Eger az egykori Oszmán Birodalom északi határterületén fekszik, a kadarka mellett régi fehérbor-szőlőfajták termőhelye volt a Bükk-hegység déli lejtője. Riolittufa talajba vájt pincékben, Eger föld alatti labirintusaiban érnek ma is a híres egri borok. Az összenyitott pinceágakon keresztül a város a föld alatt gyakorlatilag teljesen átjárható.
Eger a X. századtól lakott volt, a XI. század elejére már jelentős méretet ért el a település. Az első püspökségek egyikét Egerben alapította Szent István királyunk, az ide költöző szerzetesek magukkal hozták a saját szőlőfajtáikat. A tatárjárás megtizedelte a lakosságot, IV. Béla király a helyükre vallonokat telepített, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket (pl.: a hordó használatát) meghonosították. Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII-XIV. században telepítették be szőlővel.
A város szerepe a magyar középkor első századaiban igen jelentős volt: a várban székelt a legnagyobb püspökségek egyike, amihez nemcsak Heves megye, hanem az egész északkeleti országrész is tartozott. Az egyházi központ hatásának tulajdonítható a szőlőművelés fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. A bortermésből tizedet, dézsmát kellett az egyháznak és a világi intézményeknek adni királyi rendelet alapján. Több évtizedes sikertelen ostrom után 1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, ezután 91 évig tartozott a felügyeletük alá, de a szőlőtermesztés nem tűnt el.
A XVII. században a vörösborszőlő-fajták egyre nagyobb teret nyertek a fehérborszőlők rovására. (A törökök elől menekülő rácok hozták magukkal a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját és a kadarka fajtát is.) A vár 1687-es visszafoglalása után a város és környéke gyorsan újra benépesedett, ebben a két évtizedben terjedt el a szőlő monokultúra. A szőlőhegyek többségének jelenleg is használt neve a XVII. század végén és a XVIII. században jelent meg. 1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, ami a szinte teljesen kiirtotta a szőlőket. Annak ellenére, hogy az ökológiai adottságok a fehérszőlő termesztésének kedveznek, az Egri Bikavér tette híressé a borvidéket.
(Bár Szekszárdon előbb készült bikavér, az egri ismertebb.) Ez a bor több vörösborszőlő borának házasításával készül. Valaha a kadarka különböző változatai adták az alapját, ma gyakran a kékfrankos. Magyarország eredetvédett borai közül ez volt az első. A hegyközség 1997-ben alkotta meg a "Bikavér kódex"-et. Egyik legfontosabb szabálya, hogy termőhelyen javasolt fajták közül legalább három borból kell házasítani a Bikavért (egy fajta 50%-nál nagyobb arányban nem szerepelhet, és minden felhasznált fajtából legalább 5% kell).
Az egri borvidék a Mátra és a Bükk-hegység között, az Északi-középhegység és az Alföld találkozási vonalán fekszik. A szőlőültetvényeket a Bükk vonulata védi az északi szelektől, kedvező mezo- és mikroklímát alakítva ki ezáltal. Éghajlata meglehetősen hűvös: viszonylag későn tavaszodik, rövid a tenyészidő. Eger teljes termőterülete 22 ezer hektár, amiből 18 ezer hektár első osztályú besorolást kapott. Az Alföld találkozásánál a tengerszint feletti magasság 160-180 méter, kelet-nyugati irányban az egri völgyet már 2-300 méteres magas dombok határolják, a várostól északkeletre fekvő Nagy-Eged-hegy magassága pedig az 500 métert is eléri. A borvidék éghajlatára a mérsékelt szárazföldi jelleg a jellemző. Csapadékszegény, száraz terület. Általában tavasz végén, nyár elején, május-júniusban esik a legtöbb eső, míg a nyár második fele aránylag száraz.
Eger teljes termőterülete 22 ezer hektár, amiből 18 ezer hektár első osztályú besorolást kapott. Alapkőzetei és földtani viszonyai kiemelkedően változatosak. Az Egri borvidék északi részének aljzatát a Bükk-hegység tengeri kőzetei alkotják: triász és jura mészkő, dolomit, agyagpala gazdag változatai. Ezeket a kemény kőzeteket a harmadidőszak eocén és oligocén mészkövei, agyagmárgái és homokkövei fedik. A vulkáni képződményeknek a jelenléte kulcsfontosságú, hiszen a borvidék legtöbb magas alkoholtartalmú, testes bora a riolittufán terem. Az ültetvények egy-két kivételtől eltekintve fennsíkokon, enyhe déli és nyugati fekvésű lankákon találhatók.
Fehérben két stílus különböztethető meg: a karcsú, magasabb savtartalmú szárazak és a fahordós érlelést követően, magasabb alkoholtartalommal, esetleg kevés maradékcukorral palackozott komolyabb tételek. Az egri vörösborok általában közepesen testesek és tanninban gazdagok, sötét színűek, hűvösebb évjáratokban pedig színanyagban és tanninban is szegényebbek, miközben savdominanciát mutatnak. Az egyszerűbb, mindennapi fogyasztásra szánt egri vörösborok átlagon felül gyümölcsösek, szikárak, savhangsúlyosak. Hozamkorlátozással, teljes érettség állapotában leszüretelt termés esetén a vörösborok elegáns sav-tannin arányt mutatnak, koncentráltabbak, krémes textúrájúak. Eleganciával kecsegtet az egri terroiron a syrah, a Rhone királynője szőlőfajta is.
