Az alkohol és a dohányzás káros hatásai és a függőség kialakulásának kockázatai

A szervezetünk fenntartásához nincs szükségünk az alkoholra. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában, amelyek nem csupán az egyén, hanem környezetük egészségét is veszélyeztetik. A függőség kialakulása összetett folyamat, amelynek megértése elengedhetetlen a megelőzés és a leszokás támogatásához.

Az alkoholfogyasztás és a mérték

Az alkohollal való viszonyunk alapvetően négyféle lehet. Absztinens, aki soha nem iszik semennyit; mértékletes fogyasztó, aki az ajánlott határok között marad; nagyivó, akinek a fogyasztási mennyiségéből már komoly problémája lehet; alkoholbeteg pedig az, akinek az italozás befejezése olyan komoly problémákat okoz, hogy azok leküzdéséhez terápiára van szüksége. A legtöbben mértéktartónak gondoljuk magunkat az italozás terén, illetve biztosak vagyunk abban, hogy nem érhet minket egészségkárosodás. Azonban a tényleges mércét nem a szubjektív megítélésünk adja, hanem a szervezetünk élettani korlátai. Csak 18 éves kor után fogyasszunk alkoholt! 10 gramm alkoholt tartalmazó ital számít egy standard egységnek. Az alkohol hatása nem csupán a bevitt mennyiségtől, hanem annak felszívódási és lebomlási sebességétől is függ (például evés után, teli gyomorból lassabban jut be a véráramba).

A másnapossággal járó fejfájást egy, a bomlás során felszabaduló molekula - az acetaldehid - okozza. Bár ez a kellemetlen állapot hamar elmúlik, az ajánlott mennyiség feletti alkoholfogyasztásnak számos hosszú távú, negatív hatása van. Rontja az életminőséget, sőt, meg is rövidítheti az életet. A szervezetre gyakorolt hatás mértékét a véralkoholszint mutatja meg. Minél nagyobb ez az érték, annál erősebb ez a hatás.

A véralkoholszint és hatásai

A véralkoholszint mérésével pontos képet kaphatunk az alkohol szervezetünkre gyakorolt hatásairól. Már kis mennyiségű alkohol (kb. 0,2 ezrelék) is befolyásolhatja a reakcióidőt és a koordinációt, ezért is tilos alkohol fogyasztása után volán mögé ülni. Hazánkban zéró tolerancia van érvényben autóvezetéshez, ne üljön volán mögé akkor se, ha csak egy pohár sört ivott! 0,5 ezrelék felett válik az ittas járművezetés vétsége bűncselekménnyé. Valahol itt lépnek fel az alkoholhatás első tünetei. Kissé koordinálatlanná válnak a mozdulatai, meghosszabbodik a reakcióidő (ezért sem szabad autót vezetni). Ez körülbelül a 4 standard ital (2 korsó sör vagy 4 dl bor) szintje, ez az ajánlott napi maximum. Ez még nincs hatással a szervezetére, a szonda viszont már jelzi.

A véralkoholszint további emelkedésével súlyosbodnak a tünetek:

• 0,5 - 1,5 ezrelék: A szív és érrendszeri hatások miatt (kissé emelkedik a vérnyomás és a pulzus) az arc kipirulhat. A látómező beszűkül, csőlátás alakulhat ki. Mozdulatai egyre szélesebbé válnak, beszéde is élénkül. Ez a véralkoholszint már komoly hatást gyakorol a viselkedésre. Járása nehezített, dülöngélő, beszéde esetenként akadozik. Megnő a sérülések veszélye, melyek elesésből, balesetekből, de akár verekedésből is származhatnak.
• 1,5 - 2,5 ezrelék: Itt már nem ritka az eszméletvesztés sem. Ha ilyet tapasztal környezetében, azonnal hívjon segítséget! Ekkora véralkoholszint mellett egyre aluszékonyabbá válik, zavart tudatállapot is felléphet.
• 2,5 ezrelék felett: Az orvosok ekkor beszélnek alkoholmérgezésről. A hatások itt már súlyosak, amit abból lehet észrevenni, hogy aluszékonnyá válik. A pulzus- és légzésszám csökken, kettős látás és emlékezetvesztés alakulhat ki, ilyenkor már a kihűlésnek is fennáll a veszélye, főleg hideg időben. Ekkora véralkoholszint már akut életveszélyes állapothoz, vagy akár halálhoz is vezethet! Ha ilyet tapasztal környezetében, azonnal hívjon segítséget!

