A magyar borágazat számos komplex kérdést vet fel, melyeket a hazai és nemzetközi trendek, gazdasági tényezők és fogyasztói szokások egyaránt befolyásolnak. A 2022-23-as borpiaci év jelentős kihívásokat és átrendeződéseket hozott, miközben a kormányzati támogatások és az új szabályozások igyekeznek stabilizálni és fejleszteni az ágazatot. A mennyiségi bortermelés tekintetében drasztikus változásról nem számoltak be a szakértők, és ugyanez az export esetében is elmondható.
A hazai borpiac változásai és a fogyasztói szokások
Dr. Szolnoki Gergely, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából készített kutatása rávilágít a hazai borpiac néhány aggasztó tendenciájára a 2022-23-as periódusban. Megállapította, hogy 12%-kal nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak bort. Ez a nézőpont kérdése ugyan, de nem túl vidám adat, miszerint 6 év leforgása alatt a borfogyasztók száma 1 millió fővel csökkent. Ez a csökkenés érzékenyen érinti a teljes borágazatot, a termelőktől a kereskedőkig.
A fogyasztói szokások változása mellett a bor származása is egyre fontosabb szempont. Az elmúlt 5-6 évben az importborok aránya 6%-ról 9%-ra nőtt a hazai kereskedelemben. Ez a növekedés részben a globális borpiac elérhetőségének, részben pedig az árérzékenységnek tudható be. A vörösbor fogyasztása 9%-kal csökkent, miközben a fehérboré 2%-kal nőtt, így összesíthető, hogy a vörösborok arányára nézve hátrányos átrendeződés következett be. Ez a tendencia a rozé borok népszerűségének növekedésével is magyarázható, melyek a könnyedségük és frissességük révén egyre több fogyasztót vonzanak.
Termelés és borvidékek: Kihívások és lehetőségek
Frittmann János, a HNT soltvadkerti hegyközség elnöke kiemelte, hogy a Kunsági borvidék országos szinten kiemelkedő termelés tekintetében. Magyarországon országosan 76 mázsa a termésátlag. Ennek tükrében elmondható, hogy hazánk egyes borvidékein igen kedvezőtlen helyzetben vannak a szőlészek. Az Európai Unióban nem volt nagy termés: átlagon aluli mennyiséggel zártak a tradicionálisan szőlőtermelő országok. Ez a globális terméskiesés hatással van az árakra és az elérhetőségre is.
A környezeti jelenségeket figyelembe véve elmondható, hogy 10 év alatt, felgyorsult ütemben állnak be olyan változások, amelyek régebben 100 év alatt valósultak meg - emelte ki Fritmann. A klímaváltozás jelentős hatással van a szőlőtermesztésre, befolyásolva a termés mennyiségét, minőségét és a fajták alkalmasságát bizonyos területeken. A borászati vállalkozások átruházása a fiatalabb generációra napjaink óriási feladata. A generációváltás biztosítása elengedhetetlen az ágazat hosszú távú fennmaradásához és fejlődéséhez.
Magyarország európai szinten a közepes bortermelő országok közé tartozik. A bortermelés nagysága a sokéves átlagot figyelembe véve 2,7-3,5 millió hektoliter között alakul. Az Európai Unióban az elmúlt évek gazdasági nehézségei miatt komoly értékesítési nehézségek sújtják a bortermelőket, elsősorban a rozé- és a vörösborok esetében. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kezdeményezésére idén 1,6 milliárd forintos keretösszeggel, legfeljebb 90.000 hektoliter rozé- és vörösbor lepárlását tervezték. Az előzetes számok alapján megközelítőleg 40 ezer hektoliter bor került lepárlásra 2023. október közepéig. Ez a lepárlási program segítséget nyújt a túltermelés kezelésében és a piaci egyensúly helyreállításában.
