Bevallom nem is a bor miatt jártam Feldebrőn. A templom csábított, amit még a XI. században építettek, eredetileg négyzet alaprajzú, öthajós, centrális épületként, bizánci stílusban, középen a toronnyal és a templom alatt egy fantasztikus altemplommal. Persze a mai épületben nehéz meglátni a bizánci alapokat, úgyhogy érdemes idegenvezetést kérni a szomszédos plébánián, illetve megvenni a témába vágó könyvet is, amelynek egyetlen bosszantó tévedése, hogy rendszeresen összekeveri a kaukázusi Albániát napjaink Albániájával, holott egyértelmű, hogy a szerzők az előbbit értették alatta. Ha eddig nem derült volna ki, tényleg érdemes megnézni a templomot, viszont most már azt is tudom, hogy a szomszédban is megéri vizitálni.
Ha szembe állunk a templom bejáratával, a bal oldalon a sarokházban borászat működik, mégpedig Gecse Istváné, Hárs Pince néven. No nem az, hogy Gecse István egészen sajátos humorú ember, pedig ezért is érdemes becsöngetni, hanem az, hogy a 2014-es töppedt debrői hárslevelű egészen szenzációs!
Nem csoda, hiszen a hárslevelűk borversenyén is a nagyarany érmet kapott, de ezt én fenntartással szoktam kezelni, ha valaki kóstolt már komoly borversenyen, az tudja, hogy a sok száraz fehérbor után egy jól elkészített édes bor igencsak megemeli a zsűri kedvét és pontszámait. Borostyánba hajló óarany szín a pohárban. Illatában méz és dió, keleti fűszerek és szantálfa. Kóstolva nagy test, sűrű, szinte harapható struktúra, élénk-vibráló savak, aszalt füge és hársméz, narancslekvár és pekándió. A lecsengése szinte végtelen, kétségkívül most is megérdemelné a nagyaranyat!
Így hát a templom csodái mellett érdemes a Hárs Pince felé is kalandozni, hiszen a borászat és annak jellegzetes, időtálló minősége egy új dimenziót ad az utazásnak Feldebrőn. A környék turisztikai kínálata tehát gazdag, és a két hely, a templom történelmi értékei és a borudvar közvetlen közelében elhelyezkedő pince együtt ad egy összetett élményt a látogatónak. A szomszédos plébánián és a könyvesbolton keresztül további információkhoz juthatunk a régi korok építészetéről és a borvidék hagyományairól, amelyek csak tovább mélyítik a hely autentikus hangulatát.
Templom és altemplom kincsei
A XI. századi templom centrális építészeti megoldásai vizsgálva a bizánci hatást mutatják, bár a mai szemlélő számára a jellegzetességek részleteiben nehezebb felismerni. Érdekesség, hogy a torony középen áll, és altemplom adhatna kiemelt betekintést a történelmi hangulatba. Ennek megismeréséhez idegenvezetés ajánlott a szomszédos plébánián, emellett hasznos lehet a témába vágó könyv megvásárlása is. Az anyag összegyűjtése során a szerzők hibái miatt érdemes odafigyelni: a kaukázusi Albánia összetévesztése napjaink Albániájával zavaró lehet. Ha eddig nem derült volna ki, tényleg érdemes megnézni a templomot, és érdemes a szomszédságot is bejárni.
Hárs Pince és a 2014-es hárslevelű
A templom bejáratával szemben, bal oldalon található a Hárs Pince, amely Gecse István tulajdonában van. A borászat híressé tette a 2014-es töppedt debrői hárslevelűt, amely kiemelkedő teljesítményt nyújtott a bírálatok során. A borírásban a hárslevelű hagyományosan édes stílusokkal társul, és a magas minőségű alkotások gyakran ötvözik a gazdag aromákat és a komplex savtartalmat. A kóstoló során a borok mély színei, érett gyümölcsök és a hosszú, összetett lecsengés jellemzőek lehetnek.
A terület borvidéke és a pince kínálata kiváló lehetőséget ad a látogatóknak, hogy személyesen tapasztalják meg a hagyomány és a modern borászat találkozását. A borok megkóstolása mellett érdemes megismerni a pince történetét és a borászat filozófiáját, amelyek hozzájárulnak a hely hangulatához és a borok értelmezéséhez.
Fritsch Pince
Összességében Feldebrő, a templom történelmi értékei és a Hárs Pince által kínált édes és karakteres borok egyaránt hozzájárulnak egy gazdag, sokrétű látogatási élményhez. A helyi összefüggés és a kézzelfogható minőség teszi érdekessé ezt a kis történelmi borvidéket, amely a kultúra és a bor iránt érdeklődő utazók számára is vonzó célpont lehet.