Az alkoholfogyasztás motivációi

Ha változtatni szeretnénk egy szokásunkon, előtte fontos megértenünk, mi késztet minket arra. Az alkoholfogyasztás motivációja sokféle lehet, és az életkor előrehaladtával változhat is. Az Egészség elvitelre c. Belső/pozitív megerősítésű, azaz fokozásos motiváció áll fenn, ha valaki elsősorban azért iszik, mert vágyik az izgalmakra és az intenzív élményekre. Az ilyen emberek általában impulzívak, könnyen barátkoznak és nyitottak a külvilág felé. A külső/negatív megerősítésű motiváció a konformitás alapú ivókra jellemző. Ők azok, akik sokszor a társaság unszolására isszák le magukat. Ha úgy érzi, hogy Önnél is fennáll a függőség veszélye, akkor kérje háziorvosa vagy pszichológus segítségét.

A dohányzás káros hatásai és a nikotinfüggőség

A dohányzás nemcsak egy rossz szokás, de előrehaladottabb stádiumában krónikus betegség is. Büdös. Káros. Ultraciki. Szinte mindenkinek van valamilyen véleménye a dohányzásról. Noha elfogadottsága egyre csökken, a KSH 2019-es adatai szerint Magyarországon a felnőtt lakosságnak még így is a 27 százaléka dohányzik. Ez pedig a dohányzó személy mellett hatással van mindazok egészségi állapotára is, akik a környezetében elszenvedik ennek a káros szokásnak a következményeit.

A nikotin és hatásmechanizmusa

A nikotin (vagy az alternatív termékekben: nikotin só) minden dohánytermékben jelen van. Ez az erős vegyület egy legális drog, amely a függőség kialakulásáért és fenntartásáért felel. Halálos dózisa 20-60 mg (1 szál cigaretta átlagosan 1 mg nikotint tartalmaz). Számos módon hat a szervezetre: aktiválja a szimpatikus idegrendszert, szűkíti az artériákat, növeli a vérnyomást és a pulzust, emeli a vércukor- és koleszterinszintet. Annyira káros, hogy rovarirtóként is kiválóan alkalmazható.

A vér nikotinszintje kb. 1,5-2 óra alatt feleződik, általában ennyi idővel az utolsó cigaretta elszívása után jelentkezik a sóvárgás. Ha a szervezet ilyenkor nem jut hozzá, akkor a dohányos ingerlékenyebb, nyugtalanabb és dekoncentráltabb lehet, esetleg gyakrabban érzi magát éhesnek.

További káros anyagok a dohányfüstben

A dohánytermékekben található anyagok közül, sokaknak eszébe jut a nikotin mellett a kátrány, valamint a szén-monoxid is. Az előbbi égése okozza a jellegzetes, sokak számára büdös szagot, ez rakódik le a légzőrendszerben, valamint ez az, ami csökkenti a tüdő aktív légzőfelületét is. A szén-monoxid hatása sem kedvezőbb, hiszen ez a mérgező gáz akadályozza a szervezet oxigénellátását. Ami az alternatív dohánytermékeket illeti: ezek ugyanúgy, egytől egyig megrövidítik az életet! Fenntartják a nikotinfüggőséget és közvetlenül toxikus anyagokat adagolnak a szervezetbe. Senkit ne tévesszen meg az, hogy dizájnosabbak a készülékek, illetve trendibb a csomagolás!