Az idei esztendőben a 60.000 ha-nyi szüretelt területről mintegy 4,1 millió mázsa szőlő termett, ebből 1,9 millió mázsa a Kunsági borvidékről származott. Ez a jelentős mennyiség is alátámasztja a Kunsági borvidék fontosságát a hazai bortermelésben.
Exportpiacok és nemzetközi kereskedelem
Az itthon előállított bormennyiség jó részét nem határainkon belül fogyasztjuk el. Fémjelzi ezt, hogy 2022-ben több mint 1364 ezer hektoliter termék hagyta el az országot. A KSH adatai szerint 2022 januárjától augusztusig tartó időszakban a borászati termékek exportja 785 ezer hektoliter volt, melynek értéke meghaladta a 71 ezer eurót. Említést érdemel, hogy az Egyesült Királyság irányába mind mennyiségben, mind pedig értékben jelentős exportcsökkenést tapasztalhattunk a 2022-es év folyamán. Ez a csökkenés a brexit gazdasági hatásaival is összefüggésbe hozható.
A célországokat illetően átrendeződés észlelhető a tavalyihoz képest. Legjelentősebb célpiacaink (mennyiségi hl) sorrendben 2022-ben: Szlovákia (435 ezer hl); Németország (201 ezer hl); Csehország (183 ezer hl); Franciaország (73 ezer hl); Spanyolország (46 ezer hl); Egyesült Királyság (44 ezer hl). Csehország és Szlovákia jelentős tételben vásárol fel szőlőt is Magyarországról, ami jelzi a két ország szoros gazdasági kapcsolatát a magyar agrárszektorral.
A 2022/2023. borpiaci év adatai alapján az export volumene újra csökkent, viszont értéke továbbra is nőtt (közel 18 milliárd euró). Ezzel a bor a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazatnak számít az EU-ban. A két legnagyobb partner az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok (mind a mennyiség, mind pedig az ár tekintetében). Az export mennyiségében - bár csökkent 2022-höz képest - értékében növekedett az előző borpiaci évhez képest. A habzóbor esetében az export helyzete éppen fordított.
Az Európai Unióban a bortermelés nagyságát tekintve Olaszország 50 millió hektoliterrel, Franciaország 45,6 millió hektoliterrel, Spanyolország pedig 35,8 millió hektoliterrel vezet. Ezek a hatalmas mennyiségek is jelzik a globális borpiac dinamikáját és a verseny intenzitását.
Új szabályozások és támogatási lehetőségek
Az új EU-s borjelölési szabályokat nem szükséges alkalmazni a 2023.12.08. előtt elkészített borászati terméktételekre. A címkeillusztrációban jelzett információk, mint a terméken a borász által feltüntetni kívánt Kunság oltalom alatt álló eredetmegjelölés, a termék megfelelése a Kunság földrajzi jelzés termékleírásának, a tételazonosító (pl. FHA), valamint a forgalmazó borászat éves értékesítési volumene (több mint 5000 palack) fontos tájékoztatást nyújtanak a fogyasztók számára. Az energiatartalom feltüntetése a bor analitikája alapján történik. A QR-kód csupán egy lehetséges megoldás az elektronikus címkézéshez, amelynek közvetlenül az adott borászati termékhez kapcsolódó elektronikus jelölési felülethez kell vezetnie.
Az új jelölési előírások közül a DRS-hez kapcsolódó előírások kizárólag azokat a borászatokat érintik, akik évente legalább 5000 palackot értékesítenek. Fontos információ továbbá, hogy azokra a borászati termékekre kell alkalmazni az új címkézési szabályokat, amelyekre az első borszármazási bizonyítványt 2023. december 8-án vagy azt követően állították ki.
