A 21. században a folyamatos tanulás és önfejlesztés igénye áthatja életünk szinte minden területét, kortól függetlenül. Ez a gondolat, melynek gyökerei egészen Comenius 17. századi oktatási elveiig nyúlnak vissza, a reformáció közművelődési törekvéseiben is termékeny talajra talált. Már akkoriban is általános elvárás volt bizonyos foglalkozások kapcsán a tudás frissítése, amit jól példáz a „jó pap holtig tanul” közmondás. A mai, gyorsan változó világban ez az igény szinte mindenki számára elengedhetetlenné vált. Egyetemünk felismerve ezt a társadalmi szükségletet, alapította meg Szenior Akadémiáját, amely kifejezetten az 50 év feletti korosztályt célozza meg. Ezzel az intézményünk az országban elsőként csatlakozott a már 2011 óta működő szenior képzési hálózathoz, egyházi felsőoktatási intézményként.
A Szenior Akadémia céljai és célcsoportja
A Szenior Akadémia képzéseinek elsődleges célja az érintett korosztály ismereteinek frissítése és bővítése. Ez kettős célt szolgál: egyrészt támogatja a munkaerőpiaci be- és visszailleszkedést, másrészt pedig hozzájárul a szellemi aktivitás megőrzéséhez és fejlesztéséhez. Mindez a „szórakozva tanulás” jegyében zajlik, hangsúlyt fektetve a gyakorlati tudás átadására és a társadalmi kapcsolatok építésére.
A képzésen való részvétel feltétele a 50. életév betöltése és középfokú végzettség. Azok a jelentkezők, akik már korábban regisztráltak a Szenior Akadémia programjaira, mentesülnek az újbóli regisztráció alól, korábbi regisztrációjuk érvényes marad. A képzés nem vezet felsőfokú végzettséghez, időtartama 4 félév.
A képzési program felépítése és ütemezése
A képzési program az őszi és a tavaszi félévben is 5-5 képzési napból áll. Ezekre az egyetem a szeptember-november, valamint a március-május időszakokban, kéthetes időközönként hirdet meg foglalkozásokat. Egy képzési napon két előadás hangzik el, amelyek között 30 perc szünetet tartanak. Az előadások után lehetőség nyílik kérdések feltevésére és megbeszélésre, összesen 90 percben.
A szemeszterek képzési programját a megelőző félévek végén, június 15-ig és december 15-ig teszik közzé az egyetem honlapjának Szenior Akadémia aloldalán. Emellett kinyomtatott formában is elérhető a Felnőttképzési Központban. A képzés első alkalommal a 2016/2017. tanév szeptember végén indult.
A képzés költségei és elismerése
A Szenior Akadémia képzése ingyenes. A képzés teljesítését, az igazolt jelenlét alapján, félévente tanúsítvány, a 4. félév végén pedig díszoklevél dokumentálja. Ez az elismerés méltóképpen tükrözi a résztvevők elkötelezettségét és a megszerzett tudást.
Így Növeld a Profitodat 2026-ban
A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete és a cukrász szakma
A rendelkezésre álló információk között számos utalás található a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének tevékenységére, különféle pályázatokra, továbbképzésekre és szakmai rendezvényekre. Ezek a dokumentumok rávilágítanak az ipartestület elkötelezettségére a szakma fejlesztése, a fiatal tehetségek támogatása és az innováció előmozdítása iránt.
Például, az ipartestület sikeresen pályázott a 2020-as évben, melynek keretében olasz és francia helyszíneken nyílt lehetőség a modern cukrászati trendek megismerésére, gyakorlati és elméleti tudás bővítésére. Ezenkívül hangsúlyos szerepet kapott a 30 év alatti, legalább egy éve a szakmában dolgozó fiatal cukrászok továbbképzése is, akik már jelentős eredményeket értek el és elkötelezettek a szakmai fejlődésük iránt.
Az Év Fagylaltja verseny is kiemelten szerepel, amelyre 2019-ben 56 fagylalt nevezett. A versenyt számos szakmai és lakossági program kísérte, mint például különleges fagylalt bemutatók, show műsorok, vetélkedők és koncertek.
A „Magyarország Cukormentes Tortája” kezdeményezés is fontos szerepet kapott. A plakátokat postai úton is megküldték az Egy Csepp Figyelem Alapítványtól, a tortákat pedig 2019. augusztus 18-tól lehetett árusítani. A tagok felhasználónevet és jelszót kaptak a kapcsolódó online felületek eléréséhez.
A nemzetiségi sütemények bemutatása is jelentős esemény volt 2018. szeptember 23-án, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közreműködésével. A Bethlen Gábor Alap támogatásával létrejött projekt célja a Kárpát-medencében élő nemzetiségek hagyományos süteményeinek bemutatása volt, olyanoké, amelyek helyet követeltek a magyar cukrászdák kínálatában is.
