Magyarország északi részén, a Bükk-hegység déli lejtőin fekszik az Egri borvidék, egy évszázadok óta szőlő- és bortermeléssel foglalkozó, történelmi borvidék. A vidék híres vörös házasításáról, az Egri Bikavérről, valamint olyan fehérborairól, mint az Egri Leányka, a Debrői Hárslevelű vagy az Egerszóláti Olaszrizling. Az Egri Bikavér Völgye, vagyis a Szépasszony-völgy, a borvidék egyik legismertebb és legkedveltebb helyszíne, amely a béke és a boldogság szigete. Ideális úti cél párok, családok és baráti társaságok számára egyaránt, ahol a teraszokon, a zöld környezetben, vagy a hűvösebb időkben a pincékben tölthetnek el kellemes időt.
Az Egri Borvidék Történelmi Gyökerei
Eger városát és környékét már a 10. század óta lakják, és már a 11. század elejére jelentős településsé vált. Szent István király alapította Egerben az egyik első püspökséget, ami a település kiemelkedő szerepét hangsúlyozza a korai magyar történelemben. A tatárjárás jelentősen megtizedelte a lakosságot, de IV. Béla király ide telepített vallonoknak köszönhetően a szőlőtermesztés és a borászat tudása tovább élt és fejlődött. A 13. és 14. században a várost körülvevő domboldalakat szőlővel ültették be. A város kiemelkedő szerepét az első évszázadokban a magyar középkorban a püspökség és a várhoz tartozó hatalmas egyházi birtokok is erősítették. A szőlőtermesztés és a borászat fejlődésében az egyház központi szerepet játszott, hiszen a bor elengedhetetlen eleme volt az egyházi szertartásoknak. A királyi rendelet értelmében a szőlőtermesztésből tizedet kellett fizetni az egyháznak és a világi intézményeknek.
Az 1552-es Eger ostroma során a város lakói bátor helytállással védekeztek a törökök ellen. A legenda szerint egy vörös folyadék, amely a szakállukat borította, bátorította őket, és a törökök azt hitték, hogy a védők Bikavért ittak, ezért visszavonultak. Bár a törökök végül 1596-ban elfoglalták Eger várát és 91 évig birtokolták, a szőlőtermesztés nem szűnt meg. A 17. században a vörösborszőlő fajták egyre nagyobb teret nyertek a fehérborszőlők rovására. 1687-ben a vár visszakerült a törököktől. A város és környéke gyors újranépesedése során két évtized alatt kialakult a szőlő monokultúrás termesztése.
Az 1886-os filoxéra-járvány Egerben is pusztított, szinte teljesen eltüntetve a szőlőtőkék nagy részét. A szőlők újraültetése során új fajtákat is bevezettek a borvidékre, nem csak a korábban termesztetteket. Az elmúlt évtizedben az egri borászok külföldön is bizonyították, hogy a Leányka, Királyleányka, Hárslevelű, Olaszrizling, Muskotály, Tramini, Szürkebarát és Chardonnay szőlőfajtákból készült borok felveszik a versenyt bármely hazai vagy külföldi versenytárssal.
Az Egri Bikavér: Magyarország Első Oltalom alatt álló Eredetmegjelölésű Bora
Az Egri Bikavér Magyarország egyik legismertebb és legkedveltebb száraz vörösbora, az Egri borvidék egyik szimbóluma. Ez a komplex száraz vörös házasítás egyike Magyarország első oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borainak. A "Bikavér Kódex" előírásai szerint legalább három jól meghatározott vörösborszőlő-fajtából kell készülnie. Ez a bor mély színével és fűszeres, testes ízvilágával tökéletes választás az őszi borozgatásokhoz.
A borvidék lávakőben gazdag talaja kedvez a fehérborszőlőknek, mégis az Egri Bikavér az a bor, ami először jut eszünkbe Eger kapcsán. Ez a fajta házasítás a franciaországi eredetű Cabernet Franc szőlőfajtával is összefonódott, amely Villányban is jól érzi magát, és ahol a szakértők szerint ideálisak a termesztési feltételek. A Cabernet Franc mély színével és fűszeres, testes ízével ideális kísérője az őszi borozgatásoknak.
További Jelentős Szőlőfajták és Borok az Egri Borvidéken
Az Egri borvidék nem csupán az Egri Bikavérről híres, hanem számos más kiváló minőségű fehér- és vörösbor is készül itt.
- Egri Leányka: Egy friss, gyümölcsös fehérbor, melynek egyedi aromája van. Sokan a "vidámság borának" is nevezik.
- Debrői Hárslevelű: A Hárslevelű fajta egyik kiemelkedő képviselője, amely komplex, fűszeres jegyekkel rendelkezik.
- Egerszóláti Olaszrizling: Az Olaszrizling az egyik legelterjedtebb fajta, amely a borvidék talajviszonyainak köszönhetően kiváló minőségben terem.
- Egri Chardonnay: A nemzetközileg is elismert Chardonnay szőlőfajta Egerben is remekül érzi magát, testes, karakteres borokat eredményezve.
- Egri Cabernet Franc és Sauvignon: A nemzetközi hírű bordói fajták Egerben is kiválóan teljesítenek, strukturált, hosszú érlelésű vörösborokat adva.
- Egri Merlot: A Merlot szőlőből készült borok lágyabbak, gyümölcsösebbek, könnyebben fogyaszthatók.
- Egri Kékfrankos: A Kékfrankos a magyar vörösborok egyik meghatározó fajtája, Egerben is sokoldalú borokat eredményez.
- Kékmedoc: Ez a fajta is hozzájárul az Egri Bikavér komplexitásához.
A vidék szőlőterületei mintegy 5400 hektáron terülnek el, főként a Bükk-hegység déli lejtőin. Az elmúlt évtizedekben a borvidék rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül. A hagyományos és új fajták legjobb termőterületeken történő újratelepítése jelentősen növelte a szőlőültetvények területét (például Nagy-Eged, Pajdos). Az egri borászok alkalmazkodtak a fejlett nyugati borvidékekhez, és bevezették az AOC (eredetvédelmi) rendszert.
Az Egri Borvidék Fejlődése és Jövője
Az egri borvidék fejlődése az elmúlt évtizedekben töretlen volt. Az "Egri Bor Műhely" (Egri Borműhely) megalakulása, amely tíz egri borász összefogásából jött létre, tovább erősítette a minőségorientált fejlődést. Céljuk a borválaszték fejlesztése, a meglévő márkák finomítása, és a legmagasabb bor kategória standardjainak meghatározása. Olyan neves pincészetek, mint az Andrea Winery and Vineyards, a Thummerer Winery and Vineyards, és a Tóth Ferenc Winery, is a kezdeményezés részesei. A pezsgőgyártás terén is jelentős előrelépés történt, például a Thummerer Winery által készített tradicionális eljárású pezsgő, amely franciaországi ihletésű technológiával készült.
Bikavér wine explained: The most famous Hungarian red wine - Bor means Wine
A magyar bor kultúrája rendkívül gazdag és sokszínű. A bor nem csupán egy ital, hanem a mindennapi élet szerves része, a társasági összejövetelek, az örömök és bánatok kísérője. A borvidék felfedezése személyes élményt nyújt, különösen ősszel, amikor a szőlőültetvények aranyba borulnak. Eger, mesebeli utcáival, történelmi múltjával, gyógyfürdőivel és festői tájaival, sokak szívébe belopta magát, de a várost igazán a borvidék teszi különlegessé. A borvidék felfedezése, a helyi borok kóstolása felejthetetlen élményt kínál, amely összeköti a múltat a jelennel és a jövővel.