Passzív dohányzás és harmadlagos dohányzás

A káros hatásoknak nemcsak a dohányos van kitéve, hanem annak környezete - köztük a nemdohányzók - is. Az úgynevezett főfüstöt - az ebben található összes káros anyaggal és égéstermékkel - a dohányos direkt módon szívja be a tüdejébe. Van egy kevésbé ismert hatás is, ez a harmadlagos dohányzás.

A leszokás előnyei és nehézségei

A legjobb az, ha soha rá sem szokunk. A második legjobb dolog pedig az, ha valaki most leszokik. Mindkettő döntő mértékben befolyásolhatja az életminőséget és a további egészségben eltölthető életévek számát. Csökken a szívinfarktus, a stroke, szájüregi daganatok, a bőr- és a tüdőrák kialakulásának kockázata. A dohányzás elhagyása szebbé teszi a bőrt és egészségesebbé a fogakat, továbbá a test illatára is pozitívan hat. Mivel a dohányzás egy tanult viselkedés, a leszokást nemcsak a nikotinfüggőség, hanem a kialakult szokásrendszer is megnehezíti. A sikeres elhagyáshoz fel kell tárni a dohányzáshoz kapcsolódó érzelmeket, gondolatokat és motivációkat. A leszokás időigényes feladat, mert az új életmód erős elkötelezettség mellett is 3-6 hónap alatt válik napi rutinná. A tiszta állapot fenntartása nagy önfegyelmet igényel. Noha a dohányzás elhagyása után a kapcsolódó nikotinfüggő receptorok aktivitása csökken, később akár egyetlen szál cigaretta is újra aktívvá teheti őket, vagyis egy megingás elég lehet a visszaeséshez. A leszokáshoz szakszerű támogatás kérhető a háziorvostól, illetve, ha szükséges, pszichológustól. Érdemes mielőbb belevágni!

Az új generációs dohánytermékek veszélyei: Az Elf Bar

Egészségkárosító hatása mellett akár a hagyományos dohányzás előszobája is lehet a fiatalok körében egyre népszerűbb Elf Bar. A tűpontosan marketingelt, dohányzást imitáló eszköz használata során döbbenetes mennyiségű nikotin kerülhet a használók szervezetébe. Az Elf Bar kereskedelme és birtoklása is illegális tevékenység, a hazai hatóságok pedig nagy erőkkel mozdultak rá az Elf Bar piacára. Az Elf Bar terjedési sebessége és területi megoszlása aggasztó mértékűvé nőtte ki magát, éppen ezért a megelőzésben aktívan szerepet kell vállalnia a szülőknek és az oktatási intézményeknek egyaránt.

Az Elf Bar népszerűségének okai és működési elve

Kapitány-Fövény Máté szakpszichológust, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának adjunktusát, az Egészség elvitelre című interaktív egészségfejlesztő könyv egyik szerzőjét kérdeztük. Minden, a médiában elburjánzó jelenség mögött megtaláljuk a hírek egymásra hatását, és azok gerjesztését, majd ezt követően látjuk az adott téma exponenciális felfutását. De mitől vált ilyen elképesztően népszerűvé? Az Elf Bar népszerűségében több tényező is szerepet játszhat. Az egyik az, hogy az Elf Bar az úgynevezett vaporizációs, vagyis a folyadék párologtatásán alapuló technikával működik. És miután a használata során nem keletkezik égéstermék, ezért a szervezetbe kerülő ártalmas anyagok mennyisége is kevesebb. Viszont az Elf Bar ettől függetlenül sem veszélytelen, ugyanis a használatával nagyobb mennyiségű nikotin kerülhet a szervezetbe. Az sem a véletlen műve, hogy az Elf Bar a gyümölcsös ízek széles skáláját kínálja, ugyanis a gyümölcsíz megadja a felhasználók számára azt a szubjektív érzetet, hogy az Elf Bar a hagyományos cigarettával szemben „frissebb” vagy „egészségesebb”.

