A magyar kormány, különösen Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aktívan foglalkozik a Csíki Sör és a multinacionális Heineken sörgyár közötti, védjegyhasználat körüli vitával. Az ügy kiemelten kezelése jelzi a magyar kormány elkötelezettségét a hazai kisvállalkozások és a nemzeti érdekek védelme iránt, határon innen és túl egyaránt. Lázár János személyes látogatásai és nyilatkozatai rávilágítanak a kormány álláspontjára ebben a komplex helyzetben, amely a gazdasági érdekek, a jogi keretek és a nemzeti identitás kérdéseit is érinti.
A Vita Gyökerei és a "Dávid és Góliát" Párhuzam
A konfliktus alapvetően a Csíki Sör védjegyének használatából ered. Az Igazi Csíki Sört gyártó Lixid Project Kft. ellen a Heineken indított jogi eljárást, amelynek eredményeképpen Romániában egy január végi bírósági ítélet alapján a gyár nem forgalmazhatja termékét "Igazi Csíki Sör" néven. Ezt követően az üvegek "Igazi Tiltott Sörös" címkével kerültek forgalomba. Lázár János ezt a helyzetet a "Dávid és Góliát" harcaként jellemezte, ahol a nagy multinacionális vállalat visszaél erejével és hatalmával egy kisebb, magyar tulajdonú vállalkozással szemben. A kormány álláspontja szerint ezt a helyzetet nem hagyhatják figyelmen kívül, mert nem engedhetik meg, hogy egy nagy cég a magyar érdekek sérelmére cselekedjen. A kormány célja, hogy minden magyar vállalkozás, függetlenül attól, hogy az határon belül vagy kívül működik, érezze és tudja, hogy érdekei nem sérülhetnek következmények nélkül.
A Kormányzati Lépések és a Tárgyalások
Lázár János több alkalommal is hangsúlyozta a magyar kormány támogatását a Csíki Sör ügyében. 2017 márciusában személyesen látogatott el Csíkszentsimonba, a Csíki Sör Manufaktúrába, ahol találkozott Lénárd Andrással, a Lixid Project Kft. vezetőjével. Ezen látogatás során koccintott Lénárd Andrással, és kifejezte a magyar kabinet támogatását a tulajdonosok és vezetők felé. A miniszter bejelentette, hogy a magyar kormány képviselői tárgyaltak a Heineken Magyarország menedzsmentjével és Hollandia budapesti nagykövetével is a sörvita megegyezéses rendezése érdekében. A kormány arra biztatja a Heinekent és a Csíki Sör Manufaktúrát, hogy tárgyaljanak egymással a védjegyhasználat vitájában. Lázár reményét fejezte ki, hogy egy hónapon belül megnyugtató megállapodás születhet. A tárgyalások nem csak Magyarországon zajlottak, hanem a romániai Heineken csoport és a csíkszentsimoni sörgyár képviselői között is megkezdődtek a megbeszélések.
A Lex Heineken és az EU Védjegyvita
Az ügy kapcsán a "Lex Heineken" néven is emlegetett jogszabályjavaslat is napirendre került. Lázár János elmondta, hogy hónapokig nem várható döntés a javaslatról, mivel azt Brüsszelben is alaposan át fogják vizsgálni. A miniszter jelezte, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban nyitottak a vitára, és a javaslat benyújtását a miniszterelnök is támogatta. A folyamat részeként egy három hónapos uniós kodifikáció következik, amely további három hónappal meghosszabbítható.
A Heineken március 17-én megtámadta az EU törvényszékén az európai uniós védjegyet, kérve, hogy tiltsák meg az Igazi Csíki Sört gyártó cég tulajdonosának az elnevezés használatát. Lázár János ezt aggasztónak tartotta, és felidézte, hogy két jogvita zajlott az ügyben: az egyik Romániában, ahol a Heineken nyert, a másik pedig Brüsszelben, az európai védjegyvitában, ahol a Csíki sör kedvezőbb helyzetben volt.
