Hazánkban a metil-alkohol-mérgezés sajnos többször előfordul, mintsem azt mondhatnánk, hogy kizárólag véletlenül bekövetkező mérgezések: gyakran öngyilkossági szándék húzódik meg a háttérben.
Fontos tudni! A metil-alkohol fontos tulajdonsága, hogy a tápcsatornán kívül a bőrről és a légutakból is felszívódik, azaz a metanol lenyelésén kívül a bőrre cseppenése és párolgó gőzének belélegzése is súlyos egészségkárosodást okoz!
A metil-alkohol (más néven metanol) az etil-alkoholhoz (a hétköznapi értelemben vett alkohol) hasonló sűrűségű, átlátszó folyadék, melynek szaga az etanol szagára hasonlít.
Emiatt fordulhatnak elő a véletlen mérgezések.
A szert a vegyiparban oldó- és kristályosítószerként széles körben alkalmazzák.
A két vegyület élettani hatása azonban jelentősen különbözik: a metanol sokkal mérgezőbb, már kis mennyiség fogyasztása is súlyos károsodásokat, legrosszabb esetben halált okozhat.
Az egyéni tolerancia tág határok közt változik, nem adhatók meg határértékek, ami alapján kijelenthetnénk, hogy mekkora mennyiségek milyen károsodásokat okoznak.
A felszívódott metanol lebomlásáért az alkohol-dehidrogenáz enzim felelős - ugyanaz az enzim, amely az etil-alkohol lebomlását is katalizálja.
A metanolból formaldehid, végül hangyasav keletkezik: ezek mindegyike, magához a metil-alkohol molekulához hasonlóan a szervezet számára mérgező termék.
Ez alapján érthető a metanol rendkívüli mérgező hatása.
A formaldehid például gátolja a szem ideghártyájában található, a látást biztosító retinasejtek anyagcseréjét, aminek következménye a sejtek pusztulása.
Ebből adódik a metanol szemkárosító hatása.
Maga a metil-alkohol a hemoglobin és egyéb sejtek vastartalmához kötődik, ami által gátolja a sejtek életjelenségeit, így hozva létre toxikus állapotot.
A szervezetből kis mennyiség a tüdőn keresztül távozik, nagyobb rész a vizelettel ürül változatlan formában vagy hangyasavként.
A bekerült metil-alkohol döntő többsége a máj közreműködése folytán ürül ki.
A metil-alkohol mérgezés kétféle módon jelenhet meg: akut vagy krónikus formában.
Általános szabályok mérgezés esetén
Ha háztartási méreg, növényvédőszer, kifolyt elem kerül a szembe vagy a bőrre, azt bő, folyó vízzel le kell mosni, a szennyezett ruhát pedig le kell venni.
Vigyázzunk, nehogy mi is érintkezzünk a veszélyes anyaggal!
Ételmérgezést baktériumokkal fertőzött, vagy romlott étel okozhat.
A tünetek - hányás, fejfájás, hasi görcsök, hasmenés, láz, hidegrázás - viszonylag gyorsan, pár óra alatt kialakulnak.
A betegnek ágynyugalomra, bő folyadékfogyasztásra van szüksége.
Ha nem enyhülnek a panaszok, érdemes kihívni a háziorvost.
Elsősegély mérgezések esetén
Akut (heveny) mérgezés: Az akut mérgezés egyszeri nagyobb adag metanol szervezetbe kerülése következtében alakul ki.
A lappangási idő (amely a metanol mennyiségétől és a szervezet toleranciaszintjétől függően 8-48 óra is lehet) után hirtelen lépnek fel a tünetek, melyek hasonlíthatnak a heveny alkoholmérgezés tüneteihez.
A mérgezett feje fáj, szédül, izmai gyengék.
Hasi görcsös fájdalom léphet fel, a beteg émelyeg, öklendezik, hányhat is.
A beteg tudata változó mértékben zavart, enyhe dezorientáltság és mély kóma is előfordulhat.
