Az olaszrizling sokak számára elsősorban száraz fröccsborként ismert - savszerkezete, virágos, almás-citrusos friss aromatikája okán valóban ideális alapja lehet a hideg szódával felhúzott frissítőnek. Ugyanezen előnyei azonban egy egészen más, bár kevésbé ismert és elterjedt stílusban is szépen érvényesülnek: ez pedig az édes változata. Az olaszrizling későn érő és jó fagytűrő fajta, amely a kontinentális klímán érzi jól magát.
Magyarországon elsősorban a badacsonyi borvidéken készülnek olaszrizlingből - jellemzően késői szüretelésű - desszertborok. Ezek közül a Varga Pince késői szüretelésű Aranymetszése lehet ismerős, de van Royal néven is késői olaszuk, sőt, ha az időjárás engedi, jégbort is készítenek. Ausztriában komoly hagyománya van az olaszrizlingből (Welschriesling) készített desszertboroknak.
Piaci és borvidéki példák
A Weinviertel és a Neusiedler See (Fertő-tó, Burgenland) régióban találjuk a legtöbb olaszrizling-telepítést; utóbbiból származnak a botritiszes-töppedt szemeket tartalmazó BA, a Trockenbeerenauslese (TBA) és a fagyottan szüretelt Eiswein stílusú desszertborok, valamint a különleges Ruster Ausbruch. Heinz Velich 2006-os Welschriesling TBA színeiben erőteljes mahagóni, narancsos reflexekkel, vöröses csillogással. Intenzív botritiszes fűszeresség jellemzi: aszalt füge, méz, finom erdei bogyósok lekvárja és kandírozott narancshéj.
Az olaszrizling édesboros potenciálját és minőségét mutatja, hogy az osztrák Falstaff 2015/16-os borkalauza 100 pontot adott az apetloni Heinz Velich 2006-os Welschriesing Trockenbeerenauslese borának. A Wine&Spirits magazin 2014-ben a Világ 100 legjobb borászata közé választott illmitzi Kracher is készít olaszrizlingből kiváló édes borokat - más stílusban. A 2010-es Zwischen den Seen sorozat 11-es számát viselő Welschriesling TBA a Wine Enthusiast-tól 96 pontot kapott. A bor 351 g/l maradékcukor-tartalmát a brutálisan hangzó 13 g/l sav egyensúlyozza.
Édes borok magyarországi vonatkozása és jellemzői
Az elmúlt évek egyik legszínvonalasabb mezőnye gyűlt össze az Egri Borvidéken, ahol a desszertborok között is kimagasló teljesítmény született. Az Egri Borvidéken a szőlő és a bor elválaszthatatlan a város életétől, amely a terület hagyományos házasítási kultúráját is megerősíti. A háromszintű eredetvédelmi rendszer szerint a classicus borok adják a legszélesebb réteget, az igazi cél pedig az, hogy a házasítás együtt többet adjon, mint az alapborok külön-külön.
A felhozatalban kiemelkedő példák között szerepel a késői szüretelésű olaszrizlingből készült édes borok sokféle stílusban: botrytiszes és aszúsodásra hajlamos, de akár fajtajelleges, tiszta sav-szerkezetű desszertborok is. A száraz verziók mellett fontos, hogy az édes olaszrizlingek is képesek kivételesen magas minőséget felmutatni, amikor a szüret idején érett, koncentrált szemek kerülnek a zamatokhoz. A késői szüret és a botrytis adta gazdag aromák a citrusos, almás jegyekkel kiegészülve rendkívül komplexek lehetnek.
Érdekességek és összevetések
Számos forrás szerint az olaszrizling Forrása tekintetében a különböző vélemények találkoznak: vannak, akik Francia területekre, mások Észak-Olaszország lankáira teszik a származást. Mindez a telt jellegű, gazdag aromavilágú édes borokban is visszaköszönhet. Magyarországon a fajta a legelterjedtebb fehérszőlő fajta, és különösen jól érzi magát vulkanikus talajokon, a Balaton-felvidéken és Somló környékén. A borok íze száraz érlelésben fanyarkás, de nagy mozgásteret ad a végső stílus kiválasztásában: száraz vagy édes, botritiszes vagy továbbra is kiegyensúlyozott savak meghatározóak lehetnek.
Értékes tanulság, hogy a rosához hasonlóan a desszertborok is lehetnek ünnepi és mindennapi asztalok mellé egyaránt kiválóak, ha gondosan választják meg a termelőt és a technikát. A magyar borászok között több példakép is késői szüretű olaszrizlinget készít, amely a borvidékek közötti különbségeket kiválóan visszaadja.
A főbb érvek a szárított, édes olaszrizling mellett
- késői szüret, botrytis vagy aszú jellegű aroma-zamatok lehetősége
- magas maradékcukor-tartalom kontrollált sav- és alkoholarány mellett
- mint desszertbor különféle ételek kísérőjeként és önálló desszertként is megállja a helyét
- szőlőmagvak és gondos érlelés révén komplex, rétegzett illat- és ízvilág nyerhető
Az olaszrizling legnagyobb erőssége, hogy a desszertborok piacán is kiaknázó lehet, és évjáratfüggően egyedi, emlékezetes élményt adhat a fogyasztónak. A modern borvidékek és a hagyományos területek egyaránt támogatják annak lehetőségét, hogy ezt a fajtát édes formában is kiemelten értékeljék és élvezzék.
Az Egri borvidék Tradíciói és a bikavér-egri csillag párhuzamain túl az olaszrizlingedi desszertborok is a terület gazdag kulturális örökségének részét képezik. A borvidék sajátosságai között említhető a vulkanikus talaj, a déli lejtők, amely a savak élességét és az aromák koncentrációját kedvezően befolyásolja. A legtöbb magyar olaszrizling édes változata a borvidékek közötti különbségek megőrzésével mutatkozik meg: a badacsonyi és somlói példák különböző profilokat kínálnak, mindkettő a fajta sokoldalúságát erősíti.
| Stílus | Jellemzők | Tipikus évjárat |
|---|---|---|
| TBA / Botrytisos | intenzív fűszeresség, aszalt gyümölcsök, méz, kandírozott citrus | possibly késői érés |
| Eiswein | fagyott szőlő, rendkívüli gazdagság, savak megőrzése | hideg tél |
| Trockenbeerenauslese | magas maradékcukor, vastag textúra, komplexitás | extrém érett szemek |
tags: #egri #olaszrizling #szaraz