Az esemény 2013. február 10-én a Magyar Bor Akadémia Áts Károly tiszteletére rendezett díjátadó gálaebédje volt, amely a „Év Bortermelője 2012” cím birtokosának, Dúzsi Tamás mádi borász hagyományait öleli fel.
A mádi borász, édesapja hatására ismerkedett meg a szőlőműveléssel és a borkészítéssel. Elvégezvén a Kertészeti Egyetemet, a Tokaj Kereskedőháznál kezdte pályafutását, majd a Royal Tokaji Borászati Zrt.-hez került, mint főborász.
A gálaebéd helyszíne a Corinthia Grand Hotel Royal Budapest volt, ahol a rendezvény díszvendége Dr. Herczegh Anita, valamint a társaságban Gál Helga és Gál Veronika is jelen voltak, és a képen Dúzsi Tamás és családja látható.
Az ünnepi díjátadó ebéd során a korábbi évekhez hasonlóan több kiváló hazai séf dolgozott együtt, és az „Év Bortermelője” boraira komponált négy fogást vendég séfek közreműködésével készítették el. A fogások között turmixok, különleges ízvilágú komponálások fedezhetők fel, például a leső harcsa és tokhal kaviár közti párosítás citrusokkal frissített, lecsöpögtetett sült paprika levével.
Az első fogásban a füstölt harcsára magyar tokhal kaviár került és citrusokkal frissített ízű, lecsöpögtetett sült paprika levébe Takács Lajos fehér tápióka gyöngyöket varázsolt. A második fogás turbolyás vajjal, meleg tönkölybúza rizottóval, langyos velőtortával, cukorborsóval, kamillával és korianderrel tálalódott, a színek és textúrák remek játékát kínálva.
A harmadik fogás húzott csicsókapüré diós ízesítéssel és sous-vide hátszín 68°C-on öt órán át készülve, furmint redukcióval ízesítve, olívaolaj porral, hawaii fekete lávasóval, körülötte zellerből és sütőtökből összeállított salátával körülvéve mutatott be komplex ízvilágot. A negyedik fogás zserbóra emlékeztető desszertként csodálatos felépítésben, omlós tészta, kacsamáj rilette, kacsamáj mousse és zselé rétegeivel, mangóval, birssel és körtével a 6 puttonyos aszú aromáival kapcsolatot teremtve.
Az estét követően a teraszon a beszélgetések folytatódtak Szikora Zoltán és ifj. Este felé, a hóesés hangulatos hangulatot teremtett. A Zwack hagyományos borkóstolója a jó idő miatt a gyár udvarán zajlott, és új környezetben ízlelőbimbókat simogató borokkal találkozhattak a résztvevők.
A rendezvényen a borászok között érdekfeszítő beszélgetések indultak: a székesfehérvári sétáló borkóstolón ismerkedtek meg a Tiffán pincészet ifjú képviselői, Zsolt, a nemzetközi figyelemre is számító Mátrai és Villányi borvidékek ismert borászai.
A Tiffán család 1746 óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel a villányi borvidéken. Zsolt (ifjabb Zsolt) a generáció legifjabb tagjaként hangsúlyozta a megújulást és az alapok tiszteletét, miközben a cég marketingjén dolgozik, újításokat bevetve és a hagyományok tiszteletben tartásával. A beszélgetésben elhangzott, hogy a juni borászok tisztelik azokat az alapokat, amelyeket a nagypapák lefektettek, és a modern világ felé való közvetítésükben vannak újítások.
A kadarka most a kedvenc villányi választás volt, míg Szőke Mátyás, a Székesfehárvári borvidék kiemelkedő személye, őszintén mesélt a szőlő- és borvilágról. A Mátráról érkező borok kiemelkedőek; a Szőke család a területeken végzett sok munka eredményeként a csúcsborokra törekszik, miközben a fehér és vörös tételek egyaránt gazdag minőségben jelennek meg.
A Debrecenben megrendezett Bor Nagydíj körül a Magyar Borszakírók Köre egy Legjobb Vörös Bor díjat adott át Koch Csabának a Csanád Cuvée-ért, amely a Hajós-bajai borvidéken nyomot hagyott. Bár Csaba nyertes borát Villányhoz kötjük, ő Hajós-baján folytatja tevékenységét, és a díjjal járó elismerés motiválja a további munkát.
A Velence-tavi Borászati Kft. történetében a sajtónak mutatott be a Velence-márkával kapcsolatos kollekciót Várkert Bazárban Budapesten, amely a 5 borból álló kollekciót - köztük Irsai Olivert, Cserszegi Fűszerest, Zöld Veltelinit, Velence Fehér Cuvée-t és Rosé Cuvée-t - foglalta magában. A Zöld Veltelini és a fehér cuvée kiemelkedő élményt nyújtott a szerző szerint.
Az események közti kapcsolatok és a borkóstolás magas színvonalának kifejezésére elmondható, hogy az Alföld és a hegyvidék közötti különbségek ellenére a minőség és a terroir tudatos bemutatása a cél. A finom hangulat és a szakmai elismerés így összegződik a 2013-as gálában, amely a magyar borászat fejlődésének egyik jelentős állomásává vált.