A vaporizálás kockázatai és az EVALI jelenség

Az Elf Barral kapcsolatban még nincs elegendő számú publikált klinikai eredmény ahhoz, hogy megbízhatóan fel tudjuk sorolni a veszélyeit. Amiről viszont vannak adataink, az a működési elv, vagyis a vaporizálás kockázatai. A legtöbb ehhez kapcsolódó kutatás az EVALI (angol betűszó: E-cigarette Vaping product use Associated Lung Injury, vagyis a vaporizálás következtében kialakuló tüdőkárosodás) jelenségre hívja fel a figyelmet, bár ez főként azoknál a felhasználási formáknál került azonosításra, ahol THC (a kannabisz hatóanyaga) vaporizált szívása történt, és a töltőanyagban E-vitamin acetát volt azonosítható. Itt is az ízesített elektronikus cigarettákkal kapcsolatos korábbi tapasztalatok alapján kereshetünk érdemi választ. És mivel a különféle gyümölcsízesítésű e-cigaretták kapcsán már több publikációban is megerősítették, hogy használatuk gyakran előzi meg a hagyományos cigaretták szívását, illetve, hogy egyfajta bevezető jellegük van a dohányzás esetén, valószínűleg kijelenthetjük, hogy az Elf Barnál is meglehet ez az elsőlépcsőfok-effektus. Nem mellesleg az Elf Bart árusító weboldalak némelyikén szó szerint leírják, hogy a „kezdőknek” ezt és ezt a változatot ajánlják.

A nikotin és az Elf Bar

Nézzük csak meg a dohányzás folyamatát: egy hagyományos cigit áltagosan öt perc alatt szívnak el az emberek, és még a láncdohányosok is tartanak valamennyi szünetet két szál között. A nikotin a dohánylevél alkaloidja, önmagában erős méreg, irritációt okoz a szájban és a torokban, intenzívebb nyáltermelést idéz elő. Közvetve hányingert és hasmenést is okozhat, és segíti a rákos sejtek terjedési folyamatát, így közvetve hozzájárulhat a daganatos betegségek kialakulásához. Valóban így van, de ezen nem igazán lehet csodálkozni, hiszen az Elf Bart többek között az életkorral kapcsolatos korlátozásokat is igencsak nagyvonalúan kezelő webshopkon keresztül lehet beszerezni. A fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy az Elf Bar nikotintartalma akár 16 doboznyi cigarettáénak is megfelelhet, ezért az életüket is veszélyeztetik, ha szívják. Egyre népszerűbb a termék a fiatalok körében, hiszen szép, illatos, mutatós, könnyen használható, de veszélyes.

Megelőzés és segítségnyújtás

A megelőzés fontossága és a Google Trends alkalmazása

Egyelőre nem találni hazai empirikus adatokat, ideértve az epidemiológiai kutatási eredmények hiányát is. Az egészségtudományok közül először az infektológiában kezdték el tudományos célra használni a Google Trendset, miután felismerték azt, hogy a modern ember betegség esetén először az interneten keres rá a tüneteire, és csak ezt követően fordul az ellátórendszerhez (például háziorvoshoz). A tünetre való rákeresés valójában tehát időben megelőzi az első kórházi adatok rögzítését, ráadásul számos fertőző betegségnél (például influenza, dengue-láz, ebola, stb.) igazolták, hogy a webes rákeresés szignifikánsan előrejelzi egy-egy járvány kirobbanását is. Mivel az addiktív szerek beszerzése is egyre inkább megjelenik az online térben, a Google Trends számunkra is rengeteg hasznos információt hordoz. Nemrégiben publikáltunk például egy tanulmányt, ahol a GHB-vel (Gina) kapcsolatos webes rákeresések alapján be tudtuk jósolni a későbbi GHB-mérgezések arányának alakulását. Valóban az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy Elf Barral kapcsolatos webes aktivitások az ország melyik régióiban a legintenzívebbek.

