Kevés dolog osztja meg a világot annyira két táborra, mint a sör vagy a bor. A személyes ízlést leszámítva számos kérdés adódik: melyiktől hízunk el jobban, melyiknek van több egészségügyi előnye, hogy hat? Egy fél liter sörben és egy közepes méretű pohár vörösborban körülbelül ugyanannyi alkohol van, de nem ugyanolyan gyorsan fejtik ki hatásukat. Ez ugyanis attól függ, hogy melyik jut leggyorsabban a véráramba. A University of Texas Southwestern Medical Centre mérései szerint a röviditalok ütnek a leggyorsabban, ezt követi a bor a 54 és a sör 62 perccel - ennyi idő kell ahhoz, hogy az ital kifejtse a hatását. Azaz: egy pohár bor gyorsabban a fejünkbe száll, mint egy pohár sör.
Nem titok, hogy az alkoholban kalóriát és cukrot is fogunk találni - egy korsó világos sörben nagyjából 180, egy pohár (két deci) vörösborban szinte ugyanannyi, 160-170 kalória van. Amikor megpróbáljuk meghatározni az alkoholfogyasztási szokásokat, akkor valószínűleg az az első felmerülő kérdés, hogy "mennyit lehet?", "mennyi a túl sok?". Segítünk eligazodni. A tudomány ugyan még nem tudja pontosan, hogy mi okozza a másnaposságot, az egyik legerősebb hipotézis jelenleg az, hogy szervezetünk dehidratált állapota, illetve az erjedés melléktermékei a felelősek - ezek hatására érezhetjük a fejfájást és a hányingert.
Van egy olyan elmélet is, ami szerint a sötétebb italokban több ilyen melléktermék-molekula található - ez például onnan indult ki, hogy a bourbonhöz hasonló sötétebb röviditalok rondább macskajajt okoznak, mint a vodka - a sör és a bor viszont körülbelül egy szinten van. Gyakran hallhatjuk azt, hogy napi egy pohár bortól felfrissül a testünk, csökken a szívroham, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának kockázata is - ez pedig a polifenol nevű vegyületeknek köszönhető.
Összességében elmondható, hogy ha egészségügyi előnyökről beszélünk, a vörösbor biztosítja a legjobb hatást, a sörivók pedig elmondhatják, hogy a sör miatt alakulhatott ki a mezőgazdaság, ennek eredményeként a civilizáció is. A mondást nyilván ön is hallotta már, de vajon mennyi a valóságalapja? Minden résztvevőt orvosi felügyelet alatt tartottak, és másnap rendszeres időközönként kikérdezték őket. Értékelték az állapotukat többek között aszerint, hogy mennyire szomjasak, fáradtak, fáj-e a fejük, a gyomruk, szédülnek-e, van-e hányingerük, csökkent-e az étvágyuk, illetve gyorsult-e a szívverésük.
Az eredménynek a kutatók se örültek, mert ha sikerült volna egy bizonyos sorrendről bebizonyítani, hogy elkerülhet vele a másnaposság, abból sokan profitáltak volna. De hát a tudomány, az tudomány, az eredményeiket közzé is tették az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban. Szinte mindenki ismeri, aki koccintott már valaha, a jó tanácsot: sörre bor, mindenkor, de borra sör, meggyötör. Néhány ilyen mondás olyan szilárdan rögzült a társadalomban az évtizedek során, hogy alig lehet megszabadulni tőlük.
Régen társadalmi előrelépésnek számított, ha olcsó sörről drágább borra válthatott valaki. A sörre bort társadalmi haladásnak tekintették, míg az ellenkezője, vagyis borra sör, társadalmilag visszalépést jelentett. A Cambridge-i és a Witten/Herdecke Egyetem kutatói egy 90 önkéntes bevonásával végzett, 2019-ben publikált kutatásban másnapos összefüggést próbáltak találni a fehérbor és a sör fogyasztási sorrendje között. A kutatók szerint a másnaposság erőssége szempontjából nem a bor és a sör sorrendje a meghatározó, hanem az elfogyasztott alkohol összmennyisége: minél több az alkohol, annál rosszabb a másnaposság. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindenki reagál egyformán bizonyos italokra.
A kutatók azt tervezték, hogy a részt vevő önkéntesek egy részének alkoholmentes borokat vagy söröket adnak, hogy az alkoholt kizárják és szimplán csak az összetevőket vizsgálják. Előbb a sört vagy a bort érdemes fogyasztani? Önkéntesek vállalkoztak a feladatra, hogy kiderüljön, hogyan kerülhető el a másnaposság. Mi a helyes sorrend? Vannak örök érvényűnek hitt igazságok, mint például a sörre bor bármikor, a borra sör meggyötör. De valóban így van?
Rossz hír azok számára, akik ezzel a módszerrel szerették volna elkerülni a kínzó másnapot: nem segít, ha a sör után áttérünk a borozásra. A tanulmányban 90, 19 és 40 év közötti önkéntes vett részt. Őket a kutatók három csoportra osztották. Az első csoport sört ivott, amíg a véralkohol-koncentrációjuk elérte a 0,05 százalékot, majd fehér borra váltottak, amíg a szonda 0,11 százalékot mutatott. A második csoport fordított sorrendben fogyasztotta az italokat.
Az első két csoport tagjai átlagosan 1,3 liter sört és 6 deci bort ittak. A résztvevők másnap kitöltöttek egy kérdőívet, ami olyan tünetekre kérdezett rá, mint a fejfájás, a fáradtság, a dehidratáció, a szédülés és a hányinger - vagyis a kutatók igyekeztek kideríteni, hogy ki mennyire lett másnapos. „Az egyetlen módja, hogy elkerüljük a másnaposságot, ha keveset iszunk” - mondja Kai Hensel, a Cambridge-i Egyetem kutatója. „Miután 360 darab vér- és vizeletmintát megvizsgáltunk, a laboratóriumi kutatásokra közel 10 000 fontot költöttünk, és még mindig az bizonyul a legjobb előrejelzésnek a másnaposság mértékét illetően, hogy mennyire érezzük magunkat részegnek, és kell-e hánynunk.”
A másnaposság tüneteit kiváltó okokat továbbra sem ismerjük. Hensel szerint lehet, hogy a sok országban ismert mondás, miszerint a sörre bor kevesebb kellemetlenséggel jár másnap, valaha igaz volt, a középkorban ugyanis eltérő higiéniás körülmények között tartották az italokat.
