A magyar szőlészet és borászat ágazata folyamatosan változó gazdasági és jogi környezetben működik, amely számos kihívást és lehetőséget tartogat a termelők és a hegyközségi szervezetek számára. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) ebben a dinamikusan fejlődő szektorban tölt be kulcsfontosságú szerepet, képviselve a magyar borászok és szőlőtermelők érdekeit. A Soproni Borvidék, mint az egyik legjelentősebb magyar bortermelő régió, különösen érintett a változásokban, mind a helyi, mind az országos szintű szabályozások tekintetében.
A Közegészségügyi Helyzet és a Hegyközségi Rendezvények
A közelmúltban a kialakult közegészségügyi helyzet nehéz döntések meghozatalára kényszerítette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. A közegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében a borvidéken a hegyközségek, valamint a hegyközségi tanács által szervezett valamennyi rendezvény megtartását bizonytalan ideig elhalasztották. Ez a döntés érinti a borvidéki és helyi borversenyeket, borbemutatókat, egyéb szakmai és nyilvános rendezvényeket, függetlenül a résztvevők létszámától. Ez a lépés összhangban van a 41/2020 (III.11.) Kormányrendelet 4. pontjának szellemiségével, amely a járványügyi helyzetre való tekintettel korlátozásokat vezetett be.
A tavaszi időszak hagyományosan a hegyközségi közgyűlések időszaka, így a jogértelmezés fontossága kiemelkedett. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jogértelmezéssel fordult az Agrárminisztérium Jogalkotási Főosztályához. A Főosztály jogértelmezése szerint a résztvevő személyek számára vonatkozó rendelkezést úgy kell figyelembe venni, mintha valamennyi meghívott személy részt venne a rendezvényen, ami további óvatosságot indokol a rendezvények szervezésénél. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részéről a hegybírói, regionális titkári és titkársági ügyintézést további kormányzati intézkedésig fenntartja, biztosítva ezzel a működőképességet.
A Hulladékgazdálkodási Szabályozás Változásai és Hatásai a Borászatra
Július 1-jétől gyökeresen megváltozott Magyarországon a hulladékgazdálkodás szabályozása, ami jelentős hatással van a borászati ágazatra is. A változások egyaránt érintik a gyártókat, a forgalmazókat és a fogyasztókat. A borászok egyik szeme nevet, mert az üveg esetében maradt a 19 forintos termékdíj, de a többi csomagolóanyagra kirótt díjak viszont nőnek.
Az új szabályrendszer egyik kulcseleme a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR). Ez alapján a gyártócégek EPR-díjat kötelesek fizetni a hulladékhasznosítási koncessziót elnyert MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felé. A hulladékhasznosítás finanszírozása a jövőben ebből a díjból történik, nem pedig a környezetvédelmi termékdíjból. Fontos megjegyezni, hogy mindkét díjat fizetni kell: az EPR-díjat a MOHU-nak, a termékdíjat pedig a NAV-nak.
A változások jelentősek, közvetlenül vagy közvetve a vállalkozások széles körét érintik, köztük a szőlész-borász ágazatot. A borászok szerint az új rendszer sokmilliós pluszterhet jelent számukra. Ezeket a költségeket a szőlő felvásárlási árának csökkentésével vagy a bor fogyasztói árának növelésével lehetne kompenzálni. Előbbi a szőlőtermelőket tenné tönkre, utóbbit pedig a fogyasztók pénztárcája nem bírná el.
A magyar szőlészek és borászok elkötelezettek a környezetkímélő technológiák alkalmazása és a környezetterhelés csökkentése mellett. Ez a vállalás a hegyközségi tagok belső meggyőződéséből ered, hiszen az évről évre megújuló természet körforgásában dolgoznak. Fontos a biológiai sokszínűség megőrzése, de a fenntartható gazdálkodásnak nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági aspektusai is vannak. Biztosítani kell az ágazat szereplőinek megélhetését is, ezért is kezdeményeztek tárgyalásokat az illetékes minisztériumokkal - mondta Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnökségi tagja, a szőlészeti szekció vezetője.
Szakmai lobbijuk részben eredménnyel járt, mert sikerült a két héttel ezelőtti soproni, kihelyezett kormány- ülés elé vinni a témát, ahol az üvegpalackokkal kapcsolatban pozitív döntés született: egyelőre marad a 19 forintos termékdíj és nem lép életbe a 77 forintos pluszemelés. Közleményükben úgy fogalmaznak: „A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa örömmel értesült Magyarország Kormányának döntéséről, miszerint az uniós előírások miatt bevezetésre kerülő hulladékgazdálkodási szabályozás nem eredményezheti a borászok terheinek növekedését. A kormányzattal az elmúlt hónapokban folytatott egyeztetéseken a HNT hazánk 22 borvidékén dolgozó 25.000 szőlőtermelő és mintegy 2000 borászati hegyközségi tag védelmében kérte a szabályozás felülvizsgálatát.”
