Francia eredetű világfajta, amely a villányi borvidék dűlőin is a legszebb arcát mutatja. Erjesztést követően, 12 hónapig nagy tölgyfahordóban érlelődik. Sötét intenzitású, mélyvörös színű nagy testű bor. Illatában és ízében erdei gyümölcsök fedezhetők fel. Sok éves érlelési potenciállal bír. A szőlőfajta eredete a Délnyugat-Franciaországban honos cabernet franc és sauvignon blanc szőlőfajták vadon történő beporzásának eredménye.
A termesztés egyszerűségének köszönhetően népszerű a szőlészetek körében az egész világon. A vastag bogyóhéj ellenállóvá teszi a rothadásnak, a kemény fás szára miatt jó fagytűrő és a belőle készített bor jó struktúrájú és jól felismerhető karakterű. A cabernet sauvignon ültetvények a világon nagyjából 260 000 hektár területen fekszenek. A következő ajánlott tétel, a Koch Borászat Villányi Borvidéken, Nagyharsányban található Vin Art pincészetének remekműve. A borvidék minden különleges sauvignon elemét magában hordozza.
Hosszas kisfahordós és palackos érlelést követően fejlődött igazi prémium vörösborrá. A fa jelenléte érezhető, de az évek alatt szépen integrálódott és tökéletesen belesimult a borba. A bort forgatva, látható a magas extrakttartalom, biztosak lehetünk a sűrű beltartalomban. Ízében szeder és málnalekvár, aszalt paradicsom a leghangsúlyosabb aromavilág, dohányos, cseresznyés, édesköményes, mentás és szerecsendiós folytatással. Nagy testű bor, amely szépen reprezentálja a villányi stílust.
A Cabernet Sauvignon a világ egyik legismertebb és legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajta. A Cabernet Sauvignon szőlőfajta Délnyugat-Franciaországból származik, elsőként a 17. században említik írásos források. Kialakulása a szintén Délnyugat-Franciaországban honos Cabernet Franc és Sauvignon Blanc szőlőfajták vadon történő beporzásának eredménye. Neve is erre utal: a francia „sauvage” szó jelentése „vad”, azaz a szőlőfajta neve „vad cabernet”.
A Cabernet Sauvignon fajta közepesen vízigényes, a meleg klímát szereti. Fürtje közepesen tömött, hosszúkás. Bogyói aprók, magja nagy, a magas-hús aránya átlagosan 1:12, amely a szőlőfajták között kiemelkedően magasnak számít. A bogyóhéj vastag és színagyagban gazdag. A bogyó csersavtartalma - elsősorban a magnak, másodsorban a héjnak köszönhetően - magas. Magas csersavtartalma miatt kiemelten fontos, hogy a gyümölcsöt a teljes fiziológiai érettség állapotában szedjék, máskülönben rendkívül kellemetlen, éles, szárító érzetű bort ad.
A Cabernet Sauvignon borában közepesen kifejezett primer gyümölcsaromákat találunk, gyakran fekete ribizlire és egyéb fekete bogyós gyümölcsökre emlékeztet. Érleléssel egyéb szekunder aromák fejlődhetnek ki a borban, mint például az eukaliptusz, menta, cédrus és dohány. A hideg klímán termesztett fajta borának illatán gyakran úrrá lesz a vörösbornál kellemetlen herbásság (gyógynövényesség), paprika és zöldpaprika. Ez utóbbi a metoxipirazin vegyületnek köszönhető, amelyre az ember orra rendkívül érzékeny.
A világ egyik legismertebb kékszőlőfajtája, szintén Bordeaux-ból származik. Vastag héjú bogyói színanyagokban és tanninban gazdag, ezért borai telt, karakteres, feketeribizlis, fűszeres illat- és ízvilággal rendelkeznek. A cabernet sauvignon fajta közepesen vízigényes, a meleg klímát szereti. Fürtje közepesen tömött, hosszúkás. Bogyói aprók, magja nagy, a mag-hús aránya átlagosan 1:12, amely a szőlőfajták között kiemelkedően magasnak számít. A bogyóhéj vastag és színanyagban gazdag. A bogyó csersavtartalma - elsősorban a magnak, másodsorban a héjnak köszönhetően - magas.
