A Barna Sörök Világa: Kézműves Csodák és Szupermarket Polcok Ízei

Ez a poszt a forradalom alsó szegmensét vizsgálja, különös tekintettel a barna sörök sokszínűségére. Volt már egy ilyen posztom, az az egyes főzdék könnyű világos alapsöreit tesztelte. Ez a teszt egy dolgon változtat, a vizsgálandó sörök színén. Előrebocsátom, hogy a teszt kevésbé lesz kézművesorientált, mint a korábbi. Inkább azt mondanám, hogy nagyjából egyenlő arányban lefedi a szupermarket vs. magyarkézműves vs. csehsörbolt beszerzési háromszöget. Ennek a hármas kiegyensúlyozottságnak két oka is van. Egyrészt a kézműves szektor nem töri magát különösebben barnasörügyben. Legalábbis a könnyű barna lagersörök szegmensében nem. A szokásos boltjaimban összesen 3 fajta, a kategóriának nagyjából megfelelő sört tudtam összeszedni, abból is kettő PET palackos volt, amiket némi hezitálás után végül belevettem a tesztbe. Másrészt viszont Csehországban ez egy elterjedt fajta, sőt igazából azért is választottam ki tesztelésre ezt a típust, mert azok a bizonyos könnyű cseh barnák az első prágai látogatásaim során a kedvenceimmé váltak és nagyjából azóta is azok. "Könnyű barna" sör. Írhattam volna "könnyű barna lágert" is speciel. Eredetileg a cseh 10-es, max. 11-es Balling fokos sörök erősségét szerettem volna belőni, de ez pont a magyar oldalon nem nagyon jött össze. Max. 400 forint/fél liter beszerzési ár. Ez "alapsörárnak" ugyan elég húzós, gondolkoztam 300-on vagy 350-en is, de végül úgy gondoltam, ha múltkor 400 volt a határ, legyen most is annyi. Csomagolás, az mindegy. Igazából szerettem volna üvegpalackra korlátozni a versenyt, de akkor a kézműves szekció egyetlen darabra csökkent volna, így aztán engedtem a szigorú követelményből, jöhettek PET palackos darabok is. Mindenesetre igyekeztem a műanyagba csomagolt darabokat hamar elfogyasztani, remélvén, hogy a PET palackoknál előforduló gyakoribb sörhibákat megúszom, ez nagyjából be is jött.

A Sörök Pontozási Rendszere és a Szubjektív Értékelés

Az alábbi tudnivalókat már a múltkori posztban is leírtam, de aki nem olvasta volna, annak megismétlem. A sörök pontozására a nagy sörportálok (RateBeer, BeerAdvocate) rendszerét alkalmazom, eszerint a söröket öt kategória szerint pontozom, ráadásul kategóriánként eltérő skálán: illat (0-10), megjelenés (0-5), íz (0-10), kortyérzet (0-5), összbenyomás (0-20). A kategóriák jelentéséről bővebben itt (és itt, itt és itt) található bővebb infó. Az így kapott pontszám persze egyszerre jellemzi a sört és azt, aki a sört értékeli. Ahhoz, hogy ebből a kettős jellemzésből a sörre nézvést is megtudjunk valamit, ahhoz valamennyire ismerni kell a pontozó pontozási szokásait: mit jelent egy 4.1-es vagy egy 2.7-es pontszám? 4 feletti pontszámot csak egészen kiváló söröknek adok, olyanoknak, amiket - ha módom van rá - bármikor szívesen újrakóstolok. 2-3 pont között már problémásabbak a sörök, ezek azok, amelyeket maximum egy újabb - ellenőrző - kóstolás kedvéért szerzek be megint, de egyébiránt inkább kerülöm őket. Na jó. 2 alatt silány, rossz, vagy legjobb esetben is "olyan semmilyen" sörök vannak. A RateBeer-en is szoktam pontozgatni néha az eddig leadott 100 értékelésből 12 volt 4-es felett, 5 pedig 2-es alatt, 26 pedig 2-3 között. A maradék, tehát lényegében az értékelt sörök kicsit több, mint fele pedig 3 és 4 közötti nedű.

Csapolt vs. Palackozott Sör: Az Örök Vita

Disclaimer 1: Csapolt vs. Ez a teszt palackozott sörökről szól. Örök vita, hogy van-e objektív különbség csapolt és palackozott sör között. Elismerve, hogy csapolt sör is lehet rossz és jó, meg palackozott is lehet rossz és jó, én magam arra hajlok, hogy a csapolt sörökben több a potenciál. Ergó, ha valaki azzal védené meg kedvenc kézműves sörét, hogy a kedvenc kocsmájában az mennyire jó, amikor a Gizike csapolja, akkor nyitott kapukat dönget. Készséggel elismerem, hogy igaza van és még az alábbi teszteken kifejezetten leszerepelő sörök is nyújthatnak kellemes élményt megfelelő csapolás esetén.

A Teszt Folyamata és Időbeli Hatásai

A poszt megírása elég sokáig tartott, alkalmanként egy sör került sorra. Van olyan sör, amit kétszer is kóstoltam, van, amit csak egyszer. Összességében a tesztek elég nagy időkülönbséggel zajlottak. A pontozás elvileg biztosítja az eredmények összehasonlíthatóságát, de gyanítom, a valóságban ez nem feltétlenül van így. Ha egyidőben kóstolnám a söröket, elképzelhető, hogy némileg más sorrend születne.

