Kőbánya - korábban Kőér, melynek nevét ma utca őrzi e városrészben -, azaz fővárosunk X. kerülete már régóta ismert volt bányászati tevékenységéről.
A hatalmas, 32 km hosszú, 5 pincerendszerből álló, egymással öszekötött járatrendszer a mészkőfejtés eredménye.
Többek között az Andrássy úti épületekhez, a Lánchíd oroszlánjaihoz, a Mátyás-templomhoz és még sok egyéb nevezetességhez is innét nyerték az lapanyagot.
Érdekesség, hogy a kőbányai Fehér út innen kapta a nevét, ti. hogy az erre hordott mészkő pora mindent beborított, hófehérre színezve azt.
A járatok a XIX. században keletkeztek, a fejtés kézi erővel zajlott, így e hatalmas rendszer emberi kezek terméke.
Az öt külön járatrendszer fölé 5 sörgyár települt a XIX- század végén, de mára már csak a Jászberényi úti, mai Dreher Sörgyárak Zrt. maradt meg - két világháború közötti felvásárlások, majd II. világháború, majd állaposítás, majd privatizáció...
E komplexumnak még megvan egy saját járatrendszere, melyet használ is a sörgyártáshoz.
Egy jóbarátom dolgozott a gyárban egy kis ideig, s volt is a Dreher által használt pincerészben.
A járatrendszer történetéről bővebben a fenti linken lehet olvasni bővebben.
Én még annyit tennék hozzá, hogy az anyai nagymamám, aki kőbányai sváb, a háború alatti légitámadások idején a családdal és a többi kőbányai lakossal együtt a pincerendszerbe járt be óvóhely gyanánt.
Nagymamámék a Petrőczy utcai bejáratnál jutotak le.
Nagymamám ekkor 5 éves volt.
Mikor elkezdődtek az utcai harcok a szovjetekkel, akkor már nem jöttek föl ide a távolabbi részek lakói, így a rokonaim sem, a Kada utcai iskola épületének pincéjében húzták meg magukat a környékbeli utcákból az emberek.
Itt történt meg az, hogy a dédnagyanyámat majdnem elvitték egy kis "krumplipucolásra" a szovjet katonák, de szerencsére megúszta.
Kőbánya hajdan elég módos, a XVIII. századtól a szocialista tömbházépítésekig döntően sváb település volt.
Ezek közül ennek a fénykornak egy elfeledett emléke ez a XIX. század derekán, Hild Károly (Hild József öccse) által tervezett épület is, melyről a 14 éves kora óta itt lakott nagyapám nem is tudott, miközben a villa egykori parkjában, az 1950-es évek eleji leválasztás után született Csajkovszij parkban találkozott szinte napra pontosan 58 éve, 1957-ben nagyanyámmal először, egy Szent László napi búcsún, s rávert egy fakanállal a fenekére - ez volt a szokás búcsúban ha tetszett egy lány, majd a bálban fölkérte táncolni is.
Ezután szintén ide jrtak udvarlás alatt táncolni - a nagyanyám szerint nem is olyan rég bontották le a kerthelyiséget, ahol hajdanán nagy mulatságokat rendeztek -, s egy évvel később a nem messzi Szent László templomban házasodtak össze.
A villa ma egy elég kis parkrésszel rendelkezik, sajnos a homlokzatot nem is lehet zavartalanul megtekinteni emiatt - pár méterre a klasszicista dór oszlopsor előtt felhúztak egy kerítást a park leválasztása céljából.
Bent meglepően sokminden maradt a világháború utáni munkásőrséges idők és a sokévnyi elhagyatottság ellenére is: gyönyörű cserépkályhák, a pincei konyha berendezése, csempéi, az emeleti gardrób szoba, s a földszinti stukkók, kandalló, faborítás, ablakok, ajtók.
Az épülethez még a boldog békeidőkben hozzátoldottak két-két ablaknyit kétoldalról - stílusában az eredeti, klasszicista épülethez igazodva -, de belül a falföltárások eredményeképpen, vagy ha a mennyezeti stukkókiképzést és a csillárok egykori helyeit nézzük, láthatjuk, hol húzódhatott egykor az eredeti fal vonala.
A hangulat egészen különleges itt.
Ez az épület volt a Dreher Sörgyár mindenkori tulajdonosának a villája.
Az idegenvezető elmondása alapján az önkormányzat az egész jelenleg elhagyatott műemlékként nyilvántartott gyárépületekkel tűzdelt területet apránként fölvásárolja az épített örökség megóvása és egységes hasznosítás céljából.
