A Pajzos Pincészetet 1992-ben alapította 12 befektető, és a jelenlegi tulajdonos, Jean-Louis Laborde agrármérnök, 1997-ig csak a háttérből volt jelen a borászat életében, amelyben 2000-ben szerzett többségi tulajdonrészt. A Pajzos termékcsalád borait a bodrogolaszi Pajzos és sárospataki Megyer dűlők prémium terméséből készítjük; ezeket a borokat pincészetünk a tokaji hagyományoknak megfelelően gondos szőlészeti és borászati munkával, hordós érleléssel, illetve a modern borkészítési eljárásoknak megfelelően reduktív verzióban is készíti.
A Pajzos dűlőből származó édes borok üdék, frissek és zamatosak. A pohárba illatolva őszibarack és fehér virágok sora - bodza, kamilla, citrusos - mandarinos illat- és ízjegyek, valamint szép ásványosság kényezteti a borkedvelőket. A Tokaji Borvidéken készült borokat egyedi, ásványos karakter jellemzi. A szép savstruktúrájú borok tökéletesen illenek a nemzetközi és a magyar konyha ételeihez és kiválóan élvezhetők önmagukban is, akár egy délutáni beszélgetés kísérőjeként.
A Pajzos termékcsaládban száraz, késői szüretelésű, szamorodni és aszú borok találhatók. Tokaj-hegyalja egyik legnemesebb dűlője a 60 ha-os Pajzos dűlő, amelyet a világ elsőként, a tizennyolcadik században történt dűlőszelektálás során a legjobb területek közé soroltak. A napsütötte déli fekvésű, átlagosan 200 m magasságban található Pajzos dűlőbe a hagyományos tokaji szőlőfajtákat telepítették: Furmint, Hárslevelű, Sárgamuskotály. A meleg nyár, a nedves kora őszi idő, majd a kellemes száraz vénasszonyok nyara az optimális érés feltételei.
E csodálatos természeti adottságok és az itt gazdálkodók kivételes szaktudása teszi lehetővé a borkülönlegességek előállítását. A Megyer dűlő több évszázadon keresztül a Rákóczi család birtokában volt, mivel már akkor ismert volt, hogy a vulkanikus talaj és a terület fekvése egyedi ízeket kölcsönzött az itt termelt boroknak. A Chateau Megyer ezt a hagyományt viszi tovább hála a kézzel válogatott aszúszemeknek és minőségi feldolgozának.
A Tokaji Borvidék három fő fajtája a Furmint, a Hárslevelű és a Sárgamuskotály adja a borok alapanyagát. Tokaj-hegyalja egyik legnemesebb dűlője a 60 ha-os Pajzos dűlő. A világon elsőként, a tizennyolcadik században, Tokaj-hegyalján történt dűlőszelektálás során már a legjobb területek közé sorolták. A napsütötte déli fekvésű, átlagosan 200 m magasságban található Pajzos dűlőbe a hagyományos tokaji szőlőfajtákat telepítették: Furmint, Hárslevelű, Sárgamuskotály. A tokaji szőlők történelme hosszú múltra tekint vissza; 1251-ben írásos feljegyzések említik, azonban a történészek szerint már a Honfoglalás korában is szőlővel telepítették a környékbeli hegyoldalakat. A Tokaji Borvidéket már 1737-ben zárt termelési körzetté minősítették.
Tokaj hírnevének alapját azon borkülönlegességeik (aszú és szamorodni) adják, amelyek a világon egyedül csak itt készülnek. Az első aszút 1571-ben készítették, de valódi dicsőségét csak a 17. században érte el, amikor II. Rákóczi Ferencnek köszönhetően Európa szinte összes uralkodójához eljutott a nemes nedű. XIV. Lajos jegyezte meg a ma már szállóigévé vált mondatot, miszerint a „Tokaji, a borok királya és a királyok bora”. Tokajit Isten ajándékának vélték, még Kölcsey Ferenc Himnuszában is kiemeli fontosságát.
A filoxéra járvány azonban a Tokaj-Hegyalján sem kímélte a szőlőket és szinte teljesen elpusztította azokat. Igaz újratelepítették a tőkéket, de azok fajtaszáma csökkent. Az államosítás pedig, az aszú és ezzel a Tokaji Borvidék hírnevének összeomlásához vezetett. A privatizációt követően a dűlőket külföldi befektetők vásárolták fel, akik számos innovációt hoztak a Borvidék életébe. Az elavult borászati technológiát megreformálták, a szőlőket ahol szükséges volt újratelepítették, a borokat pedig magas minőségi szintre hozták.
