2017. szeptember 17.Mi köze Gizella királynénak a borhoz? Mi az a borrend? Az időszámítás előtti III. században a kelták idejében is volt szőlőtermesztés, amely azt igazolja, hogy a római uralom előtt itt élt népek is készítettek már bort.
Ennek ellenére a legtöbb adat a római korból maradt fenn Probus földművelő császár uralkodásának idejéről. Sőt még ebben az időszakban Pelso, a Balaton latin neve a rejtélyes sorsú Seuso-ezüstkincsek egyikén is felbukkan.
A római birodalom bukása után a népvándorlások viharaiban sem pusztult el a rómaiak hagyatéka. A hun, majd az avar és a frank uralom idején is művelték a szőlőt az itt élő földművelő népek. A magyarok letelepedése után ez lett a magja a magyar szőlő termelés kialakulásának.
Szent István király felesége, Gizella királyné a magyarok első koronás uralkodónője, Magyarország első keresztény királynéja, aki a „magyarországi” melléknevet kapta a legenda irodalomban. Gizella azoknak a nagy európai nőknek a nyomdokába lépett, akik előmozdították a nyugat kereszténnyé tételét. Ezzel megalapozva a magyar szőlőtermesztés és bortermelés fellendítését, valamint a korszerű szőlészeti és borászati ismeretek terjesztését is.
I. 1038-ból, a Kárpát-medence egyik legrégebben jegyzett szőlőtermelő vidékének írásos emlék került elő, amikor is Gizella királyné, férje István király engedélyével nyolc szőlőst adományozott a veszprémi apátságnak. Gizella királyné nem csupán a Balatoni felvidéken támogatta a szőlőművelést, hanem a Ménes-Magyarádi borvidéken, amely Arad-hegyalján található. Ezen a helyen ő volt az első, aki földet vásárolt a bencéseknek, akik megalapították a szőlészetet, borászatot.
Az ország legfőbb borvidékei a XV. században alakultak ki és ebben az időben írták elő az egységes szőlőhegyi munkáltatást, erkölcsöt, adózást, a feudális együttélés szabályait. A szőlőművelés első virágkora Mátyás uralkodása idejére tehető a Balaton körül. A reneszánsz korban az ország élénken bekapcsolódik az európai vérkeringésbe, amely kedvezően hat a szőlőtermesztés és bortermelés fejlődésének és a balatoni bor komoly üzleti fellendülésének. Majd ezt követően a szőlőtermesztés újabb fejlődése a XIX.
A Balatoni Borrégió Gizella Királyné Női Borrend 2015. szeptember 27-én alakult meg 18 női taggal Balatonfüreden. A királyné élete, fáradatlansága, vendégszeretete, közösségi jótékonysága és a szőlőműveléshez való példamutató viszonya alapozta meg a rend létrehozását. A borrend zászlósbora az Olaszrizling.
A borrend legfőbb célja és tevékenysége a hagyományok ápolásán túl, hogy megismertesse a Balatoni Borrégiót alkotó borvidékek szőlőtermelését, borkultúráját, a minőségi borokat, a bor és gasztronómia kapcsolatát és szakmai és kulturális rendezvényeket szervezzen e köré. Elősegíteni kívánja a Balaton-felvidék megőrzendő kultúrájának világörökség részévé válását. "A minőségre nagy hangsúlyt kell helyeznünk. Magyarország szerény helyet foglal el a szőlő-bortermelő országok sorrendjében. A 2005. évi statisztikai adatok alapján világviszonylatban szőlőterületünkkel és bortermelésünkkel egyaránt a 14. helyet foglaljuk el. De a helyezésekhez képest jobban informálnak a valós számadatok. Bortermésünkkel a világ összterméséből kereken 1,2%-kal, borkivitelünkkel a világ borexportjából mintegy 1%-kal részesedünk. Borexportunk mennyiségi növelésére aligha gondolhatunk. A cikk mottójában hivatkozott 2005-ös statisztikai adatok nagyságrendileg nem változtak. 2012-ben a FAO adatai szerint a 17. legnagyobb exportőrök voltunk a világon, borexportunk értéke azonban csak a 24. legnagyobb értéket képviselte. Az érték szerinti kedvezőtlenebb helyezés arra utal, hogy olcsóbb egységárú borokat exportálunk, mint a mennyiségi rangsorban a hozzánk hasonló helyezést elérő országok. 2005. tervezi minél hatékonyabban hasznosítani.