Területi különbségek és egészségtudatosság

Elsőre talán meglepő módon a rákeresések aránya nem Budapesten vagy Pest megyében a legmagasabb, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéinkben, melyek gazdaságilag és infrastrukturálisan meglehetősen elmaradott régiók. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy az Elf Bar nem az „elit játéka”… A területi eloszlás egyebek mellett azért is rémisztő, mert ezek éppen azok a régiók, ahol hagyományosan alacsony az egészségtudatosság szintje, és az ellátórendszerhez való hozzáférés mértéke sem kielégítő. Valóban ezek a régiók azok - különös tekintettel a szegregált területekre -, ahol szinte mérhetetlenül alacsony az egészségtudatosság szintje. Ráadásul, ha az egészségtudatosságról beszélünk, akkor nem egy állapotról, hanem egy olyan tanult folyamatról van szó, amit folyamatosan menedzselnünk és fejlesztenünk szükséges. Tehát ennek alacsony mértéke és a szerhasználat találkozása valóban egy nagyon rossz együttállás, ami tovább mélyíti a szakadékot a különböző régiók között az életlehetőségek és az életminőség területein.

Hatósági fellépés és tájékoztatás

Átfogó akciót indít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) az új típusú eldobható elektromos cigaretta, az Elf Bar kereskedelme ellen -jelentették be korábban a szervezetek képviselői. Biró Marcell, az SZTFH elnöke közölte, hogy nyári táborokban, szeptembertől pedig valamennyi iskolában és osztályban osztályfőnöki órán hívják fel a figyelmet az Elf Bar (más néven Manórúd) káros hatásaira. Ahhoz, hogy egy dohányipari termék Magyarországon forgalomba kerülhessen, át kell esnie az Országos Gyógyszerészeti Hatóság vizsgálatán. Az Elf Barról nem tudni pontosan, milyen összetevőket tartalmaz - mondta. Biró Marcell hangsúlyozta: az Elf Bar elleni fellépés közös ügy, amelybe a pedagógusokat, szülőket is be kell vonni. Az SZTFH ingyenesen hívható zöld számot (1828) indít, amelyen várják az Elf Barral kapcsolatos lakossági bejelentéseket.

Horváth Gábor, a NAV ellenőrzési szakfőigazgatója elmondta, a fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy az Elf Bar nikotintartalma akár 16 doboznyi cigarettáénak is megfelelhet, ezért az életüket is veszélyeztetik, ha szívják. Hozzátette: egyre népszerűbb a termék a fiatalok körében, hiszen szép, illatos, mutatós, könnyen használható, de veszélyes. Ha valaki ágazati szabályok megszegésével folytat illegális tevékenységet, az adókötelezettségét sem teljesíti - közölte Horváth Gábor. A NAV munkatársai „beköltöztek az virtuális világba”, az elektronikus hirdetési oldalakon keresték az illegális árusokat. Országszerte próbavásárlásokkal több árust is lefüleltek. Százöt ellenőrzést zártak eredményesen. Tóth Márk pénzügyőr ezredes, a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója elmondta: nemcsak a kereskedelme, de az Elf Bar birtoklása, külföldről saját célra történő rendelése is törvényellenes. Az is eljárásra számíthat, aki külföldről hoz be saját célra ilyen terméket, és egy mélységi ellenőrzés során megtalálják nála. Az eddig lefoglalt mintegy 30 ezer Elf Bar piaci értéke 250 millió forint. Egy konkrét esetet is ismertetett: egy magyar állampolgár 18 ezer készüléket rendelt, őt akkor fogták el, amikor a csomagküldő szolgálatnál átvette a szállítmányt. Tettét beismerte, öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, de lehetősége van vádalkut kezdeményezni. A termék a hatályos szabályozás értelmében dohánygyártmánynak számít, tehát jogszerűen csak trafikban, zárjeggyel ellátva lenne értékesíthető, ráadásul csak ízesítés nélküli változatban. Aki Magyarországon engedély nélkül értékesít ilyen terméket, az 5 millió forinttól 500 millió forintig terjedő bírságot kockáztat.

