Néhány éve még az ország egyik legismertebb borásza volt, most utolsó saját borainak kiárusítására készül Pók Tamás.
Birtokait két éve eladta, ma már csak az oktatásnak szenteli az életét.
Szabó Edit interjúja.
Egy híján harminc éven keresztül élted a borászok sokszor szép, de mindig kemény hétköznapjait.
Mi indított el téged ezen a pályán?
A nagyszüleim mindkét ágon szőlővel és borral foglalkoztak Egerben.
A szüleim már kimenekültek ebből, de én rengeteg időt töltöttem gyerekként a nagyszüleimmel, mentem velük a szőlőbe, a pincébe, és valahogy megtetszett ez a világ.
Pedig láthattam, tudhattam volna előre, hogy ez a szakma kegyetlenül nehéz, és tele van buktatókkal.
Nem is a termelés, hanem sokkal inkább az értékesítés miatt.
Hol tanultad a szakmát?
A budapesti Kertészeti Egyetemen kaptam kertészmérnöki diplomát, aztán hazatértem Egerbe.
Egy borvidéken adja magát, hogy ilyen végzettséggel az ember szőlővel kezdjen foglalkozni, így lettem szőlőkutató.
A váltáshoz egy kaliforniai ösztöndíj vezetett.
Egy borászatban dolgoztam gyakornokként, és mire hazajöttem, már tudtam, hogy borokat szeretnék készíteni.
Az első ilyen munkahelyem az Európai Bortermelők Kft. (EUROBOR) volt Bátaapátiban, ahol 5 évet töltöttem el mint szőlész-borász, termelési igazgató.
Minden szép volt, de nem működött a kereskedelem.
Hazamentem Egerbe, Polónyi György barátommal megalapítottuk a Pók-Polónyi pincét, de a borokat nehézségek árán tudtuk csak eladni.
A következő munkahelyemen is hasonló gondokkal szembesültem.
Végül az akkori feleségemmel létrehoztuk a saját családi pincészetünket, de az eladás itt se ment jól.
Nehezen adod fel, és nagy újrakezdő vagy.
A saját pincészetedet többször álmodtad újra, háromszor alapítottál családot, és most hat gyerek apukájaként megint egyedül vagy.
Igen, és ez olyan tanulság, amit a gyerekeimnek is továbbadtam.
Aki nem mer, az nem nyerhet, én pedig mindig óvatos voltam.
Nem ruháztam be, nem vett fel hitelt, nem fejlesztettem, nem áldoztam eleget marketingre.
Ha újra kezdhetném, több bátorsággal vállalkoznék.
Mindig abban hittem, hogy ha jól végzem a munkámat, annak meglesz az eredménye, de ez nem az a világ, ahol csak úgy rátalálnak az emberre.
Meg kell küzdeni az érvényesülésért.
Hat gyereked van, a legkisebb hétéves, a legidősebb harminchárom.
Nem, de nem is kellene nekik, azt hiszem.
Próbálok minél inkább jelen lenni az életükben, a felnőtt gyerekeimnél pedig arra törekszem, hogy amit nekik apaként nem tudtam megadni, azt megkapják tőlem az unokáim.
A harmadik válást volt a legnehezebb kiheverni, úgy éreztem magam, mint a partra vetett hal.
Igen, annak az eladásáról már egyedül döntöttem.
Több mint tíz éve tanítok az Esterházy Károly Egyetemen, és a válás után nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet egy fenékkel két lovat megülni.
Igen.
Még mindig nehéz elhinni, hogy már nem kell figyelnem az időjárást, nem kell megoldanom a szüreti logisztikát.
Szerintem volt, de nem vagyok biztos abban, hogy az élet más területén nem tudtam volna ugyanilyen eredményeket elérni.
Ha maradtam volna kutató, akkor is jól éreztem volna magam, mert szerencsére megvan az a jó tulajdonságom, hogy mindenben megtalálom az örömöt.