Az észak-olaszországi villák inspirálták a tulajdonost, hogy felépítse ezt a klasszicista épületet szőlészete közepén.
A ma elhagyottan álló kőbányai Havas-Dreher-villa látott már szebb napokat.
Amikor Kőbányán laktam, mindennap elbuszoztam a Csajkovszkij park előtt, amiről egyetemista koromban még nem sejtettem, hogy valójában egy villa kertje volt, azt pedig végképp nem, hogy az épület, amit olykor megpillantottam a buszról, valaha a Dreher család tulajdonában állt.
A villát Havas József jogász építtette 1856-ban, feltehetően Hild Károly tervei alapján, miután az 1830-as években több szőlőt is felvásárolt a környéken.
Ugyanakkor a dátum és az építőmester kiléte nem teljesen biztos, több forrás is kitér rá, hogy az építés évét illetően nincs pontos adat, illetve nincsenek Hild Károly által szignált tervek sem.
Havas Gartenhaus néven nyújtott be kérést a Szépítő Bizottmányhoz, hogy kőbányai szőlészete közepén építhessen egy klasszicista, az észak-olaszországi villákat idéző épületet, ezek az iratok azonban Hild Károly neve szerepel.
De vajon miért vásárolta fel a kőbányai szőlőket egy jogász?
Havas József nyugat-európai utazásai során mélyedt el a szőlőtermesztés, a bor, a gazdaságok, a kertészkedés és a selyemtermelés világában, és szeretett volna itthon valami hasonlót ő is létrehozni.
1856-ban, a Franciaországban gyűjtött tapasztalatai alapján, nyitotta meg Kőbányán a konyakgyárát, majd ezután építtette a villát.
Havas József pár év után eladta a gyárat és a villát is, ami először Perlmutter Jakab sörgyároshoz került, tőle vásárolta meg 1862-ben Dreher Antal, aki akkoriban vetett szemet a környékre, ahol megtelepedhet és terjeszkedhet sörgyárával.
Mivel a hűs nedűt örömmel fogadták az emberek, hamar felvirágzott a gyár, így belefért a büdzsébe, hogy bővítsék a villát is (ezt már az ifjabb Dreher Antalnak köszönhetjük).
Bár az épület állaga a szocializmus idején indult romlásnak, a rendszerváltás utáni időszak sem hozott sok változást a villa életében.
Noha a területet 2004-ben műemléki védelem alá helyezték, a Havas-Dreher-villa azóta is üresen, funkció nélkül, elkerítve áll a park végében.
Ebben persze közrejátszhat az is, hogy a villában időnként filmforgatásokat tartanak.
Ha már cserépkályha: szinte minden szobában áll egy.
Nagyon különböző stílusúak - van közöttük a belvárosi paloták kályháit idéző barokkos, illetve florális mintákkal ellátott is.
A felső szinten lévő galériás gardróbszoba pedig? Hasonlóan érdekes a hatalmas alagsori konyha, ahol megtalálható a sütő, a tűzhely, a mosogató, az étellift, sőt, az eredeti csempék is ott vannak a falon.
Kár, hogy ilyen elhagyottan áll az egykor szebb napokat látott Havas-Dreher-villa, amelynek hasznosítására az évek során ugyan voltak már ötletek, de pénz hiányában az egészből nem lett semmi.
Holott nagyon is megérdemelné a felújítást és az új funkciót, hiszen amellett, hogy jól megközelíthető helyen található, a kerületet is becsatornázná a főváros kulturális és turisztikai életébe.
N. Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal.
Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája.
Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek - úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Folyatatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek?
A Dreher elnevezés hátterében a Dreher család története áll.
A Dreher elnevezés hátterében a Dreher család története áll.
Fia, Dreher Antal, Ausztriában, Münchenben, majd Angliában tanulta ki a szakmát.
A szigetországi mesterek féltett titkainak ellesésében - a legenda szerint - üreges sétapálcájába rejtett sörminták is segítették.
Schwechatra hazatérve 1840 körül bevezette az alsóerjesztésű sörtechnológiát, s kifejlesztett egy új sörtípust: a Lagerbiert.
1856 és 1860 között többször is Pest-Budára látogatott, mire végül 1862-ben sikerült megvennie a cseh, osztrák és bajor konkurenciával küzdő Kőbányai Serház Társaság serfőzdéjét.
