Hajdúnánás, a történelmi hajdúváros, mindig is büszke volt hagyományaira és közösségi összetartására. A város létének egyik legfontosabb mottója a „hagyomány és innováció”, a Bocskai Korona pedig a kettőt egyben megtestesíti. Ez a helyi fizetőeszköz nem csupán egy gazdaságélénkítő eszköz, hanem a lokálpatrióta szemlélet megnyilvánulása is, amely a közösség tagjait és vállalkozóit egyaránt összeköti. A kezdeményezés célja a helyi gazdaság erősítése, a tőkemegtartás elősegítése és a helyi vállalkozások támogatása, miközben a lakosok számára új vásárlási és megtakarítási lehetőségeket teremt.
A Helyi Pénz Bevezetésének Fő Szempontjai
A helyi pénz, a Bocskai Korona bevezetésének ötlete a 2010-es évek elején kezdett formát ölteni Hajdúnánáson. A városvezetés és a helyi közösség felismerte, hogy a Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza háromszögben való elhelyezkedés, bár stratégiailag előnyös, egyben tőkekiáramlást is jelentett. A hajdúnánásiak gyakran jártak a környező nagyvárosokba vásárolni, ami gyengítette a helyi gazdaságot. Ezen a problémán kívántak úrrá lenni egy innovatív megoldással.
A kezdeményezés motorja Dr. Horváth Tibor volt, aki akkoriban a banki szektorban dolgozott felsővezetőként, és ma már a helyi pénz mozgalom egyik kiemelkedő alakja. Az ő vezetésével indult meg a munka egy saját belső fizetőeszköz kialakítása érdekében. Ez a folyamat magában foglalta a Magyar Nemzeti Bankkal való egyeztetéseket, valamint a korábban már létező két másik helyi pénzrendszer tanulmányozását és tapasztalatainak elemzését. A cél egy olyan rendszer létrehozása volt, amely illeszkedik Hajdúnánás egyedi adottságaihoz és igényeihez, miközben figyelembe veszi a már meglévő hazai példákat. A helyi pénz bevezetésének egyik fő szempontja volt a lokális gazdaságélénkítés, a helyi vállalkozások támogatása és a lakosság vásárlóerejének helyben tartása. Ezen túlmenően, a Bocskai Korona bevezetése a közösségi összetartozás és a lokálpatriotizmus erősítését is szolgálta, ösztönözve a helyi termékek és szolgáltatások fogyasztását.
A Bocskai Korona Működése és Lakossági Elfogadottsága
A Bocskai Korona rendszere az elmúlt években pozitív attitűd változást hozott a lakosság és a vállalkozók körében. A kezdetekben sok szimpatizánsa volt a kezdeményezésnek, amely egyrészt a helyi identitást erősítő, lokálpatrióta szemlélethez való igazodásnak köszönhető, másrészt pedig egy átfogó kommunikációs kampánynak, amelynek célja az volt, hogy a helyiek megértsék a rendszer előnyeit. A kommunikáció hangsúlyát arra fektették, hogy a Bocskai Korona ne csupán egy elméleti lehetőség legyen, hanem kézzelfogható előnyökkel járjon a felhasználók számára.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosok és a vállalkozók külső segítség nélkül is megtalálják a módját a Bocskai Korona hatékony felhasználásának. Sok vállalkozó arról számol be, hogy ahelyett, hogy beváltanák a helyi pénzt, egymás között bonyolítják vele az üzleti tranzakciókat, ami új partneri kapcsolatok kialakulásához is vezethet. Ez a jelenség tovább erősíti a helyi gazdasági körforgást és a vállalkozások közötti együttműködést. Emellett a Bocskai Korona révén sokan fedezik fel a hajdúnánási üzleteket, amelyek korábban talán kevésbé voltak ismertek számukra.
Egy jelentős előrelépés történt azzal, hogy 2017-től kezdve már nem csak Hajdúnánás, hanem Vámospércs, Hajdúhadház és Balmazújváros helyi pénze is a Bocskai Korona rendszere lett. Ez a bővítés lehetővé teszi a térségi szintű összefogásokat és a tőkemegtartást egy szélesebb földrajzi területen, miközben a fogyasztók választási lehetőségei is tovább bővültek. Ez a regionális együttműködés kulcsfontosságú a helyi gazdaságok hosszú távú stabilitása és fejlődése szempontjából.
