A Csíki Sör termékcsalád a Lixid Project SRL. A Csíki Sör elnevezést - mellyel a magyar köznyelv a helyi készítésű sört illette - a holland befektetői háttérrel is rendelkező Lixid Project Kft. (Csíki Sör Manufaktúra) többségi tulajdonosa, Lénárd András védette le 2013 októberében. A Csíki sör a III. Székelyföldön régóta gyártanak egy másik olyan sört, melyet a népnyelvben szintén Csíki Sörnek neveznek. Ennek a sörnek hivatalosan Ciuc Premium a neve.
A nagyüzemi gyártása a 19. század végén kezdődött, amikor a német Romfeld család felépítette a csíkszeredai sörgyárat, a város első jelentősebb ipari létesítményét. Romfeld Félix halála után a gyárat Gál Ferenc, tőle pedig a brassói Czell Frigyes és fiai vette meg. A kommunista hatalomátvétel után a gyárakat államosították, a hagyományos népi sörfőzés megszűnt. A Ciuc Premium védjegy tulajdonosa, a Heineken Romania cég már 2014-től kezdve pereskedett, mert úgy vélte, hogy a Lixid Project az ő szellemi tulajdonát használja.
A Csíki Sör szóvédjegyet támadták meg (szembeállítva a Ciuc Premium szóvédjeggyel), valamint az ábrás védjegyet is, amit azonban már nem a Ciuc Premiummal állítottak szembe, hanem a 2014-ben Romániában bejegyzett Csíki Prémium szóvédjeggyel. A román bíróság első- és másodfokon is elutasította a keresetet. Ezenfelül az európai védjegyhivatal is elutasította a Heineken óvását. Harmadfokon viszont 2017. január 27-én a marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen kimondta, hogy az Igazi Csíki Sör néven forgalmazott termékek gyártását meg kell szüntetni, a meglévő készleteket pedig vissza kell vonni és semmisíteni.
2017. március 27-én bejelentették, hogy a Lixid cég és a Heineken Romania között megállapodás született. A közlemény szerint a felek abban egyeztek meg, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon. A megegyezés része, hogy a Csíki Sör Manufaktúra elhagyja az „Igazi” megnevezést, így innentől Tiltott Csíki Sör néven folytatják tovább.
Ki a kisüzemi, és ki a holland? Sokak nem tartották túl elegánsnak, hogy Lénárdék a nemzeti öntudatra alapozva kerítettek nagy feneket ügyüknek. Lénárd azonban azt ajánlja bírálóinak, hogy próbáljanak meg Romániában egy magyar névvel forgalmazott terméket sikerre vinni, meglátják, mivel jár ez. Sokan a sörfőzde székely mivoltát is megkérdőjelezik, hiszen korábban az Átlátszó kiderítette, hogy csak félig a székely vállalkozó a tulajdonos, 50 százalékban egy Hollandiában bejegyzett cég áll a Lixid Project mögött.
Az Egyesült Államok után Hollandiának van a legtöbb országgal - köztük Romániával - olyan kétoldalú befektetésvédelmi egyezménye, melynek értelmében, ha a befektetőt valamilyen hátrányos megkülönböztetés éri az adott országban - például egy elmarasztaló bírósági ítlet Romániában - akkor jogorvoslat gyanánt beperelheti az államot egy választott, független bíróságon. Így a holland cég hátterével lehetőségük nyílik arra, hogy nem csak az Európai Bírósághoz forduljanak jogorvoslatért, de Romániában sem kerül pont a történet végére: jelenleg vizsgálják annak lehetőségét, hogy bepereljék a marosvásárhelyi bíróság döntése miatt a román államot.
Meddig kézműves, és honnantól nagyüzemi a sör? Megkérdőjelezhető, hogy kézművesnek mondható-e egy sör, amelyből napi 80 ezer üveg jön le a futószalagról. Romániában ez még a kisüzemi kategóriába tartozik, az uniós irányadó szabályok szerint évi 200 ezer hektoliteres kapacitásig kapnak adókedvezményt a sörfőzők. Magyarországon azonban eltérhetnek az uniós irányelvek, így a kisüzemi minőség meghatározása országonként változhat. Azonban több vélekedés szerint is alapvetően nem a mennyiségtől függ, hanem a minőséggel és a készítés során használt eljárásoktól. A tiltott jellegű névváltoztatás után a sörTiltott Igazi Sör néven folytatódik.
A sörfőzde tehát két fronton is ellentámadásba lendül. Arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel az EUIPO másodfokon is megerősítette, hogy unikális márkáról van szó, így ha 60 napon belül a Heineken eljárási hibára hivatkozva nem támadja meg az európai szabadalmi hivatal döntését, akkor a 2013-ban begyújtott igénylés alapján lajstromozzák a nemzetközi védjegyet. Így a benyújtás időpontjáig visszamenőlegesen egyben nemzeti védelmet is élveznek majd, tehát minden korábbi döntés megtámadhatóvá válik. A médiában is felmerült, hogy az eljárás hosszú időre elhúzódhat, és a jogi harc folyamatos terhet jelenthet a gyártók számára.
- Megállapodás: Ciuc és Csíki Sör békés megférése a piacon, Tiltott Igazi Sör név.
- Jogos védjegyek és összetéveszthetőség elkerülése érdekében a hivatalos márkanév-korrekciók.
- Holland befektetésvédelmi megoldások és jogorvoslati lehetőségek alkalmazása a nemzetközi környezetben.
- Kézművesítés kérdése: nem csak mennyiség, hanem minőség és gyártási eljárások szerepe.
Igazi Sopronival példálózik a Heineken Hungária a Csíki Sör ügyben. A cég vezérigazgatója szerint a Heineken bojkottálása egy magyarországi piacot nem érintő jogvita miatt veszélybe sodorja a cég 500 alkalmazottjának és partnereinek megélhetését. A két országban zajló események összetett jogi és kereskedelmi háttéren keresztül érintik a sört és a gyártókat, miközben a közönség figyelmét is felkavarják a hírek és a vélemények.
Az ügy várhatóan hosszabb jogi folyamat lesz, és a végső döntések attól függenek, hogy a nemzetközi védjegy és a helyi márkák közti viszony hogyan alakul majd a különböző jogrendszerekben. A kontinensen zajló viták és a kétoldalú befektetési megállapodások összetettek, s a sörfőzde támogatói és ellenzői egyaránt igyekeznek hatni a közvéleményre és a jogi döntéshozókra.