Sörértékelések: Egyedi Ízek és Benyomások

Sör 1: Névtelen Barna Lager

Pár éve kóstoltam valamelyik nyári sörfesztiválon, talán a Corvin sétányon, akkor valami nem tetszett benne, így elkönyveltem az "ilyet nem veszünk" kategória tagjaként. Szép világosbarna hab, sűrű sötétbarna szín. Kellemes édeskés illat. A sör egy kellemes ivósör, jól csúszik, van egy alapvetően édeskés-semleges alapíze, amiben kicsit pörkölt, kicsit csokis, kicsit meggyes, kicsit likőrös ízek bújnak meg, mondjuk a pörkölt malátás-csokis vonal az észrevehetőbb. Az utóízben is ezek jelennek meg némi keserű aláfestéssel. Mondjuk van benne valami gyanús gyógyszeresség, de nem vészes.

Sör 2: Kakaós, Pörkölt Barna

Szép, sötétbarna-feketés szín, drapp, vastag, selymes hab. Illatra-ízre kakaós, kicsit pörkölt, keserű. Az illatban van valami furcsa kellemetlen mellékaroma is, nem tudom beazonosítani. A sör maga alapvetően kakaós, pörkölt, enyhe (nagyon enyhe) kesernyés utóízzel. Kicsit egyoldalú, talán ezért érzem azt, hogy az egyébként mérsékelt, egyáltalán nem túlzásba vitt pörkölt-kakaós alapíz valahol mégiscsak túl sok és nem eléggé harmonikus a végeredmény.

Sör 3: Rotburger Barna (PET palackos)

(Ez a sör is literes PET palackos. Az árára nem emlékszem, a haverokkal ugrottunk be Dobogókőre menet. Ettünk finom zsirosdeszkát, ittunk finom csapoltat és vettünk pár liter sört, legyen mit innunk esténként a turistaházban. Erősen gondolkodtam, bevegyem-e ezt a palackot a posztba. Sörként ugyanis nehezen értékelhető. Mind az illata, mind az íze határozottan savanyú. Nagyon zavaróan savanyú. Ha megerőltetem magam, rémlik mögötte egy talán rendes sör (pörkölt maláta, némi komló) is, de sajna ez megsavanyodott. Végülis érthető, ha azt nézem, hogy két nappal a szavatosság lejárta után bontottam fel. Viszont a vásárlás napja mindössze négy nappal előzte meg a kóstolás napját, és a savanyodás mértéke igencsak markáns volt, azaz hajlamos vagyok vélelmezni, hogy rossz volt az már akkor is, amikor megvettük. Összességében a Promontor-féle Homár szabályzat szerint nem igazán volt vevőbarát megoldás Rotburgerék részéről rámsózni ezt a palackot. Nem akarok senkit véglegesen lebeszélni a Rotburger Barnáról, lehet, hogy jó sör. A világosuk jó, a szüretlenjük is, akár ez is lehet az.)

Sör 4: Memento

Pár éve ezt is kóstoltam valamelyik korai Főzdefeszten, még a ratebeer-en is pontoztam, aztán kb. ugyanúgy járt, mint Kapucinus Barna, besoroltam az iható, de nem különösebben fogyelemre méltó kategóriába és nem kerestem azóta. De persze ideje volt a Mementónak is egy újabb esélyt adni. Mellesleg időközben az is kiderült, hogy tulajdonképpen egy felsőerjesztésű porter sörről lenne szó, ha minden igaz. Szép barna, de gyorsan tűnő habbal indít. Az illata kellemetlen, savanykás, fura. Az íze viszont kellemes, kesernyés, kakaós, icipici savanykássággal, ami még kell. Ugyanakkor a szénsavasság kicsit erősebb a kelleténél. Ezzel együtt egész jó darab és egy-egy kortynál felfedezni vélem benne a felsőerjesztett sörök frissességét is.

Sör 5: Kozel Černý (Pivovar Velké Popovice)

Kozel Černý (Pivovar Velké Popovice), ~219 Ft ill. Prágajáró körökben klasszikus alapsör. Sokáig a világ legjobb sörének tartottam. Legalábbis azt a változatát, amit a prágai Fekete Ökörben csapolnak. Ma már árnyaltabb a véleményem, nem feltétlenül az utóbbi két év kellemetlen tapasztalatai miatt, mint inkább a kicsit kitágult sörös látóköröm miatt. Ami persze nem jelenti azt, hogy a Csehországban csapolt barna Kozel rossz sör lenne. A tesztelt példány persze nem az, hanem az itthon kapható dobozos. Illetve a Kozel esetében több kóstolás is volt, Volt dobozos, amit itthon lehet kapni, volt dobozos, amit Szlovákiában vettem (egy helyi alkesz megesküdött rá, hogy ég és föld a különbség a magyar dobozos és szlovák dobozos között, hát ez is le lett tesztelve) és volt üveges változat, amit Csehországból hoz be a Csakajósör. Szép, bár kicsit gyorsan drapp fogyó habbal indít, amibe bele harapván édeskés, enyhén kakaós ízt érzek, az illat is olyan enyhén kakaós, enyhén kovászos-kenyeres. A sör maga nagyonsötétbarna, de nem fekete és nem nagyon sűrű, mert a fény azért átjut rajta. Az íze édeskés, kis kakaós-étcsokis keserűség az utóízben van csak. Kicsit vizes, mondjuk 3,7%-os alkoholtartalom mellett az a meglepő, hogy csak ennyire. A kortyérzet kicsit kólás, a végefelé egyre inkább az íze is, túlságosan is. A melegedés nem tesz jót ennek a sörnek. Nagyon könnyű és nagyon szimpla sör, egyfajta édeskés, icipicit kakaós-csokis-kólás ízt hoz, elég jól eltalálták, még akkor is, ha erősen motoszkál bennem a gyanú, hogy valaha ez sokkal jobb sör lehetett. A kólás vonalat - amit csehországi csapolás esetén még soha nem éreztem - meg kifejezetten rossz néven veszem.