Ifjabb Dreher Antal még csak 14 éves volt apja halálakor, így csak 1870-ben vehette át a négy Dreher serfőzde vezetését.
Ifj. Dreher Antal három fia közül Jenőre bízta a kőbányai gyár irányítását, amely 1905-ben részvénytársasággá, majd 1907-ben az anyavállalattól független magyar céggé vált.
A második világháború után hamarosan ismét beindult a termelés, ám 1948. 1992-ben a Kőbányai Sörgyár részvénytársasággá alakult, 1993 novemberében a South African Breweries csoport tagja lett.
A beruházások keretében a legendás Dreher Sörgyár épületei is visszanyerték eredeti szépségüket.
Az 1910-ben épült, s az 1995-2002 között megvalósuló teljes körű rekonstrukció keretében újjávarázsolt főzőház kiváló példája a nemes hagyományok és a legkorszerűbb technika harmonikus egységének.
Budapest egyik legszebb ipari műemlék jellegű épülete visszanyerte eredeti arculatát, s a Zsolnay csempékkel díszített falak között napjainkban a XXI. mérföldkő volt a Dreher Sörgyárak életében, lezajlott a tulajdonosváltás, így 2017 áprilisától már a japán Asahi Csoport részeként tudtunk a jövő feladataival foglalkozni.
Újabb vidéki kastélyok nyomába eredtünk, pusztulásban is megejtően szép palotákat hozunk, amikre talán egyszer még szebb idők is várnak, ugyanis nem egy köztük eladó!
Mit szólnál egy 36 + 5 fél szobás palotához, ahol IV. Elherdált kastélyok sorozatunk előző részében is írtuk, nehéz lenne számszerűsíteni, hány omladozófélben lévő, elhagyatott főúri kastélya lehet ma a magyar vidéknek.
Egy biztos, egy jó pár évtizede készített felmérés szerint, 1987-ben 1500-2000-re becsülték a kastélyok számát.
Nincs is olyan megyénk, ahol ne omladozna több tucat magára hagyott főúri rezidencia vagy nemesi kúria, számuk azonban térségenként jelentősen eltér.
2017-ben műemléki védettséggel több mint 700 épület rendelkezett.
Napjainkban a Nemzeti Kastélyprogram foglalkozik a műemlék védettség alatt álló kastélyok felújításával, a programban 2016-2020 között 18 kastély renoválása szerepelt.
A kérdés azonban továbbra is az, hogy ezeket a szimbolikus értékű, műemlékileg is jelentős épületegyütteseket és helyszíneket miként tudják a helyi gazdaságot erősíteni és egy közösséget összetartani?
Dreher Antal se talált jobbat - Eladó a Sajnovics-kastély A tordasi kastélyt - a 17.sz végén és a 18.sz elején - a Sajnovics család építette.
A Fejér megyei település egyik híres szülötte, Sajnovics János jezsuita szerzetes is itt született, lett aztán nyelvtudós, de foglalkozott csillagászattal, matematikával is.
Az eredeti Sajnovics-kastélyt a Batthyány család bővítette, majd 1875 novemberétől új tulajdonosa, a Dreher sörgyáros család tagja, Dreher Antal vásárolta meg.
Az átépítés során a Tudor kor formaelemeit, romantikus stílusjegyekkel ötvözték.
A díszterem faburkolatot, mennyezete kazettás borítást kapott.
A Dreher család díjnyertes versenylovairól, fogatairól készült képei kerültek a termekbe, a kazettákba.
majd a legendás Aranycsapat edzőtábora lett.
Érdekesség még, hogy a György walesi herceg 1930-ban egyszer ellátogatott ide.
Hat évvel később VI. György néven lett angol királlyá koronázták, de csupán háromszáztizenkét napig élvezhette a magas méltóságot.
A 36 + 5 fél szobás Sajnovics-Dreher kastély jelenleg a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdona.
A Pazar műemléki kastély - vele 54 145 m² telekterület épp eladósorba került, 304,8 millió a kiʼkálási ára.
Ahol Madách Imre felolvasta Az ember tragédiáját - Rudnay kastély
Váchartyán és környéke ősidők óta lakott hely, amit az itteni Várhegyen talált bronzkori leletek is bizonyítanak.
Első ismert birtokosai az Ákos nemzetség tagjai voltak.
Nevét már 1276-ban említette oklevél Harquiian, ekkor a pápa a nyúlszigeti apácák birtokaként irta össze.