A Dűlők és az identitás kapcsolata
St. Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. A várról az első írásos emlék 1363-ból származik, ekkor püspöki vár volt. Történetének egyik legfontosabb időszaka a török elleni harcok idejére esik. A 35 méter magas minaret hazánk legismertebb épen maradt török kori emlékei közé tartozik. A mai városkép nagyrészt a XVIII. században alakult ki. A cisztercita templom és rendház épülete török mecset helyén épült 1731-1733 között. A copf stílusú Líceum a XVIII. század második feléből való. Az 1780-ban épített Kispréposti lak Magyarország egyik legszebb rokokó palotája, s itt található az egyik legértékesebb barokk kori műemlékünk, a Minorita templom is. A Vármúzeum többek között ásatási, várostörténeti anyagokat mutat be. Megtekinthető a vár alatti kazamatarendszer is.
Eger város északkeletre fekszik a Bükk alján. Főbb nevezetességei a XV. századból származó pálos kolostor és templom romja. XI. századi román altemplomra épült a barokk külsejű temploma. A XIII. Tarna-völgyi község. Egy barokk templom található itt, amelyen román és gótikus elemek is felfedezhetők. Megtekintésre érdemes néhány szép kúria, valamint egy XVIII. századi épületegyüttes.
A korábban Tagi-dűlő néven futó terület neve Kántor-tag lett, miután Gál Lajos 2008-ban feltárta, hogy ez a terület régen a kántor számára gazdálkodásra adott terület volt. A dűlő keleti, délkeleti, néhol déli kitettségű, déli irányba enyhe, keleti irányba meredekebb lejtővel. A több mint 100 hektáros Tó-bérc dűlő Egerszólát keleti bércének csúcsán helyezkedik el. A Boldogságos dűlő neve 2007-ben született, amikor a St. Andrea pincészet Szűz Mária szobrot állított a dűlőben. Demjén területéhez tartozik a Hangács dűlő, amely a déli irányban dominál.
Az egri eredetvédelem jóval a 2012-es termékleírások előtt elkezdődött. 1993-ban Gál Lajos vezetésével kidolgozták az Egri Bikavér termelésének szabályait, ez azonban csak ajánlásként létezhetett. 1997-ben elfogadták az Egri Bikavér Szabályzatát, amely 2002-ben, a 130/2003-as FVM rendeletben hivatalossá vált. 2011 végén elkészült a termékleírás, amely bevezette az Egri Csillag, valamint a Grand Superior kategóriát, és előírta ezek előállítási szabályzatát. A szabályozás 2016-ban módosult: legalább négy fajtában egységesítették a bikavérekben felhasználható fajták számát, és kizárólag grand superior lehetséges mindez, korlátozásokkal a dűlőnevek használatát is. 2023-ban ismét átdolgozták a szabályozást, amelynek eredményeként önálló OEM-eket alapítottak az Egri Bikavér és az Egri Csillag számára, és ezek a borfajták kikerültek az Egri OEM hatálya alól.
Az Egri borok mostani ünnepe és a partnerség jövője
A nyári alkony lassan ereszkedett az Érsekkert fái fölé, amikor ünnepi menet indult el a tó partjáról. A Borbarát Hölgyek, a borlovagrendek, a borászok és a meghívott vendégek zene- és énekszó kíséretében vonultak az Egri Bikavér Színpad felé. Az idei rendezvény azonban nem csupán egy jubileum volt. Az ünnep hangulatát már a megnyitó első perceiben megteremtette Petőfi Sándor Egerhez írt, játékos hangvételű versének felidézése. A költemény emlékeztetett arra, hogy az egri bor jó híre nem új keletű: évszázadok óta része a magyar kulturális emlékezetnek.
Molnár Ádám, Eger Város Hegyközségének elnöke arra emlékeztetett, hogy a harminc év alatt az Egri Bor Ünnepe az ország egyik legjelentősebb borgasztronómiai eseményévé nőtte ki magát. A rendezvényen Ternyák Csaba egri érsek a bor mögött álló emberi munkát állította a középpontba, áldásában végigvette a szőlőtermesztés és borkészítés valamennyi fázisát. Vágner Ákos polgármester gazdasági szempontból közelítette meg a borhoz, míg Farkas László, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke kiemelte a közösség összefogását és az elért szakmai sikereket.
„Az ünnep legnagyobb értéke, hogy közvetlen találkozási lehetőséget teremt a borászok és a borkedvelők között, miközben bemutatja az Egri Bikavér, az Egri Csillag és a többi eredetvédett egri bor sokszínűségét” - hangsúlyozta. A kezdeményezés ötletadója Kücsön Gyula és Knezsik István volt, akik a Tisza-tó és az Egri borvidék összefogásában látják a hosszú távú növekedés lehetőségét. A koncepció lényege: közös turisztikai csomagok, rendezvények és kölcsönös ajánlások, amelyek révén a borvidék és a tó térsége egymás természetes szövetségesei lesznek. A megállapodás a hosszabb folyamat első hivatalos állomása volt.
Kevésbé rózsás oldalról a borágazat globális kihívásait is megélik: a járvány utáni felépülés és a fogyasztói szokások gyors változása mind hangsúlyos tényezők. Juhász Ádám, a családi borászat vezetője elmondta, hogy a koronavírus-járvány első hónapjaiban forgalmuk a korábbi év hatvan százalékára esett vissza, mégis új embereket vettek fel és közvetlenül a kereskedők felé nyitottak. Szerinte ma is az ilyen szemlélet a siker kulcsa, és az egri-tiszai együttműködés ehhez vezető út lehet. A Juhász Pincészet tavaly ősszel elsőként jelent meg saját alkoholmentesített borával, ami a piaci visszajelzések alapján bizonyította a trendek követésének értékét. A borász úgy látja, hogy az egri és a Tisza-tavi együttműködés hosszabb ott-tartózkodást és több élményt kínálhat a turistáknak.