A jövedéki törvény életbe lépett módosítása lehetővé teszi a bortermelők számára a kistermelői borpárlat készítését és forgalmazását. A kedvezményes párlatra vonatkozó fogalom-meghatározás alapján a kisüzemi bortermelő, vagy az egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkező borpárlatát kizárólag saját termelésű szőlőből készült borból készíttetheti el. A borpárlat az új szabályozás alapján továbbra is csak adóraktárban készíthető, így a bortermelő maga nem párolhatja le saját borát, azt csak az erre engedéllyel rendelkező lepárló végezheti el. A lepárlónál történhet meg a kész párlat érlelése, palackozása, zárjeggyel történő ellátása is. Egy bortermelő egy borpiaci évben hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vehet át és tárolhat a pincéjében. Az új szabályozás szerint a termelőnek nem szükséges a kiskereskedelmi egység működéséhez szükséges feltételeket teljesítenie a kisüzemi borpárlat értékesítéséhez, ehhez elegendő a jelenlegi kisüzemi borászati termékek során is alkalmazott feltételek betartása.
A jövedéki törvény korábban hivatalos zár használatát írta elő a borászati termékek szállításakor abban az esetben, ha a bortétel kiszerelése meghaladta a 2 litert. Az új uniós jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a borászati termék alkoholtartalmát részben, vagy teljesen kivonják. A sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény előállítása során a szőlőmustból vagy a sűrített szőlőmustból folyadékot vonnak ki, amelyet szőlővíznek neveznek. Ez a szőlővíz jogellenesen a borászati termék hígítására használható fel, megkárosítva ezzel a fogyasztókat.
Magyarország EU-s irányelv végrehajtása keretében bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR), amelyben a gyártóknak díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére. A borászok kérését figyelembe véve az eredetileg meghatározotthoz képest a Kormány csökkentette a borosüvegek után az EPR keretében fizetendő díjtétel mértékét.
Az egész európai borpiacot érintő értékesítési nehézségek hazai piaci szereplők általi leküzdése érdekében, a minőségi borok értékesítésének növelése céljából a kormány döntése alapján 2023. november 16-tól az üzleti célú reprezentációra és üzleti ajándéknak megvásárolt oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek mentesülnek a reprezentációs adó megfizetése alól, amennyiben a terméket közvetlenül az azt megtermelő borászattól vásárolják meg.
Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és korszerűsítése
A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta az ágazat legfontosabb uniós forrása. Az ágazati uniós támogatások körülbelül 70%-a ezen jogcímen keresztül jut el az ágazatba. A jogcím fontosságát az ágazatban jól mutatja, hogy a hazai szőlőtelepítések, illetve szőlőültetvény-korszerűsítések 90-95%-a ezen támogatás segítségével valósul meg.
A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatás jogcímének fontosságát szem előtt tartva a támogatás felhasználását - az előző évek tapasztalatai alapján, valamint az érintett szakmai szervezetekkel egyeztetve - célzottabbá tették. A támogatás mértéke a rendelet alapján elismerhető költségek 75%-a a világörökségi területen (pl. Tokaji borvidék), 60%-a valamely szerkezetátalakítási tervnek való megfelelés esetén, míg minden más esetben az elismerhető költségek 50%-a. A támogatás mértéke emelkedett a korábban hatályos támogatáshoz képest, hiszen a szőlőtermelők bevételkieséséért járó kompenzációs összege megduplázódott.
Az idei év kivételével a támogatási kérelem minden év november 2-a és 30-a között nyújtható be. Az idei pénzügyi évben december 11 - január 8. között lehet majd támogatási kérelmet benyújtani, a MÁK a kérelmeket pedig 2024. február 1-ig bírálja el. A szőlőültetvényük megújítását vagy újratelepítését tervező szőlőtermelők esetében az új rendelet kedvezőbb feltételeket teremt azzal, hogy a minimális támogatható területnagyság a felére csökken. A támogatás hasznos és az ágazat szempontjából eredményesebb felhasználását szolgálja, hogy új elsőbbségi kritériumok jelennek meg, amelyek elsősorban a támogatás igénylőjének versenyképességét hivatottak mérni. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsától érkezett javaslatok alapján rugalmasabbá tették a támogatással érintett ültetvények esetében a fenntartási kötelezettségek teljesítését, valamint a megvalósítással kapcsolatos egyes kérdéseket. Összességében elmondható, hogy az új rendelettel a támogatási kérelmet benyújtók a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételekkel, magasabb támogatási összeggel valósíthatnak meg új telepítéseket.
Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez 2024-től igényelhető támogatásról szóló AM rendelet várhatóan 2024 elején lép hatályba. Az intézkedés célja, hogy támogatást nyújtson azon borászati termelők számára, akik üzemeiket korszerűsítenék borászati feldolgozásra, illetve tárolásra alkalmas berendezésekkel. A beavatkozás keretében évente mintegy 7 millió euró támogatást biztosít a KAP Stratégiai Terv a borászati gépek és technológiai berendezések beszerzésére. A támogatás 2024 és 2027 között vehető igénybe a támogatási keret erejéig.
Termelői Integrációs Szervezetek (TISZ) és a piaci alkuk
Magyarország szőlőtermelőinek többsége viszonylag kis volumenben dolgozik és egymástól elkülönülten végzi tevékenységét. A gazdaságok termékeiket legtöbbször jóval jelentősebb piaci súllyal rendelkező vállalkozások számára egyedileg értékesítik. Az eladási lehetőségek erősítésének új eszközeként, az agrárminiszter elismeri azokat a termelői integrációs szervezeteket (TISZ), amelyek akkora tagsággal és termelési volumennel rendelkeznek, hogy eredményesen léphetnek fel a piaci alkufolyamatokban.
A TISZ anélkül tárgyalhat a kereskedőkkel vagy feldolgozókkal a termékek közös értékesítéséről vagy egységes árról, hogy az egyes termelők áruja a TISZ tulajdonába kerülne. Az államilag elismert TISZ ráadásul felmentést kap egyes uniós szinten szabályozott versenyjogi előírások alól. A 24/2020. (VI. 22.) AM rendelet (TISZ rendelet) legutóbbi módosítása az elmúlt időszak tapasztalatait felhasználva jelentősen megkönnyíti a szőlőtermelők TISZ-einek megalakulását. A módosítás után a borász TISZ-ek számára is könnyebb a megalakulás. A minimális méretét a módosítás immár földrajzi árujelzői alapon határozza meg. Ezen kívül - hasonlóan a szőlészekhez - a borász TISZ is létre jöhet a hegyközség borász szekciójából. Ezáltal helyi szinten meghatározó kereskedelmi erővel rendelkező szervezetek jöhetnek létre, amelyek tevékenysége hozzájárul egy-egy borrégió, borvidék fejlődéséhez.
A TISZ-en belül alkalmazott közös megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások kötelezővé tehetők az érintett régióban tevékenykedő egyéb termelőkre is, akik nem tagjai a TISZ-nek. Ha a kiterjesztett intézkedés az ágazatban dolgozó szereplők gazdasági érdekeit általánosan szolgálja, akkor a TISZ-en kívüli szereplők is kötelezhetők arra, hogy a megvalósítás költségeit részben vagy egészben befizessék a szervezet számára.
A 2021-es Agrár-környezetgazdálkodási program (AÖP) eredeti szabályai szerint, ha egy termelő nem teljesíti a vállalásait, akkor a teljes támogatástól elesik. A fenti sávos szankciórendszer bevezetésére már az idei, 2023-as évben sor került.
Innováció és technológiai fejlesztések a borászatban
A szerkezetátalakítás keretében támogatott új, vagy Magyarországon még nem alkalmazott technológiák, eljárások bevezetése lehetővé teszi, hogy az ágazat szereplői új piacokat, fogyasztókat érjenek el. Valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatnak, mely során kikérik valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét, valamint bevonják őket az elmúlt évek gyakorlata alapján a pályázati felhívások és támogatási konstrukciók előkészítésébe. Építenek a 2021-2022. évi tapasztalatokra.
