A globális fenntartható fejlődés kontextusában az olyan kihívások, mint az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése és az erőforrások kimerülése arra kényszerítették az emberiséget, hogy felülvizsgálja az uralkodó termelési és fogyasztási mintákat (Duarte Poblete et al., 2024). A fenntartható tervezés koncepciója, amely az anyagok környezeti hatásának minimalizálását szorgalmazza a gyártás, használat és ártalmatlanítás során, arra ösztönözte a keresést a hagyományos, erőforrás-igényes anyagok alternatívái iránt (Karana, 2012; Sauerwein et al., 2017). Ebben a kontextusban a fa-műanyag kompozitok (WPC-k) ígéretes megoldásként jelennek meg, mint egy új, fenntartható anyag (Manu et al., 2022). A WPC-k egy új típusú kompozit anyag, amely granulált fa komponensekből (pl. fa pellet vagy faőrlemény) és egy polimer mátrixból áll (Khamtree et al., 2024; Schwarzkopf & Burnard, 2016). A természetes komponensek beépítése fokozhatja a WPC-k biológiai lebonthatóságát, bár a legtöbb kereskedelmi WPC nem biológiailag lebomló, fosszilis alapú polimer-mátrixokat használ. Ezenkívül a WPC-k olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek felülmúlják egyetlen természetes anyagét (Nazrin et al., 2020), így ideális választássá teszik őket a fenntartható terméktervezésben.
A WPC-k egyre inkább előnyben részesített alternatívává válnak a hagyományos, erőforrás-alapú anyagokkal (pl. fa vagy kőolaj) szemben, biológiai lebonthatóságuk, alacsony költségük és elérhetőségük miatt (Nurazzi et al., 2021). Alkalmazási területeik széles körűek, beleértve a beltéri és kültéri bútorokat, autóipari belső tereket, szabadtéri rekreációs infrastruktúrát, csomagolást és fogyasztási cikkeket (Schwarzkopf & Burnard, 2016). A WPC-k számos előnye ellenére piaci alkalmazásaik mértéke jelentősen kisebb marad, mint a természetes anyagoké (Maraveas, 2020). Az iparág-specifikus tényezők, mint például az anyagjellemzők, gyártási költségek és gyártási folyamatok, amelyek akadályozzák a piaci elfogadást (Wilkes et al., 2016), mellett az anyagtudományi közösség korlátozott kutatást végzett a fogyasztói percepciók és az anyagok elfogadása terén, ami sok anyag piaci sikertelenségéhez vezetett a versenypiacon. Ezért a WPC-kkel kapcsolatos fogyasztói percepciók és viselkedési szándékok megértése kulcsfontosságú a piaci értékesítés előmozdítása és a fenntartható tervezés ösztönzése szempontjából.
Bár tanulmányok vizsgálták a WPC-k műszaki jellemzőinek és gyártási költségeinek piaci elfogadhatóságra gyakorolt hatását (Lanzoni et al., 2025; Wilkes et al., 2016), továbbra is hiányosságok vannak a fogyasztói magatartás és az anyagpercepciók kutatásában. A meglévő tanulmányok túlnyomórészt az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaira összpontosítottak, gyakran figyelmen kívül hagyva a fogyasztók érzelmi tapasztalatait és viselkedési szándékait ezekkel az anyagokkal szemben (Rognoli et al., 2022). Továbbá az anyagok érzelmi tapasztalata összetett jelenség, amelyet különféle tényezők befolyásolnak (Karana et al., 2015; Schmidt et al., 2025). Az irodalom áttekintése azt mutatja, hogy a legtöbb meglévő tanulmányt egységes változós elemzések uralják, és hiányoznak a több tényező, mint például maga az anyag, a felületkezelési eljárások, a termékek és a környezeti ingerek együttes hatásainak vizsgálatai. Ezért ez a tanulmány ezen hiányosságok pótlására törekszik azáltal, hogy a Stimulus-Organism-Response (S-O-R) modellt felhasználva feltárja, hogyan befolyásolják ezek az ingerek a fogyasztók egyediségre vonatkozó percepcióit, érzelmi válaszait, és végső soron a WPC-k vásárlási szándékát és hűségét.
