Az égetett szesz hatása a szervezetre: Több mint pusztán mámor

Az elmúlt évtizedekben jelentős változások mentek végbe az egészségtudatosság terén. Egyre többen vásárolnak bio termékeket a szupermarketekből, egyre nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem és a tudatos étkezés. Mára már a köztudatban van az egészség, és egyre fiatalabbak mutatnak érdeklődést egészségük megőrzésére. Egyre több a vegán és a vegetáriánus is. Ebben a környezetben érdemes alaposan körbejárni az alkohol, ezen belül is az égetett szesz (párlat) hatásait a szervezetre, hiszen a mértékletesség elve, bár sokszor idézett, sokszor félreértett fogalom.

Az alkohol története és társadalmi szerepe

Az alkoholos italok már évezredek óta részei az emberi civilizációnak. Az erjesztett italok, mint például a sör vagy a bor, már az ókori egyiptomi civilizációban is jelen voltak, és előkerültek bizonyítékok arra is, hogy az ókori Kínában már kb. i. e. 7000-ben létezett egyfajta alkoholtartalmú ital. Indiában i. e. A babiloniaknál már i. e. 2700-ban volt istennője a bornak. Görögországban az egyik első alkoholtartalmú ital, amely népszerűvé vált, a mézből és vízből erjesztett méhsör volt. Számos amerikai indián civilizáció fejlesztett ki alkoholos italokat a Kolumbusz előtti időkben. A 16. században az alkoholt orvosi célokra is széles körben használták. A 18. század elején a brit parlament elfogadott egy törvényt, amely szorgalmazta a gabonából készült szeszes italok előállítását. Az olcsó szeszes italok elárasztották a piacot, és a fogyasztás a 18. század közepére érte el csúcspontját. Angliában a ginfogyasztás elérte a kb. 1920-ban az USA elfogadott egy törvényt, amely betiltotta a szeszes italok gyártását, eladását, importálását és exportálását.

Napjainkban az alkohol továbbra is központi eleme a társas eseményeknek. Olyan mértékben normalizálódott, hogy gyakorta a fogyasztásától tartózkodókat tekintik furának. Az alkohol megfoghatatlan, ősi arab neve ezt is jelenti. Az alkohol egy csendestárs - van akinek egy életre, míg másoknál futó kaland. Az alkohol egyébként a közhellyel élve - öl, butít és nyomorba dönt. Ugyanakkor úgy érezhetjük hatására, hogy elviselhetőbbek az élet terhei. Sajnálatos módon minden cseppje káros az emberi szervezetre. A tiszta tudat elvesztésével életünk feletti irányításunk képességét veszítjük el. Mindig mi döntünk: mi választjuk életünk útjait. A választásaink mögött óriási erővel húzódnak meg családi mintáink, neveltetésünk. Ez nem genetika, ez tanulás - berögződés.

Az égetett szesz definíciója és gyártása

Különféle fajtájú alkoholok vannak. Az etil-alkoholt (etanolt) - italokban csak ilyen alkoholt használnak - gabona vagy gyümölcs erjesztésével állítják elő. Az erjesztett italok, mint például a sör vagy a bor, 2-20%-os alkoholtartalmúak. Ezzel szemben a párlatok (égetett szesz) 40-50%-os vagy magasabb alkoholtartalmúak. Az égetett szesz előállítása során az erjesztett alapanyagból desztillációval (párlás) nyerik ki az etanolt, így koncentráltabb alkoholtartalmú italokat hoznak létre. Ez a folyamat teszi lehetővé a magasabb alkoholszázalék elérését, ami az égetett szeszek jellegzetessége.

Az alkohol hatásmechanizmusa a szervezetben

De mit tesz az alkohol a szervezettel? Az alkohol egy rendkívül gyorsan felszívódó mikrobiológiai anyagcseretermék, amely a központi idegek ingerületátvitelének gátlását okozza. A mikróbáink életét több területen befolyásolja az elfogyasztott alkohol. Az emésztőrendszerünkben a száj, a gyomor és a vékonybél mikrobiomját az alkohol, mint anyagcseretermék jelenik meg. A töménységtől függően más és más élettani hatást mutat.

