A modern társadalmakban az alkohol-, dohányzás- és drogfogyasztás olyan összetett jelenségek, amelyek mélyen átszövik az egyéni és közösségi életet, jelentős hatást gyakorolva mind a mentális, mind a fizikai egészségre, valamint a társadalmi és gazdasági struktúrákra. Ezen szerek használata nem csupán egyéni választás kérdése, hanem mélyebb társadalmi, pszichológiai és környezeti tényezők összetettsége által formált jelenség. A probléma megértéséhez elengedhetetlen a különböző korosztályok, társadalmi csoportok fogyasztási szokásainak, motivációinak és az ezekből fakadó következményeknek a részletes feltárása.
Az alkohol- és drogfogyasztás elterjedtsége és tendenciái Magyarországon
A magyarországi helyzet feltárása során kiemelkedik az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Drug Addiction) kutatássorozat, amely 25 éven át követi nyomon az iskolások egészségkárosító magatartását. A 2019. évi felmérés eredményei, amelyeket Elekes Zsuzsanna, Arnold Petra és Bencsik Nóra szerkesztettek, fontos betekintést nyújtanak a fiatalok körében tapasztalható trendekbe. Elekes Zsuzsanna (2020) az alkoholfogyasztás elterjedtségét vizsgálva rámutatott, hogy míg az alkohol hosszú távon káros az egészségre, rossz életkilátásokat, alacsony életminőséget és magasabb mortalitási rátákat eredményez, addig a fiatalok körében továbbra is jelentős problémát jelent. A 2019-es ESPAD adatok szerint a 15 éves korosztályban a "legalább kétszer lerészegedett" kategóriában Magyarország a lányok körében a harmadik, míg a fiúk körében az első helyen áll az európai országok között. Ez az elrettentő statisztika sürgős beavatkozást igényel a prevenciós oktatás és a tudatosság növelése terén.
A kábítószerekkel kapcsolatban, mivel illegális szerek, és nehezebben beszerezhetők, a használatuk miatti elhalálozások száma alacsonyabb, mint az alkohol vagy a dohányzás esetében. Arnold Petra (2020) kiemeli, hogy az ESPAD kutatás magyarországi eredményei alapján az új pszichoaktív szerek nem váltották ki a klasszikus tiltott szereket, és csak egy szűk kör használja őket. A Global Drug Survey (GDS) kutatása is megerősíti, hogy Magyarországon viszonylag olcsó a drog, különösen a marihuána és a ketamin, ám a szigorú drogtörvények miatt sokan nem fordulnak orvoshoz. A GDS anonim kérdőívét kitöltők 54,5 százaléka fogyasztott legalább egyszer illegális kábítószert, de csupán 0,4 százalék lőtt be magának bármit. A legelterjedtebb illegális szer Magyarországon továbbra is a marihuána, melyet a válaszadók 37,6 százaléka használt legalább egyszer az elmúlt évben. Az MDMA (Extasy) is népszerűnek bizonyult, a válaszadók közel 13 százaléka élt vele az elmúlt évben. Azonban a legkomolyabb probléma itthon az alkohollal van, ahol a legsúlyosabb alkoholisták is hajlamosak bagatellizálni a helyzetüket.
A dohányzás globális és hazai helyzete
A dohányzás globális szinten is komoly népegészségügyi problémát jelent. A WHO becslései szerint jelenleg nagyjából egymilliárd ember, vagyis a világ lakosságának hetede dohányzik. Az aktív vagy passzív dohányzás évente több mint hétmillió ember halálát okozza. Magyarországon a helyzet szintén aggasztó: 2017-ben az összes halálozás 21%-áért (25500 fő) az aktív és a passzív dohányzás volt a felelős. A 15-16 évesek közel egyharmada állította, hogy dohányzott az elmúlt hónapban, ami az EU-ban az egyik legmagasabb arány. A dohányzás káros következményei évente több mint négyszáz milliárd forintot jelentenek az egészségügyi kiadások és a kieső termelékenység formájában. Az amerikai vállalatoknak évente körülbelül 300 milliárd dollárjába kerül a dohányzás, míg az angol ipar 5 milliárd font veszteséget szenved el. A dohányzó alkalmazottak között jelentősen magasabb a hiányzások, balesetek és sérülések aránya.
