Font Pincészet: hagyományokkal átitatott reduktív kóstolók Kunsági alapokon

A tiszta, jól iható és jó ár-érték arányú borairól ismert Font Pincészet Magyarország legnagyobb borvidékén, a Kunsági borvidéken, és ezen belül Soltvadkerten gazdálkodik. A közel 40 hektáros saját tulajdonban lévő ültetvényeikről többek között olyan magyar nemesítésű, illetve a borvidéken több száz éve meghonosodott szőlőfajtákból is készítenek borokat, mint az ezerjó, kövidinka, Irsai Olivér vagy cserszegi fűszeres, de portfóliójukban prémium tételek is találhatóak.

Hittanuk szerint a csapatmunka és az alázat mindig meghozza az eredményeket. Nagy büszkeség ez nekünk, és egyben a borvidéknek is, hiszen rajtunk kívül a világ legnagyobb és legjelentősebb rozé versenyén, azaz közismert nevén „Le Mondial du Rosé-n” idén csupán öt magyar rozé kapott arany minősítést, ezekből pedig három a Kunsági borvidékről származik. Igen, a kékfrankos és a cabernet sauvignon adja bázisát a rozé-portfóliónknak, utóbbiból, amiből a díjnyertes rozénk is készült, kisebb mennyiségben készítünk, nagyjából 12000 palackkal évente.

Először csak kékfrankosból készítettünk rozét, de nagyjából 6 éve már a sauvignon-ból is. Hosszú, több száz éves hagyományokra nyúlik vissza a szőlőtermesztés és borkészítés a Font családban. Pontosabban egészen az 1740-es évekre nyúlik vissza, hiszen a családunk új termőterületeket keresve ekkor települt Baden-Württembergből Soltvadkertre. Dédszüleim és nagyszüleim viszont nem csak szőlőtermeléssel foglalkoztak - ahogyan jelenleg mi tesszük -, hanem sok más egyéb mezőgazdasági termékkel és állatokkal is. Más szóval, klasszikus önellátó parasztgazdaságot folytattak. A munka, a föld és a természet iránti szenvedély és szeretet generációról generációra száll át a családban.

Szüleim viszont már csak a szőlőtermelésből éltek, s ahogyan lehetőség nyílt a rendszerváltás után, már saját bort értékesítettek lédig kiszerelésben. A kétezres években ez a piac erősen kezdett átalakulni és beszűkülni, így egyértelművé vált számunkra, hogy változtatnunk kell. Ahogyan akkor, most is hisszük, hogy a csapatmunka és az alázat mindig meghozza az eredményt. Egy borászt az általa készített borokon keresztül ítélnek meg a fogyasztók, így minden palack makulátlan minőséget kell, hogy képviseljen.

Mindezt úgy, hogy borkészítés szempontjából figyelembe vesszük a borvidék lehetőségeit és adottságait. Természetesen kíváncsiak vagyunk a szakma véleményére, de mi a fogyasztóknak készítjük a borainkat, és nem a szakmának akarunk bizonyítani. Mint előbb is említettem, mi a magyar nemesítésű, illetve a borvidéken több száz éve meghonosodott szőlőfajtákat részesítjük előnyben. Ezen felül kisebb részben mi is telepítettünk világfajtákat, például múlt évben rajnai rizlinget és pinot noir-t, de ezt csak, mint választék bővítés céljából.

Sokan a jó ár-érték arányú, könnyű és friss borokkal azonosítják be a Font Pincészetet. A piac és a jelenlegi trendek elvárásait figyelembe véve főként reduktív borokkal foglalkozunk. A közel 40 hektáros saját tulajdonban lévő ültetvényeinkről többek között olyan magyar nemesítésű, illetve a borvidéken több száz éve meghonosodott szőlőfajtákból is készítünk borokat, mint az ezerjó, kövidinka, Irsai Olivér vagy cserszegi fűszeres. Ezen felül további 60 hektárról még felvásárolunk szőlőalapanyagot, s így összesen nagyjából 300 ezer palack bort készítünk évente, és mellette a folyó bor értékesítést is preferáljuk.

Szerintem a reduktív borkészítést a legjobban az Irsai Olivéren keresztül lehet bemutatni. Hisszük, hogy csak kiváló minőségű alapanyagból lehet jó borokat készíteni, mindezt úgy, hogy közben arra törekszünk, hogy megtartsuk a szőlőből származó elsődleges illat- és ízjegyeket. Prémium borainknál pedig igyekszünk kihangsúlyozni a fajtából adódó ízeket, továbbá az érlelésből származó másod és harmadlagos aromaanyagokat.

Ha már felmerült az Irsai Olivér, információim szerint a Font Pincészet készített elsőként a szőlőfajtából bort Magyarországon. Tudtomra igen, de hogy őszinte legyek, én ebből sosem csináltam versenykérdést. A lényeg, hogy 2001-ben készítettem első alkalommal Irsai Olivért és mindenhol, ahol bemutattam nagy sikert aratott. Akkoriban gyerekcipőben járt és nem is volt divatja a reduktív bornak, de én már akkor láttam fantáziát ebben. Régen komoly előítéletekkel nézett szembe a borvidék. Rengeteget javult a helyzet, ma már semmilyen előítéletek nincsenek. Sem a borfogyasztók, sem pedig a szakma részéről.