Ez a tanulmány nemcsak a WPC-k műszaki jellemzőire összpontosít, hanem feltárja a fogyasztók érzelmi tapasztalatait és viselkedési szándékait is. Az S-O-R modell bevezetésével és a fogyasztói percepciók és reakciók elemzésére szolgáló átfogó keretrendszer felkínálásával ez a tanulmány az első a maga nemében a meglévő szakirodalomban. Ezenkívül ez a tanulmány innovatívan integrálja a WPC-használattal kapcsolatos több tényező fogyasztói magatartásra gyakorolt hatását, ahelyett, hogy kizárólag egyetlen változóra összpontosítana. Ez az integrált multifaktoriális elemzés új betekintést nyújt a WPC-k fogyasztói elfogadásába, és hozzájárul azok széleskörű piaci elfogadásának előmozdításához.
A tanulmány alapvető kérdése: Hogyan befolyásolják az anyag-, a felületkezelési, a termék- és a környezeti ingerek a fogyasztók egyediségre vonatkozó percepcióit és érzelmi válaszait a WPC-kkel kapcsolatban, és ennek következtében a vásárlási szándékukat és hűségüket? E kérdés megválaszolása érdekében a tanulmány az S-O-R modellt alkalmazza, hogy adatokat gyűjtsön a fogyasztói percepciókról és viselkedésekről különféle használati forgatókönyvek és termékhordozók szimulálásával, laboratóriumban előállított WPC minták, számítógépes tervezési eszközök (pl. Adobe Photoshop) és mesterséges intelligencia által generált tartalom (AIGC) technológiák felhasználásával. A Strukturális Egyenletes Modellezés (SEM) elemzést arra használják, hogy feltárják azokat a mechanizmusokat, amelyek révén minden inger befolyásolja a fogyasztói percepciókat és viselkedést, és ennek megfelelően tervezési stratégiákat javasoljanak. Továbbá, mivel kutatások bizonyítják, hogy az egyéni tapasztalat és a kultúra alakítja az érzelmeket és a kogníciót (Ulrich, 1983), ez a tanulmány a fogyasztók anyaggal való ismeretségének moderáló hatását is vizsgálja a vásárlási szándékukra és hűségükre. Azáltal, hogy megértjük, hogyan befolyásolják a különféle ingerek a felhasználók percepcióit és viselkedését, a tervezők és az anyagmérnökök támogathatják az átállást a fenntartható termelésre és fogyasztásra az erőforrások, anyagok és gyártási folyamatok innovatív felhasználásával, ezáltal növelve a piaci elfogadást. A tanulmány eredményei elméleti támogatást és gyakorlati útmutatást nyújtanak, miközben új perspektívákat kínálnak az anyaggyártás és a termékfejlesztés terén. Ezenkívül ez a tanulmány egy új módszertani keretet mutat be az anyagtudomány és a fogyasztói magatartás metszéspontjában, az S-O-R modellre alapozva, a fenntartható tervezés fejlesztésének előmozdítása érdekében.