A töményszeszek (40%-os töménységnél és afölött) a szájflóra mikróbáit erős oldószerként tizedelik - tehát antibiotikus hatásúak. A népi gyógyászat - jobb híján a gyulladt fogak helyi fertőtlenítésére erős pálinkás öblögetést javasolt. Az alkohol a szájüreg idegein is kifejtik az ingerületgátló hatásukat, ezzel a kellemetlen érzeteket tünetileg lehet csillapítani. Jellemzően az erős alkohol maró, égető érzete az íz és hőérzékelő receptorainkon való gyors kapcsolatának köszönhető, melyet átmeneti tompaság követ. Az erős töményszeszek fogyasztása tehát az ízérzékelés tompításában is megnyilvánul. Ahogy a nyál hígítja az alkoholt a szájüregben a letisztított területeken azok a mikroszervezetek tudnak elszaporodni, amelyek az alkoholt tápanyagként fel tudják használni.

A nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját is hasonlóan érinti az égetett szesz, külön kellemetlen égető érzést okoz, amennyiben az valamely okból apró sebeket tartalmaz, melyeket a reflux, vagy egyéb irritáció idéz elő. A vékonybélben már a nyál, gyomor- és bélnedvek, valamint a hasnyál higításában érkező alkohol gyorsan felszívódik. Itt az úgynevezett bélagy idegei ingerületvezetését fogja a szokásos (GABA -szerű gátlás útján) tompítani. Ez az emésztési folyamat lassulásán mérhető le.

Vérbe és nyirokba felszívódó alkohol lebontását a máj szinte azonnal megkezdi, és első lépésben acetaldehiddé oxidálja enzimei segítségével. Az alkoholnak számos élettani hatása van. Ezek egy részét alkalmazzuk a gyógyászatban is. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az alkohol befolyásolhatja az egyébként szedett gyógyszerek hatását.

Az alkohol mint gyógyszer és mint méreg

Az alkohol már híg, 3 százalékos vizes oldatban is gátolja a baktériumok szaporodását, 20 százalékos oldatban a legtöbb baktériumot megöli. Külsőleg alkalmazva az alkohol hűsíti a bőrt, a pórusokat összehúzza, gyulladást csökkent és fájdalmat csillapít. Pattanásos arcbőr lemosására kifejezetten ajánlott. Alkalmas szoptatáskor a mellbimbók edzésére. Töményebb oldata vérbőséget, csípő, égető érzést okoz.

Belsőleg alkalmazva a szájban növeli a nyálelválasztást, a gyomorban fokozza az emésztőnedvek, elsősorban a sósav elválasztását, ezzel fokozza az étvágyat. Elősegíti az emésztést, gyorsítja a gyógyszerek felszívódását. A simaizmokat képes elernyeszteni, amivel csökkenti a simaizomgörcs által okozott fájdalmakat. Izgatja a légzőközpontot, fogyasztása emeli a vérnyomást.

Ugyanakkor az alkohol mint pszichoaktív drog (depresszáns) általános sejtméreg. Nincs olyan szerv, amelyre ne hatna károsan, és nincs olyan betegség, amelynek kialakulásának kockázatát ne növelné. „Nincs olyan alkoholmennyiség, amely biztonsággal fogyasztható lenne” - fogalmaz egy tanulmány. Több kutatás a legveszélyesebb kábítószernek minősítette az alkoholt. Az elmúlt évek kutatásai egyértelműen kimutatták, hogy az alkohol az egyik legveszélyesebb drog, amely az emberi szervezet minden sejtjét képes roncsolni. Az alkohol az egészen minimális mennyiségtől eltekintve egy azonnali mérgezési tüneteket és hosszú távon visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó méreg. Jelenleg a legelterjedtebb, szinte korlátozások nélkül forgalmazott veszélyes, gyakorta halálos kimenetelű károkat okozó drog.

