Az emberiség évezredek óta készít és fogyaszt alkoholos italokat, melyek közül a gabonaeredetű párlatok kiemelkedő helyet foglalnak el a világ konyháiban és kultúráiban. A gabonawhisky, a vodka, a gin és más hasonló italok sokszínűsége a különféle gabonafélékből kiinduló, bonyolult erjesztési és lepárlási folyamatok eredménye. Ez a cikk mélyre merül a gabonaeredetű alkoholok gyártásának folyamataiban, azok történeti hátterében, valamint a különféle italok jellemzőiben, kitérve az egészségügyi vonatkozásokra és az egyre fontosabbá váló gluténmentes táplálkozásra is.
A Gabona, Mint Az Alkoholgyártás Alapja
A gabonafélék, mint a búza, árpa, rozs, kukorica és rizs, évezredek óta az emberiség alapvető élelmiszerforrásai. Keményítőtartalmuk ideális alapanyagot biztosít az alkoholgyártáshoz, mivel a benne található keményítő enzimek segítségével cukorrá alakítható, amely azután az élesztőgombák táplálékául szolgálva alkohollá erjed.

A gabona őrlése a gyártási folyamat egyik kulcsfontosságú lépése. Az őrlés roncsolja a gabona szerkezetét, így segítve a keményítő feltárását. Finomra őrléskor a keményítő későbbi elcsirizesedését is megakadályozza. A gabonát víz vagy újrahasznosított cefrelé hozzáadása után magas nyomáson főzik. Ez a folyamat tovább bontja a magszerkezetet, a keményítőszemcsék elcsirizesednek, majd a keményítő szuszpenzióba kerül a vízben, így hozzáférhetővé válik az enzimek, majd az élesztők számára. Az ekkor fellépő nyomáscsökkenés fontos szerepet játszik abban, hogy a még épen maradt magrészek felrobbannak (popcorn-hatás) és a megmaradt kötött keményítő is szabaddá válik.
A lehűlésnek indult gabonapép a keményítő retrogradációja miatt hajlamos a kocsonyásodásra, ami megakadályozza a cefre elcukrosítását. A retrogradáció a melegen tárolt cefrében is megindulhat, így általában közvetlenül kifúvás után a cefrét gyorsan lehűtik a malátaenzimek működési hőmérsékletére (legalább 68 °C-ra), majd hozzáadják a malátapépet, és azonnal megkezdődik a keményítő elcukrosodása. A maláta enzimei (főleg az alfa-amiláz) megkezdik a keményítő lebontását, így csökkentik a cefre viszkozitását és megakadályozzák a gabonapép kocsonyásodását. Skóciában a malátát tilos hozzáadott enzimekkel kipótolni, így 10-11%, de időnként 15% malátát is adagolnak. Skócián kívül a maláta mellett hozzáadott enzimek is használhatók, az Európai Unión kívül pedig teljesen mellőzhető a maláta használata, de a gyakorlatban ez utóbbi nem jellemző.
A cefre elcukrosítása, vagyis a keményítő cukrokká alakítása, általában 62-65 °C hőmérsékleten történik, legfeljebb 30 percig. Az összetett folyamat több lépcsőben zajlik, elsősorban α- és β-amiláz, illetve limit-dextrináz által. Léteznek folyamatos üzemű elcukrosítók is, melyekben átlagosan 20 perc alatt megy végbe a folyamat. A whiskyfőzés és a sörfőzés közötti egyik nagy különbség, hogy elcukrosítás után nem forralják fel a cefrét, így a hőérzékeny enzimek erjedés közben is aktívak maradnak, és a dextrinek további feldolgozásával növelik az erjeszthető cukrok mennyiségét.
A kierjedt cefre sokféle olyan illékony anyagot tartalmaz, ami - a finomítástól függő mértékben - a kész párlatban is megjelenik, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárul az érlelt whisky karakteréhez. Az élesztők a cukrokat elfogyasztva elsősorban etil-alkoholt és szén-dioxidot termelnek, mellette azonban egyéb alkoholok, savak, észterek és más vegyületek is képződnek; összesen mintegy 400 féle vegyület.
