A borászati vállalkozások számára a jogszabályok útvesztőjében való eligazodás kulcsfontosságú a sikeres működéshez. Különösen igaz ez az egyszerűsített adóraktár engedélyezése és üzemeltetése terén, ahol a jövedéki szabályozás és a borászati termékekkel kapcsolatos specifikus előírások egyaránt érvényesülnek. Ez a cikk részletesen bemutatja az egyszerűsített adóraktár engedélyezésének folyamatát, a működéshez szükséges nyilvántartási és bizonylatolási kötelezettségeket, valamint a kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, mint a 27/2011. (IV. 1.) VM rendelet és a jövedéki törvény.
Az Egyszerűsített Adóraktár Engedélyezési Eljárása
Az egyszerűsített adóraktár kategóriáját kifejezetten a borászati vállalkozások számára hozták létre a jövedéki törvényben. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtt, 1999 óta a bor már jövedéki szabályozás alá tartozott, és bizonyos időszakokban jövedéki adót is kellett fizetni utána, amit zárjeggyel kellett igazolni. Napjainkban a bor jövedéki adómértéke nulla, azonban az engedélyezési eljárás és a kapcsolódó kötelezettségek továbbra is érvényesek.
Az egyszerűsített adóraktári engedély megszerzésének előfeltétele a hegyközségi rendszerbe történő bejelentkezés és a hegyközségi tagsági viszony létesítése. A hegybírónál történő bejelentkezés alapvető a további ügyintézés szempontjából, mivel más hatóságok is ezt a kötelezettség teljesítését vizsgálják a borászati üzemengedély, illetve az egyszerűsített adóraktári engedély kiadásakor. Ezt követően, amennyiben a hegyközségi kötelezettségeknek eleget tettünk és megszereztük a borászati üzemengedélyünket is, fordulhatunk a vámhatósághoz az egyszerűsített adóraktári engedélyünk megszerzése érdekében.
A gazdasági akta szám és a NÉBIH partnerazonosító szám megléte után egy újabb azonosító számot, a VPID számot is a gyűjteményünkbe kell tennünk. Ez a szám a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyek intézéséhez szükséges. Az állami adóhatóság és a vámhatóság részére történő adatbejelentésre alkalmas egységesített nyomtatványokon kérhető a VPID szám, melyet magánszemélyek, egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek is igényelhetnek. A Nemzeti Adó és Vámhivatal mellett az adóigazgatóságok is kiadhatnak VPID számot.
A VPID szám létrehozását követően nyújtható be a jövedéki tevékenység engedélyezése iránti kérelem. Ez a kérelem nem csupán a borászati tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt foglalja magában. A kérelemhez csatolni kell a társasági szerződés vagy vállalkozói, őstermelői igazolvány másolatát, valamint eredetiben a hegyközségi tagságot igazoló gazdasági aktaszámról kiadott okiratot. Szintén szükséges a helyiség használati jogcímét igazoló okirat, a meghatározott borászati termékek szállításához kötelezően alkalmazandó borkísérő okmány aláírására jogosult személy közjegyző által hitelesített aláírás mintája (ha őstermelő vagy egyéni vállalkozó, és nem azonos a kérelmezővel), az egyszerűsített adóraktár helyszínrajza a tárolóedények helyét, azonosításra alkalmas jelét és darabszámát feltüntetve, valamint a borászati termékek előállítását dokumentáló, kötelezően vezetendő pincekönyv, vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírása.
A kitöltött kérelmet személyesen vagy postai úton lehet benyújtani a gazdálkodó esetében a székhely, magánszemély esetében a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatósághoz.
Az Egyszerűsített Adóraktár Működése és Nyilvántartási Kötelezettségei
Az egyszerűsített adóraktár engedélyezése személyi és tárgyi feltételekhez kötött. A kérelmet benyújtó gazdálkodó nem állhat csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, nem lehet meg nem fizetett köztartozása, TB-járulék tartozása (részletfizetési vagy fizetési halasztás kivételével), rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez előírt hatósági engedéllyel, és a kérelmező, vagy vezetője, vezető tisztségviselője büntetlen előéletűnek kell minősülnie.