Kutatási Modell és Hipotézisek Fejlesztése
Az S-O-R Modell
A Stimulus-Organism-Response (S-O-R) modell egy jól megalapozott keretrendszer a környezetpszichológiában (Mehrabian, 1974). A modell magyarázza, hogyan befolyásol egy külső inger (S) egy fogyasztó belső mentális állapotát (organizmusa), végső soron egy megközelítési vagy elkerülési viselkedési válasz (R) kiváltásával. Az elmúlt években az S-O-R modellt különféle területeken alkalmazták, beleértve a marketinget, a reklámot és az online vásárlást (Chopdar & Balakrishnan, 2020; Meng et al., 2021; Mim et al., 2022). A modell széles körben elismert hasznosságáról a fogyasztói válaszok értékelésében, beleértve a közösségi e-kereskedelmi platformok használatának értékelését (Hewei & Youngsook, 2022), az éttermi környezeti tapasztalatok tanulmányozását (Kabadayi et al., 2023) és az edzőtermi szolgáltatási környezeti ingerek hatásának vizsgálatát a fitneszközpontok tagjainak döntéshozatali folyamataira (Özgen et al., 2024). Az S-O-R modell átfogó keretet biztosít a fogyasztói percepciók és attitűdök megértéséhez a külső ingerekkel szemben, valamint a későbbi viselkedésükhöz (Argyris et al., 2021; B. Lin & Shen, 2023; So et al., 2021). Ezért a hagyományos S-O-R modellre építve ez a tanulmány a WPC-k tapasztalatában bekövetkező változásokat kívánja magyarázni a különféle ingerek hatására, és ezen válaszok fogyasztói magatartásra gyakorolt hatását.
Az S-O-R modell ontológiája az "inger-válasz elméleten" alapul, amely azt állítja, hogy a szubjektumok egy külső tárgy által kiváltott inger után reagálnak. Ennek megfelelően az ingerek olyan jelek, amelyek alakítják a felhasználói élményt, befolyásolják a percepciót, és a döntéshozatali folyamat kiindulópontját jelentik (Nieves-Pavón et al., 2023). A WPC-k nagyszabású ipari alkalmazásának elősegítése érdekében egy fenntartható kontextusban, fizikai ingereket lehet vizsgálni az anyag-ingerek szimulálására valós használati forgatókönyvekben. Jelentős szakirodalom vizsgálta a vizuális és környezeti ingerek felhasználói percepcióra és viselkedésre gyakorolt hatását. Például Laroche et al. Hasonlóképpen, a szállodai környezetekről szóló tanulmányok kimutatták, hogy a környezeti ingerek jelentősen befolyásolják az ügyfélhűséget (Jani & Han, 2015).
Az irodalom átfogó áttekintése azt mutatja, hogy bár az S-O-R modellt kiterjedten alkalmazták a vásárlási magatartásra különféle területeken, a különféle anyagok, tervezés és fogyasztási magatartás közötti komplex kapcsolat - különösen az inger alkalmazása és a fogyasztási magatartás és hűség közötti perceptuális és érzelmi kapcsolatok - kutatása továbbra is korlátozott. Erős elméleti alapjaira és empirikus támogatására építve ez a tanulmány kiterjeszti az S-O-R keretrendszert annak feltárására, hogyan befolyásolják a különféle ingerek a WPC-k tapasztalatát és a kapcsolódó fogyasztási magatartást.
Ingerlők és Organizmus
A fogyasztói környezetben az ingerek a fogyasztó belső állapotának és a későbbi válaszviselkedésének kiinduló szakaszát jelentik. A következő rész különféle lehetséges befolyásolási mechanizmusokat vizsgál, elméleti támogatást nyújtva az ingerek fogyasztók egyediségre vonatkozó percepcióira és az érzelmi kapcsolatok kialakulására gyakorolt hatásához.