A Pajzos Tokaj története ekkor vette valós kezdetét Jean-Michel Arcaute Bordeaux-i borásznak köszönhetően. 1991-ben az Arcaute feleségének tulajdonában álló Château Clinet borászatot megvásárolta a francia GAN biztosító társaság; a borászat vezetője azonban továbbra is Arcaute maradt. Az ő jóvoltából a GAN biztosítónak és a CFGVT befektetői csoportnak is Tokaj lett a fő beruházási célpontja. A rendkívül gazdag történelmi múltra rendelkező, 110 hektáros sárospataki Megyer dűlőre a rendszerváltást követően kiírt privatizációs tendert a francia GAN Biztosító társaság nyerte meg. A társaság 1992. november 10-én megalapította a dűlőről elnevezett Megyer Zrt-t és ezzel egyidejűleg a Megyer Tokaj márkanevet is.
Ugyancsak a rendszerváltást követően, 1991-ben jelent meg a Jean Louis Laborde vezetésével alapított CFGVT (Compagnie Financière des Grands Vins de Tokaj) francia befektetői csoport is, akik ismételten Arcaute tanácsára vásároltak területet a borvidéken. A Bodrogolasziban található, 107 hektáros Pajzos dűlő került a 12 fős befektetői csoport tulajdonába. Az ugyancsak a dűlőről elnevezett részvénytársaságukat, a Pajzos Zrt-t 1992. november 25-én jegyeztették be a cégbíróságon. Ezzel megalapítva a Pajzos Tokaj márkanevet.
A két dűlőn alapuló két cég külön márkát ápolt és külön is működött, mindössze a menedzsment volt közös, amit mindkét cégnél a GAM Audy borkereskedelmi vállalat látott el. A Pajzos dűlőn termesztett szőlőből készítették a magas minőségű Pajzos márka borait, míg a Megyer dűlőről a jó ár-érték arányú Megyer borokat állították elő. A magyar piacra azonnal mindkét márkával sikerült betörni, és a HORECA szektor mellett olyan boltok polcain váltak elérhetővé, mint a Cora, a Tesco és a Metro.
A francia GAM AUDY borkereskedelmi cégnek köszönhetően a borok hamar a világpiacra kerültek, és jelentős exporttevékenységünk kezdete is beindult. Mindeközben Jean-Louis Laborde rajongása egyre inkább a borászatok felé fordult: először 1998-ban a pomeroli Château Clinet borászatot, majd 1999-ben a sárospataki Megyer Zrt-t vásárolta meg a GAN biztosítótársaságtól. Az ezredfordulóra kivásárolta befektetőtársait a CFGVT csoportból, így a Pajzos Zrt-nek is egyedüli tulajdonosává vált. A két vállalatot ezt követően egyesítette és tényleges tevékenységet már csak a Pajzos Zrt. Laborde úr optimalizálta a szőlőtermelést és az alacsony terméshozamú szőlőtőkéket újratelepítette 2000 és 2004 között.
A korszerűsítés meghozta a kívánt hatást, és a fiatal szőlőtőkék gyümölcséből nagy minőségű borokat kezdtek előállítani. 2007-ben megszületett a mára már nagy rajongótábornak örvendő birtokborunk, a száraz reduktív T-furmint ötlete, amit 2008-ban töltöttünk először palackba. A siker nemcsak kezdeti volt, hiszen a mai napig is évről-évre nő az előállításra kerülő palackszám. 2015-ben megújult a szervezeti felépítés, amelynek következtében a szőlészet és a borászat is két külön szakértő, nevezetesen Espák Pál és Naár Ferenc kezébe került. 2022 novemberétől a Pajzos és a Megyer cég vezetését Kolozsvár- Kiss Árpád látja el. A felívelő sikereket a nemzetközi borversenyeken elért érmek számának folyamatos növekedése is jól tükrözi. Az utóbbi években számos nagyarany, arany és ezüst érmet hoztunk el olyan versenyekről, mint a Decanter World Wine Awards, Berliner Wine Trophy, Asian Wine Trophy, Vinagora vagy az Országos Borverseny. A világszinten is ismert Tokaji Borvidéken évszázadok óta kiemelkedő minőségű borok születnek, és az itt található terroir rengeteg lehetőséget rejt magában.
tags: #chateau #pajzos #franci #apinceszet