Az engedélyezés feltételeinek helyszíni ellenőrzésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia az adóraktári telephelyről készített helyszínrajzot, a tárolóedények helyének, azonosító jelének és űrtartalmának feltüntetésével. Ezt az adatot elektronikus formában is az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani. Nem adható engedély arra a telephelyre, ahol a kérelmezőnek a jövedéki törvény hatálya alá tartozó korábbi tevékenységével összefüggésben megállapított adó-, bírság-, pótléktartozása vagy zárjegyhiánnyal kapcsolatos tartozása van.
Az állami adó- és vámhatósággal való kapcsolattartás elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történik. Az engedélykérelem benyújtása, az engedélyben megadott adatokban bekövetkezett változás, valamint a kockázatos adózóként a jövedéki biztosítéknyújtás bejelentése elektronikus úton végezhető.
A nyilvántartásra és annak vezetésére vonatkozó előírásokat az agrárpolitikáért felelős miniszter rendelete tartalmazza, amely a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet). Eszerint az egyszerűsített adóraktár engedélyes nyilvántartásául a szőlőbor-pincekönyv szolgál.
A szőlőbor-pincekönyvben a termékeket az adó alapjaként meghatározott mértékegység (hektoliter) szerint, termékenként kell feltüntetni. A 60 liter feletti tárolóedényben elhelyezett mennyiségeket összevontan, az ennél kisebb tárolóegységben lévőket pedig kiszerelésenkénti bontásban kell rögzíteni.
A Borkísérő Okmány Fontossága
A meghatározott borászati termékek szállításához kötelezően alkalmazandó a borkísérő okmány. A szőlőmust, valamint a szabad forgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében az értékesítésről kiállított számla minősül borkísérő okmánynak, amennyiben az tartalmazza az eladóra és vevőre vonatkozó adatokat, a kiadás helyét, a rendeltetés helyét, a szállítmányozó nevét (ha eltér az eladó és vevő adataitól), a forgalomba hozatali engedély szerinti termékmegnevezést, a termék űrtartalmát és darabszámát.
A borkísérő okmány 3 példányból álló szigorú számadású bizonylat, amelynek első példánya a vevőé, második és harmadik példánya az eladóé. A szállítás során az első és második példány kíséri a terméket. A második példányt az átvétel igazolásával a vevő 8 napon belül köteles visszaküldeni az eladó részére.
Egy borkísérő okmányt lehet kiállítani egy azonos küldő féltől egy azonos címzetthez abban az esetben is, ha a szállítmány több tétel szőlőborból áll, és azt a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten (számla, szállítólevél) részletezik.
A Szőlőbor-Pincekönyv Vezetése
A szőlőbor-pincekönyv vezetésének részletes szabályait a 27/2011. (IV. 1.) VM rendelet határozza meg. A pincekönyv folyamatosan számozott, rögzített lapokból álló formanyomtatvány, vagy olyan számítógépes nyilvántartás, mely azonos adattartalmú a jogszabályban meghatározottakkal.
A pincekönyvben rögzíteni kell többek között:
- A feldolgozott szőlő mennyiségét, beleértve a bérmunkában végzett feldolgozást is.
- A termék-előállítást (szőlőbor, szőlőmust, szőlőmust-sűrítmény), a bor első származási bizonyítvány számának feltüntetésével.
- A vásárolt szőlőbort szállítási okmánnyal és bor származási bizonyítvánnyal.
- A borászati műveletekhez felhasznált segéd- és kiegészítő anyagok beszerzését számla másolatával.
- A szőlőbor értékesítését szállítási okmánnyal.
- A borászati melléktermékek kötelező lepárlásra történő értékesítését borkísérő okmánnyal és átvételi elismervénnyel.