A függőségek pszichológiája és a megelőzés szerepe

Kapitány-Fövény Máté a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának adjunktusa, illetve az OMIII-Nyírő Gyula Kórház klinikai szakpszichológusa. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, és a Magyar Addiktológiai Társaság elnökségének. Közel 15 éve foglalkozik szenvedélybetegekkel, mind a terápiás munka, mind a kutatás területén. Számos hazai és külföldi egyetemen tart addiktológiai témájú kurzusokat, előadásokat. Több innovatív prevenciós módszer kidolgozása kötődik a nevéhez (pl. VoltEgySzer mobilalkalmazás, Tudat-törő szabadulószoba). Rendszeresen publikál tudományos folyóiratokban, könyvekben. Fontosnak tartja az ismeretterjesztést is, a HVG Pszichológia Magazin rendszeres szerzője, „Függőben - Az alkoholizmus lélektana”, illetve „Ezerarcú függőség - Felismerés és felépülés” címmel jelentek meg ismeretterjesztő könyvei. A HVG Pszichológia YouTube csatornáján „Ember a filmben” címmel indított videósorozatot, pszichológiai témák filmek és sorozatok segítségével történő illusztrálására.

Napjainkban a függőségek egyre fenyegetőbb problémát jelentenek, az idősebb és a fiatalabb korosztályok számára egyaránt. Szekciónk célja az általános és középiskolás korú diákok drog-, alkohol-és dohányzás prevenciós oktatása, interaktív és érthető formában. Az előadásaink célja, hogy a diákok pontosan megismerhessék a jelenlegi drog- és alkoholfogyasztási, dohányzási szokásokat Magyarországon és megérthessék milyen okokból fordulnak különböző élvezeti szerekhez az emberek. Igyekszünk a lehető legérthetőbben elmagyarázni a különböző szerek hatásmechanizmusát, káros rövid és hosszú távú hatásait. Nem az alaptalan ijesztgetés a célunk, hanem a figyelmük felhívása a valós veszélyekre. Ezenkívül hasznos gyakorlati tudnivalókkal látjuk el őket a függőségekkel kapcsolatban.

A dohányzás sajnálatos módon rengeteg 18 év alatti fiatalt érint. Az előadás során a diákoknak a dohányzás minden formáját bemutatjuk a vizipipától az e-cigarettáig. Óráinkon rengeteg hasznos ismerettel teli, interaktív előadásnak lehetnek részesei a diákok. Egy statisztika alapján a 15 éves korosztályban a „legalább kétszer lerészegedett” kategória harmadik helyét foglaljuk el lányok, és első helyét fiúk tekintetében az európai államok közt. Célunk, hogy ezen elrettentő számadaton javítani tudjunk a diákok tanításával. A mai magyarországi drogfogyasztási statisztikák ijesztő képet festenek a hazai helyzetről. Az óra során a diákok hasznos információkat kapnak a függőség pszichológiájáról, a különböző drogokról és azoknak idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Reméljük, így már az első alkalommal tudni és merni fognak nemet mondani a barátian felajánlott kapudrogokra. Hazánkban is sokkal inkább beszélhetünk alkoholproblémáról, mint drogproblémáról - mondta Kapitány-Fövény Máté szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának adjunktusa, az Egészség elvitelre című interaktív egészségfejlesztő könyv egyik szerzője. A szakember részletesen beszélt a hazai szerhasználati helyzetről, a megelőzés magzatkorig visszanyúló felelősségéről, és a kliensekkel való közös munka hátteréről, valamint a tudományos szakemberek az ismeretterjesztés területén betöltendő szerepéről is. Interjúnk második része.