Sör 6: Staropramen Barna

Persze ez utóbbit már itthoni bevezetése előtt is ismertük, találkoztunk vele néhányszor Prágában. Találkoztunk, de nem szerettük, a Staropramen söreit jóval gyengébbnek véltük, mint a Kozelt, a pilzenit vagy éppen a Budvar söröket, szóval általában kerültük az egyébként is kicsit szocreál hatású Staropramen logós sörözőket. Szóval amikor először megláttam pár éve a közértek polcain a frissen importált Staros palackokat, egy darabig nem nagyon akartódzott leemelni őket a polcról. Csak hát a magyar közértek polcain nem sok leemelnivaló sört találni, így egy idő után azért csak vettem egy-egy üveggel mind a világos, mind a barna Staropramenből. Mind a kettő kellemesen meg is lepett, sokkal jobbak voltak annál, mint amire emlékeztem. Így aztán egy darabig viszonylag rendszeresen iszogattam mindkettőt. A fenti szöveg még tavaly kora ősszel íródott, azóta változott a helyzet, a borsodiak úgy döntöttek, import helyett maguk főzik a barnát is. Ez a kóstolás tehát máris idejétmúlt, mert még az importot kóstoltam, ami ugye lassan eltűnik a boltokból… A hazait még nem kóstoltam, de ami késik, nem múlik. Kellemes bézs hab, sötétbarna test. A hab tartós, szép, semleges illatú, kicsit savanykás, földes, íze mérsékelten kesernyés, kakós, pörkölt beütéssel. A sör maga kb ugyanez, enyhén kesernyés, pörkölt malátás alapízzel. Selymes, harmonikus, kicsit - de egyáltalán nem zavaróan - vizes kortyérzet. Ideális ivósör, ráadásul az alapízek mellett időnként előbukkan némi gyümölcsös, füves karakter is, szóval még némi komplexitást is kapunk. Jól eltalált, nagyon kellemes darab.

Sör 7: Dreher Bak

A Kontrollcsoport második tagja legyen egy "magyar" sör. Nyilván kóstoltam már, elvégre kb. nyolc éve a piacon van. A véleményem nem is feltétlenül rossz, egészen ihatónak sorolja be az emlékezetem. Annyira, hogy lényegében ezt tartom a legjobb magyar nagyipari sörnek, nem mintha ez önmagában túl sokat jelentene. Magamtól nemigen veszem, viszont ha a Heineken-vonalat nyomató kocsmákba vet néhanapján a sorsom, akkor általában ezt választom, ha van csapolva, akkor úgy, ha nincs, akkor palackban. Szép, selymes világosbarna hab, fekete test. A hab elég tartós, illata kb. semmilyen, íze keserű, pörkölt kávés, kis savanykás beütéssel. A sör is kb. ugyanezt hozza, enyhén pörkölt, enyhén kávés, és kellemesen vékony, iható teste van (szemben a szerintem fullasztó Dreher Bakkal), kellemes, bár nekem picit túl buborékos kortyérzet.

Sör 8: Nymburk Tmavý

A nymburki főzde alapbarnáját bárki megkóstolhatja csapon a Hrabal Sörözőben, ahol ugyan gyakori vendég vagyok, de az erős mezőnyben nem minden alkalommal kerül sorra a Tmavý. Szép sűrű sötétdrapp habbal indít, malátás, karamelles, csokis illatokkal, enyhe savanykás felhangokkal. A hab amúgy közepesen tartós, selymes, krémes, az íze alapvetően csokis, nugátos, kicsit kesernyés. Ez a karamelles, barnacukros, nugátos, csokis íz a sörben is megvan és a sokféle jelző ellenére nagyon egyféle, domináns illatról és ízről van szó, amit (mármint az egyféle íz dominanciáját) normál esetben nem szeretek, de ez valahogy nagyon eltalált, kellemes, harmonikus darab. Lehet, ezúttal kicsit hidegen ittam, korábbi kóstolások alkalmával a domináns alapíz mellett, némi fűszeres, gyümölcsös jelleget is éreztem. A kortyérzet is alapvetően rendben van, nem túl agresszív, mérsékelt szénsavasság, kicsit lehetne selymesebb talán, egy árnyalatnyi kólásság szorult bele. Az utóízben eleinte ugyanaz a csokis-nugátos íz érezhető, aztán átadja a helyét egy száraz keserűnek.

Sör 9: Sör 9 (Névtelen Cseh Barna)

Szép sötétbarna test, szép, vastag és tartós habpárna, kesernyés, enyhén savanykás ízzel. A sör selymes, enyhe kortyérzettel, keserű és pörkölt ízekkel indít, kicsit stout-os. Ez az utóízben is markánsan érezhető. Később diós, csokis fűszeres, füves ízek is előjönnek.

