Magyarok, a magyar szokás és hagyományok szerint mindig is tisztán, vagyis semmivel nem keverték a bort. A fröccsök lehetőségének palettája rendkívül tág a legismertebbektől kisfröccs, nagyfröccs, házmestertől egészen a mafla (fél liter bor fél liter szódavíz), Krúdy fröccs (9 dl bor 1 dl szódavíz) vagy a sóher (9 dl szódához 1 dl bor) fröccsig terjedhet. A bornak vegyítése Colával is megszokott a fiatalabb, édes szájú vendégek körében, amit aztán vadásznak hívnak. De ugyanakkor például az oroszfröccs, aminek nem sok köze van a borhoz szintén megtalálható a tág palettán, hiszen 2 dl szódavízhez 1 dl csapvíz jár, vagy a postásfröccs, amely dupla fekete rummal.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a magyarok, a magyar szokás és hagyományok szerint mindig is tisztán, vagyis semmivel nem keverték a bort. A fröccs korszak minden bizonnyal a monarchiának, az osztrákoknak lehet köszöni, hiszen számos német nyelvterületen nem számít szentség törésnek a bort vízzel keverni. Míg máshol még botrányt is szülhet ez a fajta "akció". Magyarországon 1841-ben Jedlik Ányos nevéhez fűződik a szódakészítés, széndioxid vízzel való elegyítése.
A szüreti vigadalom során megalkotott első valódi fröccs az 1840-es évek végén Fay Ándrás fóti prásházában, a „jedliki” szódavíz és bor üdítő elegyítésével keletkezett. Magát a „fröccs” szavacskánkat pedig Vörösmarty Mihály ihlette ki magából ugyanezen rendezvényen. Mátyás király krónikásának megemlítésében pedig a latin kifejezés „More ungarico bibere” (a magyar módra való borivás) kerül elő, és megállapítja, hogy a magyarok bort tisztán isszák.
A bor tisztán fogyasztása végigkísérte a magyarság történetét a hunoktól az avarokon át a lovaskultúrájú népekig. A vízzel való vegyítés a rómaiak és görögök bevett gyakorlatát idézte elő, de a középkorban a víz higiéniai kockázatai miatt a bor volt a biztonságosabb választás. A bor üzenete, az élet üzenete, a feltámadás gondolata is megjelenik; a bort feldolgozó folyamat - szőlő szüretelése, elválasztás, préselés, erjedés - a bor keletkezésének alapelveit szemlélteti.
A bor főzésben is kiemelt szerepet játszik: a borral készült ételek megnemesíthetik az ízeket, és a bort gyakran fogyasztják élelmiszerekkel. Ezért csak olyan bort ajánlott főzéshez is, amit magában is el tudunk fogyasztani. A szőlőből kivont esszencia és a víz találkozása szoros kapcsolatrendszert mutat a bor és a víz közti különválasztottságban; sok szakértő véli úgy, hogy bort és vizet külön-külön érdemes fogyasztani, ugyanakkor a víznek különösen fontos szerepe van a bort kísérő paraszt- és aristokrata kultúrában.
Kiemelkedő történeti részletek adnak bepillantást abba, hogyan alakult a fröccs-uralom: a monarchia korában sok német nyelvterületen megszokott volt a bor és víz keverése, míg más vidékeken ez inkább botránya vagy tiltva lehetett. A korszak végig ismertette a tradicionális fornálható jelentést, és azóta is élő hagyomány a tiszta bor és a fröccs palettája, amelyben a fiatalabb generációk is megkapják a maguk verzióit.
A fröccs története és változatai
A fröccs első megjelenése a 19. században történt, és a magyar változatok közé tartozik a kisfröccs, a nagyfröccs, a házmester, a mafla, a Krúdy fröccs és a sóher. Egyes változatok a víz és bor arányában különböznek: a Krúdy fröccs 9 dl bor és 1 dl szódavíz, a sóher 9 dl szódavízhez 1 dl bor arányt ír elő.
A fiatalabb vendégek körében a bort Colával keverik, amit vadásznak neveznek. Az oroszfröccs 2 dl szódavízhez 1 dl csapvíz, a postásfröccs pedig dupla fekete rum. Ezek a példák szemléltetik a paletta sokszínűségét és az adott közösség ízlését.
Jedlik Ányos 1841-ben készített szódát, Jezus utáni időkre visszamenőleg a szódakészítés technológiája, a széndioxid oldatát a vízbe keverés. A híres „fröccs” elnevezése a rendezvényeken megszületett ötletekből ered, amelyet Vörösmarty Mihály ihletett.
Hagyományok, higiénia és kultúrkincs
A víz túlnyomóan a vízlókuság- és higiéniai kockázatok miatt sokáig kevésbé volt megbízható, és a bort gyakorta fogyasztották tisztán, ami a kultúránk egyik alappillére maradt. A bor és a víz keverése azonban megjelent a különböző regionális hagyományokban, és része a magyar bor- és ételkultúrának.
A bor értéke a gasztronómiában és a kultúrában is megmutatkozik: a bor kifejezi az élet és a fényes étkezés üzenetét, és a bor elengedhetetlen összetevője az étkezés és a társas kapcsolatok összetartó erejének.
A 19. század nagy eszmeáramlatai (Középszint)
Összefoglaló
Az évszázadokon átívelő gyakorlat tükrözi a magyar bortiszta hagyományát, és egyben a fröccsök változatos világát. A tiszta bor iránti tisztelet és a különböző fröccs-variációk gazdag kulturális örökséget képeznek, amelyben a hagyomány és a modernitás egyaránt jelen van.
tags: #hegykozsegi #bor #bevallas