Anyag Ingerlők
Wilkes et al. kísérletileg kimutatták a kapcsolatot a felhasználói percepció és az anyag fizikai tulajdonságai között (Wilkes et al., 2016). Nakamura et al. (1994) tovább hangsúlyozták a természetes anyagok anizotróp jellegének hatását a pszichológiai értékelésekre. A WPC-k, anyag-specifikusságuk miatt, hőre keményedő vagy hőre lágyuló polimer mátrixból állnak, a fa pedig a másik fő fázisként funkcionál. A fa komponens alakja vagy mérete változhat, és töltőanyagként és/vagy erősítésként működik a kompoziton belül. Az adalékanyagok az összetétel kis százalékát teszik ki, de kritikusak mind a feldolgozás, mind a végső termék teljesítménye szempontjából (Schwarzkopf & Burnard, 2016). A WPC-k anyagarányának változásai jelentősen befolyásolhatják az anyagpercepciót (Thundathil et al., 2023b). Stark és Cai (2021) támogatják azt az elképzelést, hogy a fát nem fa anyagokkal lehet kombinálni, hogy egyedi tulajdonságokkal rendelkező kompozit termékeket hozzanak létre. Broman (2001) azt állítja, hogy a faanyag tulajdonságainak véletlenszerű "hibái" egyedi és harmonikus érzelmi élményhez járulnak hozzá. A WPC-k eltérnek a szabványosított, ember által készített anyagoktól abban, hogy bár még a legkisebb hiba vagy véletlen a természetes növekedésből is megzavarhatja a vizuális tökéletességet, az anyag egyedisége lehetővé teszi ezeknek a hibáknak a hangsúlyozását (Ashby & Johnson, 2003). Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy az anyagok egyedi termékeket hozzanak létre még tömeggyártási körülmények között is, ezáltal személyre szabott anyagélményt váltva ki (Karana et al., 2015). Ashby és Johnson (2003) azt állítják, hogy mielőtt egy anyag felismerhető formát öltene, rejtett egyedi jellege van, de ha megfelelően kezelik, átadható a tervezésnek. Kutatások kimutatták, hogy az anyagok egyedisége elérhető az észlelt természetességen keresztül (Thundathil et al., 2024). A fa-műanyag kompozitok (WPC-k) kontextusában a vizuális jelzések kulcsfontosságú szerepet játszanak a természetesség percepciójában, kezdeti benyomásokat keltve az anyag megjelenéséről látható jellemzők, mint a szín, textúra és felületi minták révén. Ezzel párhuzamosan a tapintási visszajelzés továbbra is nélkülözhetetlen, mivel a felhasználók közvetlen fizikai interakció révén értékelik a felületi tulajdonságokat - beleértve a durvaságot és a hőérzetet.
Ebben a tanulmányban a különböző faőrlemény keverési arányokkal, fa fajtákkal és faőrlemény részecskeméretekkel rendelkező fa-műanyag kompozitokat választottuk belső anyagváltozókként, hogy megvizsgáljuk az anyag ingerek hatását a fogyasztók belső állapotára. Ennek megfelelően a következő hipotézist javasoljuk:
H1. Az anyag ingerek pozitív hatással vannak az észlelt egyediségre.
Az anyagok különféle érzelmeket váltanak ki, mint például meglepetés, undor, csalódottság és kíváncsiság (Y.-T. Chen & Chuang, 2014; Harris et al., 2021; Marschallek & Jacobsen, 2022). Kutatások kimutatták, hogy a fa használata pozitív pszichológiai benyomást kelt, természet, melegség, relaxáció érzetét és használati vágyat váltva ki (J. Li et al., 2021). Az anyagok érzelmi tapasztalatának teljes leírásához Giaccardi és Karana (2015) négy tapasztalati szintet határozott meg: az érzékszervi szint (pl. puha vagy durva), az értelmező szint (pl. modern vagy nosztalgikus), az affektív szint (pl. meglepő vagy undorító), és a viselkedési szint (pl. érintésre hívogató). Ezek a négy szint összefüggenek, kollektíven építve az anyaghoz kapcsolódó érzelmi kapcsolatot. Karana (2012) szerint a WPC-k egy természet-barát érzelmi kapcsolatot közvetítenek látható részecskék és szálak, természetes színek (főként barna), véletlenszerű minták és lebomlás révén. Hasonlóképpen, egy anyagvezérelt terméktervezési tanulmány megerősítette a természetes anyagok ökológiai előnyeit, pozitívan befolyásolva a felhasználói érzelmeket (C. Li et al., 2024). Ezért azt állítjuk, hogy az anyagok médiumként szolgálnak, lehetővé téve a fogyasztók számára, hogy interakció révén érzelmi választ generáljanak. Ennek alapján a következő hipotézist javasoljuk:
H2. Az anyag ingerek pozitív hatással vannak az érzelmi válaszokra.
