A Kékfrankos általános Közép-Európában, beleértve Ausztriát és Németországot is. Magyarország számos borvidékén termesztik, többek közt Sopronban, Villányban, Hajóson, Szekszárdon és Egerben. A Kékfrankos az 1990-es években még itthon lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, az utóbbi években azonban népszerűsége egyre emelkedett. Sőt, most már vannak borászok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak.
„Franz Papa” nevű borunkat nagyapámról elnevezve készítjük Villányban: ez a vörös 2013-as évjárat a pince- és borrajongók figyelmét célozza. A tőkéje gyors növésű, Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. A Kékfrankos-borok jellegzetességei itt is megjelennek: a szín, a tannin- és sav-/gyümölcsösség harmóniája, amelyektől a bor sokoldalúan kezelhető.
A borgói hagyományokat idézve tárgyaljuk a borvidékek történetét és a kultúra kapcsolódását a bortermeléssel. Châteauneuf-du-Pape példája rávilágít a terroir és a borászati szabályok hosszú távú hatásaira a borok jellegére. A Châteauneuf-du-Pape évszázados hagyományai között a konyhai és vallási szerep is megjelenik, ahogyan a borok keletkezésének és érésének útja fejlődött. A régió klímája, a földközi hatások és a Mistral szelek összességében meghatározzák a házasításokat és a palackozott borok karakterét.
Az olasz mesterségek és a Vatikán közelsége is időről időre felbukkan a beszélgetésekben, hiszen a Vatikánban az éves borrank és a kereskedelmi megoldások összetétele alakítja a piacot. A Borgo Laudato Si fenntartható gazdaságnak nevezett projekt középpontjában az ökológiai gazdálkodás és a regeneratív mezőgazdaság áll; a tőkéket mesterséges intelligenciával támogatott öntözőrendszer látja el a szükséges mennyiségű vízzel. A birtokon olívaolajat, gyógyteát és sajtot is készítenek, amelyeket látogatóknak értékesítenek. A szőlőültetvényt a friuli Udinei Egyetem segítségével úgy tervezték meg, hogy ellenállóbb legyen a kártevőkkel és betegségekkel szemben, így csökkenthető a növényvédő szerek használata.
A mintegy 8000 tőke gondozásában menekültek, kísérő nélküli fiatalok és volt fogvatartottak vesznek részt, miközben fenntartható mezőgazdasági és vendéglátási képzést kapnak. A borok készítését Riccardo Cotarella, Olaszország egyik legismertebb borásza irányítja; a 100%-os Cabernet Sauvignon tételeket tölgyfahordóban érlelik, és részben a Vatikánban értékesítik vagy a látogatóknak kínálják. A szőlőültetvényen található mintegy 8 000 tőke gondozását és szüretelését menekült munkások végzik, egy program keretében, amely migránsokat és kísérő nélküli kiskorúakat képez ki a fenntartható mezőgazdaság, az állattenyésztés és a vendéglátás terén.
Vatikánváros egyben a legnagyobb borimportőr is, mivel eddig nem szinte nem is volt saját bortermelése. 2019-ben még a 99,9% Olaszországból érkezett, 2021-re az olasz arány kicsit csökkent, és Ausztriának is jutott 3,6%. A Vatikán azért nem szerepel az OIV statisztikáiban, mert csak a 2 millió hektoliter feletti fogyasztással foglalkoznak. Összes mennyiség szerint az USA vezet, ezt követi Franciaország, Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság. Az egy főre eső fogyasztásban Portugália vezet, majd Olaszország és Franciaország következnek.
A borgiai témák között a Winelovers Bordói Teszt kiemelkedő szerepet töltött be: a hatfős zsűri vak próbákon keresztül választotta ki az év legjobb bordói házasításait. A listán szerepelnek olyan borászok és tételek, mint a Juhász Testvérek és a Takler szőlőinek házasításai, illetve a Villányi Franc különböző kiadásai. A fesztivál célja, hogy bemutassa a bordói stílusú vörösborok sokoldalúságát és az ország különböző borvidékeinek erősségeit.
Châteauneuf-du-Pape részleteiben bemutatja, hogy a fehérborból igen kevés kerül a palackba a régióban, és hogy a vörösborok szinte mindig házasítások, de léteznek 100%-ban fajtajellegű borok is. A borok textúrája fiatalon buja, az idő előrehaladtával pedig selymesebb lesz; a borok többsége nem igényli hosszas érlelést, piacra kerüléskor is jól fogyasztható. A borok ízvilágában gyakori a friss vörös és fekete gyümölcs, cseresznye, eper, bors, málna és a terroir jellegéből adódó fűszerek.
Ha az olasz és magyar vonatkozásokat összefésüljük, a modern magyarországi bortermelés egyre inkább a lokális adottságokra és a fenntarthatóságra épít. A Borgo Laudato Si mint példakép, illetve a magyar borvidékeken zajló, globális és helyi összefonódások megmutatják, hogyan lehet a hagyományt és az innovációt összekapcsolni a borászatban. A capeletek között a frissesség és a tannin-szerkezet közötti egyensúly, a terroir és a palackozott borok karaktere adják a kortárs borvilág dinamikáját.
Az itteni és külföldi példák alapján látható, hogy a magyar szőlőtermelésben a Kékfrankos és más borvidéki fajták is képesek a sokoldalú és magas színvonalú borok előállítására. A fentiek összefoglalóan rámutatnak arra, hogy a hagyományos értékek és a modern technológiai megoldások együttes jelenléte jelenti a siker kulcsát a 21. századi borászatban.
- Kékfrankos hazai és közép-európai elterjedtsége, hazai borvidékek és történeti perspektívák.
- A Borgo Laudato Si projekt és az ökológiai gazdálkodás szerepe a fenntartható szőlőművelésben.
- Riccardo Cotarella irányítása alatti Cabernet Sauvignon tételek és a Vatikán piacai.
- A Châteauneuf-du-Pape története, klíma, talaj és szabályok hatása a borokra.
- A borok érlelése és a házasítások kérdései a francia régiókban és a magyarországi példákban.