Bármelyik generációt nézve az egyetemista éveknek mindig is egyik kulcsfontosságú része volt a bulizás: legyen szó fesztiválokról, házibulikról, éjszakai klubokról, diszkókról, spontán szabadtéri összejövetelekről parkokban, tereken vagy vízparton.
Nagyon kevesen vannak, akik az egyetemista éveikben isznak először alkoholt, hiszen ez leginkább a középiskolás korban történő szocializálódás meghatározó tevékenysége.
Ezekben az években a bulizás közben számtalan barátság és szerelem szövődik, ezernyi életre szóló emlék születik.
Csakhogy a legtöbbjük nem gondol bele, hogy az ilyenkorban megkezdett alkoholfogyasztási szokásaik az egész életükre kihathatnak.
Kétségtelen, hogy a többségük nem válik felnőttként alkoholistává azok közül, akik megisznak néhány pohárral egy partiban.
Azonban bizonyított tény, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság több mint tíz százaléka alkoholfüggő, ezért nem árt fokozottan ügyelned arra, hogyan és mennyit iszol.
Elsősorban, ha valamely felmenő (szülőd, nagyszülőd) egyértelműen alkoholista.
Másrészt akkor, ha azon kapod magad, hogy egy negatív élmény (például szakítás vagy rokonod elvesztése) után, vagy stresszes helyzetben (például egy nehéz, rendkívül fontos ZH vagy vizsga előtt) az a legelső gondolatod, hogy itallal lazíts.
Amennyiben úgy érzed, bármelyik igaz rád, mindenképp óvatosan közelítsd meg az alkoholfogyasztás kérdését.
De azoknak is érdemes önvizsgálatot tartani, akik heti szinten többször is annyit isznak, hogy részegek lesznek tőle.
A probléma egyértelműen akkor kezdődik, ha már nem pusztán a szórakozás miatt és a társaság kedvéért iszol.
Akár egyedül otthon is felbontasz egy doboz sört, kinyitsz egy üveg bort, vagy esetleg lehúzol egy töményet.
Ha ez már fiatal korodban elkezdődik, akkor rendkívül magas a kockázata annak, hogy felnőttként alkoholista váljon belőled.
Feltehetőleg te sem szeretnéd, ha az lenne később a jelmondatod, amit Cersei Lannister mondott a Trónok harcában: „Iszom, mert jól esik.”.
A mai világban (ahol nem sikk már inni, mint 40-50 évvel ezelőtt) nagyon nehéz helyzetbe hozza magát egy alkoholfüggő.
Szinte bármennyi és bármilyen diplómád vagy egyéb végzettséged lehet, egy állásinterjú alkalmával például a legtöbb HR-esnek feltűnnek az árulkodó jelek (püffedt arc, remegő kezek).
Továbbá a párválasztásodat is rendkívül megnehezíti ez a betegség, hiszen kevesen képzelik el magukat egy függőségben szenvedő személy oldalán.
Az utóbbi időben a fiatalkori italozás egyre inkább elterjedtté vált, a serdülőkor az alkoholizálás szempontjából kritikus periódus.
A tizenévesek közötti alkoholabúzus és a szorongásos zavarok közötti összefüggésre vonatkozó adatok szerint ennek a korosztálynak a szorongásos tünetei a felnőttkori alkoholproblémák kialakulásának jelzői lehetnek (NIAA, 1997).
A kipróbálók részben szociális ivókká válnak, de a fiatalkorban kezdett italozás a későbbi életkorban alkoholproblémát is eredményezhet.
A fiatalok alkoholfogyasztása egyre inkább a fiatalabb életkor felé tolódik el, a középiskolások között arányuk növekszik, és a lányok alkoholfogyasztása a fiúkét közelíti meg.
A serdülő szervezete különösen érzékeny az alkohol hatására és az agyi és a hormonális érésben hosszú távú következmények alakulhatnak ki.
A viselkedésben, az emocionális reakciókban, a stresszre adott válaszokban szerepet játszó agyi területek károsodhatnak, ami magatartásukat, életvezetésüket nagymértékben befolyásolhatja.
Az ennek eredményeként kialakuló kockázatkereső magatartásuk miatt próbálják ki az alkoholt vagy esetleg később a drogot (Wilke, 1994).
A nemi különbségek már ekkor megnyilvánulnak.