Magyar Barnasörök vs. Cseh Lágerek: Statisztikák és Következtetések

Szembeszállva az alap világos sörökkel, barna lagerben Magyarország jobban teljesít (bocs). Emlékeztetőül, a magyar világos láger kézművesek a múltkori posztban 2,475 pontot értek el átlagban, ráadásul úgy, hogy a nyolc kóstolt sörből kettő volt efelett (Kapucinus Szeplőtelen 3,3 és Legenda Diesel 3,9), hat pedig alatta. Ha az átlagból felfelé kilógó két "kakukktojást" kivesszük, a maradék hat csak egy elkeserítőhöz közeli 2,1 pontos átlagot hozott. Ehhez képest a barnák 3,13-as átlagot hoztak, azaz egy teljes osztályzattal jobban szerepeltek. Azt azért látni kell, hogy a tesztelt cseh sörök átlagos alkoholtartalma 4,2%, a magyaroké pedig 5,3%. Azaz versenyképesek a magyar sörök, de úgy, hogy kb. egy kategóriával gyengébb cseh sörökkel vetjük össze őket. Ez részben fogyasztói elvárás, a csehek egy ivósörtől 10-es Balling fokot várnak, azaz kb 4% alkoholtartalmat, míg a magyarok inkább 5%-t. Azt sem árt hozzátenni, hogy a receptek harmóniája azért cseh oldalon még mindig sokkal jobb. A magyarok valahogy ragaszkodnak ahhoz az eszméhez, hogy egy barnasörben kell legyen valami markáns domináns barnasöríz, ezt általában valami pörkölt, kávés, esetleg kakaós ízben találják meg és ezt emelik ki.

A Sörgyártás Története és a Modern Kor Kihívásai

A régi időkben nem volt vezetékes víz és csatornarendszer. A vizet kutakból, folyókból vagy tavakból ittuk. Ugyanott, ahol tisztálkodtunk és fürödtünk, így a víz gyakran megbetegítette az embereket. A sör akkoriban más volt. Melegen itták, és elég nehéz volt ahhoz, hogy egy étkezést helyettesítsen. De a mai Cseh Köztársaságban a lakosok önként isznak sört. Mert szeretik. És még mindig több sört isznak, mint bármely más ország a világon!