Az alkohol és az idegrendszer

Az alkohol központi idegrendszerre kifejtett hatásai rendkívül összetettek. Legismertebb hatása a gátlások csökkenése, esetleges megszűnése miatt a legmagasabb szellemi funkciók szenvednek kárt. Az alkohol képes megszűntetni a fáradtságérzést, nagyobb munkateljesítményre vagy végső erőfeszítésre késztethet. Az izmok munkaképessége, és ereje kezdetben nő, majd fokozatosan csökken. A mozgás finomsága, összerendezettsége, koordináltsága azonban már kis adag alkoholtól is romlik.

Az alkohol a véralkoholszint emelkedésével arányosan fejti ki hatását az agyra. A leggyakrabban használt mérték a véralkoholszint (BAC), melyet ezrelékben (‰) fejeznek ki.

• 0,2-0,39 ‰: Normál koordináció, enyhén csökkent gátlások.
• 0,4-0,59 ‰: Jókedv, enyhe eufória, melegségérzet, enyhén csökkent ítélőképesség és figyelem.
• 0,6-0,99 ‰: Enyhén egyensúlyi, beszéd-, látás-, reakcióidő- és hallászavarok. Eufória és csökkent önkontroll. Memóriazavarok.
• 1-1,29 ‰: Jelentős egyensúlyzavarok, látható figyelemcsökkenés, beszédzavar, csökkent perifériás látás és reakcióidő.
• 1,3-1,59 ‰: Komoly koordinációs és motoros problémák. Homályos látás és egyensúlyvesztés. Az eufóriát diszfória (kellemetlen érzések) váltja fel.
• 1,6-1,99 ‰: Diszfória és hányinger. A nagyon ittas és koordinálatlan egyén jellemző képe.
• 2-2,49 ‰: A járás csak segítséggel lehetséges. Teljes mentális zavar. Diszfória, hányinger és hányás, akár eszméletvesztés.
• 2,5-3,99 ‰: Alkoholmérgezés.
• 3,5-5,0 ‰: Kómás/Életveszélyes állapot: teljes eszméletvesztés következik be, a testhőmérséklet kórosan alacsonyra süllyed.

Az alkohol az agyban a GABAA és a glutamát receptorokhoz kötődve módosítja azok érzékenységét. A glutamát receptorok gátlásával és a GABA receptorok fokozott érzékenyítésével kettős gátlást valósít meg, ami lassítja a központi idegrendszer működését. Ez befolyásolja a koordinált mozgást, az emlékezetet és az érzelemszabályozást. Az alkohol emellett károsítja az agysejteket, lassítja a neurogenezist és a neuroplaszticitást, valamint előidézi az apoptózist (programozott sejthalált). Egy 2022-es tanulmány kimutatta, hogy akár naponta egy sör elfogyasztása is jelentős agyzsugorodáshoz és az agy felgyorsult elöregedéséhez vezethet.

Az alkohol torzítja a személy érzékelési és ítélőképességét. Az alkoholos befolyás alatt álló emberek beismerik, hogy a reakcióidejük lassabb, mint amikor nem isznak, és sok mindent megkockáztatnak, amit sosem tennének, amikor józanok. Az amerikai tizenévesek halálozási okainak listáját a gépjármű-balesetek vezetik - a halálesetek több mint egyharmadáért felelősek, melyek jelentős részében az alkohol szerepet játszik.

Az alkohol hatása a belső szervekre

A máj terhelése és károsodása

Az alkoholt a vér elszállítja a májba is, amely az úgynevezett „metabolizáció” („anyagcsere”) útján kinyeri az alkoholt a vérből, és nem mérgező anyaggá alakítja. A máj egyszerre csak bizonyos mennyiséget tud metabolizálni, a maradék pedig tovább kering az egész szervezetben. Már egyetlen ital (0,04 liter égetett szesz, egy üveg sör vagy egy pohár bor) is terhelést jelent a máj számára, és annak etanollebontó képességére. A májban az etanolt az alkohol-dehidrogenáz nevű enzim acetaldehiddé bontja le. Az acetaldehid mérgező és karcinogén, így egy másik enzim, az acetaldehid-dehidrogenáz gyorsan acetáttá (az ecetsav sója) bontja tovább, amely csak enyhén mérgező, és alternatív energiaforrásként használható. Jelen ismereteink szerint az acetát a másnaposság egyik legfőbb oka.