A lányok az emocionális problémák, a depresszió, az önértékelés és a kockázatkereső magatartás, a stressz szempontjából fokozott rizikónak kitettek, és a pubertás normális alakulása károsodhat.
Az addiktológia alapjai című sorozat négy kötetének fejezeteihez összesen közel félszáz szerző járult hozzá, az addiktológia és társterületeinek legkiválóbb kutatói és gyakorlati szakemberei.
A kötetek számos egyetemen váltak tananyaggá, az addiktológia területén történő tájékozódás kiindulópontjává.
Az alkoholizmus Magyarországon népbetegségnek számít.
Hazánkban 2017-ben az alkoholisták becsült száma 379 ezer fő volt.
Az ember életében a serdülőkor egy fontos fordulópont, hiszen mind testileg, mind pszichikailag az egész életünkre kiható változások következnek be bennünk, és sokan ekkor próbálják ki az alkoholt is.
Ez utóbbit azonban sok serdülő túlzásba viszi, a fiatalkori erős alkoholfogyasztók közül sokan felnőttkorban alkoholistákká válnak.
Az alkoholizmus egy komplex betegségnek tekinthető, azaz genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet kialakulásában.
Megfigyelhető például, hogy egyes családokban az átlagosnál sokkal több az alkoholista.
Ennek persze lehet oka genetikai (azaz az alkoholizmusra való hajlam öröklődik) és családi, minta-követés (a gyerekek úgy esznek, isznak és viselkednek, mint a szüleik).
Tudományos szempontból az is egy érdekes kérdés, hogy aki fiatalkorban rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, és később alkoholistává válik, az azért van, mert genetikailag erre hajlamos, vagy esetleg azért, mert a fejlődő szervezetre úgy hatott az alkohol, hogy az később alkoholizmushoz vezetett?
Az agyban az amygdala fontos szerepet tölt be az érzelmek felismerésében, azonosításában, feldolgozásában, de a tanulásban és a memóriában is.
Az agy, és így az amygdala fejlődésében is kulcsszerepet játszik a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) nevű fehérje.
A BDNF egy agyi növekedési faktor, mely segít megelőzni az agysejtek pusztulását, elősegíti az új idegsejtek születését és a már meglévő idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét.
A kutatók azt találták, hogy azoknak az alkoholistáknak az amygdalájában, akik 21 éves koruk előtt kezdtek el inni, a BDNF gén expressziója, illetve fehérje szintje alacsonyabb volt, mint a nem-alkoholista kontrolloknak illetve azoknál is, akik 21 éves koruk után kezdtek el jelentősebben inni.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mi okozza ezt a különbséget.
Bár a BDNF gén működésének (expressziójának) szabályozása egy összetett folyamat, fontos szerepet tölt be egy úgynevezett hosszú nem-kódoló RNS (long non-coding RNA, vagy lncRNA), amelyet BDNF-AS-nek (BDNF-antisense) hívnak, s amely gátolja a BDNF expresszióját.
Azoknak, akik serdülőkorban kezdték el az ivást az amygdala BDNF-AS szintjük jelentősen magasabb volt, mint azoknál az alkoholistáknál, akik később kezdtek el inni.
Az úgynevezett nem-kódoló RNS-ekkel (azaz olyan RNS, amely nem íródik át fehérjévé), történő szabályozás az epigenetikai mechanizmusok közé tartozik.
Ezekre jellemző, hogy a gének működése úgy változik meg, hogy maga a gén nem, csak az azt szabályozó mechanizmusok valamelyike.
Ez sokszor valamilyen környezeti tényező hatására következik be, és a hatás akár véglegesen is fennmaradhat.
A korábbi eredmények alapján az alacsony BDNF szint negatívan hat az amygdala normális fejlődésére, amely károsan befolyásolja többek között az érzelmek feldolgozását.
Prof. Dr. A biológiai életkor becslése, azaz visszafordítható-e az öregedés?
Az öröklődés új formája, avagy a szülők felelőssége.
Hogyan segítsük a tizenéveseket elkerülni az alkoholfüggőséget?
Bohnsack JP, Teppen T., Kyzar EJ, Dzitoyeva S, Pandey SC.
Az lncRNS BDNF-AS az emberi amygdala epigenetikus szabályozója a korai alkoholfogyasztási rendellenességek esetére. Transl Psychiatry. 2019. február 6., 9. (1): 34.
Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!
