A magyar borászat folyamatosan fejlődik, kutatva az új és különleges szőlőfajtákat, amelyek kielégíthetik a fogyasztók egyre sokrétűbb igényeit. Az elmúlt évtizedekben több sikeres nemesítés is történt, melyek közül kiemelkedik két 20. századi fehérborszőlő-keresztezés: az Irsai Olivér és annak utódja, a Cserszegi Fűszeres. Bár a borászati szakértők néha "csajosnak" bélyegzik őket, gyümölcsös, aromás karakterük és frissességük miatt népszerűvé váltak, különösen a könnyedebb, nyári borokat kedvelők körében. A 2016-os adatok szerint Magyarországon a Cserszegi Fűszeres a hatodik, míg az Irsai Olivér a második legelterjedtebb fehérborszőlő-fajta, ami jól mutatja népszerűségüket a hazai piacon.
Az Irsai Olivér Története és Jellemzői
Az Irsai Olivér, az "anyaszőlő", könnyebben ejthető névvel rendelkezik, mint utódja. Ezt a fajtát 1930-ban Kocsis Pál nemesítette a Kecskeméti Kutató Intézetben, a Pozsonyi Fehér és a Csaba Gyöngye keresztezéséből. Hivatalosan 1975-ben jegyezték be, de borászati célokra csak az 1980-as években kezdett elterjedni. Hamar népszerűvé vált finom savai, friss gyümölcsös, szőlős és muskotályos aromái miatt. Legjobb fiatalon fogyasztani, mivel aromái gyorsan elillannak. Illatossága miatt más fajtákkal házasítva is kiváló, frissítő nyári fehérborokat eredményezhet. Bár virágos és aromás, általában száraz vagy félédes bor formájában kerül forgalomba.
Az Irsai Olivér név eredetéről több legenda is kering. Egyesek szerint Olivér Irsai, egy borkereskedő fizetett azért, hogy róla nevezzék el a fajtát. Mások szerint egy kártyajátékban nyerte el a nevet, de a legvalószínűbb elmélet szerint József Irsai, Kocsis barátjának fia után kapta a nevét. Magyarországon az Irsai Olivért mintegy 1500 hektáron termesztik, főként hűvösebb régiókban, mint Pannonhalma, Mátra és Neszmély. A Balatonboglári borvidék a legdélibb terület, ahol jól érzi magát. Szomszédos országokban, valamint távolabbi helyeken, mint Japán, India, Kína és Ausztrália is megtalálható, de a volt Szovjetunióba is sok oltvány került belőle a második világháború után.
Kinek való az Irsai Olivér?
A Cserszegi Fűszeres Fejlődése és Egyedi Jellemzői
A Cserszegi Fűszeres szüleihez képest még sikeresebbé vált, jelenleg mintegy 4300 hektáron termesztik, nemrégiben pedig megelőzte az Olaszrizlinget, így Magyarország második legelterjedtebb fehérborszőlő-fajtája lett. Dr. Bakonyi Károly nemesítette 1960-ban az Irsai Olivér és a Savagnin Rose keresztezésével a Pannon Agrártudományi Egyetemen, és 1982-ben került hivatalosan bevezetésre. Bakonyi célja egy olyan fajta létrehozása volt, amely nemcsak ízletes bort ad, hanem ellenáll a téli hidegnek és gyorsan beérik. Ezt a fajtát az ország északi, kevesebb napsütéssel és hűvösebb éghajlattal rendelkező területeire szánták. Kezdetben nem aratott osztatlan sikert, de az 1984 és 1987 közötti hideg telek után megnőtt iránta az érdeklődés, mivel jól tűri a fagyot és ellenáll a betegségeknek, bár a szárazságot nem kedveli.
A Cserszegi Fűszeres főként a Nagyalföldön terem, ahol hétköznapi, aromás, száraz és félédes fehérborokat készítenek belőle. Jól teljesít Etyek-Budán, Balaton-felvidéken, a Mátrában és Neszmélyben is. A Hilltop Pincészet Woodcutter's White márkája, amelyet nagy mennyiségben exportálnak, sokáig a legismertebb Cserszegi Fűszeres alapú bor volt. Valószínűleg az Egyesült Királyságban nem merték a címkére írni a nehezen kiejthető nevét.