Szerhasználati trendek és a megelőzés komplexitása

A szerhasználati trendek kapcsán a nagy mozgások lassan mennek végbe, vagyis a legutóbbi, 2019-ben publikált eredményeket illetően nem látunk jelentős változásokat például a 2015-ös állapothoz képest. A 2010 után megjelent újfajta pszichoaktív szerek két típusa vert igazán gyökeret a szerhasználók köreiben; a szintetikus kannabinoidok (ezeknek most már több, mint száz típusa ismert), valamint a szintetikus kationok, a dizájnerstimulánsok. És amíg a Gina (GHB) visszaszorulni látszik, a klinikai adatok alapján a ketaminhasználat tendenciózus felfutását látjuk. A kannabisz továbbra is a legnépszerűbb illegális szer, és úgy látom, hogy a számos országban való dekriminalizációja miatt valószínűleg változni fog a megítélése is. Hazánkban is sokkal inkább beszélhetünk alkoholproblémáról, mint drogproblémáról. A fiatalok alkoholfogyasztási szokásai nagyon komoly aggodalomra adnak okot: a WHO adatai alapján több évet tekintve is megtörtént, hogy a magyar tizenéves fiatalok világelsők voltak az elmúlt havi részegséget illetően. Az új trendeket illetően az elektromos cigarettát és a snüsszt - vagyis a dohány ínyre és ajkak közé helyezését - emelném ki. A snüsszhasználati szokás terjedésére - különösen a tizenéves korosztályban - Skandináviában és Nyugat-Európában már legalább egy évtizede felfigyeltek a szakemberek.

A szerhasználat elkerülése, az ártalomcsökkenés és a megelőzés felelősségének milyen szintjei vannak? A megelőzés kérdését illetően egészen a magzatkorig kell visszamennünk, ugyanis bizonyos epigenetikai tényezők jelenléte nagyobb eséllyel tesz valakit sérülékennyé az addikcióra. Az anyai - különösen a várandósság ideje alatt - és az apai szerhasználat meghatározó tényezők. De rizikófaktorként jelenik meg a táplálkozás minősége a várandósság és a szoptatás, valamint a hozzátáplálás időszakában is. Az addikció kialakulásában szerepe lehet annak is, hogy a szülők mennyire engedik közösségbe és mennyire izolálják a gyereküket. Ez azért lényeges kérdés, mert azt tapasztaljuk, hogy az addikciók hátterében sokszor a közösségi hiányérzet húzódik meg, így a szerhasználat egyfajta ember- vagy kapcsolatpótlékként is funkcionál. A függőség kialakulásának esélyét növelheti az is, ha a szülők túlféltik a gyereküket, és azt érzékeltetik vele, hogy a világ veszélyes hely. Neurobiológiai kutatási eredmények szerint a túlféltett gyerekek agyának félelemérzetért felelős területe túlfejletté válik, a megnövekedett félelemkészség pedig a szorongás és a depresszió előfeltétele, ami végül függőséghez is vezethet. De kockázati tényezőként kiemelném a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart is, hiszen a függőség sok esetben egy belső ürességre és ürességérzetre, a „történjen már végre valami” vágyra épül. A traumák, különösen a koragyermekkori traumák szerepe valóban meghatározó lehet a későbbi addikciók kialakulása szempontjából, de ne felejtsük el, hogy a társadalom jelentős része él át traumatizáló eseményeket élete során (nincsen olyan ember, akinek például ne halt volna meg rokona, ne látott volna balesetet, stb.). Lényegében mindannyiunknak vannak ilyen és hasonló élményei, mégsem alakul ki mindnyájunknál PTSD (poszttraumás stressz szindróma), mégsem leszünk mindannyian függők. Lényeges kérdés ugyanis, hogy amikor nehéz, vagy akár traumatizáló eseményeket élünk meg, akkor rendelkezünk-e olyan erőforrássokkal, társas támogatottsággal, megküzdési eszközökkel, amelyek megvédenek a tartós lélektani sérülésektől. Lényeges tényező, hogy valaki gyerekkorában milyen megküzdési stratégiákat tanul meg a szüleitől, és azokat a későbbiekben mennyire képes alkalmazni a saját életében. A nehéz helyzetekkel való megküzdés lehet probléma- és érzelemfókuszú. Noha az impulzivitás erős genetikai háttérrel bír, mégis fontos törekedni arra, hogy a gyerekek megtanulják a türelmet, és azt is, hogy bizonyos dolgokra várni kell.