A kormány döntését követően a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa folytatja a szakmai egyeztetéseket az illetékes minisztériumokkal a részletszabályok mielőbbi kidolgozása érdekében. Az egyeztetések során a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) felülvizsgálata mellett, azzal párhuzamosan napirendre akarják venni a 2024. január 1-jén induló, kötelező visszaváltási rendszer (DRS) követelményeit is. A kormányzattal zajló tárgyalásokon a céljuk, hogy ne növekedjenek az ágazat gazdasági és bürokratikus terhei.
- Azt tartanánk kívánatosnak, hogy más nyugat-európai bortermelő országhoz hasonlóan 2030-ig nálunk se vezessék be a csomagolóanyagokra vonatkozó előírásokat. Magyarországon ráadásul kétszer is fizetünk értük: amikor megvásároljuk a csomagolóanyagot, megfizetjük a környezetvédelmi termékdíjat, és akkor is fizetni kell, amikor forgalomba hozzuk a terméket - mondta Magyar Dezső, a Sop-Vin Kft. ügyvezetője.
- Mi közepes borászatnak számítunk, de így is 49-féle csomagolóanyagot használunk. Egyenként kell lemérni például minden boroscímkét, dugót, kartondobozt, zsugorfóliát, és havonta jelenteni, hogy milyen tömegben használtuk fel. Ennek alapján kell megfizetni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat. Ez sokmilliós pluszköltséget és hallatlan adminisztrációs terhet jelent. Egyelőre bele sem gondolok, hogyan fogjuk ezt teljesíteni - tette hozzá cseppet sem derűsen Magyar Dezső.
Iváncsics Zoltán a kisebb termelők közé tartozik. Ők átalányban fizetik a termékdíjat, azt pedig, hogy az új rendszerben pontosan mik vonatkoznak rájuk, még nem tudja. Azt mondja, sok minden képlékeny még a jogszabály körül. Egy biztos, ha tovább emelkednek a borászok terhei, az nagy problémát fog jelenteni az ágazat számára. Egyre kevesebb ugyanis a pénzük az embereknek, ezért csökken a kereslet a minőségi borok iránt.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Tisztújító Küldöttgyűlése és Jövőbeli Irányvonalai
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2023. május 30-án tisztújító küldöttgyűlést tartott Budapesten, melynek keretében döntöttek a szervezet elnökségi tagjainak személyeiről. A hegyközségi törvény módosítása általános tisztújítást írt elő a hegyközségi köztestületeknek. A törvénymódosítás egységes ötéves választási ciklusokat vezetett be a háromszintű szőlész-borász szakmai önkormányzati rendszer számára. A 28.000 szőlőtermelő és borászati hegyközségi tag az idei év első három hónapjában megtartott hegyközségi közgyűlések keretében választott szőlészeti és borászati küldöttet. A borvidéki településeken gazdálkodók érdekeit képviselő hegyközségi küldöttek a borvidéki feladatokat ellátó hegyközségi tanácsokat alkotják. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsát a borvidékek által delegált 44 küldött (22 szőlészeti és 22 borászati küldött) alkotja. Döntéshozatala a két szekció közötti egyezségen alapszik: mindkét szekciónak külön-külön is támogatnia kell az előterjesztéseket. Az alulról építkező három szintű érdekképviseleti rendszer tisztújítási folyamata zárult le 2023-ban.
A Tanácsülés elején a törvényi módosítások alapszabályban történő átvezetéséről szóló döntéssel a küldöttek egyúttal megerősítették a szőlész-borász társadalomnak a szakmaköziség iránti elkötelezettségét. 2018-tól önkéntes vállalásként jelenik meg az alapszabályban, hogy a 2012. évi új hegyközségi törvényben garantált szekciónkénti küldöttválasztási szabályokat a tíz tagú irányító testület tagjainak megválasztásakor is alkalmazni kell. Nevezetesen az Elnökséget is öt szőlészeti és öt borászati küldött alkotja. A HNT küldöttjei kiemelt értékként tekintenek a nemzeti tanács szakmaközi szervezeti elismerésére. A döntéselőkészítő Szakmaközi Bizottság tagjai országos tagsággal rendelkező ágazati szakmai szervezetek, melyek e Bizottság keretein belül olyan konszenzusos szakmai álláspontot tudnak javasolni, amely kiegészíti és szélesíti a területi érdekképviseleti döntéshozatallal létrejövő álláspontot.