Az alkoholos májkárosodás a túlzott mértékű alkoholfogyasztás következtében kialakuló szöveti károsodás a májban. Az összes májbetegség kb. felének hátterében alkoholfogyasztás áll. Az alkohol okozta májkárosodásnak három stádiuma van: zsírmáj, alkoholos hepatitisz (májgyulladás) és májzsugor (cirrózis). A nők mája sérülékenyebb, így náluk nagyobb a valószínűsége a cirrózis kialakulásának.

A szív- és érrendszer

Már a minimális alkoholbevitel is fokozza a keringési betegségek kockázatát. A legfrissebb adatok szerint az alkohol az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül fokozza a keringési betegségek kockázatát. A megnövekedett kockázat egyik legfőbb oka az alkoholnak a vérnyomásra gyakorolt hatása. A rendszeres alkoholfogyasztás tartósan megemelkedett vérnyomást okoz, ami fokozza a szívelégtelenség valószínűségét. Az agyvérzés kockázata szintén megemelkedik. A hosszú távú alkoholfogyasztás alkoholmérgezéshez vezethet, amely kardiomiopátiát okozhat (a szívizom betegségeinek összefoglaló neve).

Az emésztőrendszer

Az alkohol gyomor-bélrendszerre kifejtett hatása sem elhanyagolható. Az emésztőnedvek termelődését fokozza, ezért növeli az étvágyat. Az emésztésre kifejtett hatása miatt megváltozhat a bélrendszer bizonyos szakaszainak kémhatása, ami szintén nem kívánt módon befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását, és hatását. A rendszeres ivás túlaktiválhatja a hasnyálmirigy emésztőenzimeinek termelődését. Ez hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. A hasnyálmirigy-gyulladás krónikussá válhat, és súlyos szövődményei lehetnek. A hasnyálmirigy-gyulladás jelentkezhet a köldök magasságában érződő övszerű fájdalom formájában, okozhat hasfájást, hasfeszülést, puffadást, hányást, émelygést és akár sárgaságot is.

A hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy szabályozza a szervezet inzulinszintjét. Ha a hasnyálmirigy és a máj működése akadozik, a vércukorszint kórosan alacsonnyá vagy magassá válik. Ha a test képtelen megfelelő egyensúlyban tartani a vércukorszintet, a cukorbetegség súlyosabb szövődményei is kialakulhatnak.

Az alkohol és a rák kockázata

Az alkoholfogyasztásnak bizonyos ráktípusok megnövekedett kockázatához is köze van, mivel az etanol a karcinogének 1. csoportjába tartozik a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer - IARC) besorolása szerint, ezzel egy kategóriába esik a cigarettafüstben megtalálható anyagokkal. Az etanol karcinogén hatásainak oka, hogy könnyedén hatol át a sejtmembránon, ahol DNS-metilációt okoz, azaz megzavarja a génszabályozást. Emellett oxidatív stresszt is kivált, amely tovább károsítja a DNS-t. Ez gyakran vezet mell-, vastagbél-, száj- vagy májrák kialakulásához. A kutatások rámutattak, hogy a gégerák és a nyelőcsőrák leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, különösen dohányzással kombinálva. Ugyanígy gyakori kiváltó oka a szájüregi ráknak, a gyomorráknak, a májráknak, a vastagbélráknak, az emlőráknak, valamint károsítja a hasnyálmirigyet is.