Egyedi borászatok és termékbemutatók
Felmenőink mindig is foglalkoztak szőlőműveléssel és borkészítéssel, de boraikat nem kereskedelmi célra, hanem kis mennyiségben, a minőséget szem előtt tartva, elsősorban saját felhasználásra készítették. A Mátra vulkanikus talajának különleges adottságai és az ültetvény kis mérete lehetővé teszi, hogy nagy odafigyeléssel, alacsony tőketerheléssel, az adott évjárati adottságok mellett a lehető legjobb minőségű, különleges zamatú szőlőt szüretelhessünk. Őseink generációkon átívelő tudását, hagyományait őrizzük és olvasztjuk össze a jelenkor szakértelmével és technológiájával.
Egy igazán különleges tétel a ház borai közül, mely a sikeres 2020-as első évjárat óta negyedik évjáratához érkezett. A 0,75 bistro egyik tulajdonosának saját Balatonszőlősi szőlőjét a Palack és a 0,75 Bistro csapata csapatépítő keretében szüretelte le és Hollósy Zsombor vezényletével dolgozta fel. A bor utóéletét Hollósy Zsombor tagyoni borászunk felügyelte. A Soltész pincészet jóvoltából a Palack és 0,75 számára készített klasszikus Sauvignon Blanc brutál jó ár-érték arányban.
A Béla Borászat 1991 óta működik családi vállalkozásban Imrehegyen. A Borászatot Béla Zoltán vezeti, melyet a szülei indítottak útnak és a mai napig a család tagjai dolgoznak a vállalkozásban a feldolgozás és a kereskedelem területén egyaránt. A kunsági borvidék ezen részén boraikat kizárólag saját szőlőtermésből készítik megújult, modern üzemükben, mely 2012-ben került átadásra. Imrehegy határvidékén találhatóak szőlőültetvényeik, melyeket jelenleg is 70 ha-on művelnek. Termőtájuk legjellemzőbb borai az Irsai Olivér, Cserszegi Fűszeres, Nektár, Tramini, Kövidinka, Sárfehér, Ezerjó-Generosa házasításuk és a gyümölcsös rozék. Ez az Irsai egy közös projekt, melynek titka 10% Kövidinka.
A Palack Borbár és a 0,75 Bistro válogatás roséja saját címkével Egerből a Soltész család jóvoltából. Könnyű epres, légies. Mély rubinvörös színű, érett komoly bor. Reduktív, Rizlingszilváni fajtabor. Emiatt igazi ritkaság, hiszen jellemzően házasításban találkozhatunk a fajtával. Üde, virágos, gyümölcsös, nevére utalóan bodzás illatvilág.
Apáról fiúra szálló családi pincészet Paloznakon. Jelenleg idősebb és ifjabb Csiszár Péter közösen készítik a borokat nagyjából 10 hektáron. Fő fajtájuk az olaszrizling, melyet több mint 5 ha-on termesztenek. A család hiszi, hogy a fajta jól csak ”Csopak és környékén” érzi magát. Az itteni talaj és klimatikus tényezők hatására adja azt a tüzes, karakteres ”rezeda” illatú, keserűmandulára emlékeztető ízű bort, amely az igazi borfogyasztók kedvenc itala. A „z” betűs fajták egyike, mely bouvier és ezerjó keresztezéséből jött létre. Friss citrusos, jó savú, zöldes bor.
Badacsony zászlós szőlőfajtáját különös odafigyeléssel, komoly terméskorlátozással, több szüreti időponttal, gyors feldolgozással kezelte Váli Peti. Hordóban és tartályban spontán erjesztette, majd 8 hónapig érlelte. Neutralitás, ásványosság, vadvirágok és a bazaltkövek frissen felázott illata jellemzi ezt a bort. 36 órás áztatásból adódóan szinte rosé színvilág. Fele tartályban, másik fele 6 hónapig 500 literes fahordóban érlelődött bevett Váli Peti formula szerint. Több szüretből született meg a bor, figyelve ezzel, hogy a beltartalmat szép savakkal támogassa meg.