„A jelöltállítás során tapasztalható aktív részvétel a Tisztújító Tanácsülésen is megnyilvánult azzal, hogy 21 szőlészeti és 21 borászati küldött élt szavazati jogával. Valamennyi jelölt a kapott szavazatok releváns többségével került megválasztásra. Az elnök és a két alelnök egyhangú megválasztása fokozza szakmai felhatalmazásukat, ezáltal erősíti a HNT szakmai súlyát az agráriumban. A HNT új elnökének és alelnökeinek személye és az elmúlt kettő ciklusban betöltött tisztségük egyúttal garanciát jelentenek a tagok számára a korábban lefektetett szakmai alapelvek ciklusokon átívelő képviseletére.”
Székfoglalójában Frittmann János, a HNT új elnöke mindenekelőtt megköszönte a küldötteknek a részvételt, hiszen szavazatukkal a 22 borvidéken gazdálkodó mintegy 28.000 szőlőtermelő és bortermelő hegyközségi tag képviseletét biztosították a nemzeti tanácsban. „Az egyhangú döntésük komoly bizalmat és egyúttal nagy felelősséget jelent számomra. A HNT elnöki feladatot a magyar szőlőtermelők és borászatok érdekében tett szolgálatnak tekintem. Egyértelmű törekvésem, hogy az ágazati problémák meghatározása és az országos intézkedési javaslatok kialakítása során fokozzam a párbeszédet a hegyközségekkel. Szeretném kialakítani azokat a fórumokat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tagok magukénak érezzék a szakmaközi és állami döntéseket. Ennek első lépéseként a HNT Elnökségének alakuló ülésén javasolni fogom a 2016-ban az agrártárcával közösen megalkotott Ágazati stratégia egyes elemeinek a felülvizsgálatát.”
A HNT elnöke külön kitért a fogyasztói ízlések hirtelen átalakulására, mely már európai szinten is érezteti piaci hatásait. A kérdéssel foglalkoznia kell a szakmának és körültekintő cselekvési tervet kell kidolgoznia, mert a borászat alapvetően mezőgazdasági jellegű és a szőlő évelő kultúra.
„A magyar bor minőségének növelése megkérdőjelezhetetlen célja az ágazatnak, de a fenntartható termelés feltételezi azok gazdaságos termelését és a fogyasztói elismertségét. E három paraméter ismeretében tudjuk kizárólag értelmezni az egyes borvidéki eredetvédelmi rendszerek és a borászatok márkáinak piaci értékét. Személyes tapasztalatom is azt mondatja velem, hogy ezekre a kérdésekre hegyközségi és borvidéki szinten lehet választ adni. A megoldások jelentős része ugyanis bennünk termelőkben lakozik és a helyi vezetők felelőssége a minőség - gazdaságosság - fogyasztói elismertség egyensúlyának megteremtése. Ezeket a folyamatokat országos hatáskörű döntéseivel elősegíteni tudja a szakmaközi szervezet.” - tette hozzá Frittmann János.
A megválasztott elnök hangsúlyozta továbbá, hogy a hegyközségi szervezetekkel való aktív párbeszéd megvalósítása, a kormányzattal meglévő együttműködésünk további elmélyítése, valamint az európai döntéshozó és érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolatok kialakítása napi szintű munkát igényel. „Az előttünk álló kihívásokra körültekintő megoldási javaslatokat kell kidolgoznunk. Ennek stabil hátterét a hegybírók, a regionális titkárok és a Titkárság szakképzett munkatársai jelentik. A nyugodt és biztonságos munkahely a munkavállalók lojalitásában ölt testet, melynek megteremtése és fenntartása elsősorban a HNT főtitkárának a feladata. Ugyanakkor annak jó működése a szakma elvárása is. A főtitkár munkáltatójaként biztosan számíthat a támogatásomra és munkám során számítok a Titkárság munkatársainak szakmai munkájára és érvekkel alátámasztott álláspontjára.”
Az Elnökség Tagjai és Szerepük
A HNT Tisztújító Tanácsülésén a tíz tagú Elnökség tagjai közül a HNT elnöke és kettő alelnöke mellett megválasztották a Szőlészeti és Borászati Szekció elnökeit is.
- Frittmann János (elnök): Kunsági borvidéki borászként elsőként kapta meg az Év Bortermelője címet 2007-ben; testvérével és immár gyermekeikkel együtt vezeti családi borászatukat Soltvadkerten, mely 2015-ben elnyerte az Év Pincészete díjat. 2014. óta a Szakmaközi Bizottság elnöke, valamint 2018-2023 között a HNT szakmaközi ügyekért felelős alelnöke volt.