A Lepárlás Művészete és Tudománya
A lepárlás az alkoholos italok gyártásának alapvető eljárása, amelynek során az alkohol (etanol) koncentrációját növelik a cefre vagy erjesztett lé víz-alkohol keverékéből. A lepárlás "alapanyaga" a cefre, az alkoholos erjedt lé. Ez keletkezhet bármiből, amit erjeszteni lehet: gyümölcs, gabona vagy zöldség (pl. burgonya). Ahol az alapanyagban cukor van jelen, mint a melaszban vagy a gyümölcsben, az erjedés spontán beindul. A gabonafélék keményítő tartalmát viszont először valami módon cukorrá kell alakítani, hogy az erjedés megkezdődhessen.

A lepárlóknak két alaptípusát különböztetjük meg: a szakaszos és a folyamatos lepárlót.
Szakaszos lepárló (üstös lepárlás): Ez egy nagy rézüst, amelyet közvetlen hővel fűtenek. A pára az üstsisakban gyűlik össze, és egy keskeny csövön keresztül a desztillálóba (kondenzálóba) kerül, ahol aztán ismét cseppfolyósodik. Az üstös lepárlás "adagolt", ami azt jelenti, hogy mindig egy adott mennyiségű cefre kerül az üstbe, így azt minden egyes alkalommal újra kell tölteni, ami munka- és időigényes. Az üstök többnyire rézből készülnek, mert a réz az aromamolekulák kialakulásának katalizátora. A lepárlás során keletkező párlatot három részre osztják: az előpárlatra (mely tartalmazza a legillékonyabb, mérgező összetevőket, mint a metanolt), a középpárlatra (az iható frakció, főként etanol és ízanyagok), és az utópárlatra (amelyben már nem kívánatos alkohol és egyre növekvő mennyiségben víz van jelen). A legtöbb üstben készült párlatot kétszer kell desztillálni.
Folyamatos lepárló (oszlopos lepárló): A Coffey-féle szeszfinomító (vagy egyszerűen Coffey-lepárló) egy ilyen rendszer, amely egy folyamatos üzemű lepárlóoszlopból (cefreoszlopból) és egy finomítóoszlopból áll. Nevét Aeneas Coffey ír mérnökről kapta, aki 1830-ban szabadalmaztatta a rendszer legelső változatát. Az első oszlop feladata az alkohol kinyerése az oszlop felső részén folyamatosan beadagolt cefréből. A mai gabonalepárlókban általában nem szűrnek levet a cefréből, hanem a teljes cefrét erjesztik meg és párolják le. Ha szűrik is, jellemzően csak bizonyos mértékben. A folyamatos lepárlás célja a költséghatékonyság és a lehető legtöbb alkohol kinyerése az alapanyagból. A gabonawhisky a skót, az ír, a japán és részben a kanadai whiskygyártásban is Coffey-féle szeszfinomító rendszerrel készült whiskyt takar. Ez a whisky a finomítása után 94% alkoholtartalmú és a hagyományos whiskykhez mérten alacsony kongenertartalmú, azaz keveset őriz meg az erjedt cefre aromáiból.
A lepárlás során a hőmérséklet kulcsfontosságú. Az alkohol forráspontja (kb. 78,3 °C) viszonylag magas, de messze van a vízétől. Ha az alkoholos folyadékot, azaz a cefrét erre a hőmérsékletre melegítjük fel, az alkohol elpárolog, s ha ezt a párát felfogjuk és hűtéssel, kondenzálással ismét folyadékká változtatjuk, létrejön az alkohol koncentrációja. A visszamaradó folyadék legnagyobb része pedig víz, de van benne cukor, tannin, nem illékony sav is.
A Gabonawhisky: Sokszínűség és Jellemzők
A gabonawhisky (grain whisky) olyan whiskyfajták gyűjtőneve, melyek cefréje nagy arányú malátázatlan gabonát tartalmaz. Ezek a whiskyk két fő csoportba sorolhatók.
Ipari gabonawhisky: Konkrét whiskyfajtaként a gabonawhisky kifejezés általában ipari szeszfinomítóban készült, másféle whiskykhez képest jellegtelen, önmagában igen ritkán palackozott whiskyt jelent. Ezt szinte mindig karakteresebb whiskykkel keverve, azaz kevert whiskyként (blended whisky) hozzák forgalomba - ilyen például a skót és az ír gabonawhisky. Gyártásakor elsődleges szempont a költséghatékonyság és a lehető legtöbb alkohol kinyerése az alapanyagból. Érlelés előtt nem mindig hígítják fel annyira, mint más whiskyfajtákat, de általában 80%-nál alacsonyabb alkoholtartalommal kerül a hordóba. Általában használt hordóban érlelik, amiben eredetileg jellemzően bourbon whiskyt érleltek.
