Az időrendi események ünnepélyes keretek között, a Larus Étterem és Rendezvényközpontban zajlottak, ahol 140 díjazott borászat vett részt a díjátadó ünnepségen.
A 2024-es OBV fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter, védnökei pedig Dr. A Kunsági Borvidék borászatai, akik itt is méltón képviselték az Ország legnagyobb borvidékét.
A XXVI. Borversenyt 2024. április 12-én rendezték meg nagy érdeklődés közepette, és a bíráló bizottság tagjai meghozták véleményüket a 218 db mintáról.
A Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa 2024. április 12-én Kiskunhalason rendezi meg a XXVI. Kunsági Borvidéki Borversenyt.
A versenyre nevezhető minden a Kunsági borvidéken termelt szőlőből készült bor, valamint az abból készült csemege-, fűszerezett bor, gyöngyöző bor, habzóbor, pezsgő, bor-, borseprő-, törköly párlat, amelyet a törvényben előírtak szerint állítottak elő és kezeltek.
A forgalmi borok kategóriájában a NÉBIH NBI által kiadott engedéllyel rendelkező termékek nevezhetők.
Termelői borok kategóriájában azok a borok nevezhetők, melyek kereskedelmi forgalomban nincsenek és a termelők legalább 500 liter készlettel rendelkeznek.
Muzeális borok kategóriájában a 2018-as, vagy az azt megelőző évjáratok borai nevezhetők.
A nevezési lap letölthető a www.kunsagiborvidek.hu weblapról is.
A nevezési díj tételenként 5.000 Ft, amelyet a nevezés elküldésével egyidejűleg kérünk átutalni a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa 11732002-20350149 számú számlájára.
A benne foglalt előírások szerint a mintavétel helye több ponton történik, így a Soltvadkerti Hegyközség és a MATE SzBI Kecskeméti Kutató Állomás mellett Izsáki Hegyközség is a mintavételi helyek között szerepel.
A bíráló bizottság tagjait a szervező bizottság felkéri, akik részére a névre szóló meghívót küldünk.
A borversenyen elért eredmények alapján a legeredményesebb termelő részére a borvidék vándordíja kerül átadásra.
A legeredményesebb termelő cím odaítélésénél kizárólag a forgalmi borok eredményét vesszük figyelembe, egy termelő legfeljebb 8 terméket jelölhet a vándordíjra.
A vándordíj odaítélése a (aranyérmes bor*5+ezüstérmes bor*3+bronzérmes bor*1)/vándordíjra jelölt bor képlet alapján kiszámított legmagasabb mutató alapján történik.
A borversenyen a legmagasabb pontszámot elért 8-8 aranyérmes forgalmi fehér-, rozé-, és vörösborokat a borvidéki tanács nevezi a Bács-Kiskun Megye Bora összevetésre.
Az aranyérmes forgalmi termékeknek a 43. Országos Borversenyen a legjobb fehér- és kékszőlőborok kiválasztása után kerül sor a Bács-Kiskun Megye Bora versenyeinek összevetésére.
A 2024-es év során a szőlőterület és a termés adatai rávilágítanak a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási hatások hatásaira.
Az időjárási tényezők közül a tél, a tavasz és a nyár melegebb volt a sokéves átlagnál, és a tavaszi fagykár is érintette a szőlőültetvényeket.
A szüret 2024-ben jelentősen korábban kezdődött, különösen a korai érésű fehérbortermő szőlőfajták tekintetében.
A szőlőterületet érintő adatok szerint a Kunsági borvidék adta a teljes termés 42%-át, 1,56 millió mázsa körüli mennyiséggel.
Az országos termésátlag 78 mázsa/hektár, ami 5 mázsával alacsonyabb a 2023-as évhez képest, és körülbelül ugyanennyivel elmarad az öt év átlagától.
A fehérszőlő-termés mintegy 74%-ot tesz ki a teljes termésből, ebből a legfontosabb fajta a Bianca 15%-os részesedéssel.
Az új szőlőfajták közé tartozik a Zervin és a Kovácsi, amelyek 0,75 ha, illetve 0,048 ha területen szerepelnek először a nyilvántartásban.
A szőlő minőségi mutatói kedvezően alakultak, így a becslések szerint 2024-ben 2,6-2,8 millió hektoliter bor készülhet a termésből.
A készletek tekintetében a 2024. november 30-i borkészlet mintegy 3,5 millió hektoliter volt, amely kevesebb az előző évnél.
A külkereskedelmi export 2024 első tíz hónapjában 17%-os növekedést mutatott, és 1,2 millió hektoliter magyar bort ért el külföldön.
A legfontosabb exportpiacok között Szlovákia, Németország és Csehország szerepelnek, és ezek részesedése a külföldre szállított borokból meghatározó.
A hazai fogyasztásban átlagosan csökkenő tendencia figyelhető meg, és a fehérborok iránti kereslet folyamatosan nő, míg a rozé és vörösborok iránt kissé csökkenő trend látható.
A jövőbeni kilátások a klímaváltozáshoz alkalmazkodásra, az agronómiai fejlesztésekre és az exportorientált fejlesztésekre fektetik a hangsúlyt.
Az idei év tehát kihívásokkal teli volt, de megerősítette a magyar borászat rugalmasságát és innovációs képességét, melyek a minőségi mutatók javulásában is megnyilvánulnak.