A betegek 50 százalékának komoly látási panaszai vannak, ezek lehetnek: látásélesség csökkenése, fénykerülés, látótérkiesés (ilyenkor a beteg bizonyos irányokba tekintve fekete foltokat lát), vakság.
Néha a mérgezés első tünete a hirtelen fellépő vakság.
A központi idegrendszer egyéb károsodásaira utal a Parkinson-szindrómára jellemző remegés megjelenése.
Krónikus (idült) mérgezés: Kialakulása gyakran metanollal dolgozó személyeknél, a megfelelő munkavédelmi előírások hiányával vagy be nem tartásával kapcsolatban figyelhető meg.
Így a mérgezett naponta toxikus körülmények közt dolgozik a metanollal, amely kis mennyiségekben, hosszú idő alatt, folyamatosan fejti ki károsító hatását.
Az idegrendszeri elváltozások perifériás polyneuropathiában jelennek meg, a kezek és lábak zsibbadásérzésével, esetleg gyengeségével.
Jelen lehet a látás károsodása látótérkiesés vagy az éleslátás gyengülésének formájában.
Kialakulhatnak Parkinson-kórra jellemző tünetek is.
Ha már megtörtént a baj...
A metanol mérgezetthez minden esetben, a lehető legsürgősebben hívjunk mentőt!!!
Ha a mérgezett eszméletlen, az elsősegélynyújtás (stabil oldalfekvés) vagy szükség esetén az újraélesztés szabályai szerint járjunk el!
Amennyiben a mérgezés szájon át 1-2 órán belül történt, és a beteg nem eszméletlen, próbálkozzunk hánytatással.
Ennek később a gyors felszívódás miatt nincs értelme.
Ha van rá mód, itassunk a mérgezettel fél vagy egy inkább deciliter tömény (40-50%) alkoholtartalmú italt.
Az alkohol lebontása ugyanis csökkenti a metanol káros hatásait, az enzim kötőhelyeiért való versengésen keresztül.
A beteget takarjuk be, mert könnyen kihűlhet!
A specifikus kezelést egészségügyi személyzet tudja elvégezni, laikusként a mérgezettért a legfontosabb, amit tehetünk, hogy nagyon gyorsan orvost hívunk.
Forrás: WEBBeteg
Jelentős statisztikák és élő példák
Országszerte nagyjából hetven embert ápolnak kórházban a mérgezés miatt, közülük sokan megvakultak.
Ahatóságok szerint a hamisított italok valószínűleg egyazon forrásból származnak.
A faszesz vagy metil-alkohol néven is ismert metanol mesterségesen előállított alkohol, amelyet fagyállóként és oldószerként használnak.
Az anyagból már 25 grammnyi adag halálos az ember számára.
Leginkább a rosszul főzött pálinkával kapcsolatban találkozhatunk a metanol nevével, ami elfogyasztva rendkívül ártalmas egészségünkre.
Az üzemanyagokra és a környezeti alkalmazásokra vonatkozó részletes áttekintésben bemutatjuk a metanol felhasználási területeit és korlátozásait.
A metanol felhasználása és technológiai jelentősége
A metil-alkohol, más néven metanol vagy faalkohol, az egyik legmérgezőbb anyag.
Már kis mennyiségek is komoly károkat okozhatnak, például vakságot.
A metil-alkoholt leginkább illegális alkohol-előállításra használják.
A metil-alkohol olyan termék, amely természetesen bizonyos arányban fordul elő a fermentációs termékekben, és a pektin lebomlásával jön létre.
Például a gyümölcspárlók 0.3-0.9 térfogat% metanolt tartalmaznak, ami azt jelzi, hogy az ital valódi.
A metanol az emberi egészségre káros oka annak, hogy a szervezetben formaldehiddé, majd hangyasavvá alakul.
A halálos dózis 50-75 g.
Egyéb felhasználások között szerepel a metanol üzemanyag-adalékként és üzemanyagcellákban betöltött szerepe, a megújuló energia megoldások részévé válás felvetése.
A metanolos üzemanyagcellák (DMFC) közvetlenül hasznosítják a metanolt, miközben a melléktermék szén-dioxid, és a környezetbarát energia kiaknázása felé mutathat.
