagyszerű bor alföldi területről, közel a magyar-román határhoz.
Kapcsolódó fajták és regionális sokszínűség
A Nagyváradot illetve a várostól északra, északkeletre elterülő szőlőtermő térségeket magában foglaló borvidéken a 20. század elején a piros bakator és az erdei (fehér bakator) számított meghatározó szőlőfajtának, de előfordult a juhfark, az olasz és a rajnai rizling, a furmint, a járdovány és a tramini is. Az 1860-as és az 1870-es években az aszúkészítés egyre inkább divatossá kezdett válni, ami minden jelesebb pincében éreztette hatását. Diószegen hozták létre 1870-ben az első állami vincellérképezdét, ahol 1890-ig közel 400 vincellér és borászati vándortanító nyert képesítést.
Bakator a Kárpát-medencében és a nemzetközi elismerés
Gróf Széchényi István egyik kedvence volt, csúcskorát a 19. század második felében élte Gróf Zichy Ferenc idején, aki még aszúbort is készített belőle, és amiből az akkor regnáló kínai császár 200 palackkal rendelt. A Bakator Szövetség alapítóinak szavai szerint hitet tesznek a fajta felélesztésére, népszerűsítésére, valamint a borivó emberekhez való eljuttatására. “Mi, bakator szőlőművelők kifejezzük azon szándékunkat, miszerint közösen tevékenykedünk a BAKATOR és egyéb ősi magyar szőlőfajták felélesztésében és népszerűsítésében. Legjobb tudásunk és tapasztalataink szerint megadunk minden segítséget egymásnak és mindazoknak, akik ebben a kérdésben hozzánk fordulnak.”
Gyakorlati tudnivalók a hétköznapi látogatónak
A fesztivál a 18 év felettiek számára belépőjeggyel látogatható. A belépőjegy ára: 10 lej. A belépőjegy megváltásával egy borkóstoló poharat is kap a látogató. Románia más időzónába tartozik: a határ átlépése után +1 órával számoljunk. - a létavértesi kishatárátkelő (nyitva magyarországi idő szerint 6.00 és 22.00 között) után 200 méterre jobbra fordulunk, majd kb. - a nyírábrányi nagyhatárátkelő (non stop nyitva) után Érmihályfalván Nagyvárad felé fordulunk, az E671-es számú főúton haladunk Diosig településig (a vasútállomás után jobbra fordulva áthajtunk a síneken, majd kb.
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Korábbi jelentőség | Magyarország harmadik fehérboros vidéke Tokaj és Balaton-felvidék után |
| Fő fajta | Bakator (piros és erdei/fehér változat) |
| Hagyományos borstílusok | Száraz borok, illatos borok, aszú készítése |
| Jelenlegi terület (bihari rész) | 250 ha összesen, 80 ha Bihardiószegen |
| Oltványtámogatás | 2019-2020: 5000 oltvány Debrecen + 5000 Bihar Megyei Tanács |
| Fesztiválok | Bakator bor- és gasztrofesztivál, Bakator Szövetség |
A bakkator (Bakator) ma újra növekvő figyelmet kap mind a helyi közösségek, mind a Kárpát-medencei borászok részéről. Az összefogás, a helyi identitás erősítése és a szakmai támogatás révén reális esély van arra, hogy ez a történelmi fajta és a hozzá kötődő borvidéki kultúra ismét visszanyerje régi fényét.