Cseh Sörkultúra és Jelentős Sörök

1. Pilsner Urquell: Bár ez a sör néha lengyelként szerepel a listán, jelenleg kizárólag Plzeňben, egy cseh csúcssörfőzdében főzik. Egy ideig Lengyelországban és Oroszországban is főzték. Most azonban a cseheké a kizárólagos sörfőzési jog. A világ első pilseni sörének tartják, amelyet Josef Groll talált fel 1842-ben. Az Urquell 4,4%-os alkoholtartalommal rendelkezik, vastag, hosszan tartó habbal. És még vastagabb lesz attól függően, hogy hogyan töltöd ki. A szögelésnek művészete van, és három különböző módszer - sňyt, hladinka és mlíko - az alkalomnak megfelelően.
2. Černá Hora Velen: Azt mondják, a csehek több sört isznak, mint vizet. Szóval jó, hogy ilyen jól főzik. Második mintánk Morvaország egyik legrégebbi sörfőzdéjéből származik, amely 1530-ban nyitotta meg kapuit. A Cerna Hora kifejezés jelentése „fekete hegy”. Így aztán Montenegrónak fordítva is találkozhatunk vele. Ez pedig zavaró lehet, hiszen Montenegró egy teljesen más ország! A Velen egy felsőerjesztésű homályos sör, 4,8%-os alkoholtartalommal. Szűretlen búzamalátából épül - ettől lesz zavaros. Az IBU értéke 16, az illata pedig kifejezetten élesztős. A szalmaszínű sörnek vastag, gyorsan elillanó habos habja van. Ízében gyümölcsös, banános és szegfűszeges.
3. Budweiser Budvar: Ha jól számolunk, a csehek annyi sört isznak, hogy minden férfi, nő és gyermek naponta 4-5 deci sört iszik. És nagyon különleges etikettjük van a koccintás (szemkontaktus és a karok keresztbe vetése tilos), a tálalás (mindig alátétet használjanak, és a habot jól adagolják) és a rendelés (a hüvelykujjukat használják, nem úgy, mint a Angolkisasszonyok című filmben). Az 5,2%-os ABV-t négyszer komlózták, majd hat hétig pincében érlelték. Gazdag arany színű, zsemleszínű illatú, és közepesen kesernyés lecsengése van. Földrajzilag védett ital (Březnicéből), akárcsak a pezsgő vagy a grodziskie. 1999 óta kizárólag a Herold sörfőzde főzi.
4. Czechvar: A Budweis a csehországi České Budějovice város helyi neve. A cseh Budweis és az amerikai Bud körül tehát van némi vita. De ássunk bele egy másik cseh sörbe, amely nagyot megy az államokban. A Czechvar 5%-os ABV-vel és 22 IBU-val rendelkezik. Saaz amerikai komló és helyi morva árpa maláta felhasználásával készül. A sörfőzővíz ősi, jeges víztározókból származik, házon belüli lágerélesztővel. Ez egy lassú főzésű, hidegen erjesztett sör, amely akár hétszer tovább marad a kádakban, mint egy átlagos sör.
5. Sör 5 (Ismeretlen, Stout jellegű): Észrevetted, hogy a legjobb cseh söröknél ABV helyett fokjelzés van? A helyiek az említett fokokra utalva 10-es vagy 12-es söröket írnak le. Ezt hívják Balling-skálának, és minél magasabb a fok, annál édesebb a sör. Durva útmutatásként a 10 fokos sörök 3,5%-os ABV-vel rendelkeznek, míg a 12 fokos sörök 4,2%-os ABV-vel. Három külön-külön főzött sör sötét keveréke. A sörfőzés után a stout sör 18 hónapig érlelődik olyan hordókban, amelyekben korábban bourbont érleltek. Ezután a szurokfekete stout sört palackozás előtt pörkölt kókuszdió felett vezetik át. Édes sör, pörkölt ízzel, zab, búza és árpa maláták keverékével.
6. Kozel Světlý: A Kozel csehül kecskét jelent - ez magyarázza a címkén látható szőrös kecskét. A sörfőzde 1874 óta létezik, és jelenleg az Asahi (Japán) tulajdonában van. A helyiek különös módon élvezik a Kozel sört. Sötétebb sörüket barista stílusú fahéjas művészettel tálalhatják. Vagy a poharat mézzel lehet szegélyezni. Ez utóbbi lehetőség lehet Kozel Cut (keveretlen) vagy Kozel Mix (teljesen kevert). De minket inkább a világosabb láger érdekel. A sörhöz helyi Premiant komlót és háromféle malátát használnak. A sör színe halvány arany, az alkoholtartalom pedig 4,6%. Sima sör, vastag, nem túl sokáig tartó habbal.
7. Matuška California: Ennek a sörnek a nevében benne van Kalifornia, így a nyugati part rajongói valószínűleg élvezni fogják. Ez a 12 fokos sör a Matuška sörfőzde kézműves lágere. Az ABV-je 5,2%, az IBU-értéke pedig 35. Enyhén kesernyés és erős illatú. Malátái a pilseni és a karamell, míg komlói a cascade, a citra és a helyi bohém ŽPČ (Žatecký poloraný červeňák). A sörfőzde az APL (American Pale Lager?) kategóriába sorolja, de az amerikai komló használata miatt az APA soron van. Matuška-ban ez egy barna palackos sör, de az exportált változatot gyakran zöldbe palackozzák, úgyhogy ne essünk pánikba. Ennek a mogyorós sörnek citrusos illata van, szenvedéllyel és grapefruittal. Nagy, habos habja van, íze pedig a maláta és a méz felé hajlik.
8. Svijanský Máz: Ez a sör még csak 1998 óta létezik, de máris letette névjegyét. Ez a márka legkelendőbb söre, és Csehországban az egyik legjobban mozgó sör. A sör Saaz komlót és komlókivonatokat tartalmaz. A sör ABV-je 4,8%, EBC-je pedig 30. Ízében kesernyés, de kellemes módon. Ez egy 11 fokos sör, és könnyebb, mint más cseh sörök. Vastag a habja és aranyszínű. Ennek a sörnek van egy speciális változata - Zámecký Máz - a Chateau Svijanský bevezetésére. Úgy indul, mint a szokásos Svijanský Máz, de további erjesztési körökön megy keresztül, hogy a sör krausen legyen.
9. Bernard Bezlepková 12°: A Bernard sörfőzde már az 1600-as évek óta létezik, de csak 2009-ben kezdtek el sört exportálni. A sörök széles skáláját kínálják az alkoholmentes szilvás söröktől a bohém sörökig. Mi most a gluténmentes kínálatukat vesszük szemügyre, mivel egy ideje hatalmas a gluténellenes mozgalom. A sör 45 kalóriát tartalmaz minden 100 ml italban. További tápértékadatok 100 ml-re vetítve: 4,2 g szénhidrát, 0,7 g fehérje és 0,5 g hozzáadott cukor. A gluténtartalom 20 ppm alatt van, így cöliákia diagnózis esetén is biztonságos. A halvány aranyszínű sör sűrű habot ereszt, ha jól öntjük. Ez a 12°-os sör lengőfedeles - és ez az apró érintés talán elég lesz ahhoz, hogy megragadj egy üveggel.
10. Starobrno Red Ale (USA export): Érdekes, hogy más országok néha a mi ízlésünkre szabott termékeket készítenek. A Starobrno - például - olyan kézműves sörökkel rendelkezik, amelyek úgy tűnik, hogy az USA-ra vannak szabva. Van köztük egy piros vidám sör, egy IPA és egy APA. Az APA-juk az első szűretlen sörük, tele amerikai komlóval. Ez egy 11 fokos sör, 4,7%-os ABV-vel, 26 IBU-val és 13-as EBC-vel. A sört kétsoros morva árpamalátából és szatmári komlóból főzik. Minden 100ml körülbelül 40 kalóriát tartalmaz. A színe valamivel sötétebb, mint a legtöbb lágeré, de nem egészen borostyánszínű. Vastag, stabil habja van.
11. Raven Black #3: Igen, a #3 azért számít, mert a Raven Black különböző számozott ízekben kapható. A #3 egy Champagne Strong Ale … és tudod, hogy a zymurgisták nem veszik félvállról ezt a szót. És akárcsak a pezsgő, a #3 sört is kétszer erjesztik. Először a hordóban tölgyfaforgácsokkal és cukorral … majd a tálalás előtt palackban kondicionálják. Meg kell rázni a felbontás előtt, hogy az élesztős üledék egyenletesen eloszoljon. Óvatosan nyissa ki, mert a pezsgővel ellentétben nem akarja, hogy a hab egy része a pohárba kerüljön.
12. Sör 12 (Wild Cherry Ale): Ez a sör túlságosan amerikai ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk. Ráadásul, ha kezdő vagy, ez egy ismerős bevezetés a cseh sörökbe. Talán még a legjobb cseh sör is a beavatatlanok számára. Ez egy vörös meggyes sör, amely a wild ale kategóriába sorolható. Az ABV 8,1%, az IBU értéke 20, a Balling Scale Rating 15°. A sört (hivatalosan Sour Wild Cherry Ale néven fémjelzik) 14 különálló tölgyfahordóban érlelik fél évig. Ezekben a hordókban korábban vörösbort tároltak, így a sör boros minőséget örököl. Ezeket a hordókat aztán összekeverik, hogy a tökéletes keveréket hozzák létre, mielőtt a főzetet újra erjesztik.
13. Clock No Idols! (APA): Ennek a kifejezésnek angolul nem sok értelme van. Úgyhogy feltételezzük, hogy valami elveszett a fordítás során. Legalábbis abban biztosak vagyunk, hogy a Clock a sörfőzde neve. Ettől függetlenül ez a 15 fokos sör 6,5%-os ABV-vel és 55 IBU-val rendelkezik. Ez egy aranyszínű APA, amelynek EBC értéke 8. Ez 3-4 doboznyi mennyiséget jelent. És ez HB 366 aka Equinot aka Ekuanot komlóval és Mosaic komlóval van felsőerjesztve. A sörnek vékony habja van, jó tartással. Hosszan tartó erdei gyümölcsök, citrusok és trópusi ízek utóízét kínálja. Ezek közé tartozik a passió, az áfonya, a cinege és az eper.
14. Znojmo Rotunda: A Znojmo ötféle változatban (három 11-es, egy 12-es és egy 14-es) létezik, de mindegyiket nyílt erjesztési eljárással készítik. A söröket pilsnek minősítik, de lágerkádban főzik őket, így kapják meg azt a kenyér ízű ízt. A sörfőzés után ezek a sörök legalább 6 hetet pihennek a pincében a palackozás előtt. A címke barna, a sör IBU értéke 20, EBC értéke pedig 26. Ez egy zavaros sör - pasztőrözetlen és szűretlen. Ennek a lágernek a színe a borostyán felé folyik. (Félsötétként van meghatározva). A Rotundát Pilsen, Melanoidin és Caramel árpával malátázták.
15. Budweiser Budvar (B05): Listánkat egy ilyen földrajzilag védett sörrel zárjuk. Csakhogy ez egy kicsit más, mert itt a sörfőzővíz az, amit ellenőrizni kell. A minősítéshez a České Budějovicei medencéből kell meríteni. A medencében van egy földalatti tó, amelynek vizét morva árpával és ZPC komlóval pürésítik. A sör ABV-je 4,7%, és egész komló tölcsérrel főzik. A maláták cseh, bajor és karamell színűek. Ez egy elég sűrű sör, így számítson az itiszre. Minden 100ml-ben hatalmas 176 kalória van, beleértve a mínuszos sót (0,00275g), 0,19g cukrot és 3,62g szénhidrátot. Csekély mennyiségű glutént (68mg/l) és gliadint (34mg/l) tartalmaz.