A DMFC-nek azonban alacsony hatásfoka és jelenleg korlátozott alkalmazhatósága van.
Oláh György szerint a metanol alkalmazható lehet a jövőben kőolaj és földgáz helyett, ha fejlesztések révén hatékonyabbá válik.
Egyes országokban már fel is fedezték hasznos tulajdonságait, és sikerrel alkalmazzák autók üzemanyagaként és más módokon.
Kínában 110 M100-as üzemanyagtöltő állomást telepítettek teljes mértékben metanolt tartalmazó üzemanyagrendszerrel.
A metanol kiváló üzemanyag-adalékként szolgálhat, mivel belőle állítják elő a MTBE-t, amelyet a benzin oktánszámnövelésére használnak, és a kipufogógáz-kibocsátást is csökkenthetik.
Ezenfelül bioüzemanyagok gyártásához is hasznosnak bizonyulhat.
Az ilyen és ehhez hasonló metanollal kevert benzint már az 1980-as évektől alkalmaznak Kínában, azóta pedig Indiában és Dániában is megjelentek különböző keverékek.
Az üzemanyag-cellák működése azon alapul, hogy a kémiai energiát elektromos árammá alakítják át redoxi reakciók segítségével. Itt jön képbe a hidrogéngáz, amely egyfajta energiaforrásként működik, mivel oxidációja révén az áramkörben elektromos áramot fejleszt, miközben egy másik, redukciós lépés során a betáplált oxigénből és egy pozitív töltésű hidrogénionból víz jön létre. Ez azonban nem megy végbe magától, szükség van hozzá egy katalizátorra is, amely leggyakrabban platina és nikkel szokott lenni.
Az ezen a működési elven alapuló hidrogénmeghajtású üzemanyagcellát nevezik protoncsere-membrános (PEM) cellának, amely már egyes autók prototípusaiban is megtalálható.
A fő előnye egy ilyen autónak az, hogy mivel a hidrogén használatakor csak víz és hő keletkezik melléktermékként, nem bocsát ki üvegházhatású gázokat.
A szóban forgó autók azonban nem tévesztendők össze a széles körben elterjedt elektromos járművekkel, amelyek lítiumion alapú akkumulátorokban tárolják az energiát.
A cella működéséhez azonban szükséges valahonnan biztosítani a hidrogént, amelyet sokszor földgázból vagy metánból állíthatnak elő.
Szerencsére a közelmúltban sikerült olyan eljárásokat is kifejleszteni, ahol a víz elektrolízisével állítható elő úgynevezett zöld hidrogén.
Ahogy azonban korábban is említettük, az ilyen elven működő elektromos autók használatához speciális töltőállomások létesítésére van szükség, és nem lehet közvetlenül alkalmazni a hidrogént, mivel nehézkes a tárolása.
Közvetett módon először a metánból hidrogént kell előállítani, amely csak ezután szolgálhat a cella üzemanyagaként.
Ennek egyik alternatívájaként jöhet képbe a metanolt alkalmazó üzemanyagcella.
Oláh György 2007-es publikációja a metanol felhasználhatóságáról kőolaj és földgáz helyett felvázolja, hogy a metanolos üzemanyagcellák akár még a hidrogén alapú társaiknál is hasznosabbak lehetnek.
Ezeket direkt metanolos üzemanyagcellának (DMFC) hívjuk, amelyek hasonló elven működnek, mint a PEM típusú cellák.
Itt a fő különbség, hogy a betáplált metanolból szén-dioxid lesz, miközben az oxigén vízgőzzé alakulva távozik a rendszerből elektromos áram fejlesztése közben.
Nagy előnye a DMFC-nek, hogy a metanolt közvetlenül lehet alkalmazni, szállítása és tárolása pedig sokkal egyszerűbb, mint a hidrogéné.
Problémát okozhat azonban a cellában a fejlődő szén-dioxid, de ezt, ha kell, könnyedén vissza lehet forgatni akár metanol előállítására, így akár egy fenntartható folyamat is létrehozható.