- Pál Sándor (pénzügyekért felelős alelnök): az Egri Borvidék egyik legnagyobb szőlőfelvásárlója és borforgalmazója, az Egri Csillagok Zrt. vezetője és egyik tulajdonosa. 2015-2018. között a szervezet általános alelnöke, majd 2018-2023 között a HNT pénzügyekért felelős alelnöke volt.
- Varga Máté (szakmaközi ügyekért felelős alelnök): édesapjával és családjával közösen vezeti családi birtokukat a Móri borvidéken. Kis családi pincészetről lévén szó nem idegen tőle a szőlészetben és borászatban végzett aktív fizikai munka. Példamutató munkája megalapozta azt a bizalmat, amivel 2013. óta harmadszor választották a hegyközség elnökének. 2018-2023 között a HNT Szőlészeti Szekciójának elnöke volt.
A HNT Szőlészeti Szekcióját alkotó küldöttek a Szőlészeti Szekció elnökének, Molnár Ákost, a Soproni borvidék hegyközségi tanácsi feladatait ellátó Soproni Borvidék Hegyközsége szőlészeti küldöttjét választották.
Fenti öt személy mellett a HNT Elnökségének további tagjai szőlészeti küldöttként: Bock József (Villányi borvidék), Borbély Tamás (Badacsonyi borvidék), Dr. Csoma Zoltán (Tokaji borvidék), Kovács Zoltán (Egri borvidék), Légli Ottó (Balatonboglári borvidék), Molnár Péter (Mátrai borvidék), Mundi András (Villányi borvidék), Németh Attila (Balatonfüred-Csopaki borvidék), Szeremlei László (Szekszárdi borvidék), Szüle Zoltán (Szekszárdi borvidék).
Borászati küldöttként pedig: Balla Géza (Arany-dűlő Kft. - Erdély, de a HNT-ben is képviselteti magát), Barta Károly (Tokaji borvidék), Borbély Zoltán (Badacsonyi borvidék), Dula Bence (Móri borvidék), György Attila (Tokaji borvidék), Hajdu-Szabó Ágoston (Etyek-Budai borvidék), Ipacs Szabó István (Mátrai borvidék), Kvaszinger Endre (Villányi borvidék), Lelovics Zoltán (Soproni borvidék), Mészáros Gábor (Szekszárdi borvidék), Rábai László (Egri borvidék), Romsics András (Balatonboglári borvidék), Sziegl Balázs (Mátrai borvidék), Tiffek Csaba (Villányi borvidék), Tóth János (Kunsági borvidék), Vajda Péter (Badacsonyi borvidék), Varga István (Mátrai borvidék), Veszely Gábor (Balatonfüred-Csopaki borvidék), Vörös Péter (Etyek-Budai borvidék), Zelna Tamás (Tokaji borvidék).
A HNT új elnöke a Tanácsülés küldöttjei és a leköszönő HNT Elnökség tagjai nevében köszönetet mondott Légli Ottónak, akit 2015-ben és 2018-ban választottak a küldöttek a szervezet élére, így hét és fél éven keresztül töltötte be a HNT elnöki tisztségét. Légli Ottó vezetése alatt stabilizálódott a köztestületi keretek között megszervezett hegybírói egyablakos ügyintézés. Ennek az egyedüli ágazatirányítási modellnek a jogi kereteit erősítette meg a digitalizáció jegyében bevezetett új nemzeti borjogi szabályozás 2020/2021-ben. Nevéhez fűződik az öngondoskodásra alapozott szemléletváltozást hangsúlyozó Ágazati stratégia elfogadása (2016). Elnöksége idején 2 miniszteri rendeletben kiterjesztett (szakmaközi bormarketing, és biológiai alapok), valamint 2 miniszteri rendeleti kiterjesztés alatt álló (szakmaközi érzékszervi borbírálat, szőlőfelvásárlási rendszer) szakmaközi piacszervezést fogadott el a Tanácsülés. 2023-ban második ciklusának lejártakor 2,6 milliárd keretösszegű, a magyar borvidékek eredetvédelmi rendszerét népszerűsítő nyertes VP pályázattal adta át a HNT vezetését.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának jövőbeli munkája során kiemelt feladatot jelent az ágazati szereplők érdekeinek képviselete, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése, valamint a magyar bor hírnevének és piaci pozícióinak erősítése mind belföldön, mind nemzetközi szinten. A Soproni Borvidék és más borvidékek helyi sajátosságainak figyelembevétele, az innováció támogatása és a tagok közötti párbeszéd erősítése elengedhetetlen a sikeres jövőépítéshez.
tags: #hegykozsegek #nemzeti #tanacsa #sopron