Hagyományos gabonawhiskyk: Ezek a whiskyk önálló italként népszerűek, és gabonawhisky megnevezés helyett további kategóriákba sorolják őket - ilyen a legtöтті amerikai whisky, például a bourbon whisky. Az amerikai whiskyk legnagyobb része hagyományos gabonawhisky, melyet általában 70-75%, de törvény szerint legfeljebb 80% alkoholig finomítanak, majd a tölgyfahordós érlelés után tisztán, kizárólag víz hozzáadásával palackoznak. Elsősorban a cefre összetétele szerint különböztetik meg különböző fajtáit, míg a lepárlás és az érlelés módja többnyire azonos.
A gabonawhisky általában búzából vagy kukoricából készül, de a gabona fajtája viszonylag kevés hatással van az ízvilágára, így egyszerűen gabonawhiskynek nevezik. Az ilyen gabonawhisky szinte mindig hagyományos whiskykkel (leggyakrabban malátawhiskyvel) keverve, kevert whiskyként kerül forgalomba. Önálló whiskyként nem vált népszerűvé; tisztán palackozva csak igen kis mennyiségben, szinte kizárólag különleges érleléssel, prémium árkategóriában található meg a piacon.
Az Amerikai Whisky Hagyományai
Az amerikai whiskyk, különösen a bourbon és a rozswhisky, jelentős szerepet játszanak a gabonawhiskyk világában.

Bourbon whisky: Legalább 51% kukoricát tartalmaz. A maradék általában rozs- és kevés árpamaláta. Érlelés vadonatúj, belülről elszenesített tölgyfahordókban történik. Kötelező érlelési idejük nincs, de két év után megkaphatják a "straight" előtagot.
Rozswhisky (rye whisky): Legalább 51% rozst tartalmaz.
Kukoricawhisky (corn whisky): Legalább 80% kukoricát tartalmaz.
Az amerikai whisky 80%-nál magasabb (maximum 95%) alkoholtartalmúra is finomítható, illetve érlelhető a fent leírtaktól eltérő tölgyfahordóban is, ekkor azonban nem viselheti a fenti neveket. A szabálytalan finomítású vagy érlelésű gabonawhiskyk "whisky distilled from XY mash" (XY [pl. bourbon] cefréből lepárolt whisky) néven forgalmazhatók az Egyesült Államokban.
Az elmúlt évtizedekben elszaporodott kisüzemi, úgynevezett mikrofőzdék számára általában nem gazdaságos a lepárlóoszlopok üzemeltetése, mert viszonylag kis mennyiségű, és azon belül is sokféle cefréből készült párlatot állítanak elő. Ezeknél általában finomítóoszloppal ellátott lepárlóüstöt alkalmaznak, ami sokoldalúságának köszönhetően többféle párlatfajta készítésére is jól használható.
Más Kultúrák Gabonaalkoholjai
A gabonaeredetű alkoholok nem csupán az amerikai kontinensen, hanem szerte a világon jelen vannak, különféle formákban és hagyományokkal.
Kanadai whisky: A kanadai whiskygyártásban általában hagyományos, amerikai stílusú gabonawhiskyket (rozswhiskyt vagy bourbon stílusú whiskyt) kevernek Coffey-féle gabonawhiskyvel, mely utóbbit szinte mindig kukoricából finomítják. A jellegtelen gabonawhisky aránya gyakran igen magas, akár 90%. A kanadai „rozswhisky” (rye whisky vagy egyszerűen rye) az így készült kevert whiskyt jelenti - a köznyelvben és a címkézésben is - annak ellenére, hogy összességében nagyon kevés rozsszeszt tartalmaz.
Ázsiai gabonaitalok:
- Huangjiu: A világ egyik legrégebbi alkoholos itala, amely vízből, gabonából és jiuqu-ból készül. A jiuqu egy vad erjesztésű élőflóra, amely őrölt gabonákból - például búzából, cirokból és rizslisztből - készül.
- Makgeolli: Egy kedvelt koreai rizsbor fajta, amely szűretlen és zavaros hatást kelt a benne található rizs részecskék, valamint az erjedés során keletkező baktériumok miatt.
- Sake: Eljárási technikáját tekintve leginkább a borra hasonlít, hiszen a rizs erjesztésével és nem annak lepárlásával készül.
