A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) közölte, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet tavalyi évről szóló piaci tanulmánya szerint 2018-ban a fogyasztásnál 46 millió hektoliterrel több bort állítottak elő a világon, a bortermelés csaknem 18 százaléka - termelési többletként - kiélezett versenyhelyzetet eredményez, amely hat a 2019. évi magyarországi szüretre és szőlőfelvásárlásra is.
A zöldszüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását jelenti. A zölden leszedett szőlő egyéb célra nem használható fel. Magyarországon idén először támogatják a zöldszüretet, amely elsősorban azon szőlőtermelőknek jelent gyors pénzügyi segítséget, akik nem rendelkeznek felvásárlási szerződéssel. A zöldszüretre önkéntesen jelentkezhettek a szőlőtermelők. A meghatározott határnapig, június 11-ig mintegy 5200 hektárra nyújtottak be támogatási igényt. A zöldszüretért járó kompenzáció kizárólag uniós forrásból származik. A támogatás összegét az adott szőlőterület előző két évének átlagos terméshozama határozza meg, összege hektáronként 300 ezer-1,1 millió forint lehet. A támogatást a MÁK november 15-ig fizeti ki azon termelőknek, akik a zöldszüretet szabályszerűen elvégezték.
Krízislepárlás a borászatoknál felhalmozott felesleges borkészletek levezetésére szolgáló rövid távú intézkedés: a gyengébb minőségű borkészletek lepárlásával tárolókapacitásokat biztosítanak az idei szüretben. A rendelet várhatóan júliusban jelenik meg, annak kihirdetése pedig az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött. A HNT szerint krízislepárlás az elmúlt 10 évben nem történt, utoljára 2009-ben vezetett be szeszesitalpiaci lepárlást Magyarország a hatályos közösségi jogalap alapján. Mindkét intézkedés célja, hogy védőhálót nyújtson a piaci zavarok következményeinek leginkább kitett szőlőtermelők és borászatok számára, enyhítse a túlkínálatot a szőlő- és borpiacon, valamint csökkentse a szüreti időszakban a piaci feszültségeket.
Ezeket az intézkedéseket rövidtávú, de szükséges eszközként értelmezik, hiszen a fenntartható magyar szőlőtermelés és borágazat érdekében hosszú távú, összehangolt cselekvési tervre van szükség. A nemzeti tanács részt vesz a közigazgatási feladatok ellátásában, a hegyközségi tagok érdekvédelmének országos szintű szervezésében. Elismert szakmaközi szervezetként a nemzeti tanács összefogja az összes hegyközségi szervezet szakmaközi szervezeteként ellátandó feladatokat.
A hegyközségi törvény alapján a HNT vezetésére vonatkozó szabályokat részletesebben adja meg a hegyközségi tanácsoknál. A tagok közül a küldöttek együttes ülésen elnökséget, ennek tagjai közül elnököt és alelnököt választ. A napi ügyek viteléért felelős tisztségviselő a főtitkár, akit pályázat alapján kell megválasztani, így nem tagja a HNT-nek. A főtitkár hivatalba lépéséhez a miniszter előzetes jóváhagyását írja elő a törvény.
A HNT akkor határozatképes, ha mindkét szekció küldötteinek legalább a fele jelen van. A küldötteket az őket delegáló hegyközségi tanács hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg. Továbbá egy küldött az összes szavazat legfeljebb 10 százalékát birtokolhatja. A döntéshozatal során a szőlészeti és a borászati szekció azonos szavazatszámmal rendelkezik.
A HNT feladatai közé tartozik a telepítési jogok kezelése és az újratelepítési jogtartalék kezelése; a telepítési jogok tulajdonosa a Magyar Állam. A telepítési jogok rendszere 2015. Szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozhatnak borvidéken kívüli településeken is. A HNT feladata továbbá, hogy meghatározza az illetékes hegyközséget a nem borvidéki települések vonatkozásában, és kijelölje a közigazgatási feladatok ellátására a megfelelő hegybírói szerveket.
A magyar szőlészet és borászat ágazata dinamikusan változó gazdasági és jogi környezetben működik, amely kihívásokat és lehetőségeket hordoz mind a termelők, mind a hegyközségi szervezetek számára. A Soproni Borvidék különösen érintett a változásokban, mind helyi, mind országos szinten. A közegészségügyi helyzet és a hegyközségi rendezvények kapcsán a szervezet ideiglenes bizottságai, egyebek között a közgyűlések és események szervezésére vonatkozó döntéseket hoztak.
