dédapánktól szerezte. technológiával és kreativitással, amikor különleges borainkat elkészítjük. részeivé váltak. Böngéssze honlapunk és ismerkedjen meg velünk. alakítottuk ki látványpincénket és bortrezorunkat. turista vacsorákig tudjuk fogadni vendégeinket. elvárásai szerint. kerthelységünkben ültetjük le. található, kb. 20 kilométerre a 6-os autópályától. csoportokat is fogadunk már. erjesztő és érlelő pincék, a palackozó is. környező hangulatos falvakban. Borgyűjteménye van otthon? tárolni, a garászban, kamrában hevernek a palackok? körülmények között tároltathatja borait. nem csak egy trezor, hanem egy klubtagság is egyben. bérlőink. CímH-1222, Budapest, Tóth J. u. Kérdése van?
A Hajós-Bajai borvidék az Alföld három borvidéke közül méretét tekintve a Kunsági és a Csongrádi közé ékelődik. Az Alföldi borvidéket a rendszerváltás után, 1990-ben osztották három borvidékre: a Kunságira, a Csongrád-Szegedire és a Hajós-Bajaira. A legnagyobb a Kunsági a maga 21 ezer hektárjával, a két kisebb mindössze 1800, illetve 1000 hektár méretű. A többi magyarországi borvidékhez hasonlóan a hajós-bajai területen is önálló termelési ággá fejlődött a szőlőművelés, amiből jelentős bevételre elsőként a török hódítók tettek szert a dézsmabeszolgáltatásnak köszönhetően. A török kereskedők felismerték a borban rejlő lehetőségeket, nem egy közülük saját szőlőbirtokkal is rendelkezett. Idővel a szekszárdi térségből ide is megérkezett a balkáni származású kadarka és vele együtt a héjon való áztatás technológiája. Mária Terézia 1779.
A szőlőműveléshez a munkaerőt a sváb telepesek jelentették, akikkel megjelent a nyugati szőlő- és borkészítési tradíció. A német pinceépítési kultúra nyomait őrzi az egyedülálló, mintegy 1000 pincéből álló pincefalu. A svábok jellemző építészeti stílusa a pinceutcás népi barokk: löszbe vájt, egymás utáni pincék hosszú sorában érlelték a bort. Ez maradt ránk Császártöltés és Nemesnádudvar településeken. 1990-ben a kunságiból kiválva jött létre az akkor még hajós-vaskútinak nevezett új borvidék. A vaskúti szőlőtermelés azonban olyan mértékben visszaesett, hogy a hegyközség 1996-ben kérvényezte a borvidék hajós-bajára történő átkeresztelését. A borvidék 1800 hektárt foglal el a Duna-Tisza közének déli részén, a Bácskai-löszhát nyugati lejtőin terül el, 17 település tartozik hozzá.
Északi és keleti irányban átmenetet képez a homokos talajú Kunsági borvidék felé. Éghajlata, klímaviszonyai hasonlóak, azt a Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg, amire a szélsőségesen forró nyár és a kemény tél a jellemző. Ez Magyarország legmelegebb régiója, itt a legnagyobb a napsütéses órák száma, meghaladja az évi 2 ezer órát. A fagyveszély - különösen télen és kora tavasszal - jelentős. Az éghajlati viszonyok és a talaj mellett a borvidék fontos jellemzője a tengerszint feletti magasság. A Hajós-Baja átlagosan 30-50 méterrel magasabban terül el, mint a Kunsági, ez általában megóvja a tavaszi fagyoktól.
Hajós-Baja bár tipikus alföldi borvidék, földtani jellegében mégis eltér az Alföld többi bortermő területétől. Míg azoknál a homokos alapkőzet dominál, addig a Bácskát túlnyomóan pleisztocén lösz építi fel. Talajviszonyai a Kunsági borvidékénél kedvezőbbek: a Bácskai-löszháton a Duna folyóvízi üledékeire 1-3 méter vastagságban települ a lösz, a löszön és a löszös homokon kialakult talajok aránya jóval nagyobb, mint az említett másik borvidéken. Az itt megjelenő talajok jórészt löszös vályogtalajok és mészlepedékes csernozjomok. Talán elmondható, hogy a három alföldi borvidék közül a Hajós-bajai rendelkezik a legjobb adottságokkal. A lepel- és a futóhomok helyett nagyrészt löszre települt és talajszerkezetét tekintve lényegében a tolnai borvidék Duna túlpartján található folytatása.
A borvidéken néhány százalékkal a fehérek javára billen a mérleg. Ennek ellenére a hajósi borokkal kapcsolatban a fogyasztók szívesen gondolnak a szép, selymes szerkezetű, jól iható vörösborokra. A talajviszonyok következtében a régió fehérborai lágyak, savakban szegényebbek hegyvidéki társaiknál. Fehér szőlőben a generosa, a cserszegi fűszeres, az Irsai Olivér és az olaszrizling mellett a nemhzetközi fajták közül megtaláljuk a chardonnay-t, a sauvignon blanc-t és a pinot blanc-t. A Hajós-Bajai borvidék a Duna borrégióhoz tartozik, és Bács-Kiskun vármegyében található, kb. században a sváb betelepítések hozták meg a mai borvidék arculatát. Hajós különösen híres a német nemzetiségű borászok hagyományairól. A hajósi pincefalu, amely kb. 1.200 pincéből áll, Magyarország egyik legnagyobb egybefüggő pincefalva. A 20. században a borvidék elsősorban a helyi fogyasztást és a környékbeli piacokat szolgálta ki, de az utóbbi évtizedekben a minőségi termelés előretört.