Úgy gondolom, hogy azok a vállalkozások, akik a saját boros palackjuk címkéjére kiírják a nevüket, azok tisztességes utat járnak. Már jónéhány országosan ismert pincészet van a borvidéken, s ezek a húzónevek viszik a többi borászatot is. Most uniós oltalmat kapott a soltvadkerti fehérbor, pezsgő, illetve a töppedt szőlőből készült bor. Ez egy nagyon komoly előrelépés az eredetvédelemben, hiszen ezzel felkerültünk Európa bortérképére. 2016 áprilisában nyújtottuk be az oltalmi kérelmet, nagyjából 4,5 évet kellett várnunk erre a döntésre. Remélem, minden borászat tud élni majd ezzel a lehetőséggel, amely egyben komoly felelősséggel is jár.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden ezerjó eredetvédett lesz. Soltvadkerten csak a megfelelő dűlőkben szüretelt, szigorúan ellenőrzött technológiával készült, megfelelő paraméterekkel rendelkező termék viselheti a Soltvadkerti Ezerjó nevet. Mi a Szarvaskút-dűlőből készítjük saját tulajdonú ültetvényről - amit 2002-ben vásároltam meg - a prémium ezerjót. A szőlőfajta itt minden évben jól terem, szép a savgerince, kiszámítható jó minőséget ad. 2006-ban készítettem első alkalommal prémium ezerjót, aminek nagy sikere volt. Több bemutatót tartottam, de senki nem találta el, hogy ez egy kunsági bor.

Boraik nagyobb része a kiskereskedelemben fogy el, a HORECA-szektor csak kisebb szelete az értékesítésünknek. Ennek köszönhetően ránk nem volt negatív hatással a pandémia, a boraink jól fogytak ebben az időszakban is. A pincészet egyik nagy újdonsága a Font Secco néven ismert gyöngyözők. Nem szeretünk sodródni az eseményekkel, ezért minden tervet, új beruházást vagy terméket, alaposan átgondoljuk és megvitatjuk közösen a családban. Felismerve, hogy egy borászat időnként új dolgokkal kell, hogy megjelenjen a piacon, mi is igyekszünk innovatívak lenni, illetve termékeinkkel nyitni a fiatalok felé.

Ezt követően a CANPACK multinacionális csomagolóanyag-gyártó vállalat közreműködésével született meg a Font Secco is. A cserszegi fűszeresből és a kékfrankos rozéból készített, szén-dioxiddal dúsított gyöngyözőket külföldi példákból merítve három év tervezés eredményeként végül tavaly év júliusában palackoztuk első alkalommal. A csomagolása pedig a mai kor igényeinek felel meg, a fémdoboz 100% ban újrahasznosítható, a méretéből adódóan praktikus a szállítása és az elhelyezése is. 2012. július 30.

Hagyománytisztelet és a közelmúlt innovációi A hagyomány tiszteletét szem előtt tartva a régi, jól bevált magyar fajtákkal foglalkozunk, amelyeket már többször is bebizonyítottak, mint például az Ezerjó, a Kövidinka, az Irsai Olivér, Kadarka, vagy a Kékfrankos. A technológiában is a tradíciókat - fahordós, kisfahordós erjesztés, érlelés - tartjuk szem előtt, ugyanakkor figyelembe vesszük a reduktív borok iránti piaci igényeket is. Nem akarunk a tömegfajták felé elmozdulni, hanem a térség „erős” borait részesítjük előnyben, mint a rozé, illetve az illatos fajtákat. Idén magasabbak a termelési költségek, amit várhatóan nehezen tudunk majd érvényesíteni a bor polci árában, viszont a kedves borfogyasztóknak el kell fogadni, hogy az idei évben a gazdák kisebb termést takarítanak be, ugyanakkor a fagy és az aszály végett számos többletköltség jelentkezett a termelés során.

A szüret előrejötte többek között a globális felmelegedésnek is köszönhető illetve az alacsonyabb termésátlagnak, így idén augusztus 5 körül már kezdjük az Irsai Olivér szőlő szüretét. A mennyiség elmarad az eddigiektől, de a minőséggel nem lesz gond. A kékszőlők esetében a bogyók kezdenek színesedni, egy kiadós áztató eső nagyon sokat jelentene ebben az időszakban, itt közepes termésre számítatunk. Fontosnak tarjuk a fesztiválokon és a borversenyeken való részvételt, illetve a személyes kapcsolatokat megalapozó boresteket, borkóstolókat. Mert beszélni kell a borról és meg kell szólítani a fiatalokat is!

Hagyományos kunsági borvidék térkép

tags: #font #sandorne #borkostolo