Kommunikációs Stratégia és Elfogadtatási Eszközök
A Bocskai Korona elfogadtatásának és használatának erősítése érdekében egy átfogó kommunikációs stratégia került kialakításra, amely mind a vállalkozókat, mind a fogyasztókat célozza meg. A stratégia célja, hogy minél több célcsoportot érjenek el és vonjanak be a rendszerbe.
A vállalkozások esetében a cél kettős. Egyrészt fontos megértetni az elfogadóhelyekkel, hogy egy olyan rendszer részesei, amelyhez tartozni kiváltság, és amelyből jelentős előnyökhöz juthatnak. Másrészt arra ösztönzik őket, hogy mint elfogadóhelyek, minél jobb szolgáltatást nyújtsanak a felhasználóknak, és biztosítsanak bizonyos mértékű kedvezményt a helyben történő fogyasztás elősegítése érdekében. Ez a kettős megközelítés biztosítja, hogy a vállalkozások is érezzék a rendszerben való részvétel előnyeit, és aktívan hozzájáruljanak annak sikeréhez.
Lakossági szinten a felhasználói aktivitás növelése érdekében nyereményjátékokat és kedvezményeket alkalmaznak. A rendszer folyamatos népszerűsítése történik a helyi újságban, a helyi televízióban és óriástáblákon keresztül. A Bocskai Korona számos helyi eseményt és rendezvényt szponzorál, ezzel is erősítve a közösségi kötődést és a márkaismertséget.
Az oktatási intézmények bevonása is kiemelt szerepet kap. Előadásokat tartanak diák- és nyugdíjas csoportoknak, és az általános iskolai tanmenetbe is bekerült a Bocskai Koronához kapcsolódó oktatás. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a jövő generációi is megismerjék és értékeljék a helyi pénzrendszer fontosságát.
KINCSKÉSZÍTÉS - ÍGY KÉSZÜLT A BOCSKAI-KORONAMÁSOLAT
Hajdúnánás Város Látnivalói és Történelmi Helyszínei
Hajdúnánás gazdag történelmi múlttal és számos látnivalóval büszkélkedhet, amelyek tükrözik a város szellemi és építészeti örökségét. A város magva a szabályos utcahálózat mértani közepe, a négyszögletű Köztársaság tér, amely egykor piactér volt. Ma gondozott parkként pihenésre invitál, ahol szobrok és a teret körülvevő épületek kínálnak érdekes látnivalókat.
A Városháza, amely a millennium évére újult meg, eklektikus stílusban épült 1874-ben Vecsei Imre tervei alapján. Tágas díszterme 110 fő befogadására alkalmas, falait Kovács János arcképfestő alkotásai díszítik. A Polgármesteri Hivatal kapuján kilépve Kossuth Lajos egészalakos bronzszobra látható, Horvai János alkotása, melyet 1904-ben avattak. A sétány végén található szabadtéri színpad a nyári rendezvények hangulatos helyszíne. A 2005-ben felavatott testvérvárosi címerfal mögött az 1909-ben épült, egykori Járásbíróság épülete magasodik.
Hajdúnánásnak 1605-től pallos joga volt, az igazságszolgáltatást a kapitány és a 12 esküdt gyakorolta 1744-ig. A tér szögletében található a kicsiny Római Katolikus Templom, amely 1895-ben épült Samassa József egri érsek rendeletére, hazánk 1000 éves fennállásának tiszteletére.
A Bocskai úton található sárga festésű ház, ablakai fölött faragott méhecskékkel, 2007-től a Helytörténeti Gyűjteménynek ad otthont. Szemben, bauhaus stílusú épületben működik a Könyvtár, a Hajdúnánási Helyi Televízió és több iroda. Itt található Petőfi Sándor fejszobra is, amelyet Laborcz Ferenc Munkácsy-díjas művész készített 1948-ban. A Könyvtártól nem messze látható a régi tűzoltó locsolókocsi és a Szent Flórián szobor. Az első önkéntes tűzoltó- és életmentő szervezet 1879-ben alakult.
A gimnáziumi oktatás Hajdúnánáson már korán megkezdődött, az iskola 1656-ban alakult a Debreceni Kollégium partikulájaként. A mai épület 1906-ra készült el a Bocskai utcán. A gimnáziummal szemben található a kis épület a Bocskai u. 22. szám alatt.