A szerhasználati zavar tünetei és a terápiás lehetőségek

A szerhasználati zavarnak meghatározott klinikai tünetei vannak, ezek között olyanokat találhatunk, mint a kontrollvesztés (az illető több szert, vagy hosszabb ideig használ, mint azt eredetileg tervezte), a megvonás (a szerhasználat hiányában megjelenő fizikai és pszichés megvonási tünetek), a hozzászokás/tolerancia (idővel növelni kell a dózist vagy a gyakoriságot a kezdeti hatás elérése érdekében), a sóvárgás, az érdeklődés beszűkülése vagy éppen az elvárásoknak (például tanulmányi, munkahelyi követelmények) való megfelelés elégtelensége. Sok tényező húzódik meg a magyarok alacsony szintű prevenciós gondolkodásmódja és szűrési hajlandósága mögött, pedig ezek adott esetben életmentők lehetnek. De az is biztos, hogy nem is igazán tudjuk, hogy mi történik a rendelőkben, mire számítsunk a szakemberekkel való találkozás során. Nagyon fontos lenne a terápiák demisztifikációja, és annak bemutatása, hogy mi történik a rendelők falain belül, amire egyébként a HVG Kiadó A terapeuta esetei című kötetsorozata vállalkozott is.

Az addiktológiai ellátásban a klienssel való első találkozás során elvégzünk egy általános állapotfelmérést. Ennek része egy, a kliens élettörténetének és addikciója súlyosságának megismerését célzó beszélgetés is, aminek már önmagában is lehet terápiás hatása. A következő találkozások során a kliens a terapeutával közösen kijelöli a céljait, illetve közös döntés születik a kezelés formájáról is, tehát hogy az például ambuláns vagy osztályos keretek között történjen-e, vagy esetleg hosszú távú rehabilitáció szükséges. Az egyéni terápia mellett a kliensnek megvan a lehetősége önsegítő csoportokhoz való csatlakozásra is. Sokszor hallani a szakemberek elégedetlenkedését azzal kapcsolatban, hogy miután az online tér tele van önjelölt szakértőkkel és gurukkal, a lakosság szakmaiatlan és fals információkkal találkozva azok alapján hoz meg az egészségével kapcsolatos döntéseket. Az ismeretterjesztés terén nagyon erős kulturális különbségek figyelhetők meg az angolszász és a közép-európai országok között. Míg az angolszász világban sokkal szervesebben egymásba fonódik a tudományos élet és az ismeretterjesztés, addig Közép-Európában, és így hazánkban is, a tudományos élet képviselő sokszor erős ellenérzésekkel viseltetnek az ismeretterjesztéssel kapcsolatban. Ennek az egyik oka, hogy mivel az ismeretterjesztés műfaja szükségszerűen leegyszerűsítő, az ellenzők szerint az nem összeegyeztethető a tudományos gondolkodással. Az is igaz: aki szakemberként, tudósként kiáll a nyilvánosság elé, annak fel kell vállalnia és el kell viselnie azt is, hogy a tudományos életen belül mindig lesznek olyan szereplők, akik szerint ő az ismeretterjesztés útjára lépve komolytalanná vált. Szerintem viszont annak a felismerésére van szükség, hogy a tudományos élet és az ismeretterjesztés egymástól eltérő platformok, és így a céljuk is más: az egészségtudományoknál például a kutatómunka az egészségügyi ellátás fejlesztését támogatja, az ismeretterjesztés pedig a lakosság egészségtudatosságának fejlesztését kívánja elősegíteni. Úgy gondolom, hogy a tudományos életen belül attitűdváltásra van szükség, ami már el is kezdődött azzal, hogy például az MTA olyan pályázatokat hirdetett meg, amelyek keretei között fiatal tudósokat ösztönöztek ismeretterjesztő videók készítésére. Nagyon jó iránynak tartom a jól kommunikáló szakemberek, kutatók, tudósok „kinevelését”. Azt is el tudom képzelni, hogy a tudománykommunikáció egy külön kurzusként is megjelenik az oktatási rendszerben, például a doktori képzések részeként (lehet, hogy ez némely doktori iskolában már meg is jelent).

tags: #dohanyzas #alkoholfogyasztas #sote