A Zelna családi borászat története 2014-ben, néhány hektár szőlővel kezdődött. A borvidék legfontosabb fajtája, az olaszrizling, mely a Zelna pincészet ültetvényeikben is uralkodó. Kifejező fajta, egyértelműen közvetíti egy-egy termőhely üzenetét. A Sós-kút olaszrizling igazi ritkaság a Zelna borászat kínálatában. Illatában a sós karamella megkapó kettősségét egy csipetnyi citromfű és fehérbors fűszerezi. A kóstoláskor visszafogott fanyarság árnyalja a birsalmasajt és az érett körte ízgazdag világát. A masszív, mészköves, vékony termőrétegű talajnak köszönhetően a Sós-kút esetében sem marad el a Zelna borok védjegyévé vált „köves” karakter. Érdekes „társasjáték” lehet az azonos évjáratú dűlős tételeik összekóstolása. Intenzív illatú, elsősorban vaníliás és kókuszos jegyekkel csábító bor. Krémes, vajas jegyek uralják a kortyot. Diszkrét savszerkezet és aszalt gyümölcsös aromák teszik élvezetessé fogyasztását. Utóíze hosszan megmarad szánkban. Mélybordó színű, gyümölcsös és egyben fűszeres bor. Meggylekvár, erdei gyümölcsök és bors jellemzi ezt a közepes testű, telt ízvilágú, friss vörösbort. Gazdag aromáit a közel egyéves fahordós érlelésnek is köszönheti.
Argentína lelke jelenik meg ebben a borban. A Malbec legszebb tulajdonságait hordozza magában. Intenzív, mély ibolyaszín jellemzi. Izében a komoly, édes tanninok mellett felfedezhető a vanília, a bors, a száraz füge, a szilvalekvár és a fekete ribizli. Elegáns, gazdag ízvilág, finom vaníliás, szegfűszeges, feketeboros fűszerességgel, és csipkebogyós, ribizlis, szedres gyümölcsös jegyekkel.
A Jackfall Bormanufaktúra 2001-ben alakult Villányban. Majd 2003-ban Kisjakabfalván megvásároltak egy műemléki jellegű sváb házat, melynek művészi színvonalú felújításával kialakították az új feldolgozót 2005 őszére. 2020-ra elkészült az új borászati üzemük is, amelyben a legmodernebb technológiákat alkalmazzák. Miközben őrzik a hagyományokat, a legjobb minőségre törekednek, amely főként a borokban mutatkozik meg. Mára a JACKFALL Bormanufaktúra egy komplex turisztikai igényeket kielégítő borászattá fejlődött egy csodálatos aprófalu, Kisjakabfalva szívében. Cabernet Franc, Merlot némi Syrah-val kiegészítve a Cseresznyés dűlőből válogatva. Mint kiderült a Cseresznyés dűlő hivatalosan nem is létezik, csak a borászok nevezték ezt a lejtőt Cseresznyésnek a rajta található cseresznyefa miatti könnyű beazonosíthatóság jegyében. Mély, összetett illatvilág, amelyben azonnal fel lehet fedezni a termőhelyet. Érett, már-már lekváros gyümölcsökkel mutatkozik, úgymint meggy, szeder, áfonya, valamint egy kevés keleti fűszer.
Ez a Syrah Kisharsányban lévő Gesztenyés dűlőről lett szelektálva, amit 2003-ban ültettek és 2006 óta termő. Mint az összes szőlőt, a Syrah-t is kézzel szüretelik, gondosan válogatják a legszebb fürtöket. Mély, rubin szín, lilás széllel. Közepesnél intenzívebb illat, mely rendkívül precízen gyümölcsös, a meggy kivételes, de van áfonya és szeder is érezhető.