Szőlőfajták: A Hajós-Bajai borvidék egyik sajátossága, hogy itt a vörösszőlők aránya kiemelkedően magas, de fehérborokat is készítenek. Fehérszőlők: Cserszegi fűszeres, Olaszrizling, Chardonnay, Irsai Olivér, Rajnai rizling. Vörös szőlők: Kékfrankos - a borvidék legfontosabb fajtája, Zweigelt, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot. Borok jellemzői: A borvidék fő ereje a vörösborokban rejlik. A kékfrankosból és a nemzetközi fajtákból fűszeres, telt, bársonyos borok születnek. A fehérborok többnyire könnyed, gyümölcsös stílusban készülnek. Rozé és siller borok is népszerűek, frissek, jól ihatóak. A vörösborok közül sok jó érlelési potenciállal rendelkezik, így prémium kategóriában is egyre többször találkozunk velük.
Kulturális és turisztikai jelentőség: A borvidék legnagyobb attrakciója a hajósi pincefalu, ahol több mint ezer pince sorakozik, egyedi hangulatú bor-turisztikai célpont. Baja városa a halászlé fővárosa, így a helyi gasztronómia és a borfogyasztás szorosan összekapcsolódik. Számos borfesztivál és gasztrokulturális esemény zajlik itt, pl. a Hajósi Borünnep. A borvidék jelentősége, hogy a helyi közösség a sváb hagyományokat a mai napig őrzi a borkészítésben. Híres borászatok a borvidéken: Koch Borászat (Borotán), Wunderlich Borászat (Hajós), Frittmann Testvérek, Hajósi Pincefalu családi borászatai. Események a borvidéken: rendezvények, bortúrák, fesztiválok, minden egy helyen.
Szőlők: A Hajós-Bajai borvidéken Borotai pincénk körül 40 hektáros kiváló területeink találhatók, saját telepítésű fiatal ültetvényeink minőségi borszőlő fajtákkal. (Kadarka, Pinot Noir, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Kékfrankos, Merlot, Chardonnay, Ottonel Muskotály, Rajnai Rizling, Cserszegi Fűszeres, Sauvignon blanc, Irsai Olivér, Ister, Castellum). Összes szőlőterületünk a borvidéken 150 hektár. A felső-bácskai barna csernozjom talaj magas humusz-, mész és tápanyagtartalma, valamint jó vízgazdálkodása miatt saját művelési módot alakítottunk ki. Az általunk kialakított művelés módunk lényege, hogy a szőlőt nem korlátozzuk a növekedésben. Nagy, de szellős lombozatot alakítunk ki, mely jelentősen növeli a szőlőtőke fotoszintetizáló képességét, így a borszőlő és a bor minőségét. A szigorú metszés és a sylvoz művelésre jellemző szálvessző lekötés után a vegetációs időszakban nem bújtatjuk a hajtásokat, nem korlátozzuk a szőlőtőke szabad növekedését. Nagy szellős lombozatot érünk így el, a növény igényei szerint növekszik és kapaszkodik a huzaltartó drótokhoz, kialakítva a számára legkedvezőbb, és a fotoszintézis szempontjából hasznos leghatékonyabb lombozatot. Nyár végén egyszer, csekély módon csonkázunk. Az eredmény tökéletes minőségű, friss 100%-os szőlőlé alacsony önköltségen, mert rengeteg kézimunka erőt spórolunk meg. A borvidék története talán azért is kapcsolódik olyannyira a német telepesekhez, mert a települések közül néhányat ők is alapítottak. Hajóst ugyan benne van egy 1366-os oklevélben, ám 1690-ben már elnéptelenedett településként említik. A környéken már a korai középkorban voltak szőlőskertek, a birtokos kalocsai érsek éppen ennek a szőlőkultúrának feltámasztásáért telepített be a szakmunkához is értő németeket 1722-ben. A ma ismert pincefalut a 19. A környék többi települése is elnéptelenedett a török korban, így Nemesnádudvar is. A hajósi pincéket a 80-as években kezdték felújítani, átalakítani vendégfogadásra, majd 1982-től kezdődött az Orbán Napi Borünnep megrendezése. A borvidék közvetlen kapcsolatban áll a Kunsági borvidékkel, mely több oldalról is határolja, nyugaton pedig a Duna. A közelben kezdődik a gyakran vastagon lösszel fedett terület, melyet sokan egyszerűen Bácskai Löszhát néven ismernek. A hajdani Dunavölgy fölé 20 méterrel meredeken felmagasodó homokos hát enyhe lejtéssel hajlik dél felé. A délen a Baja-Jánoshalma-Kiskunhalas városokat összekötő úttal határolt Illancs felszínére a szél által alakított formakincsek a jellemzőek, a