Az alkohol hatása a reproduktív egészségre és a mentális állapotra

Reproduktív egészség

A krónikus alkoholfogyasztás férfiak esetében csökkenti a tesztoszterontermelést, már heti nyolc ital elfogyasztása után is. Az alacsony tesztoszteronszint nemcsak a nemzőképességre, de a libidóra és az általános fizikai teljesítőképességre is hatással van. A női alkoholizmus megzavarja az egészséges női ciklust és hormonműködést, és ez meddőséghez vezethet. A várandós nők alkoholfogyasztása koraszüléshez és/vagy születési rendellenességekhez vezethet.

Mentális egészség és függőség

Az akut és a krónikus alkoholfogyasztás emellett a mentális egészségre is káros hatásokat gyakorol. Bár átmeneti megkönnyebbülés megfigyelhető, az alkohol valójában súlyosbítja a szorongás és a depresszió tüneteit. A nagy beviteli mennyiség azonnali negatív hatásokat hoz, míg a mérsékelt fogyasztás gyakorta eredményez szorongásos és depresszív tüneteket józanodás után. Ahogy kialakul az alkoholtól való függés, az egyén ördögi körbe kerül, amelyből nagyon nehéz kilépni, és ekkor nemcsak a saját, de a körülötte élők életére is hatást gyakorol a függőség. Az alkohol addiktív természetéért és a függőség kialakulásáért a dopaminrendszerre gyakorolt hatások felelősek. Minél több alkoholt fogyaszt az egyén, annál több dopamin szabadul fel, ami fokozza a függőség kialakulásának valószínűségét.

A súlyos függőség életveszélyes elvonási tünetekhez vezethet, belebeléértve a görcsöket, amelyek az utolsó alkoholfogyasztás után 8-12 órával kezdődnek. Az egyre súlyosabb alkoholista gyakran mondja, hogy bármikor abba tudná hagyni, ha úgy döntene - csak éppen soha nem „dönt úgy”.

Az alkohol hatása a szervezet fejlődésére és a társadalmi következmények

Az ivás ártalmasabb a tizenévesekre, mint a felnőttekre, mivel az agy serdülőkorban és fiatal felnőttkorban még fejlődésben van. Néhány tizenéves számára az ivás megoldásnak látszik azokra a problémákra, amelyekkel nem tud szembenézni. „13 éves koromban a barátaim kigúnyoltak, ha nem ittam. Azért adtam be a derekam, mert könnyebb volt a többiekhez csatlakozni. Erőszakos és gátlástalan voltam. Soha nem tudtam, hogy mit csinálok. Amikor 16 éves korában kirúgták otthonról, hajléktalan volt, koldulni kezdett, hogy italt vehessen.”

Az alkohol hatása a szervezet fejlődésére kiemelten káros, mert lassítja a testi és szellemi fejlődési folyamatokat. Idült alkoholfogyasztás esetén az idegsejtek súlyosan károsodhatnak, ami az idegsejtek számának nagyszámú csökkenéséhez vezet, és mivel ezek nem képesek regenerálódni, a folyamat elbutulással végződik.

Az alkoholfogyasztást kísérő gyakori állapot az alkoholos neuropátia, az idegek etanol általi károsodása. Az alkoholfogyasztás negatív hatást gyakorol az alvásminőségre. Míg a magas alkoholkoncentráció szedatív hatásokkal bír, és felgyorsítja az elalvás folyamatát, az általános alvásminőség jelentősen romlik, ez pedig károsan befolyásolja mind a fizikai, mind a mentális egészséget.

Az alkoholista rövid távon súlyos szociális problémákat generál mind a családjában, mind a közvetett környezetében. Az alkoholizmus súlyos problémát jelent az egészségügy és általában az egész társadalom számára.

