A cserszegi fűszeres nemesítői remekmű. Bakonyi Károly, a cserszegi fűszeres atyja azt a fajtát álmodta meg, ami olyan élményt nyújt a borkedvelőknek, mint a hölgyeknek egy csokor virág. A fajtát államilag 1982-ben ismerték el. A cserszegi fűszeres szőlőt több helyen termesztik, de igazi otthona a Kunság. Aki veszi a fáradságot és nagy türelemmel, az Alfölddel szembeni előítéleteit messze elfelejtve beleszippant és belekortyol néhány cserszegibe, igazolva látja majd, hogy fantasztikus ízeket képes kihozni e fajtából a magyar rónaság. Gyakori élmény, hogy a kissé parfümös-bodzás illat alapján a kóstoló vékonyka, karcsú borra számít, azután kóstoláskor jöhet a döbbenet: a cserszegi becsapósan testes bort ad. Így aztán a sok szép sav nem lóg ki, sőt épp a test és a viszonylag sok sav hoz létre egészen különös harmóniát a fajtára jellemző illat és zamat anyagokkal. A cserszegi általános jegye a kissé muskotályba hajló, fűszeres illat és íz, amiben bodza és olykor sárgabarack, keleti fűszer, méz jelenik meg. A cserszegi bizonyos évjáratokban a túl intenzív, de kellemes és finom aromaanyagai miatt jó házasítási alapanyag, illetve habzóbornak is kiváló. Zöldessárga színe és fénye elegáns megjelenést ad a bornak. A fajta magyarországi termőterülete valamivel több mint háromezer hektár, ami egyáltalán nem csekélység a folyamatosan csökkenő termőterületek és a hazánkat jellemző széles fajtaválaszték mellett. Ez a nem csak nevében fűszeres borszőlőfajta a sikeres nemesítést követően csipkerózsika álomba szenderült, és az 1980-as évek elején kezdett el lassan terjedni. Az örvendetesen fellendült hazai pálinkakultúra is felfedezte magának a cserszegit. Újabb és erősen üdvözlendő tendencia, hogy a jó törkölyök mellett megjelentek a különböző szőlőfajták elsődleges íz és illat jellemzőire építő szőlő pálinkák. Dr. Bakonyi Károly 1921. december 22-én született Csopakon. A Kertészeti Főiskolán szerzett kertészmérnöki diplomát 1959-ben. Szőlőnemesítésből doktorált 1964-ben. Munkatársaival hat államilag minősített szőlőfajtát, számtalan értékelés alatt álló hibridet állított elő. Leírta a Magyarországon termesztett fügefajtákat és az olaszrizling klónszelektálási módszerét. A pannonhalma-sokoróaljai bortermő területek közül elsősorban a felpéci dűlők déli lejtőin telepítettek Cserszegi fűszerest. Az irsai Olivér és a Tramini keresztezéséből származik, Bakonyi Károly nemesítette. Érdekesség, hogy a bogyója piros, mégis fehérbor készül belőle. Szeptember második felében szokták leszedni, fűszer- és zamatanyaga kiváló, mustfoka rendszerint magas. A Bor Hírlap sikere, immár közel másfél évtizede, több okkal magyarázható: gazdag tartalommal ellátott, s ingyenesen terjesztett digitális kiadvány! A bor, és gasztronómia népszerűsítését szolgáljuk, s ez találkozik az olvasók igényeivel. Magazinunkat azért adjuk ingyen, hogy minél több emberhez eljuthassanak a pincészetek, éttermek, gasztro cégek hírei, érdekességei. Költségeinket a hirdető cégek fedezik. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. A bor, és gasztronómia népszerűsítését szolgáljuk, s ez találkozik az olvasók igényeivel. Magazinunkat azért adjuk ingyen, hogy minél több emberhez eljuthassanak a pincészetek, éttermek, gasztro cégek hírei, érdekességei. Költségeinket a hirdető cégek fedezik. nA bort a virágos, muskotályos és bodzás illat, intenzív, citrusos savak és kedves test jellemzi. A Cserszegi Fűszerest egyfajta reduktív ízvilág jellemzi. n„A bicikliző vidrák imádják a bodzás, virágos illatokat és a citrusos, intenzív, kedves ízeket. nA bort a virágos, muskotályos és bodzás illat, intenzív, citrusos savak és kedves test jellemzi. A Cserszegi Fűszerest egyfajta reduktív ízvilág jellemzi. n„A bicikliző vidrák imádják a bodzás, virágos illatokat és a citrusos, intenzív, kedves ízeket. A cserszegi fűszeres fiatal szőlőfajta, de népszerűsége és rajongóinak tábora is évről-évre növekszik. Virágos-parfümös, könnyed, üde bora kora tavasztól késő őszig sokak kedvence. A cserszegi fűszeres a bortermő szőlőkhöz tartozó fehér szőlőfajta. A fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly keresztezte az Irsai Olivér és a piros tramini szőlőfajtákból. A kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: jól bírja a téli hideget és hamar érik. A fajta nem volt rögtön átütő sikerű, csak elszórtan telepítették. Ugyan a szőlőnek szüksége van a téli hidegre (ez kényszeríti pihenésre), mégis, a túl nagy hideg és túl hosszú fagy kárt tehet a növényekben. Amennyiben tömegesen fordul elő ilyen mértékű fagykár, a szőlész valószínűleg erősen elgondolkozik rajta, hogy érdemes-e oda ugyanazt a szőlőfajtát ültetni, ami egyszer már kifagyott. Ha pedig, úgy dönt, hogy nem, akkor talán érdemes egy olyat keresni, amelyik kevésbé érzékeny. Fürtje közepes méretű, alakja kúpos, vállas, közepesen tömött. Bogyói kicsik, gömbölyűek, az érés kezdetén „húspiros” színűek, majd kifakulva az érés végére inkább borostyánszínűek; vékony, de szívós héjúak, lédúsak. Korán fakad, virágzik és érik, de szüretelésre csak szeptember második felében kerül sor. Növekedési erélye közepes, a kondicionális állapotra ügyelni kell. 10-12 t/ha termés hozására szakszerű műveléssel hosszú távon képes. A biztonságban beérő termés cukortartalma elérő, sőt gyakran meghaladja a 18 mustfokot. A téli fagyokkal szembeni tűrőképessége kiemelkedő, ezért a síkvidéki szőlőtermesztés megbízható fajtájává vált. A szárazságra viszont érzékeny, ilyen viszonyok között mérsékelten kell terhelni, különben fonnyadni kezd. A rothadásnak viszonylag ellenáll. Jó házasítási alapanyag is (pl. ezerjóval, zenittel, rizlinszilvánival, stb.), de üde, friss, reduktív, helyenként minerális, időnként enyhén sauvignonos, máskor gyümölcsaromákban bővelkedő, vagy épp a tavaszi virágok illatát sugalló bora természetesen önállóan is megállja a helyét.