folyóvízi homokból a szél lassan futóhomokot formált és löszt halmozott fel. Az Illancs homokdombjai 160-170 méterig emelkednek, és az emberi beavatkozás miatt az eredeti homokformák már alig felismerhetőek. A borvidék azonban nem ér véget az Illancs déli határánál, hanem tovább húzódik egészen az országhatárig. Régen a Mohácsi-sziget még sziget volt, a Duna Bátánál elágazott. A települések határai és a szőlők itt főként Telecskai-dombok észak-nyugati nyúlványain találhatóak. Ez a vidék javarészt homokkal borított, néhol öntéstalajokkal találkozhatunk. A Hajós-Bajai borvidék a Duna-Tisza közének déli részén, a Bácskai-löszhát nyugati lejtőin terül el, és észak felé átmenetet képez a homokos talajú Kunsági borvidék felé. Története a XVIII. században németek érkezésével és településével kezdődött, a filoxéravészt követően pedig a szőlőültetvények területe növekedett, a fajták köre pedig a XX. század során alakult ki. A mai Hajós-Bajai borvidék 2066 hektáros területe az Alföldi borvidék egy részéből vált ki, amely 1998-ban a Hajós-Bajai borvidék elnevezést kapta. A terület éghajlata és talajadottságai következtében számos kiváló minőségű borfajta hazája, a talaj típusa a lepelhomokos területek mellett lösztalaj is gyakori. A térség klímája kontinentális, a napsütéses órák száma rendkívül magas, és a talajtípusok közül a lösz és a löszös homok dominál, melyet a borvidék adatainak alapján leginkább a „bácskai feketeföld” jellemzi.
Kozma Pál: A szőlő és termesztése I. (261. cím:6527 Nagybaracska, Kassai u. Cím: 6445 Borota, V. ker. Cím: 6523 Csátalja, Kossuth L. u. Beck Pince - HajósCím: 6344 Hajós-Pincefalu, Bajai út hrsz. Hepp Borház - HajósCím: Hajós Pincefalu, Borbíró u. Kovács borház - Hajós-Pincefalu, 54 sz. Schön Pince- HajósSchön Gáborcím:6344 Hajós, Temető u. Ritgasszer Pincészet -NemesnádudvarRittgasszer Róbertcím:6345 Nemesnádudvar, Szőlő u. Knáb Panzió - Borozó - Nemesnádudvarcím: 6345 Nemesnádudvar, Máriavölgye pincesor hrsz. Hollósy Pince-NemesnádudvarHollósy Istváncím:6345 Nemesnádudvar, Hunyadi u. Víg András- Nemesnádudvarcím: 6345 Nemesnádudvar, Damjanich u. Etsberger Pince- NemesnádudvarEtsberger Johanncím: 6345 Nemesnádudvar, Petőfi Sándor u. Nádvár-Wine Kft- Nemesnádudvarcím:6345 Nemesnádudvar, Határ u. BergerVin Borászat - CsászártöltésCím: 6239 Császártöltés Keceli u. Szemerey Pince- CsászártöltésSzemerey Istváncím:6239 Császártöltés, Petőfi S. Csanádi Szőlőbirtok- KecelCsanádi Bálintcím: 6237 Kecel, Katona u. Lakner Winery Kft-CsászártöltésLakner Lászlócím: 6239 Császártöltés, Petőfi S. u.
A Hajós-Bajai borvidék a Duna-Tisza között található, a Duna bal partján, délről Szerbia által határolva. A központ Baja, távolsága Szekszárdtól 20 km, Pécstől 60 km, Kalocsától 40 km, Kecskeméttől és Szegedtől 100 km, Budapesttől 160 km. Természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része. A Duna borrégióhoz tartozó, 17 településből álló Hajós-Bajai borvidék szubmediterrán éghajlatának, löszös, humuszos-homok talajadottságainak köszönhetően számos kiváló minőségű, hungarikummak számító borfajta hazája. A Kincses Bácskaként emlegetett soknemzetiségű tájegység fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag. A mai Hajós-Bajai borvidék 2066 hektáros területe az Alföldi borvidék egy részéből vált ki, amely 1998-ban a Hajós-Bajai borvidék elnevezést kapta. Ez a termőtáj mindig is különbözött az általános alföldi termőtájtól, hiszen az itteni szőlők nem homokon termettek, hanem elsősorban lepelhomokkal fedett agyagtalajon, de helyenként lösztalajon. A homokréteg vastagsága a talaj termékenysége szempontjából meghatározó. A vékony rétegű lepelhomokkal fedett talaj a legkedvezőbb a mezőgazdasági növények számára. A térség szőlőtermesztését a talajtípuson kívül a klimatikus tényezők is jelentősen befolyásolják. A klimatikus tényezők közül melyek hatással vannak a szőlőre: a napsütés időtartama, a levegő hőmérséklete, valamint a lehullott csapadék mennyisége.