Június eleje és szeptember vége-október eleje között van nyitva a havas időszakok között a Transalpina, a DN67C jelű hágóút a meseszép Déli-Kárpátokban, nem egészen 500 kilométerre a magyar fővárostól. Van egy gyorsabb és egy szebb útvonal Budapest és a Transalpina között, mi idén odafelé az egyiken, visszafelé a másikon mentünk.
Szegednél az M5-ről az M43-as autópályára kell ráhajtani a határ felé. Amióta Románia is a schengeni övezet része, Nagylaknál nincs határellenőrzés. Utunk az A1-es sztrádán folytatódott Románia területén. Arad után Temesvár az irány, aztán a DN6 jelű út. Temes megyéből Vajdahunyad megyébe érünk, aztán átlépünk Fehér megyébe. Majdnem Szászsebesig vezet az autópálya, ahol 485 km megtétele után délnek fordulhatunk, a 67C jelű országútra.
Van más jó útvonal is északabbra, amit mi visszafelé választottunk. Budapest irányából az M3-ason vagy az M4-esen is mehetünk, tehát Debrecen vagy Szolnok felé, a határátlépés helye Biharkeresztes, onnan Nagyvárad és Bánffyhunyad érintésével haladhatunk Kolozsvár felé. Ennek a mintegy 550 kilométeres, nagyobb országúti szakaszokat tartalmazó útvonalnak a varázsa, hogy átvezet a Király-hágón a DN1-es (drumul national) főúttal Kolozs megyében. Erre járva megcsodálhatjátok a bánffyhunyadi palotákat, betérhettek a pezsgő Kolozsvárra és látni a Tordai hasadékot is a kocsiból. Ha nem csupán a szabad és boldog autózás a cél a hegyen, érdemes megállni a történelmi Magyarország szebbnél-szebb helyein.
Mi út közben, telefonon vettük meg a romániai autópálya-matricát. Vannak szolgáltatók, ahol ez 5000 Ft feletti kiadás, de a hivatalos ára 1700 forintnyi lej, tehát nem érdemes a keresőben legfelül kiköpött, jóval drágább beszerzési forrásokat választani. A DN67C út a Déli-Kárpátokban Erdélyt Havasalfölddel köti össze a Páring-hegységet átszelve. A Transalpina teljes hossza Szászsebes és Bengesti között 146 km a Google-térkép szerint. Ráncán is van benzinkút, de itt nem kapsz 100-as benzint, csak 95-ös és gázolaj van. A Mustangba elég a sima 95-ös, de a tankolást nem szabad kicentizni, mert prémium tüzelőanyagot csak Szászsebesen vagy Novaciban vehetsz.
Vannak az alsóbb szakaszokon hosszabb középhegységi részek, amelyek a Bakony, a Mecsek vagy a Mátra országútjaira emlékeztetnek, azzal a különbséggel, hogy az útburkolat nagyrészt kifogástalan. Nagyok a távolságok a benzinkutak között és nyélgázon minden motor zabál. De a közel 2200 méterig felkapaszkodó hágóút magashegyi szakaszai is fantasztikusak, ahol kopárak a hegyoldalak és messzire ellátsz a Kárpátok vonulatai között. Svájci az útminőség, de meglehetős szabadsággal és kanyarokkal olyan mennyiségben, amitől szem nem marad szárazon. És mindez majdnem 150 kilométeren!
Váltott kanyarokban massív átterhelődésre is nagyon jól reagált a fara. Mi Obarsia Lotrului közelében szoktunk megszállni, a 7A és a 67C kereszteződésénél. A pályaszállás nagy előnye, hogy nincsenek üresjáratok a hoteltől az országútig és vissza, reggel többfelé indulva lehet világraszólót autózni, motorozni. Ezek nagyon technikás útszakaszok, nem jó ötlet elsőre ész nélkül végigveretni rajtuk. Vízátfolyás száraz időben nem jellemző.
A tehéncsordák és a juhnyájak vonulására a pirkadat után és a napszálltát megelőző órákban számítsatok, de erre csak az állatok hodályai körül kell ügyelni, a nyájat terelő, tagbaszakadt kutyákkal együtt. Nagyjából 250-350 ezer forintos kört jelent a Transalpina bejárása a fogyasztástól illetve a táplálkozással és a szállással kapcsolatos igényeitektől függően. A legjelentősebb tétel a szállás és a benzin, csak az oda-vissza úton megteszel 1000-1100 km-t. A gyors, koncentrált autóvezetés tiszta fejet követel és fárasztó. Ne lepődjetek meg, ha 150-200 km fent a hegyen elfáraszt.