Külön említést érdemel a lengyel-magyar diákcsere program, amely 6-6 magyar és lengyel diák mobilitását segítette a két nép gasztronómiai kultúrájának megismerése érdekében. A magyar csapat varsói szakiskolában járt, ahol a lengyel szakképzéssel ismerkedtek meg, míg a lengyel csapat Budapesten mutatta be közösen alkotott desszertjét.
Az ipartestület 2018-ban is sikeresen pályázott, lehetőséget teremtve 10 tehetséges fiatal számára, hogy non-formális kereteken belül fejlesszék tudásukat. A jelentkezési határidőt 2018-ban határozták meg.
Pécs városának történelmi és földrajzi háttere
Pécs, Magyarország délnyugati részén elhelyezkedő megyei jogú város, a Dunántúl legnagyobb települése, Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után az ország ötödik legnagyobb városa. Földrajzi elhelyezkedése különleges: északról a Mecsek hegység, délkelet felől a Baranyai-dombság, délnyugati irányban pedig a Pécsi-síkság övezi. A város a horvát határ közelében, a Dunától 45-50 km-re nyugatra található, közel Magyarország, Horvátország és Szerbia hármas határához. Budapesttől 200 km-re délre fekszik.
A város történelme évezredekre nyúlik vissza. Az ókorban a kelták és pannóniai törzsek lakták, majd a rómaiak alapították meg Sopianae néven a 2. század elején. A 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált, melynek ókeresztény temetői építményegyüttese ma az UNESCO Világörökség része. A püspökséget 1009-ben, az ország első egyetemét pedig 1367-ben alapították a városban, amely ma is az ország legnagyobb létszámú egyetemeinek ad otthont. A középkorban Janus Pannonius püspök tevékenysége révén a kulturális élet egyik központjává vált.
A 150 éves török hódoltság alatt a város gazdag építészeti emlékeket kapott, mint például a Gázi Kászim pasa dzsámija. 1780-ban Mária Teréziától szabad királyi városi rangot kapott, ami erőteljes polgárosodást és gazdasági fejlődést indított el. Pécs mindig is soknemzetiségű település volt, ahol magyarok, horvátok és svábok éltek békében egymással, ötvözve hagyományaikat és értékeiket. Ennek a sokszínűségnek köszönhetően 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa lett. A Pécs2010 Kulturális Főváros projekt keretében jelentős városfejlesztések valósultak meg, mint a konferencia- és koncertközpont, a regionális könyvtár és tudásközpont, a Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed.
A város latin neve, Sopianae, vitatott eredetű, valószínűleg a kelta "sop" (mocsár) szóból ered, utalva a római kori város déli részének egykori vizes környezetére. A magyar "Pécs" név eredete bizonytalan, többféle elmélet létezik, melyek török, indoeurópai vagy akár a "kemence, kályha" jelentésű "peć" szóra vezethetők vissza. Középkori latin neve, a Quinque Ecclesiae ("öt templom"), egy korábbi, 871-es dokumentumban szereplő Quinque Basilicae ("öt bazilika") változatra vezethető vissza.
A Mecsek hegység északi védelme, valamint a déli síkság nyitottsága egyedi klímatikus viszonyokat teremt Pécsen. A város három éghajlati hatás ütközőzónájában található: kontinentális, mediterrán és óceáni. Az átlagos évi középhőmérséklet 8,9 Celsius-fok, a csapadékmennyiség 624 mm, a napsütéses órák száma pedig 2081.
Pécs jelentős ásványkincsekben is gazdag, különösen szénbányászati múltja kiemelkedő. A város a 2000-es években gazdasági szerkezetváltáson ment keresztül, melynek során a tudás-, az egészségügyi és a kulturális ipar került előtérbe.
A város címere is gazdag szimbólumokban: három hegycsúcs (a Mecsek), falakkal körülvett város nyitott kapukkal, híd, csillag és hold. A nagycímeren a pajzsot két nőalak tartja, a hűséget és az ipart szimbolizálva, lábaiknál pedig kutyát és méhkast ábrázolnak.
Politikai képviselet Pécsett
Pécs politikai képviselete az országgyűlési választásokon a mindenkori választójogi törvényeknek megfelelően alakult. A korábbi, 1989-es törvény alapján Pécsnek több egyéni választókerülete volt. Jelenleg, a 2011. évi CCIII. törvény értelmében, Pécs két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik: a Baranya vármegyei 1. sz. és a Baranya vármegyei 2. sz. választókerülethez. A rendelkezésre álló adatok szerint a képviselők között számos doktorral találkozhatunk, ami tükrözi a városban működő egyetem és a magas képzettségi szint hatását.
A Szenior Akadémia programjai, a cukrász ipartestület szakmai tevékenysége és Pécs városának gazdag történelme mind azt mutatják, hogy a tanulás, a fejlődés és a kulturális sokszínűség kiemelten fontos szerepet játszik a társadalomban, kortól és hivatástól függetlenül.