Mi történik, ha abbahagyja a dohányzást?
Az alkoholizmus és a nagyivászatok társadalmi kihatásai
Magyarországon az alkoholfogyasztás kiemelkedően magas. Európa a világ legnagyobb alkoholfogyasztója, és hazánk is jelentős problémákkal küzd ezen a téren. 2017-ben Magyarországon az egy főre jutó alkoholfogyasztás 11,1 liter volt, ami meghaladja az uniós átlagot. Horváth Ágoston (2023) az alkoholos halálozások vizsgálata során rámutatott, hogy hazánkban 2017-ben 12 ezren haltak meg alkohol okozta okok miatt, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. Elekes Zs. és Bencsik N. (2023) szerint az egy főre jutó alkoholfogyasztás továbbra is magas, és jelentős problémát jelent az úgynevezett "láthatatlan alkoholfogyasztás" is, azaz a forrásokból származó alkohol fogyasztása.
A nagyivászatok és az alkoholizmust gyakran elbagatellizáljuk, holott ez a leggyakoribb függőség, és talán ez teszi tönkre a legtöbb életet. A "Dallas-bulik" jelensége, ahol a sorozat szereplőinek ivásaihoz igazodva fogyasztottak alkoholt, jól példázza a társadalmi szocializáció szerepét. Az alkohol legális jellege, valamint a jövedéki adó fontossága is hozzájárul a problémához. Erdős Á. (2023) felhívja a figyelmet az alkoholt termékek magánszemélyek által történő hazai előállítására, ami jelentős mértékben kiesik a statisztikákból. A magyar ember szinte mindenből képes pálinkát főzni, ami komoly szocializációs problémát jelent, amellyel a rendszerváltás óta senki sem mert érdemben foglalkozni. Ezzel együtt élünk, elfogadjuk a 30 000 halottat, a 800 000 alkoholistát, a 2,5 millió nagyivót.
A függőségek kezelése és a prevenció fontossága
A függőségek kezelése összetett feladat, amelynek időtartama a függőség típusától függ. Az illegális drogok esetében a prognózisok jók lehetnek, de fontos az absztinencia mint célkitűzés, mivel a fogyasztás csökkentése gyakran visszaeséshez vezethet. Elekes Zs. (2023) módszertani kérdéseket vet fel az alkoholprobléma elterjedtségének mérésekor, és hangsúlyozza a szociológiai megközelítés fontosságát. Arnold P. - Péterfi A. (2023) az alkoholbetegek ellátórendszerét vizsgálja, míg Bencsik N. (2023) a gyermekvédelmi adatokra hívja fel a figyelmet.
A prevenció kulcsfontosságú. Arnold Petra - Elekes Zsuzsanna - Bencsik Nóra (2020) a család és az iskola szerepét hangsúlyozzák, míg Elekes Zsuzsanna (2020) az egészségtudatosság és a mentális egészség fontosságát emeli ki. A cél nem az alaptalan ijesztgetés, hanem a valós veszélyekre való figyelemfelhívás és a hasznos gyakorlati tudnivalók átadása. A diákoknak pontosan meg kell ismerniük a jelenlegi drog-, alkohol- és dohányzási szokásokat, és megérteni, milyen okokból fordulnak az emberek élvezeti szerekhez. A hatásmechanizmusok, valamint a káros rövid és hosszú távú hatások érthető elmagyarázása elengedhetetlen.
Mi történik, ha abbahagyja a dohányzást?
Alkohol, drog és a munka világa
Az alkohol- és drogfogyasztás jelentős hatással van a munkaerőpiacra is. Az Amerikai Nemzeti Alkohol- és Kábítószer-Információs Központ (NCADI) szerint az Egyesült Államokban a munkahelyek alkohol- és kábítószer-fogyasztás miatti vesztesége évente 100 milliárd dollár. A drog- és alkoholhasználók 3-szor annyit hiányoznak, mint a többi munkavállaló, és ötször nagyobb valószínűséggel indítanak kártérítési pereket. A súlyos alkoholproblémával vagy kábítószer-fogyasztással foglalkoztatottak 33%-kal kevésbé termelékenyek, mint munkatársaik. Arnold P. (2023) az alkoholos befolyásoltság alatt bekövetkezett munkahelyi baleseteket vizsgálja, míg a WHAA (2016) szerint az alkohol és a dohányzás is jelentős költséget ró a vállalatokra.