A Köztársaság tér nyugati oldalán álló Móricz Pál Városi Művelődési Központ és Könyvtár egykor Bocskai Vendéglőként működött, 1895-ben épült eklektikus stílusban. Később szállodaként, vendéglőként, bálteremként, majd mozivá és kultúrházzá alakult. 1988-ban egy modern, 380 férőhelyes színházteremmel bővült. A falon látható Gyurcsek Ferenc 1987-ben átadott, „A hajdúk letelepedése” című alkotása.
A város legmonumentálisabb épülete a Református Templom, amelynek története a 13. századig nyúlik vissza. A templom épületén a klasszicizáló hatás mellett a barokk építészet nyomai is fellelhetők. A „nánási sudár torony”, amelyet Tompa Mihály is megénekelt, 62 méterével a környék legmagasabb templomtornya. A templom előtt áll Kalotai K. Ottó I. világháborús emlékműve. A templom keleti oldalán kialakított pihenőhelyen egy Ivókút is található, melynek alkotója Hondromatisz Rigasz görög szobrászművész.
A templom nyugati oldalán álló, 1921-ben épült régi épület után néhány percnyi sétával elérhető a Hunyadi u. 21. sz. alatt álló parasztház, amely ma műemlékház. A Tájház az 1700-as évek végén épült népi klasszicista stílusban, és a helyi bútorokat, eszközöket és a szalmaipar emlékeit őrzi. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található, az egykori istállóból kialakított kovácsműhely pedig a mesterek régi eszközeit rejti.
A Jókai u. 12. sz. alatt található az Aranyszalma Alkotóház és Galéria, ahol Reszeginé Nagy Mária népi iparművész szalmafonási technikáit ismerhetik meg az érdeklődők.
Természeti Kincsek és Turisztikai Látványosságok
Hajdúnánás természeti adottságai és turisztikai lehetőségei is jelentősek. A város felbecsülhetetlen természeti kincse a 67 °C-os nátriumkloridos, jódos-brómos gyógyvíz, amely 1958-ban tört fel 1019 méter mélyről. A Fürdő utcán található Gyógyfürdő szabadtéri és fedett medencékkel, szaunával és aroma terápiával várja a látogatókat. A reumatológiai szakrendelés, gyógytorna, masszázs és egyéb terápiás szolgáltatások teszik még vonzóbbá a fürdőt. A fürdőterület parkosítása és a vizesblokkok modernizálása tovább növelte a komfortot.
A Fürdő útról, a sportpálya melletti dűlőn jutunk el az országban elsőként Hajdúnánásra telepített struccfarmra. Az 1993-ban ide érkező dél-afrikai madarak nem csupán turisztikai látványosságként szolgálnak, hanem bőrükből és tollaikból is készülnek használati tárgyak, húsuk pedig vörös és koleszterinszegény.
A volt agyagbánya gödreiből kialakított horgásztavak a görbeházi út és a Fürdő út közötti területen találhatók, összesen 13,42 hektáron. A horgászat a partról engedélyezett.
A Keleti-főcsatorna, amely 1863-tól 1941-ig húzódó döntés alapján épült, a Tiszából ágazik el Tiszalöknél, és 109,8 kilométeres szakaszán Bakonszegnél ömlik a Kálló-éren keresztül a Berettyóba. A Polgári úti hídnál vízparti üdülő házak sorakoznak. A csatorna a Tiszától Balmazújvárosig hajózható, legfeljebb 13 km/h sebességgel. 2004-ben csónak kikötő is épült a csatornán.
A város műemlékké nyilvánított háza a Zrínyi u. 17 sz. alatti Csohány ház, amely a 19. század elején épült klasszicista stílusjegyekkel. A Csiha Malom 54 méter magas épülettömbje a város másik végén található, amelyet Hajdúnánás hozományaként is megjelöltek az EU csatlakozás kapcsán. A malmot Csiha Győző építtette 1942-ben, és 2006-ban korszerűsítették.
A város másik végén, a Csepüs szőlőben található három csőszkunyhó, melyeket az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műemlékké nyilvánított. A legközelebbi, 1872-ben épült kunyhó a Liget utcán található. Tedej, Hajdúnánás városrésze, ahol az agroturizmus keretein belül a turisták számára egyre több kikapcsolódási lehetőséget kínálnak.
tags: #hajdunanas #bocskai #sor