A Balaton nyugati és északi részeiben a vulkanikus és bazaltszerű talajok mellett a déli lejtőkön a talaj változatos, helyenként lösz és agyag, helyenként bazalt-tufa maradványokkal tűzdelt. A Balaton északnyugati részén a Badacsonyi borvidék jellegzetes területei a Badacsony hegy, Szent György-hegy, Szigliget, Ábrahámhegy, Gulács, Csobánc és Tóti-hegy, ahol az olaszrizling dominál, de a kéknyelű és a cabernet sauvignon is megtalálható.
A Badacsonyi borvidék éghajlata a Balaton víztükrének kiegyenlítő hatásával kedvező mikroklímát teremt a szőlő számára. A borok illatban gazdagok és harmonikusak, a fajták közül kiemelkedik az olaszrizling, a szürkebarát és a kéknyelű. A borvidék fehérborai általában illatosak, a vörösek közül a cabernet sauvignon és a kékfrankos is jelen van.
Balatonfüred-Csopaki borvidék fő fajtája az olaszrizling, amely a mészkő, márga és dolomit talajokon kiváló tételeket ad. A Balatonboglári borvidék története a XIX. századig nyúlik vissza, ahol a fehér és vörösborok széles spektruma található, és a pezsgők alapanyagai is itt készültek. A borvidéket a BB és később más termelők tették ismertté, például a Garamvári Vencel szerepvállalásával a pezsgőalapborok területén.
A Somlói-borvidék, a Balatoni borrégió részeként, különleges terroirral rendelkezik, és itt a kiegyensúlyozott savszerkezet és ásványosság jellemzi a borokat. A Zalai borrégió 1997-es törvényi létrehozása a klímát és talajt figyelembe véve alakult ki, ahol a lösz talajon barna erdőtalajok és barna földek képződtek, és fehérborok dominálnak.
Budapesti és dunántúli kontextusból kiemelve a Kunsági borrégió jellemzője a könnyű fehér borok kissé lágy savakkal, valamint az illatos fajták, mint az Irsai Olivér és a cserszegi fűszeres. A borrégiók közti áttekintés során megfigyelhető, hogy a Balaton körüli területek valóban sokszínűek és különböző mikroklímákkal és talajokkal rendelkeznek, amelyek egyedi borászati stílusokat és fajtákat eredményeznek.
A Balatoni borrégió talán hazánk egyik legváltozatosabb tételeket kínáló szőlőtermő területe. A Badacsonyi borvidék kihagyhatatlan fajtája a kéknyelű. Ezt kifejezetten csak Badacsonyban termesztik, mivel egy rendkívül problémás fajtáról van szó. Ugyanis a szőlő nem képes önbeporzásra, mint más szőlő fajták, így annak érdekében, hogy a növény megtermékenyüljön és termőre forduljon, egy másik szőlőfajtával együtt kell ültetni és termeszteni. Ez az esetek többségében általában a budai zöld vagy a rózsakő.
A Balatonfüred-Csopaki borvidék fő fajtájaként az olaszrizlinget tartjuk számon, mely a vidék mészkő, márga és dolomit alkotta talaján nagyon szép tételeket produkál. A Balaton déli partjára kalandozva kiemelkedő balatonboglári pincészetek is várnak: az Androsics Birtok, a Bujdosó Pincészet, és a Katona Borház. Az itteni tételek között megtalálunk egyaránt fehér és kék szőlőfajtákat is.
Habár nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, a Somlói-borvidék épp ugyanannyira a Balatoni borrégió része, mint az előbbiekben említettek. A borvidék egyedi terroirából adódóan nagyon különleges tételeket ad, melyeket akár a Fehérvári Borbirtoknál, vagy a Tornai Pincészetnél meg is kóstolhatunk. Az itt készült borokat kiegyensúlyozott savszerkezet és ásványosság jellemzi.
A Dunántúli borrégió egyik része a Kunsági borvidék, ahol magas a napsütéses órák száma, a földtani viszonyok változatosak, de nem igazán komplexek, a vályog és agyagtalajt többnyire homokréteg fedi. Ezen környezeti adottságok eredményeképpen általában könnyű, savakban lágy, alacsony alkohollal rendelkező borok születnek. Jellemzőek az illatos fehér fajták, az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, valamint az ezerjó.
Jelen lesz a borrendezvényen Martin Pasler, Nittnaus, Sattler és Weinhausel Pincészet is.