A pincekönyvben a szőlőmust feldolgozása és a szőlőboron végzett műveletek során a ténylegesen keletkezett veszteség számolható el. A veszteség és a melléktermék kihozatal vetítési alapja a műveletbe bevont termék, tárolás esetén a két művelet között mozgatás nélkül tárolt termékkészlet hektoliterben mért térfogata.
Gyakorlati oktatás, vezetés
Engedélyezhető Termékek és Korlátozások
Egyszerűsített adóraktárban előállítható, tárolható csendes bor, csendes borból előállított egyéb csendes erjesztett italnak minősülő palackozott fröccs, valamint a saját előállítású csendes borból maximum 10 000 liter készlet erejéig palackos erjesztéssel készült habzóbor.
Más jövedéki termék (sör, más habzó bor, más egyéb csendes vagy habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, alkoholtermék) nem állítható elő, nem tárolható és nem palackozható egyszerűsített adóraktárban.
Az egyszerűsített adóraktár engedélyes, palackos erjesztésű habzóbor kivételével, csendes bort bérmunkában előállíthat, kiszerelhet (palackozás), tárolhat.
A 2013-ban elfogadott jövedéki törvény változása alapján hagyományos technológiával készülő (palackban erjesztés) pezsgőt is lehet egyszerűsített adóraktárban előállítani legfeljebb 10 000 liter mennyiségben. Korábban a pezsgő-előállítás csak adóraktárban történhetett. Az előállításra vonatkozó változás nem érinti a pezsgő jövedéki adó fizetési kötelezettségét.
Szőlőbornak minősül-e a fröccs? A termék a szóda hozzáadása által a 2206. vtsz. alá tartozik. Így bár a 2206. vtsz. alá tartozik, a csendes bor bármely más módon történő ízesítése a "nullás" adómértéket kizárja, és így az egyszerűsített adóraktári engedély sem jöhet szóba.
Kisüzemi Bortermelői Feltételek és Nyilatkozat
Amennyiben az egyszerűsített adóraktár engedélyes megfelel a kisüzemi bortermelői feltételeknek, nyilatkozhat arról, hogy tevékenységét kisüzemi bortermelőként kívánja folytatni. A nyilatkozatot elektronikus úton, a NAV_J31 „Kérelem a Jöt. szerinti tevékenységek engedélyezésére” nyomtatványon lehet benyújtani az állami adó- és vámhatóságnak.
A nyilatkozat tételkor az állami adó- és vámhatóság vizsgálja az egyszerűsített adóraktár engedélyes jogi és gazdasági függetlenségét, a tevékenység végzés ideje alatt előállított csendes bor mennyiségét, a palackos erjesztésű habzóbor készletét és a palackos fröccs mennyiségét.
A kisüzemi bortermelés feltételeként meghatározott csendes bor mennyiségének megállapítása a tevékenység végzésének idejétől függően történik. Ha a nyilatkozat a tárgy borpiaci évre vonatkozó elszámolás előtt történik, meg kell adni a nyilatkozattétel időpontjáig az egyszerűsített adóraktárban előállított csendes bor mennyiségét. Ha a tevékenység végzés ideje nem terjed ki három átlagolható borpiaci évre, akkor a megkezdett borpiaci évek előállított mennyiségének átlagát kell figyelembe venni.
A kisüzemi bortermelői feltételek teljesülése esetén az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedélyt visszavonja. A kisüzemi bortermelőként történő tevékenység az adóraktári engedély visszavonásakor kezdhető meg.
Elszámolási Kötelezettségek a Borpiaci Év Végén
Az egyszerűsített adóraktár engedélyesnek a borpiaci év végén a szőlőbor-pincekönyv alapján elszámolást kell készítenie a vásárolt és a saját termésű szőlő, az előállított és kitárolt csendes bor, palackos erjesztésű habzóbor mennyiségéről, a készletváltozásokról, és a borpiaci év tényleges zárókészletéről. Az elszámolást a hegybírónak kell benyújtani a borpiaci év végét követő augusztus 15-ig.
tags: #szolobor #egyszerusitett #adoraktar #ear