Tévhitek az alkoholfogyasztással kapcsolatban

Számos tévhit kering az alkoholfogyasztással kapcsolatban, melyek tudatosan vagy tudatlanul is káros következményekkel járhatnak:

1. "Az alkohol melegen tart." Ez nem igaz. Bár az alkohol tágítja a bőrhöz közeli ereket, ami melegségérzetet kelt, ez valójában a belső szervek hőmérsékletének csökkenéséhez vezet, így a test kevésbé ellenállóvá válik a hideggel szemben.
2. "Az alkohol nem hizlal." Ez tévedés. Az alkoholos italok jelentős mennyiségű kalóriát tartalmaznak, melyek "üres kalóriának" számítanak, azaz tápértékük nincs.
3. "Ha ivás közben eszünk, nem rúgunk be." Az evés lassíthatja az alkohol felszívódását, de nem akadályozza meg a berúgást, melynek mértéke elsősorban az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függ.
4. "A kevert italoktól gyorsabban lehet berúgni." Nincs tudományos alapja annak a feltételezésnek, hogy a különböző alkoholos italok keverése gyorsabban idézne elő részegséget, mint az azonos mennyiségű, de egyféle ital fogyasztása.
5. "Az alkoholos italok fogyasztása segít a nátha leküzdésében." Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szeszes italok fogyasztása segítene a megfázás leküzdésében vagy "megölné a vírusokat" a szervezetben.
6. "Néhány óra alvás, kávé és hideg zuhany után már lehet vezetni." Az alkohol nem ürül ki néhány óra alatt a szervezetből, így vezetés előtt mindig meg kell győződni a józanságról.
7. "A kis mennyiségű alkohol egészségmegőrző hatású." A korábbi, mérsékelt alkoholfogyasztást a szív egészségével összekötő tanulmányok félrevezetőek voltak. A legfrissebb adatok szerint minden alkoholmennyiség káros.

Az alkoholfogyasztás és a gyógyszerek kölcsönhatása

A legtöbb gyógyszer fogyasztása alatt szigorúan kerülni kell az alkoholt, mert különben egészen váratlan hatásokkal kell szembenéznünk. Az alkohol fokozza az emésztést, ez által gyorsítja a gyógyszerek felszívódását, ezen keresztül befolyásolja a hatásukat. Ez különösen akkor jelent gondot, ha az alkalmazott gyógyszernek meghatározott idő alatt kell felszívódnia és kifejtenie hatását. Ugyanakkor a központi idegrendszerre kifejtett hatása miatt az altatók, nyugtatók és egyéb idegrendszerre ható gyógyszerek, mint amilyenek a kedélyjavítók, antidepresszánsok, szorongásgátlók hatása kiszámíthatatlan mértékben változhat, ezért ezen szerek alkalmazása alatt kifejezetten kerülni kell az alkoholfogyasztást.

Az alkoholfogyasztás és a kalóriabevitel

Az alkoholfogyasztást gyakran nem veszik figyelembe a kalóriák számolgatásánál. Ez azonban hiba, mivel az etanol is rendelkezik kalóriaértékkel (kb. 7 kcal/g). Egy borozással eltöltött este során tehát egy kisebb vacsorának megfelelő mennyiségű kalóriát is bevihetünk. Az alkoholos italokban megtalálható kalória különösen veszélyes. Nemcsak a kalóriabevitelt fokozzák, és vezethetnek súlygyarapodáshoz, de az úgynevezett „üres kalóriákat” képviselik, amelyeknek nincs tápanyagértéke.

Összefoglalás

Az égetett szesz, mint minden alkoholos ital, komoly káros hatással bír a szervezetre. Bár történelme során és bizonyos társadalmi kontextusokban elfogadottnak számít, a tudományos kutatások egyértelműen kimutatták, hogy nincsen biztonságos alkoholfogyasztási mennyiség. Az alkohol számos szervünket károsítja, növeli a rák kockázatát, negatívan befolyásolja a mentális és fizikai egészséget, valamint függőséget okozhat. A tudatos döntés és az egészségünk megőrzése érdekében elengedhetetlen az alkohol hatásainak teljes körű megértése és a mértékletesség, vagy még inkább az absztinencia vállalása.

tags: #egetett #szesz #hatasa #a #szervezetre