Szállás: 130 000 Ft. Tüzelőanyag: 151 000 Ft. Étkezés: igény szerint, a hazai árak alatt. Egy fogás a szállodában kb. A gyakorlatban a nyári szabadságolásokig igen gyér forgalom elviseli, ha 30 vagy 70 fölé merészkednél. Pláne hétköznap, amikor tényleg alig járnak erre autók. Utóbbi sokkal híresebb, csodálatos panorámaút, de az aszfalt kevésbé jó minőségű és ha nem nézelődni, hanem vezetni szeretnél, a túlzsúfoltság megöli az élményt. Néptelen, hétköznapi időszakban kell kipróbálni, vagy átgurulni a Transalpináról.
Kézi váltóval másik nyolchengeres sportkupét mondani is nehéz, de nemcsak ezért imprinting élmény ez a 454 lóerős, hátsókerék-hajtású autó. A Tremec TR-3160 váltó erőt igényel, érezhetően kisimul a járása, amikor a váltóolaj is meleg, ami jóval a motorolaj bemelegedése után adatik meg. Versenypályán a Dark Horse nem érzi magát igazán jól, de szélessége dacára az itteni országúton kiteljesedett. 540 Nm a részecskeszűrős V8 nyomatéka, hatodikban is rendesen húz, de forgatni jobb. 5000-től indítja az utánégetőt és 7500-ig húz.
A Dark Horse Mustang figyeli az útfelületet, mint például az S-osztály vagy a DS néhány autója és a lengéscsillapítást felkészíti az úthibákra, így az autó nem pattan el. A precíz, nagyon jó erőkkel dolgozó kormánnyal jól megfogható és pontosan ívre tehető. A 2719 mm-es tengelytáv is nyugalmat teremt, nem áll keresztbe, kivéve, ha ezt szeretnéd és nagy gázzal rásegítesz. Ha túladagolod, diszkrét gumifüst száll fel és szép zsíros fekete csíkok maradnak utánad a hajtűkanyarokban, ahol visszaszúrhatod a nagyon hosszú áttételű, nagyjából 80-ig kihúzatható egyesbe.
Szokatlanul jól bírták a fix nyerges Brembo-fékek a nyüstölést ott, ahol a Mercedes CLE 53 AMG-ben érezhetően melegedtek a fékek. Kényelme ahhoz képest mesés, ahogy fent a hegyen pusztít. A mágnesezhető vasreszelékkel a Magne Ride lengéscsillapítás ezredmásodpercek alatt változtatja a lengéscsillapítók szelepein átáramló folyadék mennyiségét, így a futóműnek van komfortos arca is. Hosszabb utakon az ülésszellőztetés és az állítható deréktámasz hiányzik a kiválóan tartó sportülésből.
Vannak fineszes megoldások, amikkel nem terheltük a technikát, de említésre érdemesek. Drag Strip módban a szoftver lazít a hajtáslánc alkatrészeinek mechanikus védelmén és befeszíti a MagneRide lengéscsillapítókat. Sötét lovat jelent a Dark Horse. Nem próbáltam ki az elektromos kéziféket, amivel a farolásokat lehet megindítani, a fly-off kézifék helyett kuplunggal és gázzal is lelkesen keresztbe áll az autó. Mi rászántunk pár száz kilométert a mérésre és 120-130 között 9,6 literes fogyasztással utaztunk. Fent a magashegyi szakaszon mások a számok, itt 24-28 liter is elfogy a tempótól és a szakasztól függően. De itt cartárs a 160 lóerős és kétliteres MX-5 NC-be tankolt 20 litert 100 kilométerre és a Mégane RS fogyasztott 24 litert. Ezen az összesen 1900 kilométeres úton 9,56 és 28,2 liter közötti fogyasztás adódott a tankolások után, a nagyobb számok hegynek fel, az 1-2-3-ast leforgatva. A töltésjelzőn látni, hogy terhelésen 12,5 voltot tol csak a generátor, ami gázelvételkor azonnal 14 voltra ugrik. Megható, egy V8-as amerikai sportkupé tervezői figyeltek arra, hogy a generátor ellenállásnak variálásával takarékosabbá tegyék az autót.