A tanításban is megtalálod a kreativitást?
Igen, szerintem a tanítás nagyon kreatív feladat.
Hallgatókról csak úgy általában nem beszélhetünk.
Vannak, akik azért jönnek az egyetemre, mert kell egy diploma.
Őket nem érdekli a szakma, velük nincs is különösebb viszonyom.
Huszonkilenc év után pályát módosítottál, felszámoltad az addigi életedet.
Ezt én is megkérdeztem magamtól, és azt hiszem, megvan a válasz.
Szeretném átadni mindazt a tapasztalatot, amit az életem során gyűjtöttem.
Elsősorban a saját gyerekeimnek, de a hallgatóimnak is az egyetemen.
És itt most nem csak szakmáról beszélek, hanem szemléletről, gondolkodás- és látásmódról.
Jó kérdés, nem tudom.
Feladataim vannak, hiszen a gyerekeimet, az édesanyámat segítenem kell, és magammal is van még dolgom.
Szeretek szemlélődni; ha csak lehet, kint vagyok a természetben, és figyelem a változásokat.
Úgy döntöttél, hogy elvágod az utolsó szálat is, ami a saját birtokhoz kötött, eladod az utolsó általad készített borokat.
Nem rossz érzés?
Nem.
Letelt a gyászidő, készen állok rá, és ezekre a borokra tényleg büszke vagyok.
Az egyik egy 2016-os Egri Leányka Superior, ami a Síkhegy 60 éves ültetvényének a terméséből készült, a másik a 2015-ös Rigópohár, furmint és hárslevelű házasítása, a harmadik egy 2015-ös Egri Bikavér.
A 2015-ös évjárat nem volt igazán jó Egerben, ezért a bor komplexitása elmarad a korábban megszokottól, így nem Superior, csak sima Bikavér.
Igen, és mindenkit megnyugtatok, hogy ezek tiszta, hibátlan borok.
Az utolsó években hoztam egy rossz döntést, visszaköltöztem a nagyapámtól örökölt, öreg pincébe, és annak a szaga sajnos nyomot hagyott a borokon.
Nem volt ez komoly hiba, kis szellőztetéssel el is tűnt az illatból, de kétségtelen, hogy benne volt.
Köztudomású, hogy természetes módon készítetted a boraidat.
A természetes borok térhódítása egy ideje már tart, és egyre jobban kedvelik őket a fogyasztók, de amikor én letettem a garast a vegyszermentesség és a természetesség mellett, még nem volt ilyen egyértelmű a helyzet.
Noha elképzelhető, hogy az így készült borok nem lesznek olyan feszesek, kristálytiszták, mint technológiai társaik, de az egyéniségüket, eredetiségüket sokkal jobban megőrzik.
Fontos, de már máshogyan.
Tenni már alig-alig tudok valamit a hírnév öregbítéséért, de drukkolok a fiúknak, hogy találják meg az összefogás lehetőségeit, és menjenek vállvetve előre.
Nem vagyok teljesen kívülálló, hiszen borászatot tanítok, de nem is ez a lényeg.
Saját birtokot már nem szeretnél többé, értem.
De ha valaki felkérne, hogy adj szőlészeti-borászati tanácsokat, vállalnád?
Örömmel.
3300 Eger, Torony u. Kis családi pincénk fűthető borházában 8-10 főt tudunk kényelmesen elhelyezni.
Pannon Csúcsbor Verseny 2004. BALLA ISTVÁN: Olaszrizling Barrique 2004 CSÚCSBOR; Vinagora Nemzetközi Borverseny 2004. BALLA ISTVÁN: Merlot Barrique 2002 EZÜST, Divinus Cabernet Sauvignon Franc 2002 EZÜST ; Hungarikumok Borversenye 2004. BALLA ISTVÁN: Divinus Zengő kései szüretelésü 2003 KATEGÓRIAGYŐZTES.