A legjelentősebb probléma az ilyen üzemanyagcellákkal jelenleg az, hogy viszonylag alacsony hatásfokkal képesek dolgozni: a DMFC csak nagyjából 30%-os teljesítményt tud elérni, így egyelőre nem használható autók meghajtására.
A metanol - annak ellenére, hogy akár végezhet is velünk - fontos társunk lehet a jövőben.
Egyes országokban már fel is fedezték hasznos tulajdonságait, és sikerrel alkalmazzák autók üzemanyagaként és más módokon.
Ezenfelül a hidrogénhajtású autók alternatívájaként remek eszköz lehetne a zöld közlekedés elérésében.
A közvetlen metanolos üzemanyagcella - Bytesize Science
A metil-alkohol, más néven metanol vagy faalkohol, az egyik legmérgezőbb anyag.
Már kis mennyiségek is komoly károkat okozhatnak, például vakságot.
A metil-alkoholt leginkább illegális alkohol-előállításra használják.
A metil-alkohol olyan termék, amely természetesen bizonyos arányban fordul elő a fermentációs termékekben, és a pektin lebomlásával jön létre.
Például a gyümölcspárlók 0.3-0.9 térfogat% metanolt tartalmaznak, ami azt jelzi, hogy az ital valódi.
A metanol az emberi egészségre káros oka annak, hogy a szervezetben formaldehiddé, majd hangyasavvá alakul.
A halálos dózis 50-75 g.
Egy vérbeli borkedvelő számára megrázó hír lehet, hogy a bor szintetikusan, vagyis mesterségesen, szőlő felhasználása nélkül is előállítható.
A San Franciscó-i Ava Borászat nemrégiben elkezdett egy borreprodukciós projektet: egy Dom Perignon pezsgőt szeretnének szintetikusan előállítani, és korlátozott számban értékesíteni, még ezen a nyáron.
A tudományos oldal közzétett egy videót, ezen a csapat két munkatársa összekóstolja az Ava Borászat laborborát, és egy valódi szőlőből készült bort (Moscato d’Asti).
Utóbbiról csak annyit kell tudni, hogy egy könnyed, édes, nem annyira komplex habzóbor.
A tesztelők, akik nem rendelkeznek semmiféle boros szakmai háttérrel, meg tudták különböztetni a valódi bort a kikísérletezett párjától.
Mint tudjuk, a bor különböző szervetlen és szerves anyagoknak, vegyületeknek az alkoholos-vizes oldata.
Több mint 80%-ban.
Ha már arról van szó, hogy szintetikusan szeretnénk előállítani a bort, akkor érdemes odafigyelni, hogy a hozzáadott víz ne csapvíz legyen, hiszen a szőlő sem onnan kapja a csapadékot, hanem a talajból, esőből, és a levegő páratartalmából.
A két fő alkohol az etil-alkohol, és a metil-alkohol.
Az etil-alkohol a természetes tartósító anyaga a bornak.
Az etil-alkohol kis részét (észterek, acetálok) úgynevezett bukéanyagok képezik.
A metil-alkohol általában 20-350 mg nagyságrendben, pektinekből keletkezik.
Fehérboroknál: 20-100 mg, vörösboroknál: 40-160 mg, direkt termő fajtáknál: 40-300 mg mutatható ki.
Ez egy háromértékű alkohol, amely az etil-alkohol után a legnagyobb mennyiségben fordul elő, és a bor testességében játszik fontos szerepet.
Azt tudni kell, hogy a savakra épülnek a bor illat- és zamatanyagai, ezektől lesz igazán harmonikus az ital.
Nagy műszeres analitikával (gázkromatográf, tömegspektrométer, NMR, stb.) pedig nanogrammos pontossággal meg tudják határozni az utánozni kívánt bor paramétereit, és ezután már nincs más teendő, mint szépen összerakni az adott szegmenseket.
Erre szükség lehet például akkor, ha egy kiváló és jól profitáló évjáratból fogyóban van a készlet, viszont még van rá kereslet, így akár haszonszerzés céljából reprodukálni lehetne az adott bort.