Gáncs Lajos borászat és kapcsolódó borvidéki szakmai események

Somló - András-napi bormester találkozó a Tornai Pincészetben - 2015.11.30. Az idei szüret nagyon sok jót és szépet teremtett, így a pincékben kiváló borok vannak megfelelő mennyiségben.

A Somló legnagyobb múltú szakmai fórumát 2001-ben rendezték először. A 2001 azóta minden évben megtartott bormester találkozó a somlói, sági újborok kóstolásának is optimális időpontja lett, mert itt a Balatonhoz képest kicsit késve érnek a szőlők. A résztvevő borászok közül most is többen hoztak kóstolni valót idei termésükből. Az újborok kóstolása után, ha nem is feketelevesként, de kemény figyelmeztetésként következtek Tornai Tamás bevezető gondolatai.

Mint elmondta, jelenleg évente 30 milliárd forint jelenik meg a szőlő és bor ágazatban speciális támogatásként, ami nem a vevőktől, hanem tisztán az európai uniós kasszából érkezik. Ez, az ágazat árbevételének harminc százalékát kitevő összeg 2018-ban megszűnik. Mielőbb megfelelően fel kellene készülni arra, hogy a támogatás megszűnése után is életképesek tudjanak maradni. Ehhez jelentősen növelni kellene a hatékonyságot, erősíteni a versenyképességet. A magyar export átlagár ma 1,16 euró literenként, miközben az olaszoké 2,5 euró, de a világátlag is bőven 2 euró felett van. Korábban úgy becsülték, hogy a magyar szőlő és bor ágazat bevételei megduplázhatók, ami a fenti adatok szerint nem is lett volna irreális elképzelés, de eddig nem sikerült.

A Somló helyzetét nehezíti kis mérete is. A borvidék legnagyobb termelőjének éves mennyisége sem éri el a hazai forgalom 80 százalékát biztosító 22 borászat közül a legkisebb teljesítményének 10 százalékát. Ennek a tudatában kell közösen küzdeni azért, hogy a kieső bevétel pótlására felkészüljenek. Erre csak a tudás, illetve az együttes tudás adhat lehetőséget. Ehhez viszont jó együttműködés kell. Az idei fórum a képességeket próbálta erősíteni, az előadások témáit a minőséggel és a marketinggel kapcsolatos ügyekből válogatták.

A jogszabályi változások és az ültetvények kezelése

Elsőként Tóth Péter hegybíró beszélt a változó jogszabályi környezetről. Több, inkább csak a termelőket érintő kérdés mellett beszélt arról is, hogy jelentős változás várható a tájat csúfító és a többi szőlőre is veszélyt jelentő elhanyagolt ültetvények kezelésében. Az eddigi felszólításoknak nem sok eredménye volt a hosszú eljárási idők és a tisztázatlan jogkörök miatt. A jövő évtől sokkal keményebb fellépésre számíthatnak az érintettek. A növényvédelmi hatóság a bejelentés alapján megvizsgálja az elhanyagolt ültetvényt, ha növényvédelmi kockázatot lát, olyan károsító rovart, vagy gombabetegséget talál, ami veszélyt jelent a környezetére, akkor azonnali kivágást rendel el. A költségeket persze a földtulajdonos állja. Mint a hegybíró elmondta, keményebb lesz a borhamisítás, illetve azoknak a cselekményeknek a megítélése, amit idesorolnak. Például hamis termékjelölést, amit már azzal el lehet követni, ha valaki somlói nevet használ, miközben nincs eredetvédett bora, vagy például petpalackban somlói néven tölt, illetve hoz forgalomba bort.

Hungarikumok, értéktárak és marketing lehetőségek

Dr. Májer János, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója a szőlők, borok helyzetéről beszélt hungarikumok és más kiemelt értékek között. Mint előadásából kiderült, a szőlészet, borászat jóval megelőzte az ezzel kapcsolatos jogszabályalkotást. Régóta beszéltek hungarikum jellegű szőlőfajtákról, tisztázó vitát is folytattak, mi sorolható ebbe a körbe. Ki is alakult egy konszenzus is erről. Borversenyeket is rendeztek az érintett fajták népszerűsítésére. Az elmúlt években kialakított jogi szabályozás azonban új helyzetet teremtett, ma már csak azokra a dolgokra használhatják a címet, amiket a törvény alapján ide soroltak be.