FOB (Országos Borverseny) 2005.: BALLA ISTVÁN Merlot Barrique 2002 CHAMPIGNON DÍJAS; Bordeaux 2005. BALLA ISTVÁN: Divinus Egri Cuvée 2003 BRONZ, Divinus Kékfrankos "Aszú" 2003 BRONZ; Nemzetközi Japán Borverseny 2005. BALLA ISTVÁN: Divinus Cabernet Sauvignon & Franc 2002 SEAL OF APPROVAL DÍJAZOTTJA; VINOFORUM 2005 ezüst érem.
www. Bordeaux 2 arany, 3 ezüst, Vinagora 6 ezüst, Országos borverseny 6 arany, 3 ezüst, 1 champion díj, Nemzetközi Bikavérverseny arany, Japán 1 bronz.
Birtokbor Egri Cabernet Franc, 2002, Bronz. Egri Cabernet Sauvignon 2002, Bronz. 2005.december az "Év Borásza" cím. Challenge International du Vin Bordeaux 2006. Arcanum Egri Bikavér 2003, Gold medal. Arcanum Egri Cabernet Franc, 2003 Silver medal. Birtokbor Egri Cabernet Franc, 2002 Bronze medal. Birtokbor Egri Cabernet Sauvignon 2003 Bronze medal.
VendéglátóhelyekGasztronómiai rendezvényekVideó receptekTörzsasztal ajánlata
Kategória: Európai Unió | 2015/07/23
Pók Tamás őstermelőként műveli szőlőültetvényeit, melyek Eger legszebb dűlőiben terülnek el mintegy 5 hektáros kisbirtokot képezve.
Az új kezdet a szőlő növény szeretetével indul.
A növény terem, s termése más minőségben újjászületik, bor lesz belőle.
Az ember, még ha nem kívülálló is, csak szemlélődik, csak bátortalan csodaleső, érteni reméli, ám nem tudja, mi történik - csak segítheti az új élet születését.
Kezét a felsőbbrendű vezeti, hogy a gyümölcs harmóniája lelket emelő, szellemet nyitó életvízzé változzon.
Kijelölt feladata ennek az értéknek szolgálata, őrzése és továbbadása mindenkinek, aki képes felismerni és befogadni e misztériumot.
Ez a borművelés.
Az alkotók
Pók Tamás: Kutató szőlészként kezdtem 1981-ben, majd egy kaliforniai ”farmgyakorlat” vezetett a borászok világába, ahol 1991-től vetettem meg lábamat - valószínűleg véglegesen.
Mi tetszett jobban ebben a világban?
A szőlőtermesztésnél sokrétűbb teremtői munka, a gyorsabb beteljesülés lehetősége, a kimeríthetetlen megújulás Ritka adottsága/dialektikája, a művészi szintű önkifejezés szabadsága, az értő fogyasztók csillogó tekintetei - nehéz mindent felsorolni, pláne fontossági rendbe állítani.
Kipróbáltam a „minőségi” borászkodás főbb technológiáit, kezdve a bátaapáti székhelyű Eurobor Kft. „acélpincéjétől”, az egri Pók-Polónyi Pince korszerű ismereteket hagyományos ászkolással ötvöző, szerényebb kivitelezésű tufamanufaktúráján át az amerikai Monarchia Borászat folytonos útkereséséig, reduktív-oxidatív váltógazdálkodásáig.
Mindez nem volt elég, persze a világ változott bennem és körülöttem is, a gazdasági kényszer (versenyképesség) is jelölte utamat, de alapvetően a kíváncsiság, az új felfedezésének vágya, hajtóereje végül visszazárta pályámat saját gyökereimhez, a folyamatok természetes helyességére hagyatkozó, szinte eszköztelen bormívességhez.
Ezúttal igazi társra leltem, akivel megosztom életemet is.
Szűcs Böbe: A borászattal kapcsolatos első meghatározó élményem az egyetemi évek alatt történt, mikor egy csapat lelkes fiatal borkultúra tanfolyamot szervezett a diákoknak azzal a nemes céllal, hogy megismertessék a magyar borvidékeket és az ott alkotók munkáját.
