A nyár egyik bora az Irsai Olivér, friss, üde gyümölcsössége és parfümössége tökéletessé teszi a forró napokra. Magyarországon számos borvidéken megtalálható, majdnem 2000 hektáron. 1930-ban Kocsis Pál nemesítette Csabagyöngyéből és Pozsonyi fehérből. Sok legenda kering a névadásról, többek közt, hogy Irsai Olivér mesebeli figura volt, vagy esetleg száz pengőt fizettek az elnevezésért. Egyik sem igaz, valóságos személy volt Irsai M. Olivér, aki 1930-ban született akár a szőlőfajta. Kocsis Pál barátja, Irsai M. Vállas fürtjei közepes nagyságúak és lazák, aranysárga színű bogyói kicsik, vékony, de szívós héjúak. Nehezen rothadó fajta, elég jó hozammal. Tőkéje középerős, hosszú elfekvő vesszőket nevel. Korán érő, már augusztusban is szüretelhető.
Bora könnyed fehérbor, jó ivású, nem készteti bonyolult feladványok megfejtésére fogyasztóját. Színe általában zöldes halványsárga, illata jellegzetesen intenzív muskotályos, lágy savak hordozója. Illatában elkísér a vadalma, licsi, körte, barack, melyek ízében is megjelennek, ideális esetben egy kis vajas lekerekítéssel. Ez a kellemes, muskotályos, bodzavirág illatú ropogós, friss, üde bor a nyári melegben igazi szomjoltó, és nem csak a hölgyek kedvence. A Kiskunság kedvelt szőlő fajtája, ízletes, zamatos fürtjei már július végén beérnek. A belőlük készült bort az első új borok közt kóstolhatjuk.
A teszten a Magyarországon előállított és a hazai üzletláncokban kapható Irsai Olivér borokat vizsgáltuk 2.000 Ft/palack ársávig. Vékonyfalú pohárból kóstoltunk, a pohár térfogatának maximum 1/3-ig töltöttük borral, ami úgy 0,7 dl bort jelent. Az illat értékeléséhez a kitöltés után azonnal megszagoltuk a bort, majd 15-20 másodperccel később újra. Illat: friss, szőlős, gyümölcsös illatokat vártunk, amelyek gyorsan feltárulnak. Íz: a borban található savaktól, a feltáruló egyedi, gyümölcsös ízjegyektől azt vártuk, hogy frissességet sugározzanak. Friss, gyümölcsös, muskotályos aromákat kerestünk. Az alkohol ízét nem szerettük volna érezni, hisz ezek könnyed borok, alacsonyabb alkoholtartalommal. Harmónia / Állag: a bor harmóniáját pontoztuk, hogy az összetevők egyensúlyban vannak-e, vagy valamelyik pl. savtartalom túlzó-e. A pontszám azt is tükrözi, hogy innánk-e ebből a borból még egyszer, mert valóban jólesett. Nálunk alacsony-közepes savmennyiség volt az elvárt. 26.
Nehéz, földes illatok, alkoholos illatjegyek. A savmennyiség frissítő. 25. Virágos illat keveredik nehezebb illatjegyekkel. Savas, picit nehezebb bor. 23. Enyhe, virágos illat. Magasabb savtartalmat éreztünk. 23. Nehezebb illat. Savasnak éreztük. 21. Friss, zöld illat. Alacsony savtartalom érezhető. 21. Enyhe, virágos illat. Savasabbnak ható bor. 20. Zöld, alkoholos, törkölyös illat. Tapadós, kevésbé könnyed állag. 17. Savas, nehezebb illat. Sűrűbbnek ható állag, megfelelő savtartalommal. 17. Enyhe, virágos illajegyeket éreztünk. Savas, nem túl könnyed bor. 17. Enyhe, nehezebb illatok. Kellemesen savas. 16. Visszafogott, bodzás illat. Friss, savas bor. 15. Összetett illat, amiben vannak nehezebb, földes illatjegyek is. Harmonikus állagú bor. 13. Enyhe, de friss illatú bor. Harmonikus savmennyiség. 13. Nehezebb, földes illatjegyek. Az állaga kellemes, jóivású bor. 12. Alacsonyabb intenzitású, gyümölcsös illatok. Kellemes állagú, jóivású bor. 11. Friss, bodzás illat. Picit szénsavas. 10. Virágos, kellemes illat. Savas, picit szénsavasnak is hatott. 5. Enyhe, friss illat. Kellemesen savas, jóivású bor. 5. Kellemes, virágos illat. Jóleső, érezhető savtartalom, jóivású bor. 5. Friss, üde illat. Harmonikus savak és állag. 5. Jellegzetes, de enyhe Irsai illat. Harmonikus savmennyiség és állag. 5. Enyhe, friss illat. Kellemes állagú, jóivású bor. 2. Virágos, üde illat. Harmonikus, jóivású bor. 2. Jellegzetes, virágos, kellemes illat. Harmonikus, jóivású bor. 1. Friss, összetett virágos, mézes illat. Harmonikus állagú, jóivású bor. Zamatgazdag, összetett és mégis friss, fiatalos ízjegyeket mutató bor.