A hulladékgazdálkodás július 1-jével hatályos változásai jelentős hatással vannak a borászatra: az EPR rendszer bevezetése a gyártók kötelezettsége a hulladékhasznosítás finanszírozására. A díjak növekedése sok milliós pluszterhet jelent a borászok számára, amit vagy a felvásárlási árak, vagy a fogyasztói árak emelésével lehet kompenzálni. A szőlész-borász ágazat elkötelezett a környezetkímélő technológiák mellett; a fenntartható gazdálkodás gazdasági és környezeti szempontból is fontos.
2023-tól a HNT tisztségviselői megújult összetételben tevékenykedtek: a törvényi módosítás általános tisztújtást írt elő, és egységes ötéves ciklusokat vezetett be a háromszintű önkormányzati rendszer számára. A 28.000 szőlőtermelő és borászati hegyközségi tag az idei év első három hónapjában megtartott közgyűlések keretében választott szőlészeti és borászati küldötteket. A HNT 44 küldöttből áll, és a szőlészeti illetve borászati küldöttek együtt hozzák meg a döntéseket.
A 2023-as tisztújítás után Frittmann János vette át az elnöki tisztséget, és a megválasztásával párhuzamosan hangsúlyozta a folyamatos párbeszéd és a fórumok kialakításának szükségességét a tagok hatékonyabb bevonásáért. Kiemelte, hogy a fogyasztói ízlések gyors változása európai szinten is piaci hatásokat okoz, ezért a szakmának körültekintő cselekvési tervet kell kidolgoznia.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a három paraméter - minőség, gazdaságosság és fogyasztói elismertség - egyensúlyt teremthet a borvidéki rendszerek és a borászatok márkáinak értékében. Szükség van olyan fórumok kialakítására, amelyekben a tagok magukénak érzik a szakmaközi és állami döntéseket. A kölcsönös együttműködés és az európai kapcsolatok erősítése napi szintű feladatokat jelentenek.
A HNT új vezetői és tisztségviselői a munkájukban a regionális titkárok és a Titkárság szakmailag képzett munkatársaira számítanak, hogy stabil háttérrel és lojalitással biztosítsák a nyugodt és hatékony működést. Azt is hangsúlyozták, hogy a főtitkári szerep felelőssége kiemelkedő, és a vezetés a tagság érdekében folyamatos támogatást ad a szervezetnek.
Az új stratégiai elképzelések részeként a HNT tervezi monitorozni az éves termés mennyiségét, különösen a kékszőlők idei szüreti kilátásait, és ennek alapján megfontolni a zöldszüreti intézkedések lehetőségét. A tagság és a kormányzati intézmények közötti párbeszéd folyamatosan zajlik a részletszabályok mielőbbi kidolgozása érdekében.
Növekvő kötelezettségek és a kormányzati kapcsolatok
A kormányzattal folytatott egyeztetések során a HNT a zöldszüret és az EPR rendszer részleteinek finomítását, illetve a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) követelményeinek megvitatását tűzte ki célul. A cél az, hogy ne növekedjenek az ágazat gazdasági és bürokratikus terhei, miközben a hulladékgazdálkodási előírások is teljesülnek.
Gyakorlati hatások a borászatra
A szakmai vélemények szerint az EPR-díj mindenképp beépül a költségekbe: a gyártók ezt a költséget a termékek árában vagy a felvásárlási árakban érinthetik meg. A borászok szerint a díjak megemelése jelentős adminisztrációs terhet is ró, amelyet jelenleg részletes termék- és csomagolóanyag-nyilvántartásban állapítanak meg.
Jövőbeni irányelvek és szervezeti fejlesztés
A 2025-ös évre az ellenőrzési és monitoring feladatok erősítése kerül előtérbe, különös tekintettel a terméselőrejelzésekre és a zöldszüreti lehetőségek pontosítására. A HNT megkezdte a 2025. évi termésmennyiség alakulásának monitorozását, és a legkritikusabb területnek a kékszőlők szüretét látja.
Eger Wine Meetup 2024 – Kerekasztal-beszélgetés a birtoképítés stratégiáiról /2024.03.01/
tags: #hegykozsegek #nemzeti #tanacsa #zoldszuret