Felületkezelési Ingerlők
A felületkezelés olyan információt közvetíthet, amely bevonja a felhasználókat és asszociatív tereket hoz létre (Ashby & Johnson, 2003). Az ember rendkívül érzékeny a felületi textúra finom változásaira (Skedung et al., 2013), és még akkor is képes különbséget tenni a felületi kémiában, ha a felületi érdesség állandó marad (Carpenter et al., 2018). Ezek a jelek különösen fontosak a felületkezelési variációk érzékelésében (Ding et al., 2017). Harris et al. (Harris et al., 2021) kimutatták, hogy a felület súrlódási jellemzői…
A brit lakosok egy csoportja azt állítja, hogy saját bőrükön tapasztalták az 5G állomások egészségre káros hatását, ezért bíróságon próbálták elejét venni a hálózat fejlesztésének, de elkéstek vele. Az "Action Against 5G" csoport három felperes nevében indított jogi eljárást Nagy-Britanniában a kormány ellen: egyikük, Rosalyn Rock úgy gondolja, hogy az otthonától nem messze elhelyezett antennák okozzák azokat az egészségügyi problémáit, amelyek valamikor 2020 áprilisa környékén kezdődtek, és többek között a bőrén megjelenő hólyagok és más tünetek kialakulásával jártak. A probléma forrása után nyomozva felkereste London Hounslow kerületének önkormányzatát, ahol az 5G adótornyok és az utcai világítóeszközök sugárzásának mértékéről és hatásáról próbált adatokat szerezni, de azt az információt kapta, hogy az utcájában lévő lámpákban nem található 5G antenna - írja a BBC. Rockot 2020 szeptemberében meglátogatta Lorna Hackett ügyvéd, aki elsősorban emberjogi esetekre specializálódott és meggyőződött róla, hogy a nő igazat mond: az ügyet bemutató dokumentum szerint Hackett az antennák közelében hirtelen éles fejfájást tapasztalt, de ez elmúlt, mikor eltávolodott a helyszíntől. A bíróság előtt Michael Mansfield ügyvéd képviselte a felpereseket, az eljárás költségeit pedig egy crowdfunding oldalon, a Crowdjustice-on keresztül gyűjtötték össze.
Mindkét fél szakértők véleményét idézte az 5G egészségkárosító hatásával kapcsolatban, a vádlottak, vagyis a kormány védelmét ellátó képviselők a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a Public Health England által korábban kiadott jelentésekre támaszkodtak. Eszerint az ötödik generációs mobilhálózat adótornyai nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre, az 5G magasabb frekvenciás tartományokat használ ugyan, mint a 4G, a bázisállomásokat pedig sűrűn kell telepíteni, de mivel a különböző generációs mobilhálózatok mindegyike az elektromágneses sugárzási spektrum nem-ionizáló tartományában közvetíti a jeleket, ezért nem károsak az egészségre nézve. Ez a fajta sugárzás nem ionizálja a szöveteket, így nem jár rák kialakulásának veszélyével a kitettség, legalábbis nem bizonyított, hogy ilyen következményeket idézne elő, ellentétben a bizonyítottan (bár nem minden esetben) rákkeltő hatású ionizáló sugárzással. Az "Action Against 5G" viszont úgy gondolja, a szakértői csoportok, például a Nem-ionizáló Sugárzásvédelem Nemzetközi Bizottsága (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection, ICNIRP) a kiadott tanulmányaikban a rövid távú hatásokat veszik csak figyelembe, és elsősorban a hőhatás következményeit mérik.
A kormány hibáját abban látják, hogy nem folytat komolyabb vizsgálatokat a témában és nem informálja a lakosságot a potenciális veszélyekről, valamint nem adtak kielégítő magyarázatot arra, hogy miért nem indítottak vizsgálatokat a kockázatok felmérése érdekében. Ezenfelül nem vették figyelembe a csoport által prezentált szakértői véleményeket, melyek azt támasztják alá, hogy az 5G hálózat rádiófrekvenciás sugárzása jár bizonyos káros egészségügyi hatásokkal. A bíróság végül elutasította az "Action Against 5G" beadványának felülbírálatát.