Ha a címet nem is használhatják, nem volt eredménytelen az eddigi munka, hisz több olyan fajtát visszahoztak a termelésbe, ami már eltűnőben volt. A 54 jelenlegi hungarikum között csak a Tokaji Aszú és a fröccs képviseli az ágazatot, ami az előadó szerint kevés. A 127 kiemelkedő nemzeti érték között is csak a Badacsonyi kéknyelű és Mathiasz János szőlőnemesítő életműve szerepel közvetlenül. Ugyanígy a megyei értéktárakban is hasonló a helyezet, Veszprém megyében a Badacsonyi kéknyelű mellett csak a Somlói juhfark szerepel. Májer János szerint jobban kellene élni ezzel a marketing lehetőséggel, hisz több olyan szőlőfajta, illetve bor van a térségben, aminek legalább a megyei értéktárban lenne a helye. Példaként említette a juhfark és olaszrizling fajtát, ami több borvidék kapcsán is bekerülhetnek, vagy a teljesen elmagyarosodott szürkebarátot Badacsonnyal. A megyei értéktárba helyezés azért fontos lenne, hogy onnan az országos szintre továbbmehessen.

Kommunikáció és sajtó

Geönczeöl Attila agrárközgazdász, borszakíró arról beszélt, hogyan jelennek meg a borok a médiában. Többségében alacsony színvonal, rosszul megcélzott célközönség, kevés olvasó jellemzi a területet, érezhető gondok vannak a hitelességgel és a tartalommal is. Ne számítsunk ingyenességre és csodákra.

Gáncs Lajos élete és vállalkozói tevékenysége

Gáncs Lajos 1873-ban született Csöglén. Középiskoláit Pápán végezte. Az első világháborúból őrmesteri rangban szerelt le. 1924-ben indította el vállalkozását „Első Székesfehérvári Autófuvarozási Vállalat” néven.

A „Fejér Vármegye és Székesfehérvár Szabad Királyi Város Általános Ismertetője és Címtára az 1931-1932. évre” című kiadványban arról írtak, hogy „hat személyszállító autóbusszal - melyek a legmodernebbek - a város belterületén bonyolítja le a forgalmat”. A Magyar Király szálloda, oldalában a Ford lerakat. A hoteltől indultak Gáncs Lajos társas gépkocsijai, amelyből kettő látszik a kb. 1928-ban készült fotón. A helyszín ugyanaz, a jármű eltérő. Székesfehérvári utcakép az 1930-as évek második feléből Gáncs Lajos MÁVAG-Mercedes autóbuszával.

1943-ban Gáncs Lajos engedélye lejárt. Hosszabbítási kérelmében a következőt írta: „Mi voltunk az elsők, akik Székesfehérváron az autóbuszközlekedést 1925-ben bevezettük. A vállalatot idősebb Gáncs Lajos alapította, most fia ifjabb Gáncs Lajos vezeti”. Gáncs Lajos Sopronba költözött. „Gáncs öt autóbuszt hozott Sopronba: egy Mercedes-Benz, 1 Chevrolet és 3 Rába gyártmányú autóbuszt. Korábbi székesfehérvári személyzetéből 6 gépkocsivezetőt hozott magával, ezek közül azonban többen visszamentek, a helyükbe a Star embereiből vett fel kocsivezetőket” - áll Lovas Gyula tanulmányában. Gáncs 1944. novemberig három járatot működtetett Sopronban. „Autóbuszaiból kettő a soproni huszárlaktanya romjai alá került. Kocsiszekrényük teljesen elpusztult.

Helyi hagyományok és tájházak kapcsolat a bortermeléssel

A zánkai bortermelők, gazdák, iparosok életét, használati tárgyait mutatja be a Tájház, amely otthont ad Szekeres Károly keramikus művész alkotásainak, valamint Dr. A zánkai Fő utca 13. szám alatt álló népi jellegű egykori lakóház építtetőjének neve ismeretlen, a szakirodalom építésének évét 1763 körüli évekre teszi, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a XIX. A tájház bútoraival és egyéb berendezési tárgyaival, viseleteivel bemutatja a ma már letűnt, hagyományos Balaton-felvidéki paraszti világot. A tájház portáján, annak egyik melléképületében kapott helyet Dr. A helyiségekre az alacsony belmagasság a jellemző; mestergerendával erősített pórfödémmel, míg a tornác dongaboltozattal fedett.

Adatok áttekintése

Balról az öt éve elhunyt Bakonyi Károly, mellette az egy évvel később távozó Tornai Endre. Középen a bormester találkozók állandó résztvevője, a két hónappal ezelőtt elhunyt dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának egykori főtitkára. A borászat aktuális ügyeinek megbeszélése mellett a szakma beli barátok, tisztelők köszönteni akarták vele a Tornai Pincészet megalapozóját, az akkor 80. születésnapját és névnapját is ünneplő Tornai Endrét, és tisztelegni akartak az ugyanannyi idős szőlőnemesítő, dr. Bakonyi Károly előtt is. 2006-ban, a 85. születésnapon a két ünnepelt emlékfát is ültetett.

tags: #gancs #lajos #boraszat