A Villányi Borvidék neves borászatai közül kortárs építészeti szempontból a legmeghatározóbb a Sauska Pincészet. A borászat jelentős része 2007-ben épült, viszonylag rövid idő alatt. Ekkor készült el a tartályos erjesztő tér, a fahordós pince, palackozó, raktárak és az irodák. Fontos volt a birtok méretének megfelelő, optimális feldolgozó kapacitás annak érdekében, hogy ne kelljen kompromisszumot kötni a szüreti időpont megválasztásában. Ennek eredményeként világszínvonalú technológiai berendezésekkel egy évi 4.000 hektoliter bor előállítására képes borászati üzem jött létre.
Az üzemépítés kapcsán a modern technológiák és a hatékonyság érdekében olyan rendszerek kerültek kiépítésre, amelyek támogatják a minőségi termelést és a hosszú távú versenyképességet. A beruházások azonban nemcsak a technológiára korlátozódnak, hanem a fenntarthatóság és az energiahatékonyság felé is nyitnak. Hangsúlyos eleme a beruházási stratégának a hatékonyság növelése és a minőségjavítás hosszú távú hatásainak kiaknázása.
A támogatási környezet és a Villányi Borvidék
A magyarországi uniós támogatások hatása különböző módon alakult a villányi borászati szektorban. Hat Villányi Borászatszövetkezet összesen 2,7 milliárd forint uniós pénzt kapott, de a nem támogatott helyi termelők növekedése gyorsabb volt. 2014 és 2018 között 2,4 milliárd támogatást kapott hat vállalkozás, és ha a korábbi éveket figyelembe vesszük, összesen 2,7 milliárd forint jutott a borászati szektorra.
Az egyes cégek közti különbségek óriásiak: míg hét cég egyáltalán nem kapott támogatást, addig a Bock Borászat és a Jackfall példája kimutathatóan magasabb arányokat mutat. A Bock Borászat 2 milliárd forintot kapott - ebből 667 millió kedvezményes hitel -, illetve panziós vállalkozásukhoz is került 1,9 milliárd támogatás. A támogatásoknak tehát erős hatásuk lehet a helyi gazdaságra, de egyben versenytorzító következményeket is okozhatnak, mivel a nyertesek nagyobb előnyre tesznek szert a piacon.
A kutatás hangsúlyozza: a pályázati rendszer nem átgondolt, bizonyos piaci szereplők kiválasztására összpontosít, ami bürokratikus és nem veszi figyelembe egy ágazat hosszú távú hatásait. A kiválasztási mechanizmus áttételesen befolyásolja a helyi bortermelést és a turizmust is.
Export és versenyképesség
A nyertes borászati vállalkozások közül a Bock Borászat például exportpiacokra támaszkodik: 2017-ig Tajvantól az EU-n kívüli piacokig is terjeszkedtek, és a pályázatok hosszú távú hatása jelen lehet az exportkapacitásokban. A Csányi Pincészetnél pedig megfigyelhető volt, hogy az export aránya romlott 2014-től 2018-ig: 7,3%-ról 3,1%-ra csökkent. A vállalat úgy véli, hogy ez átmeneti visszaesés, amely az exportstruktúra átalakítása miatt következett be, és továbbra is az export növelését célozzák meg a jövőben.
A kivitelben a verseny erőssége és a technológiai fejlesztések összefüggéseiben a Bock-csoport hangsúlyozta, hogy az EU-s támogatás hozzájárulhat a külföldi értékesítés felfuttatásához, miközben a finanszírozás és a beruházások során gyakran megkövetelt kötelezettségek hosszú fenntartási időszakot eredményeznek.
Ttechnológiai fejlesztések és beruházások
A támogatások jelentős részben fejlesztési jellegű beruházásokat támogattak: új ültetvények telepítése, borászati technológiák korszerűsítése, illetve a hatékonyság növelésére irányuló beruházások. A villányi borászoknál a fejlesztések célja a tevékenység hatékonyságának javítása úgy, hogy ugyanannyi kollégával nagyobb mennyiségű és jobb minőségű bort állítsanak elő. Ennek következménye, hogy a beruházások ellenére sem nőtt szükségszerűen a munkavállalók száma, mivel a területek bővülése és a technológiai fejlődés miatt nő a termelékenység.