Nálunk a fehérborok között az Irsai Olivér különösen a könnyedséget és illatosságot képviseli. Az Irsai Olivér egy magyar nemesítésű, korai érésű fehérszőlő fajta, amelyet 1930-ban Kocsis Pál alkotott meg a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér keresztezésével. Ez a fajta az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a fogyasztók körében, főleg a könnyed, virágos, parfümös aromái miatt, melyek frissességet és élénk illatokat kölcsönöznek. Magyarországon főként az Alföldön, Pannonhalma-Sokoróalján, Balatonboglári, Mátrai és Neszmélyi borvidékeken termeztik. Az Irsai Olivér a könnyedség és illatosság tökéletes ötvözete, amely hamar megnyeri a borbarátok szívét. A fehérborok optimális fogyasztási hőmérséklete 8 és 12°C között van, pohárkörülmények és illat-ízjegyek megfigyelése mind hozzájárul a kóstolási élményhez.
Olaszrizling és kapcsolódó fehérbor-stílusok
Az olaszrizling kétféle arculatáért nem kell bejárni a világot, elég a Dunától keletre és nyugatra kóstolni. A Balaton-felvidéken, illetve Somló környékén minerális és keserűmandulára emlékeztető ízeket ad, ezzel szemben Mátraalján, Egerben és Bükkalján könnyedebb struktúrával, virágosabb ízekkel kápráztatja fogyasztóit. A hosszabb fahordós érlelés ízeit nemessé teszi, érdemes rá időt szánni. A furmint és a rizling, valamint a Chardonnay és a Sauvignon Blanc karakterei is visszaköszönnek az olaszrizlingben: a mineralitás, a savgerinc és az aromatika változatos összhatást ad.
A fehérborokat két fő csoportra osztjuk. Az egyik a friss, üde, könnyű gyümölcsös illat- és ízjegyekkel rendelkező borok világa. Ezek a borok nem igényelnek érlelést, általában a szüretet követő első-másodévben elfogyasztjuk őket. Jellemzőek az illatos, aromagazdag fajták, például az Irsai Olivér, a Sauvignon Blanc, a Királyleányka vagy a Cserszegi Fűszeres. Aromájukat a szőlőből származó jegyek határozzák meg, gyakran érezzük bennük a citrusokat, az egrest, a zöld almát vagy éppen a fű illatát. Ezek többnyire lendületes borok, melyek fiatalon jók. A másik típus a fahordós érlelésű borok köre, ahol az oxigénes érlelés kerekíti a borokat, és a koncentráltabb szőlőkből több gyümölcs- és ásványi jegy kerül elő.
Az Irsai Olivérhez kapcsolódó kóstolási élmények széles skálája mutatkozik meg: a korai érés és a muskotályos illat kedvez a frissebb, könnyed borok kedvelőinek. A borvidékek közül az Alföld és a Balaton környéke kiemelkedő, ahol a fajta szépen betakarítható, és fiatalon élvezhető. A világban a fehérbor-stílusokra jellemző trendek szerint a frissebb, gyümölcsös jegyek és a könnyű savak dominálnak, míg a hordós érlelés intenzívebb, gazdagabb textúrát adhatnak, például az olaszrizling kapcsán is.
Az összkép alapján az olaszrizling és az Irsai Olivér olyan fehérbor-fajták, amelyek jól mutatják Magyarország sokszínű borvidéki palettáját: a minerális jegyek a Balaton-felvidéken, a virágos-gyümölcsös aromák a Kiskunságban és az Alföldön, a könnyed, friss stílus pedig a fiatal fogyasztók kedvence. A borok leírásában felbukkannak a rozé-színű jegyek, a hársfa- és barackillat, a bodzavirág és a muskó illatvilága, melyek mind hozzájárulnak a magyar fehérborok jellegzetes karakteréhez.
Csatlakozó témaként megemlítjük, hogy a fehérborokat két fő stílusban érdemes megközelíteni: a reduktív eljárással készülő, friss gyümölcsöket kiemelő változat és a hordós érleléssel gazdagított, kerekebb textúrát adó típus. A savak és illatok arányától függően változik az élmény: a muskotályos illat, a bodza aromái és a zöld alma jegyei mind a minőségi Irsai Olivér jellegzetes jellemzői. A klímától és talajtól függően a hőmérséklet és a pohár forma is befolyásolja a kóstolási élményt, amelyet 10-12°C-on érdemes fogyasztani.
Az Irsai Olivér pálinka is megjelenik a piacon; a szőlő és törkölypálinkáknál az Irsai illata domináns, és a sav-levezetés fontos szerepet játszik az átmenetekben. Sokan úgy vélik, hogy mind bort, mind pálinkát érdemes készíteni belőle, ám általában a bor az elsődleges forma, amelyet megkóstolunk. A Kárpát-Medence gazdag borászati öröksége a rizling és a szürkebarát kapcsán is megmutatkozik, és az elszászi szürkebarát gazdag illat- és ízvilága a régiós különbségek tükrében is érvényes marad. Az olaszrizling egyik legismertebb vonása a minerális jegyek és a száraz érlelés lehetősége, amelyet a Balaton-felvidéken és Somló környékén tapasztalt minerális összetevők és a keserűmandula-hangok gyakran kiemelnek.
A cikk összegzése szerint az olaszrizling és az Irsai Olivér hordós érleléssel vagy reduktív technikákkal is megjelenhet, és mindkét fajta jól illeszkedik a hazai borvidékek sokféleségéhez. A borászatok egyedi megközelítései - legyen szó muskátályos illatról vagy zöldalmás savakról - gazdag és változatos borélményt nyújtanak a magyar fehérbor-rajongóknak. A terroir és a technika összhangja adja meg a borok karakterét, amelyet a kóstolás során megismerhetünk és élvezhetünk.
tags: #olaszrizling #irsai #oliver