Az 5G bevezetésével a világ minden táján felmerülnek ehhez hasonló viták, még ha bírósági per ritkán is születik az esetekből: a sugárzás káros hatása mellett vagy éppen ellene érvelő vélemények útvesztőjében pedig éppen azért nehéz kiutat és biztos választ találni, mivel a hosszú távú hatások mérésére eddig nem került sor. "a jelenlegi modellezések, illetve mérések alapján az 5G technológia alkalmazásával a lakosság napi átlagos személyi RF expozíciója várhatóan nem fog növekedni. A nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen csökken az adatátvitelhez szükséges idő, ami csökkenti a felhasználók elektromágneses hullámoknak való kitettségét[…] az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évtizedek óta folyó tudományos kutatások és megfigyelések alapján kialakított álláspontja szerint az elektromágneses tér a nemzetközi testületek által megállapított határérték alatt nem hordoz számottevő egészségügyi kockázatokat. Jelenleg nem állnak rendelkezésre egyértelmű tudományos bizonyítékok vagy ellenérvek a különféle elektromágneses tereket rendeltetésszerű módon alkalmazó technológiák (pl. Magyarországon az Európai Unió előírásait kell betartani, az EU (és a WHO) pedig az ICNIRP ajánlását tartja mérvadónak. A bizottság azonban egy hazai kutatási program elindítását is szorgalmazza, ami további információkat biztosítana a hatásokról. Az elmúlt hetekben egy új elmélet kezdett terjedni az interneten a COVID-19-cel kapcsolatban, ami a világjárványt összefüggésbe hozta az 5G-s hálózati rendszerek kiépítésével.
A forster sor reklám és bartender témakörhöz kapcsolódva, a különböző iparágakban megjelenő innovációk, mint például a futurisztikus kávéfőzők vagy a megújult vállalati dizájnok, mind a fogyasztói élmény javítását célozzák. A Meticulous nevű, barista ihletésű kávéfőző a legigényesebbeknek kínál kávézói minőséget. A Globus új, dinamikus glóbuszt ábrázoló logója a modernitást és az átláthatóságot tükrözi. Az Absolut vodka ikonikus márkadizájnjának frissítése, az Apple Store Róma legnagyobb európai üzletének megnyitása, valamint a luxus cipőbolt, a Chrisitan Louboutin új amerikai butikjának megnyitása mind a vizuális megjelenés és a fogyasztói vonzerő fontosságát hangsúlyozzák. A kannabisz termékek boltjainak terjedése az USA-ban, a POPAI és a Shop! tagszervezetek közötti együttműködés a kereskedelem alakulásáról, valamint a Trade Marketing Klub évzáró ülése a dizájn szerepét taglaló előadásokkal, mind azt mutatják, hogy a piaci szereplők folyamatosan keresik az új utakat a fogyasztók megszólítására és a termékek vonzóbbá tételére. A Sonic drive-in lánc újragondolt látvány- és élményelemei, mint a kápráztató fények és a gyors, érintésmentes rendelés, valamint a Pécsi Sörfőzde megújult Radler termékcsaládjának dizájnja, amely a hagyományokat ötvözi a frissességgel, mind a vizuális és funkcionális innovációk erejét példázzák. A Zwack-család hagyományaihoz hűen, a Finlandia vodka új, jég ihlette dizájnja finn motívumokkal, valamint a Coca-Cola új üvegdizájnjának európai bírósági elutasítása, amely nem volt elég egyedi, mind rávilágítanak arra, hogy a márkaidentitás és a termékcsomagolás kulcsfontosságú a fogyasztók számára, és a designnak egyedinek és megkülönböztethetőnek kell lennie.