A borászokkal és boraikkal való személyes találkozás elvarázsolt, és egyben eltérített eredeti célomtól.
Ökológusként végeztem Debrecenben, de a diploma átvétele utáni szeptembert már az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársaként kezdhettem.
Az elmúlt évek során sokszor tört rám a gondolat: talán túl hamar feladtam a hajdani álmokat, a természettel való együttélést, a természet szolgálatát.
Most úgy érzem, rátaláltam a két életforma közös pontjaira, és talán egy nap elmondhatom: megtaláltam életemben a harmóniát, mert tudat alatt mindig is ez volt az igazi cél… akárcsak egy palack borban.
A szőlő
Az első szőlőmet, az új Zengő fajtát még kutatóként ültettem Nagytályán (Eger mellett) 1984-ben.
Igyekeztem Eger legjobb dűlőiben eladó parcellákat találni - nagyszüleim egykori területei helyett.
Elsősorban kék szőlőfajtákat kerestem, hiszen bikavért akartam készíteni.
Az évek során gyarapodtak az ültetvények, a meglevő parcellákat bővítettem, illetve az Eger másik vezető márkájának számító Leánykából vásároltam új területet a Síkhegy dűlőben.
Célom egy 10 hektáros birtok megteremtése volt, melyet saját magam tudok irányítani.
Ezek az ültetvények széles soros, nagyüzemi szőlők voltak, alacsony tőkeszámmal, viszonylag nagy tőketerheléssel.
Jobb minőségű alapanyagot szerettem volna, így elhatároztam, hogy saját magam telepítek korszerűbb ültetvényt.
Ennek lényege az emelt tőkeszám, a kisebb tőkeforma és az alacsonyabb tőketerhelés.
Választásom az Eger és Ostoros között fekvő Pajdos dűlőre esett, ahol előbb bozótirtással, tuskószedéssel stb. kellett megszelídíteni az elvadult terepet.
2002-től folyamatosan ültettem előbb kék-, majd fehérszőlőfajtákat.
Úgy terveztem, hogy az ültetvény alkalmas legyen a legmagasabb fokozatú eredetvédett bikavér, az Egri Bikavér Grand superior alapanyagának termelésére, azaz, legalább 6 különböző, a borvidéki rendtartásban javasolt fajtát ültettem.
Ezek mellett részben kísérletképp őshonos magyar fehér fajtákat, Furmintot, Hárslevelűt is kipróbáltam.
A pince
Ez a pince nagyapámé volt, mióta az eszemet tudom.
Lyukpince, nincs előtte borház.
Az M3-as autópályáról Egerbe vezető Kistályai útról nyílik az Erzsébet-völgy, ahol emeletes pincesorok tekintenek a kies előkertekre.
Igazi pincehangulat: veteményes, gyümölcsöskert és az elmaradhatatlan diófa asztallal, paddal, barátságos, egymást, egymás javait vigyázó borosgazdákkal.
A szomszédjaink már mind mészkő homlokzatot építettek a tufafal elé, csak a miénk őrzi az eredeti, már megkopott arculatot.
Nagyanyám annyira ragaszkodott a hagyományokhoz, hogy még a villanyt is alig akarta bevezettetni.
A családi konzervativizmust persze a pénzszűke is erősítette.
Itt rendezkedtünk be némi fejlesztéssel és sok-sok takarítással.
A pincét hosszú évek óta senki sem használta, penész és rozsda uralkodott/élősködött a régi eszközökön.
Két nagy, alig boltíves teremből áll.
A külsőben folyt a szőlő fogadása, darálása és kádon erjesztése.
A belsőben pedig a hordós érlelés.
Mi is ezt a rendszert követjük.
Pók Tamás | Szűcs Böbe
Pók Tamás pincéje
3300 Eger, Erzsébet völgy 32.
www.poktamas.hu