A Bock Pincészet például a technológiai fejlesztésektől várhatóan magasabb árbevétel-növekedést. Az uniós támogatások segítségével például szőlőmagőrlemény-alapú táplálékkiegészítőket és kozmetikumokat fejlesztettek, emellett bővítik és fejlesztik a palackozást, új érlelőket építenek, továbbá szőlőlevet és hidegen szárított gyümölcsterméket is gyártanak a közeljövőben.
A munkaerő-megoldásokban megfigyelhető, hogy a három fő támogatott vállalkozás közül a három közül a munkaerő-piaci mutatók nem mutatnak gyors dinamizmust. A három vállalat alkalmazottainak száma 2018-ig általában stagnált vagy növekedett minimálisan, és a külső munkaerő-pótlás is jellemző lehet abból adódóan, hogy sok tevékenység igény- és időszakos munkaerőt igényel. A Bock-csoportnál például 2014 és 2019 között a statisztikai létszám 100 főről 107 főre nőtt, de az átlagbér is jelentősen, 2016-2019 között 113 ezerről 228 ezer forintra emelkedett.
Az új telepítések és a technológiák beruházásai hosszú idő alatt valósulnak meg és csak évek múlva mérhetők a hatások. A modernizáció tehát nemcsak a termelési mennyiséget, hanem a minőséget is növeli, de a költségek és a fenntartás időszaka miatt a megtérülés sokszor lassú lehet. A fenntarthatóság és a hatékonyság növelése érdekében a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet Zrt. többek között napelem beruházást valósít meg, 50 kWp teljesítményű napelemekkel és egy Growatt inverteres rendszerrel, amely várhatóan jelentősen csökkenti az energiafogyasztást és hozzájárul a környezeti terhelés mérsékléséhez.
Konkrét pályázati példák a Vylyan Pincészetnél: 1) Gépvásárlással megvalósuló kertészeti technológia fejlesztése - multifunkcionális beruházás, amely 1 DEUTZ FAHR 5115 DF PRO GS H kertészeti traktorral, függesztett permetezőkkel és tőkeközművelő gépekkel támogatja a szőlőültetvények gondozását. 2) Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése keretében forgóeszköz-finanszírozás - likviditás és készletfinanszírozás a működés stabilitásáért. 3) Borászati technológiai fejlesztés és napelem beruházás - 50%-os támogatási arány, 23 millió forint körüli támogatás, amely 100 hl-es tartályok telepítését, hőmérséklet-szabályozást, hordók beszerzését és a készlet- illetve gyártási kapacitások bővítését célozza meg.
Az összefoglaló adatokból látható, hogy a támogatások és beruházások összetett hatást gyakorolnak a villányi borászatra: technológiai fejlesztések és energiahatékonyság növelése révén erősödik a minőség és a versenyképesség, miközben a munkaerő-piaci hatások és a gazdasági megtérülés központi kérdések maradnak. A borászatok azonban közösen hangsúlyozzák, hogy a technológiai fejlesztések és a hatékonyabb termelés hosszú távon járul hozzá a magyar borászatok nemzetközi versenyképességéhez.
- Saúska Pincészet és építészeti megoldások
- Uniós támogatások hatása Villányban
- Export és piaci kilátások
- Technológiai fejlesztések és energiahatékonyság
- Munkaerő és foglalkoztatás
Az alábbiakban konkrét példákat és részleteket foglalhatunk össze a fentiek alapján:
- A Sauska Pincészet 2007-es beruházása a tartályos erjesztő tértől a fahordós pincén át a palackozóig terjedő komplett üzemet alakította ki, ezzel biztosítva az optimális feldolgozási kapacitást és a szüreti időpontok rugalmasságát.