Magyar Sörgyártás és Márkák

Igaz, ami igaz, a magyar ember itala a bor és a pálinka, de ez nem jelenti azt, hogy a sör kevésbé lenne népszerű itthon. Sőt! A magyar sör története egészen a honfoglaló őseink letelepedéséig nyúlik vissza, amikor azok egyre nagyobb mértékben kezdtek búza és árpa termesztésével foglalkozni. Persze az akkori sör még korántsem volt hasonlatos azokhoz, amikből ma már válogathatunk a polcokon. Sőt, még az 1900-as évek közepén is olyasmit neveztek sörnek, amit sokan ma már talán a szájukhoz sem emelnének. A cél a mennyiség volt, és a minél olcsóbb előállítási költség, hogy a kész termék ára is megfizethető legyen a tömegek számára. A nagy áttörést a 2000-es éveket követő időszak hozta meg, amikor is hazánkban fellendült a kézműves sörfőzés. Ezek leggyakrabban alsóerjesztéses eljárással dolgoznak, és a nagy volumen valamint a piacon uralkodó árverseny miatt söreikhez olcsóbb alapanyagokat használnak. A magyar sörmárkák nagy része ma már külföldi tulajdonban van, de ettől függetlenül továbbra is a magyarok által előnyben részesített receptúrákat alkalmazzák.