„A fiatalkori massív alkoholfogyasztás hosszútávú következményei túlmutatnak egy egyszerű másnaposságon, sőt a túlzott alkoholizálás komoly szerepet játszhat a későbbi kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában is” - mondta Shane Phillips, a chicagói Illinois Egyetem fizikoterápiás részlegének vezetője, a tanulmány szerzője.
A főiskolás hallgatók több mint fele esetenként nagy mennyiségben iszik alkoholt, ami azt jelenti, hogy egy 2 órás periódus alatt több mint 4-5 pohár italt fogyasztanak el, derült ki egy háttértanulmányból.
A középkorú és idősebb emberek körében végzett korábbi kutatások kimutatták, hogy a túlzott alkoholfogyasztás hozzájárul a kardiovaszkuláris betegségek, a stroke, a hirtelen szívleállás és a szívinfarktus kialakulásához.
Más tanulmányok azt igazolták, hogy az alkohol hozzájárul az artériák megkeményedéséhez, ami szintén kardiovaszkuláris problémákat eredményezhet.
A tanulmány során 36 nemdohányzó főiskolás fiatalt vizsgáltak, akiknek több mint fele alkalomszerűen nagyobb mennyiségben ivott alkoholt, míg a többiek teljesen absztinensek voltak.
„Az alkohol nagyon összetett, komplex drog. Hatására rövidtávon lecsökken a vérnyomás, mikor azonban az alkohol kiürül a szervezetből, a vérnyomás megemelkedik. Egy-egy nagyobb ivászat után 3-4 nappal is véredény összehúzódásokra utaló jeleket tudtunk kimutatni a vizsgált fiatalok szervezetében” - jegyezte meg Dr. Robert Vogel, a denveri Colorado Egyetem klinikai orvosprofesszora.
Ne hagyd veszni az őszi hétvégéket! 08. 13. - 08. 08. 08. - 08. Manapság a gyermekek már korán megismerkednek az alkohol ízével, mert az édességek, az ételek, sőt még a gyógyszerek is, melyeket néha kifejezetten e korcsoport számára fogyaszthatónak minősítenek, tartalmaz alkoholt.
A legtöbb kiskorú az alkohollal kapcsolatos első élményeit a családi ünnepeken tapasztalja meg, amikor is a szülők fél pohár pezsgőt engedélyeznek az ebéd utáni koccintáshoz.
Az alkohol, a fiatal szervezetre gyakorolt hatása függ az ital mennyiségétől, a gyermek életkorától, a fizikai és szellemi állapotától is.
A serdülők és különösen a gyermekek kis testtömegük miatt sokkal érzékenyebbek az alkoholra, vér alkoholszintjük is sokkal gyorsabban emelkedik, mint a felnőtteké.
Az alkohol lebontása viszont lassabban megy végbe, mert a még fejlődő szervezet nem képes előállítani az ezért felelős enzimeket.
Mivel a gyermekek és a serdülők gyorsabban tanulnak, mint a felnőttek, gyorsabban tolerálják az alkoholos állapotot is, ezért az alkoholfüggőség már néhány hónapon belül kialakulhat.
Mindemellett a rendszeres vagy túlzott alkoholfogyasztás megnehezíti a serdülők személyiségének stabil fejlődését és ezáltal a társadalom független tagjává történő besorolásukat is.
A szakértők véleménye szerint a függőség megelőzését már az óvodában el kell kezdeni, mivel a kiskorúak túlzott alkoholfogyasztása általában a kora gyermekkorban gyökerezik.
Fontos az is, hogy a szülők milyen példát mutatnak - ha vacsora után a gyermek előtt sört és bort fogyasztanak, akkor a gyermek lemásolja és integrálja azt, mint problémamegoldó és feszültségoldó stratégiát.
Az alkohol reklámok szintén káros befolyást gyakorolnak a gyermekekre.
A legtöbbet úgy segíthetsz, ha megelőzésképpen nyíltan beszélsz gyermekeddel az alkohol veszélyeiről.
A gyermek életkorától függően állíts fel kötelezően betartandó szabályokat, például: 16 éves korig teljes alkoholtilalom.
Mutass példát!
Ha szórakozni engeded, legyen egy végső időpont, amikorra haza kell érnie.
Előlegezz bizalmat számára akkor is, ha hibázik.
Mit tesz az alkohol a testeddel, az agyaddal és az egészségeddel?
tags: #fiatalkori #alkoholizmus #hatasa