1386-ban Harkyan néven ugyancsak az apácák birtokaként határolták körül.
A 14. Azon ritka magyar települések közé tartozik, amelynek két kastélya is van: a Gosztonyi- és a Rudnay-kastély.
1802-ben Pest megyében, Váchartyánon építették fel a Rudnay kastélyt.
Rudnay József - a magyarországi nőnevelés úttörőjeként emlegetett - Veres Pálné lányát, Szilárdát vette feleségül.
1863-ban költöztek Váchartyánba, Veres Pálné 1895-ben bekövetkezett haláláig a hazai társasági élet központja lett ez a kastély.
Olyan neves közéleti és irodalmi személyiségek is megfordulnak itt, mint: Mikszáth Kálmán, Madách Imre, aki a hagyományok szerint itt olvasta fel első alkalommal Az ember tragédiáját.
Élvezhette a főúri társaságot Vámbéry Ármin, Gyulai Pál, Vadnay Károly, Palágyi Menyhért, gr. Vay Sándor, br. Podmaniczky Frigyes, Madarász József és sok más korabeli híresség.
Néha eladó, néha nem.
Volt már panzió, de most egyik sem, a legutolsó hírek szerint állami tulajdon.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 184 778 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál.
De nem sokkal marad el ezt a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,78%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,89%, míg a MagNet Banknál 7,02%.
Érdemes még megnézni magyar hitelintézetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre.
Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.
Kivételesen szép parkjában mi is elsétálgatnánk - Patay-kastély.
A neoklasszicista stílusú Patay-kastély Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Abaújszántó Cekeháza nevű részén található.
Az 1820-as években épült ez a hároszintes, teljesen szimmetrikus birtokosi kastély.
Több mint 1000 m2-es területén egy kivételesen szép park is található, amely több növényritkasággal büszkélkedhet.
A második világháború után a kastélyt államosították, falai között kollégium, majd TSZ-irodák működtek.
A rendszerváltás után magántulajdonba került, de állapota tovább romlott.
Az épület állapota az utóbbi években, a folyamatos igénybevétel során tragikusan leromlott.
1983-ban új födémborítást kapott.
Traktorért egy kastélyt - Fancsikapusztai Schwartz-Fried kúria Fancsikapuszta ma Zsadány része, amely a fancsikapusztai kastélyból és a hozzá tartozó majorságból áll.
A honfoglalás után Fancsika még önálló település lehetett, amelyet az itt található feltételezett királysírok és korhányok bizonyíthatnak.
Elnevezése a néphagyomány szerint: Fancsika, Fanchyka, Fanczika állítólag Attila hun király sok nyelven beszéő kémje volt.
A fancsikapusztai klasszicista stílusú kastély egy kúria jellegű épület, mely a 19. század elején épült.
Eredetileg az okányi Schwartz földbirtokos család tulajdonában volt.
1941-ben összesen 12 zsidónak minősülő személy élt Zsadány-Fancsikapusztán.
A szovjet invázió után a kastély teljes berendezését széthordták.
A deportálásból ketten tértek haza, Blau Jenő és Weisz Dezsőné, akik azonban rövidesen elhagyták Fancsikapusztát.
A rendszerváltás után az épületben két-tantermes iskolát alakítottak ki, melyhez két tanítói lakás is tartozott.
Az 1970-es évek közepén az iskola megszűnt.
A majorban aztán bolt és Tsz..
A Népszava 2005-ös cikke szerint a klasszicista kúria még 1986-ban, a tanácsi időkben egy rossz traktorért került egy akkori GMK tulajdonos kezébe.
Utána egy debreceni polgár vásárolta meg, aki jelentős hitelt vett fel a felújítására, amiből aztán semmi sem lett.
Egy olasz érdekeltségű kft tulajdonába került, aki állítólag 2,5 millió forintot fizetett érte.
A tulajdonos megbetegedett, a fia pedig nem folytatta a kastély felújítását.
A jelenlegi állapotot a romhalmaz jelző írja le a legkifejezőbben, a kúria őrizetlen és a környéke is lepusztult.
A tetők beszakadtak, az egész épület romokban hever.
Az ötvenes években történt átépítések teljesen szétrombolták az épület korábbi szerkezetét, ablakait, ajtajait befalazták.
A járművet a második világháború végén, a saját, visszavonuló legénysége süllyesztette el egy zátonyon.
tags: #egykori #dreher #csalad #nyari #rezidenciaja