Az Irsai Olivérnél teltebb bort adó Cserszegi Fűszeres muskotályos jellege, licsis aromái, vadvirágos illatai és élénk savai népszerűvé tették a friss, aromás borokat kereső fogyasztók körében. Fűszeres jegyeket is hordoz, néha fehér borsra emlékeztetve, innen is ered a "Fűszeres" elnevezés. Az Irsai Olivérhez hasonlóan, ez a fajta is megtalálható magában palackozva, illetve házasításokban is, ahol fűszeres, parfümös karaktert kölcsönöz a bornak.
A Cserszegi Fűszeres a Cserszegtomajon zajló nemesítési folyamat eredményeként kapta nevét. Bár a nemesítés 1960-ban befejeződött, hivatalos elismerésére csak 1982-ben került sor. Kezdetben kevesen telepítették, mivel egy ismeretlen fajta bevezetése kockázatosnak számított. Azonban az 1984-85-ös és az 1986-87-es hideg telek, amelyek komoly károkat okoztak, előtérbe helyezték a Cserszegit, amely jól tűri a fagyokat, ellenáll a rothadásnak és a betegségeknek.
A Cserszegi Fűszeres tipikusan magyar fajta, amely hazánkon kívül nem igazán található meg. Homokosabb, löszös talajokon is jól terem, így jellemzően a síkvidéki területeken termesztik, mint Csongrád, Hajós-Baja és Kunság, de megtalálható a Zalai, a Balatoni, az Etyek-Budai és az Egri borvidékeken is.
Fürtjei közepes méretűek, a bogyók kicsik, viszonylag vastag héjjal, ami védi őket. Érés közben a bogyók a Tramini hatására pirosas színűek lesznek, a szüret kezdetére pedig borostyán színűvé válhatnak. Korán fakad és virágzik, ezért is fontos, hogy ellenálló legyen az alacsony hőmérséklettel szemben. Bőtermő, hosszan érik, már szeptember végén magas mustfokkal szüretelhető.
Ételpárosítási Ajánlások Cserszegi Fűszereshez és Irsai Olivérhez
Mindkét fajta frissességük és aromájuk miatt ideális aperitifként, hűtve fogyasztva. Remekül illenek nyári fröccsök alapanyagaként is. A Cserszegi Fűszeres különösen jól párosítható könnyű csirkés és pulykás fogásokkal, valamint szendvicsekkel és sajtokkal. Fűszeres karakteréből adódóan jól kiegészíti a kevésbé intenzív ízű húsételeket.
A borászati szakértők kiemelik, hogy a könnyű ételekhez fehérbor dukál, míg a fűszeresebb és nehezebb fogásokhoz vörös. Azokat az ételeket, amelyeket borral főzünk, azzal a nedűvel érdemes párosítani. Például a "Mama pulykacsigái" mennyei manna mellé, cserszegi fűszerest kínálnak, hiszen azzal bolondítják meg a főzés közben. A pulykamellet ujjnyi szeletekre vágják, majd három centi széles csíkokra, enyhén klopfolják, sózzák, borsozzák. Mindegyikre baconszeleteket fektetnek és feltekerik, hústűvel vagy fogvájóval megtűzik. Egy nagyobb edényben, serpenyőben olajat hevítenek, ebbe belehelyezik a feltekert pulykacsigákat, néhány perc alatt magas hőfokon megpirítják, megforgatják, hogy a másik felének is adjanak egy kis kérget. Hozzáöntnek három deci húsleves alaplevet, két deci cserszegi fűszerest és fedő alatt párolják rövid ideig, közben egyszer megfordítják a húst.
Általánosságban elmondható, hogy levesekhez, rákhoz, tengeri herkentyűkhöz, meleg előételekhez és halakhoz fehérbort kínáljunk. A gulyás, a halászlé és a bableves kivételt képeznek, ezekhez vörösbor illik. A húsokhoz, ha szárnyas és nem paprikás, akkor fehér, minden más esetben jöhet a vörösbor.