• Dreher Sörgyárak: A sörgyár 1854 óta készíti főzeteit. Különleges ízvilágát kétféle komló felhasználásának köszönheti. Söreik közt a klasszikus lagerek mellett BAK, alkoholmentes és gyümölcsös sörök is találhatóak. A Dreher Sörgyárak egyik legelterjedtebb sörmárkája, állítólag az ország egyik legjobban fogyó söre. Ez a kiegyensúlyozott aromájú, világos sör a Dreher másik zászlóshajója. Nevét színéről és a Dreher Antal által kifejlesztett ászokolási technikáról kapta.
• Soproni: A már 128 éve működő sörgyár törekszik a hazai alapanyagok felhasználására. Bár kiemelten fontos számukra a tradíció, azért az újdonságokra sem mondanak nemet (lásd Soproni Radlerek). A korábban Soproni Ászokként futó termékük újragondolt receptúrája miatt tűnt el nevéből a márka nevéből az Ászok szó.
• Borsodi Sörgyár: A legendás sörgyár 1973-ban kezdte meg működését és a Borsodi Világossal robbant be a köztudatba.
• Pécsi Sörfőzde: Az egykori Pannónia Sörgyár ugyan nagyüzemként működött, de a 2017-es tulajdonosváltást követően a Pécsi sörgyár már kisüzemnek minősül. A Pécsi sörfőzde világos söre, melyet a mai napig az 1907-ben védjegyeztetett recept alapján főznek.
• Kézműves Sörfőzdék Magyarországon: A magyar sörmárkákról beszélve a kézműves sörök ma már kikerülhetetlenül a szegmens részét képezik.
  • Horizont Sörfőzde: A hazai prémium söröket gyártó főzdék egyik úttörője. A Horizont az első Közép-európai sörmárka, aki a dublini Craft Beer Cup-on elnyerte a Grand Champion díjat. A majd’ 30 éve működő csepeli sörfőzde, ötvözi a tradicionális eljárásokat a legújabb technológiákkal.
  • Mad Scientist Sörfőzde: A 2013-ban megalakult sörmárka, a kézműves sörök készítése mellett ezek minél szélesebb körben történő népszerűsítését is a zászlajára tűzte. Ehhez a márkához fűződik az első, magyar, dobozos kisüzemi sör.
  • Fóti Kézműves Sörfőzde: A családi alapítású sörfőzde 2014-ben kezdte meg működését. Az alapító a Kőbányai sörgyárban tanulta ki a szakmát, majd 1994-ben létrehozta a Fóti sörfőzdét. Ma lányával együtt viszik a vállalkozást. Hozzájuk fűződik az első hopláger, Keserű Méz, és a Fóti Zwickl is.
  • Hedon Brewery: Itt a sörfőzés amolyan önkifejezés, a márka maga pedig egy világnézet. A székesfehérvári sörfőzde, akiknek kézműves sörei valójában nem is “kézművesek”.
  • Monyo Brewing Co.: Az 1991-es alapítású sörmárka büszkélkedhet Magyarországon az első prémium kategóriás, magas alkoholtartalmú fekete sörrel, a Black Rose-zal. Több, mint 30 díjjal rendelkeznek, köztük az Év Sörfőzdéje titulussal és az Ország Söre elismeréssel.
  • Reketye Kézműves Sörfőzde: A gerilla sörfőzők által indított márka 2015-ben kezdte meg működését egy Balatonvilágosi főzdében.
  • HopTop Brewing: A 2014-ben alapított kőbányai sörfőzde célja a kompromisszummentes kézműves sörgyártás. Alapítóik megunták az akkoriban a piacon fellelhető kraft sörök rendkívül ingadozó minőségét, és úgy döntöttek, saját kezükbe veszik az ügyet.
  • First Craft Beer (Budapest): A Budapest IX. kerületében található főzde alapítóinak lételeme a kísérletezés. Az alapító testvérpár célja, hogy elfeledtesse a magyar sörfogyasztókkal a rossz minőségű, posztszocialista lagereket. Hiszik, hogy a sör igenis lehet finom. Bátor, és unalmasnak semmiképp sem nevezhető sörkülönlegességek készítői ők.

A Barna Sörök Változatos Világa: Ízek és Választási Lehetőségek

Ha mindig is kedvelte a keserű, hűsítő cseppek varázslatát, akkor elérkezett az idő, hogy felfedezze az exkluzív tulajdonságokkal rendelkező italok világát. Barna, félbarna, sötét, világos, vörös vagy fekete? Ízesített vagy önmagában karakteres? Gyümölcsös vagy sima? Palackos, üveges vagy dobozos? Milliónyi variációban kutathat a kedvencek után, azokat a jellemvonásokat górcső alá véve, amik önnél elsőbbséget élveznek. Ha például imádja a barna sört, akkor nem is vitás, hogy ezen a területen érdemes kutakodnia. A lehetőségek tárháza a végtelenbe nyílik, a minőség pedig nem lehet kérdés. Hogy miért érdemes az online teret választania, ha vásárlásról van szó? Több száz sör sorakozik a virtuális polcokon, kifogyhatatlanul, megunhatatlanul. Annyi verzió várja, hogy ön lecsapjon, vagy lecsapoljon rá, amit alig lehet átlátni. Fizikailag ugyanis képtelenség ilyen látóhatárral létezni. Az internetes tér ezzel szemben nem sürgeti, nyugalmat, kellemes feltételeket teremt ahhoz, hogy felmérje a készleteket. Akár össze is hasonlíthatja az egyes tételeket, melyeket végül a kosarába helyezve otthonába rendelhet. Különleges sörök, különleges feltételekkel! Ha a minőség, és a megbízhatóság biztosított, akkor még mi az, ami fontos, ami elbitorolhatatlanul lényeges, és prioritást élvez? Természetesen az ár. Nem mindegy, hogy milyen mértékű anyagi áldozatot kíván meg öntől a beszerzés. Szerencsére ma már nem a csillagos ég a határ, már ami a pénzügyeket illeti. Úgy üthet egy parti hordó fenekére, hogy beruházásának nem esik áldozatául költségvetése. A kínálatban nem egy limitált kiadást találhat, vagy díszdobozos megoldást, melyek kivétel nélkül tökéletesen alkalmasak ajándéknak, szívből jövő, szívhez szóló meglepetésnek.

