A piac a mindennapi életben az a tér, amelyen a napnak bizonyos óráiban a vevők és eladók adás-vétel céljából összegyűlnek. Legtöbbnyire a napi fogyasztásra szükséges élelmi és háztartási cikkek és házi eszközök kerülnek itt vásárra. A piacok étkezőhelyeinek tulajdonosai hamar megtapasztalták és felismerték az összetartás és a sokszínűség erejét, előnyeit. Egy kiadós reggeli vagy akár a délutánig is elnyújtható, megfi zethető árú ebéd élménygazdag alászállás a város gyomrába. Míg régebben s hagyományosan a piacok elsősorban a környékükön élő városi lakosság „napi fogyasztásra szükséges élelmi” szükségleteit elégítették ki, addig ma már inkább nyüzsgő, bámészkodásra, szelfi zésre, étkezésre szolgáló turistacélpontok. Napjainkra a legnépszerűbb európai piacoknak, mint a már említetteknek is, sokkal inkább az etetés, mintsem az árusítás vált a fő funkciójává, illeszkedve a fast casual éttermi trendjéhez. Ezek a helyek az egymást erősítő sokszínűségre is jó példák. A piacok étkezőhelyeinek tulajdonosai hamar megtapasztalták és felismerték az összetartás és a sokszínűség erejét, előnyeit.
A belvárosi piac története éppen a kerület műemléki és történelmi értékeinek megőrzésére törekedve formálódott. A Hold utcai Vásárcsarnokot 1897-ben nyitották meg, később a városrész utcaneveihez igazodóan hol Hold utcai Vásárcsarnok, hol más néven ismerték, míg végül a jelenlegi neve: Belvárosi Piac. A felújítás a XIX. századi arculat megőrzésével és a teljes akadálymentesítéssel egészült ki. A Vidékfejlesztési Minisztérium Tanyafejlesztési Programjában 2013-ban több pályázat is nyert; célja a vidéki és tanyasi termelők termékeinek piacra juttatása és a helyi lakosok friss, jó minőségű magyar termékekhez való hozzáférése. A belvárosi lufi ellenére az új koncepció sikerrel ívelt át a gasztropiac irányába, amely a piac egyik meghatározó jellemzője lett.
- Az új belvárosi koncepció egyik sarokköve Bíró Lajos és a Séf utcája ötlete, amely a gasztropiacot állította a középpontba, miközben a hagyományos piackészítmények is megőrződnek.
- Gianni Annoni (Pomo D’Oro) és Szabó Péter (Vörös Homár) nevei jelentik a húzóerőt az új gasztro-kínálatban: tészták, szóssok és mediterrán hatások mellett kiemelkedő törekvés az olasz gasztronómia itthonra történő átültetése.
- Nyíri Szása hamar meghódította a piac látogatóit, orosz konyha klasszikusokkal és finomhangolásokkal: szoljanka, pelmeni és kaviár pezsgővel.
Az Alsó- és Földszinti terekben megvalósult új koncepciókat több bérlő is követi: a közkedvelt Buja Disznó-k rántott hús érdemei, a Pasta e Sugo tésztái, a szőlő és pezsgő társítása, és a halas-gyümölcsös kínálat felel meg a modern gasztro-ásításnak. A piac elsődlegesen nem csak az árusításról szól: a belvárosi gasztro-utcák, a konyhai készítmények és a finomságok együtt adják ki az élményt.
Az organikus és helyi termelők hangsúlya mellett a Tarhely és a vendéglátóhelyek ...
Megjegyzés: a külföldi példák alapján is kijelenthető, hogy az utcai éttermi hagyományok hosszú történelmet írnak, és a belvárosi piac sem kivétel.
Számos stand és étterem a piac belvárosi helyén a gasztronómiai élményt szolgálja. A VinCE Champagne a Holdon elnevezésű esemény célja a pezsgők és kaviárok bemutatása a belvárosi piacon, mely lehetőséget ad a reggel kilenctől induló gasztro-bulihoz való csatlakozásra. A programban részt vesz a Kistücsök a balatonszemesi és az Arany Kaviár, a Stand25 Bisztró és a Séf utcája, a Buja Disznó-k és a Lakatos Műhelye is. A pezsgő-kóstolók mellett sabrage-t vagyis szablyázást is tanulhatnak a vállalkozó kedvűek Borsos Gergely Guinness-rekordertől. A rendezvény a champagne-házak széles választékát mutatja be, és a helyszínen is lehet vásárolni a pezsgőkből.
Champagne csak a francia Champagne borvidéken készülhet, eredetvédelem alatt áll, és a modern kiemelkedő évjáratokat a hosszabb érlelés jellemzi. A piac közösségi terében a champagne-korzó és a posztot jelző standok adnak lehetőséget a pezsgők és kaviárok megismerésére, miközben a belvárosi piac épülete a történelmi hangulatot erősíti meg.