A sajtok mellé inkább különlegesebb fehér-, kevésbé vörösborokat kínálnak és csemegeborokat adhatnak. Könnyű, fehér újbort kínálnak a friss, kenhető sajtok mellé. Minél fűszeresebb az étel, annál karakteresebb a bor. A trappistához könnyű fehérbort kínálnak, de az ízesebb kecskesajtokhoz rizling, sauvignon blanc illik inkább, a határozottabb ízvilágú juhsajthoz az olaszrizling vagy a szürkebarát lehet jó. A camambert-félék kísérője fahordóban érlelt fehérbor, de adott esetben Pinot Noir is lehet. A köznyelvben "büdös sajtoknak" nevezett, valójában rúzsos sajtok, mint a Pálpusztai, könnyedebb vörösborokat kívánnak, mint például a Tramini.
A Cserszegi Fűszeres borokat érdemes fiatalon fogyasztani, nem érdemes tartogatni az évjáratokat. Tálaljuk hűtve, aperitifként, fröccsként, vagy könnyű csirkés, pulykás ételek, szendvicsek és sajtok mellé.
A The Tasting Table Budapest és a Taste Hungary is kínál lehetőséget ezen magyar borok megkóstolására, akár borkóstolók, akár borkurzusok keretében.
A magyar borfogyasztás csökkenése aggasztó jelenség, pedig a magyar borok egészségesebbek, mint sok más ital. A hazai borok fogyasztása ráadásul támogatja a fenntarthatóságot és a magyar boripart is.
Különleges Pincészetek és Borok
Sebestyén Pince Cserszegi Fűszeres 2018: A szekszárdi pincészet, amelyet komoly, elegáns vörösborairól ismerhetünk, ebben a tételben is gondolt a könnyedebb borokat kedvelőkre. Az intenzív illatban fehér szirmú virágok, mögöttük citrusok és banán érződik. A korty könnyed, a savakat még jobban megdobja egy kis szénsavasság. Alacsony alkoholtartalmával együtt egy igazi nyári bor.
Csanádi Szőlőbirtok Cserszegi Fűszeres 2018: A Hajós-Bajai borvidéken élő család évtizedek óta foglalkozik gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. boraiban a fanyar citrusos, füves, zöldfűszeres, almás aromák dominálnak.
Gere Attila Pincészet és Mandula Étterem: Villányban található, ahol a Gere Attila Pincészet kínálja borait, köztük a Gere Pinot Noir-t, amely kiválóan párosítható a birtok saját farmjáról származó bárányhússal. Az étterem, a Mandula, fine dining élményt kínál helyi és szezonális alapanyagokból.
Szászi Pince: Badacsony közelében, Szent György-hegyen található, ökológiai gazdálkodást folytat. Különlegességei az őshonos fajtákból készült borok, mint a Kéknyelű, Zeusz, Vulcanus, Rózsakő. Borterasza lenyűgöző kilátást kínál, és éttermük, a Viridarium, helyi és szezonális alapanyagokra épít.
Bock Pince és Magtár Étterem: Villányban található, ahol József Bock, a pincészet tulajdonosa, szenvedélyes vadász, ami tükröződik az étterem kínálatában is. A Magtár étterem hagyományos, házias stílusú, rusztikus ételeket kínál, mint például erdei gombás tészta vagy vadas.
Koch Pince: Vináriában található, ahol Csaba Koch vendégházaiban minden szoba egy-egy szőlőfajtáról kapta a nevét. A kertben található kemencében sült csülök és almás rétes párosítása a Koch Késői Szüretelésű Chardonnay-val felejthetetlen élményt nyújt.
A Cserszegi Fűszeres és az Irsai Olivér nem csupán borok, hanem a magyar borászat sokszínűségének és innovációjának szimbólumai. Könnyedségük, aromájuk és sokoldalúságuk révén méltán érdemelnek helyet a fogyasztók kedvenc borai között.