A Sörök Erjesztési Eljárásai és Típusai

A söröket erjesztési eljárásuk alapján 3 nagy csoportba oszthatjuk: spontán erjesztésű sörök, alsó erjesztésű sörök és felső erjesztésű sörök.

• Felső erjesztésű sörök: Ezek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztés során az élesztő a sörlé tetején lebeg. Elsősorban Nagy-Britannia területén, és a házi sörfőzdékben elterjedtek. Átlagos alkoholtartalmuk 4-8%. E sörök rendszerint árpából készülnek, és az alapanyag pörkölésétől függően lesz a sör sötétebb vagy világosabb.

  • Ale: Az egyik legismertebb felső erjesztésű sör az ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%.
  • India Pale Ale (IPA): Tradícionális angol sör, történetéről a neve árulkodik. A britt birodalom koronagyarmata India volt. Az ottaniaknak főzték ezt az ale-t, méghozzá úgy, hogy a hosszú tengeri szállítást, klímaváltozást kibírja. Jellemzője a magas komlótartalom, a keserű íz és a testesség. A NEIPA, New England India Pale Ale mostanában felkapott sörstílus lett, elsősorban kellemes gyümölcsös, tulajdonságainak köszönhetően.
  • Stout és Porter: Az angol stoutok kifejezetten édes sörök, míg nálunk jóval ismertebbek az ír száraz (dry) stoutok. Imperial Stout: erős angol ale, alkoholfoka 6-8% közötti, színe sötét, gyakran fekete. Íze pörkölt, alkohol, kávé és keserű csokoládé aromájával vegyítve. A stout egy rokona ez a felső erjesztésű ale. Színvilága a sötét borostyántól a rézvörösön keresztül egészen fekete kávéig terjed vörös beütéssel.
  • Búzasörök (Német és Belga): Német búzasör: A közhiedelemmel ellentétben az 1516-os Bajor Tisztasági Törvény (Reinheitsgebot) nem az árpamalátát, hanem a malátát írta elő egyedüli lehetséges keményítő tartalmú alapanyagként. Mivel a búzasör - legalábbis részben - nem nyers búzából, hanem búzamalátából készül, használata sosem ütközött a bajor tisztasági törvénybe. A búzasör mai német meghatározása szerint legalább 50% búzamalátából készül felső erjesztéssel. Eredeti extrakttartalma 11-13%. Élesztős búzasör (Hefeweizen): A fennmaradó extrakt és az élesztőmennyiség beállításánál előre számításba veszik a palackban zajló erjedést, ezért ez a fajta különös pontosságot igényel a gyártás ászokolási fázisában. Szűrt búzasör (Kristallweizen): Szűrt, tükrös búzasör, amely a sörgyártás - szűrésen kívüli - többi folyamatában is eltér az élesztős búzasörtől. Belga búzasör: Belgiumban, a Senne folyó völgyében, Brüsszel környékén évszázadok óta főzik a világ legkülönösebb sörét, a Lambicot. Ez a sörfajta 30-40% nem malátázott búzát tartalmaz, és a vadon, csak itt megtalálható élesztők spontán módon erjesztik meg.

• Alsó erjesztésű sörök: A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a 19. századtól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő az erjesztés során a sörlé aljára süllyed. Ezek hosszú ideig - gyakran több hónapig - érlelődnek hideg, fagyponthoz közeli hőmérsékletű pincékben. Német nevük lager, a magyar pedig ászok. Fontos jellemző, hogy e sörök főzéséhez a komló meg nem termékenyített nőivarú virágát használják, és a fejtés előtt általában pasztörizálják, azaz 1-2 percre 70°C-ra melegítik őket, hogy a sörben található mikroorganizmusok elpusztuljanak. Ezek a sörök a lager típusú sörök, amelyek finoman kesernyés, általában sárga, aranysárga színű többnyire árpa alapú italok. Ezeket a söröket hűtve, általában 4-6°C-on fogyasszuk.

  • Pilsner: A Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsők között volt sikeres az alsóerjesztésű sörök kategóriájában. A világ szinte összes világos söre kapcsolódik ahhoz az italhoz, amit 1842-ben főztek először Plzen városában, Bohémiában. Korábban sötétebb színű vagy fátyolos volt a sör, Bohémia viszont az üvegpoharak és kupák gyártásában is élen járt, így a sör színe különös hangsúlyt kapott. Az eredeti pilzeni sör, a Pilsner Urquell szép aranyszínű, Bohémia komlói pedig nagyszerű aromát kölcsönöznek az ínycsiklandó, finom utóízű, közepesen testes sörnek.
  • Bock: Nevezetes alsó erjesztésű sör a Bock sör is. Ez a sör a XIII-XIV. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településről kapta. Erős ászok, amelyet melegítőitalként fogyasztanak. Alkoholtartalma általában legalább 6,7 térfogatszázalék, de ennél sokkal erősebb is lehet.

• Spontán erjesztésű sörök: A sörfőzés amolyan önkifejezés, a márka maga pedig egy világnézet. A székesfehérvári sörfőzde, akiknek kézműves sörei valójában nem is “kézművesek”. Az 1991-es alapítású sörmárka büszkélkedhet Magyarországon az első prémium kategóriás, magas alkoholtartalmú fekete sörrel, a Black Rose-zal. Több, mint 30 díjjal rendelkeznek, köztük az Év Sörfőzdéje titulussal és az Ország Söre elismeréssel.

tags: #csapolt #barna #sor #markak