A cabernet sauvignon későn virágzik és későn érik. Magas csersavtartalma miatt kiemelten fontos, hogy a gyümölcsöt a teljes fiziológiai érlettség állapotában szedjék, máskülönben rendkívül kellemetlen, éles, szárító érzetű bort ad. A tőke növekedési képessége magas, ezért gyakran alacsony növekedésű gyökértörzsre oltják, illetve szegényes talajba telepítik. Fás részei kemények, ami a faggyal szemben ellenállóvá, valamint gépi szüretre alkalmassá teszi. Talajigény szempontjából jól alkalmazkodik, de igazán kiváló minőségű gyümölcsöt jó vízelvezetésű, kavicsos, úgynevezett „gravel” talajon ad. A cabernet sauvignon cefréjét általában hosszan héjon tartják és macerálják (szín és csersavkioldás) és magas hőmérsékleten erjesztik (26-28 °C). A bor remekül ászkolható, gyakran hosszan érlelik új kis fahordóban (225L). A cabernet sauvignon tipikus partnerei házasításokban a merlot, a cabernet franc, a malbec, a syrah, a sangiovese és a tempranillo. A cabernet sauvignon bora önmagában gyakran „kemény”, ezért kerülnek a házasításba más, a jobb egyensúlyt lehetővé tevő borok.
A konténeres növényeket szinte bármikor elültetheted, amikor a talaj nincs befagyva vagy éppen túlságosan átázva. Mivel a gyökerük már be van ágyazódva a termesztőközegbe, a növény általában könnyebben indul növekedésnek átültetés után. A konténeres oltvány ára magasabb lehet, hiszen a termelőnek plusz munkát és költséget jelent a cserép, a minőségi földkeverék, valamint a rendszeres öntözés és tápanyag-utánpótlás. A szabadgyökerű szőlőt leginkább ősszel vagy kora tavasszal célszerű ültetni, amikor a növény nyugalmi állapotban van. Ebben az időszakban a leghatékonyabb a gyökeresedés és a begyökeresedés esélye. Ültetés előtt ügyelni kell a gyökérzet épségére, nehogy kiszáradjon. Hasznos a gyökereket áztatni, visszametszeni, mielőtt a talajba kerülnek. Ideális, ha nem szeretnél a klasszikus ültetési időszakhoz kötődni, esetleg késő tavasszal, nyáron vagy ősszel váratlanul adódik a lehetőség, hogy szőlőt ültess. Ha tapasztaltabb vagy, és pontosan betartod az ültetési időszakot, a szabadgyökerű változat költséghatékonyabb, és ugyanolyan jó minőséget jelenthet hosszabb távon.
Kulcs elemei és gyakorlati összefüggések
- A Cabernet Sauvignon állóképessége és vastag bogyóhéja miatt ellenáll a rothadásnak, hosszú érlelésre is alkalmas.
- A fajta késő érésű, ezért fontos a teljes fiziológiai érettség előtti szedés elkerülése.
- A világos és sötét aromák egyaránt megjelenhetnek az érési folyamat során, a terület és a klimatikus adottságok függvényében.
- A szőlőfajta jól alkalmazkodik a gravel talajokhoz és a jó vízelvezetéshez.
Az érlelődés és az ízprofil közötti összefüggések a következőek: a fa jelenléte érezhető, de az évek alatt szépen integrálódik és tökéletesen belesimul a borba. A sűrű beltartalom tette a bor magas extrakt-tartalmúvá, a hátraszorított savak és aromák között a szeder és málnalekvár dominál. A dohányos, cseresznyés, édesköményes, mentás és szerecsendiós folytatás gazdagíthatja a végső karaktert.
Az ültetés és telepítés gyakorlati megfontolásai: a konténeres ültetvény gyorsabb, de drágább lehet, míg a szabadgyökerű fiatal növények költséghatékonyabbak és hosszú távon ugyanolyan jó minőséget adhatnak. Ültetés előtt gondoskodni kell a gyökérzet épségéről és a megfelelő begyökeresedésről. Az őszi vagy kora tavaszi időszakban történő ültetés a legoptimálisabb, de ha rugalmas vagy, késő tavasszal vagy nyáron is megoldható.