A "Szabad Véleménynyilvánítás" és a Kereskedelmi Szólásszabadság Kérdése
Lázár János egy másik megközelítésként említette, hogy a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatát tiltó jogszabállyal a szabad véleménynyilvánítás joga nem sérül. Különbséget kívántak tenni a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog és a kereskedelmi szólásszabadság joga között, hangsúlyozva, hogy a kereskedelemben az emberi méltóság fontosabb. A miniszter szerint a Heineken logójának használata sérti mások emberi méltóságát, és ezt elfogadhatatlannak tartja a cég kereskedelmi, profitszerzési célzattal történő tevékenysége során. Felidézte, hogy a Heineken az 50-es években a politikai jelentése miatt fehérítette ki a vörös csillagot a sörösüvegein, és csak a '90-es évek óta használja újra. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is megváltozott az elmúlt években, új irányt szabva a tiltott önkényuralmi jelképek alkalmazásával kapcsolatban kereskedelmi és védjegyvitákban. Példaként említette, hogy 2011-ben egy angol parfümgyártó cég kérését, hogy a Szovjetunió címerét és politikai szimbólumait használhassa védjegyként, a bíróság elutasította, mert az Lettországban és Magyarországon sértené az emberek érzékenységét egy kommunista hatalom szimbólumának alkalmazása. Lázár János nem gondolja, hogy a Heineken 1951 és az 1990-es évek között véletlenül cserélte le a vörös csillagot fehérre.
A Kisebb Sörgyártók Támogatása és a Jövedéki Adókedvezmény
Lázár János bejelentette, hogy a kormány javasolja az Országgyűlésnek a manufakturális sörgyárak jövedékiadó-kedvezményének küszöbértékét megemelni. Jelenleg Magyarországon az éves termelés 8 ezer hektoliteréig a jövedéki adó 50 százalékát kell megfizetniük a sörgyáraknak. A kormány ezt a küszöböt kívánja 200 ezer hektoliterre emelni, ami jelentős könnyítést jelentene a kisebb sörgyártók, köztük a Csíki Sör számára. A miniszter hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés összhangban van az Európai Unió irányelveivel, amelyek lehetővé teszik az ilyen típusú támogatásokat. A kormány célja, hogy helyzetbe hozza a kisebb sörgyártókat, és segítsen nekik versenyképesebbé válni a piacon.
A Sörfogyasztás Kérdése és Lázár János Személyes Velekedése
A vita egyik érdekes aspektusa Lázár János korábbi kijelentése, miszerint sosem ivott sört. Az újságírói kérdésekre válaszolva elárulta, hogy csíkszeredai látogatása során meg fogja kóstolni a Csíki Sört, de csak a hivatalos program után. Hozzátette, hogy vigyáznia kell az alkohollal, mert nem bírja. Az MTI fotósa, Veress András képei tanúsága szerint ez meg is történt, és a miniszter a helyszínen kóstolta meg a sört. Később pontosításra került az információ, miszerint Lázár korábban bevallotta, hogy hosszú évekkel ezelőtt "Rapcsák András néhai polgármester és Csorba Mihály néhai alpolgármester unszolására egyszer megivott egy pohár sört", így a pénteki már a második lehetett a sorban.
A Kormányzati Eszközök és a Jövőbeli Kilátások
Lázár János kijelentette, hogy ha a Heineken nem mutat együttműködést, és továbbra is el akarja taposni az Igazi Csíki Sört, a kormány kezében számos eszköz áll rendelkezésre, amelyeket készen állnak a magyar nemzeti érdek védelmében bevetni. A miniszter közölte, hogy a kormány támogatását minden anyaországi és határon túli magyar kisvállalkozásnak felajánlotta a "Dávid és Góliát" harcában. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is kiemelte a magyar kormány kiállásának komoly üzenetét Székelyföld számára, amely azt bizonyítja, hogy "ott szövetségesek, ahol kell, és ez a legfontosabb a magyar nemzetpolitikában". A kormány tiszteletben tartja, hogy a Heineken csoport sok magyar embernek ad munkát nemcsak Magyarországon, hanem Csíkban is, ezért a "Caesareum és a rómaiak" elvét alkalmazva azt kérik a Heineken csoporttól, hogy az "élni és élni hagyni" elvét érvényesítse.