A University College London (UCL) elemzése szerint a dohánytermékek világszerte százezer halálesetből 110-ért, az alkohol 33-ért felelős, míg a kokain csupán 6,9 ember haláláért okolható. Ez is jól szemlélteti a szerhasználati problémák súlyossági fokát. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint a globális munkaerő 3-5%-a lehet alkoholfüggő, és sajnos 25%-uk nagyivó. Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás növeli a halálesetek, balesetek számát, a hiányzások arányát, csökkenti a termelékenységet, a figyelmet és a koncentrációt.
Az új pszichoaktív szerek és a digitális világ hatásai
Arnold Petra - Bencsik Nóra - Elekes Zsuzsanna (2021) új szerek és új mintázatok megjelenését vizsgálják a dizájnerdrogok és klasszikus tiltott szerek társadalmi mintázata kapcsán. Arnold Petra - Gelencsér Anna - Elekes Zsuzsanna (2022) a hazai egyetemisták drogfogyasztásának változásait elemezte a Covid idején.
A digitális világban töltött idő és a szerhasználat összefüggéseit Kutrovátz Kitti és Gelencsér Anna (2024) is vizsgálja, különös tekintettel a problémás online viselkedésre. Kutrovátz Kitti (2022) a képernyőhasználat társadalmi mintázatait és a jólléttel való összefüggéseit elemezte, míg Kutrovátz K. (2023) a gyermekek digitális médiahasználatával kapcsolatos szorongásdiskurzusokat tárgyalta. A kamaszok képernyő előtt töltött idejének jellemzőit Kutrovátz Kitti - Gelencsér Anna - Hajdu Miklós (2020) is feltárták.
A marihuána legalizációjának kérdése és a szakértői vélemények
Dr. Zacher Gábor toxikológus interjúja rávilágít a marihuána legalizációjának összetett kérdésére. Bár a magyar álláspont szerint a marihuána kábítószernek számít, a szakember szerint fokozatos lépésekre lenne szükség, elsőként az orvosi marihuána bevezetésére. Hasonlóan a morfinhoz vagy a ketaminhoz, ezeknek a szereknek is megvan a helyük az orvosi gyakorlatban. A kutatások egyre inkább igazolják a szintetikus THC és más kannabidiolok orvosi hatásait. A legalizáció kérdése mellett szól, hogy a bűnügyi költségek, amelyeket a kábítószer-bűncselekmények kivizsgálására fordítanak, sokkal nagyobbak, mint amennyit a prevencióra lehetne költeni. Magyarországon a kábítószerköltségvetés 75%-a a kínálatcsökkentésről szól és csak 25% a keresletcsökkentésről, ami ellentétben áll például Szlovénia 20%-os kínálat- és 80%-os keresletcsökkentési arányával. Ez egy politikai döntés, nem szakmai.
Összefoglaló kitekintés a kutatási eredményekre
Az idézett kutatások és szakértői vélemények egybehangzóan mutatják, hogy az alkohol-, dohányzás- és drogfogyasztás továbbra is jelentős társadalmi és egészségügyi problémát jelent Magyarországon. Különösen aggasztó a fiatalok körében tapasztalható magas alkoholfogyasztási arány és a dohányzás elterjedtsége. Az illegális szerek használata bár kevésbé halálos, szintén komoly kihívást jelent, különösen az új pszichoaktív szerek megjelenésével. A függőségek kezelése és a hatékony prevenció elengedhetetlen a jövő generációk egészségének megőrzése érdekében. A szakirodalom áttekintése és a kutatási célok megfogalmazása (Arnold P. - Mikó F. - Kutrovátz K. - Elekes Zs., 2024) rávilágítanak a további kutatások szükségességére ezen a területen. A család és az iskola szerepe a prevencióban kiemelkedő, de a társadalmi szemléletformálás és a politikai döntéshozatal is elengedhetetlen a problémák kezelésében.