- Tapuy: Egy Cordillera régió hagyományos itala, amely a Fülöp-szigetekről származik.
- Soju: A 13. században érkezett Koreába mongol közvetítéssel. A modern soju-ban gyakran semleges alkoholt használnak, míg az italt kézműves technikával készítők a hagyományos módszert a nurukkal való erjesztést alkalmazzák.
- Shochu: Az egyik legismertebb japán párlat, amely már a 16. században is létezett. Készülhet édesburgonyából, árpából vagy rizsből is.
- Baijiu: A kínai baijiu a világ legnagyobb mennyiségben fogyasztott párlata. Hagyományosan gabonából készül, amelyet qu-val erjesztenek, végül pedig lepárolják.
- Awamori: Japán egyik legrégebbi párlata, eredete a 15. századra vezethető vissza. Hosszú szemű indica rizsből készül, amelyet fekete koji penésszel erjesztenek meg.
- Arrack: Egy ősi párlat, mely erjesztett pálmanedvből vagy rizsből készül.
- Chhaang: Egy alacsony alkoholtartalmú, erjesztett gabonából készült ital a Himalájából.

Gluténérzékenység és Gabonaeredetű Alkoholok
Az ételallergiák és -érzékenységek növekvő gyakorisága miatt egyre többen aggódnak a gluténtartalmú élelmiszerek és italok fogyasztása miatt. A glutén a búza, árpa, zab és rozs egyik fehérje összetevője.
A gabonapárlatok, mint a vodka, whisky vagy gin, a desztilláció során gluténtartalmuk jó részét (általában teljes mennyiségét) elveszítik, így gluténmentessé válhatnak. A lepárlás folyamán a fehérjék nem kerülnek a párlatba. Természetesen lehetnek egészen extrém érzékenységű betegek, de ők vélhetően tisztában is vannak ezzel, és figyelnek magukra. Kétségtelen, hogy egyre nagyobb számban találhatunk kifejezetten gluténmentes italváltozatokat is a polcokon.
A "gluténmentes" kijelentés csak abban az esetben használható, ha egy élelmiszer legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz. A gabonapárlatok általában elérik ezt az értéket, vagyis ezáltal "gluténmentessé" válnak annak ellenére, hogy gabonából készülnek. Azonban Drégely Anikó magyarázata szerint gluténérzékenyek számára tiltólistásak lehetnek a vodka, whiskey és gin, illetve a felhasználásukkal készült koktélok, kivéve, ha a gyártó garantálja a gluténmentességet, vagyis jelölten GM termékek.
Gluténmentes diéta mellett fogyasztható italok: fehér, vörös, rozé borok, pezsgők, gyümölcs- és törkölypálinka, rum, brandy, szaké és tequila. A sör, mint gabonaalapú ital (malátázott árpa, búza, zab, rozs, kukorica vagy ezek keveréke), általában nem gluténmentes, bár léteznek speciális gluténmentes sörök is.
Gluténérzékenység felismerése és hatékony kezelése | Prof. Dr. Papp János
A Tudatosság és Mértékletesség Fontossága
Az alkoholos italok, beleértve a gabonaeredetű párlatokat is, fogyasztása mindig mértékletes legyen. A borok fogyasztásánál is fontos a tudatosságra, a mértékletességre felhívni a figyelmet, ez fokozottan áll a párlatokra. A visszafogott mennyiségű bor úgy, ahogyan az oroszlán vadászik a prérin: a védtelen, kisebb vagy legyengült vadat nézi ki prédának, tehát - mondhatnánk - az egészséges agysejteknek több oxigén marad.
A különféle alkoholos italok alkoholtartalma jelentősen eltérhet. A boltokban általában 37-43% erősségű italokkal találkozunk, ami igen magas a borokéhoz (7-16%) vagy a sörökéhez (3-8%) képest. Néhány likőr és hordóban tárolt párlat alkoholfoka még ennél is magasabb lehet.
Összességében a gabonaeredetű alkoholok világa rendkívül összetett és sokrétű, a különféle gabonafélékből kiinduló, évszázados hagyományokkal bíró gyártási folyamatoktól kezdve a különböző kultúrákban kialakult egyedi italokig. A tudatos fogyasztás és az egészségügyi szempontok figyelembe vétele elengedhetetlen ezen ízletes és sokszínű italok élvezetében.