Streit Györgyék Cabernet Sauvignon-jában nagy beltartalom, érett fekete bogyós gyümölcsök kavalkádja, az alkohol és az érett tanninok egyensúlya szép összhangot alkot. A pincészetnél nagyon jó évjárat volt, a sok napsütésnek köszönhetően, az október végén szüretelt szőlő tökéletes állapotban volt. A pince tulajdonosa Streit György, aki családfáját kutatva talált Zágonyi Károlyra. Charles Zágonyi igazi hős volt, aki katonaként szolgált az 1848-49-es szabadságharcban. Annak bukása után Amerikába menekült, ahol az amerikai polgárháborúba csöppenve Frémont tábornok oldalán ezredesként vett részt a polgárháború egyik döntő csatájában, ahol a maréknyi északi lovasság bevette a túlerőben lévő Springfieldet, utána pedig egész Missourit. Zágonyi őserejét, virtusát, győzni és élni akaratát tölti a pincészet palackjaiba, hisz ő maga is ugyanabból a szülőföldből merítette erejét, mint boraik.
Barcza Birtok már 5. generációs borászat, körülbelül 5 hektár szőlőt művel Bálint. Több, mint száz éve vette a pincét az ükapja. Furmint, és olaszrizling házasítása körülbelül fele-fele arányban. Itt már az érlelési aromáké a főszerep. Fahordóban nem volt, spontán erjedt. A St.George második évjárata, 100%-ban organikus Szent György-hegyi szőlőből készült, a Váradi-dűlő bazaltos-homokos talajáról. A család összesen mintegy 70 hektáron foglalkozik szőlőtermesztéssel, amelyen a mennyiségét tekintve mindenképpen zászlóshajónak számító olaszrizling mellett pinot blanc, királyleányka, cserszegi fűszeres, rajnai rizling, Irsai Olivér és sauvignon blanc adja a fehérszőlők legjavát, merlot, pinot noir és cabernet franc kékszőlősorokkal színesítve. Ropogós, fehér húsú csonthéjasokat intenzíven mutató, leginkább körtés illatú királyleányka.
Negyedik generációs borász család által 2000-ben alapított pince Győrújbaráton. A család évtizedek óta foglalkozik szőlőműveléssel és borkészítéssel a Pannonhalmi Borvidék legkiválóbb dűlőin. Ültetvényeik a tényői, a győrszemerei és a győrújbaráti dombokon laknak. Már messziről feltűnő, Ekler Dezső Ybl-díjas építész által tervezett pincészetük a Báródombon áll. A családi legendárium szerint amikor több mint 20 évvel ezelőtt a pincészetet alapító idősebb Pécsinger János kisfiával a Báródombon szánkózott, megígérte a kis Jánoskának, hogy egyszer házat épít neki a területre. Az alapító agrármérnök apa megértette az idők szavát s ma már inkább fia neve és tevékenysége fémjelzi a borászatot. A jól kipróbált, hordós technológia helyét ezzel átvette az acéltartályos, reduktív eljárás illetve az ezzel kombinált fahordós érlelés. Intenzív, a fajtára jellemző tipikus muskotályos illatvilág dominál, elegáns, nem tolakodó, mégis behízelgő.
Szivek Péter két testvérével családi organikus borászatot visz a neszmélyi borvidéken található Kesztölcön. Borászatukban a fiatalos dinamizmust egyesítik a hagyományos értékekkel. Több generáció óta foglalkoznak borászkodással, mai napig kikérik apukájuk véleményét szakmai kérdésekben. A Pilis lábánál fekvő ültetvényük első négy sorának termése. Szeptember 15-én szüretelték, zúzás és bogyózás után kíméletes préselést alkalmaztak, majd finom seprőn, tartályban érlelték. Könnyed, de tartalmas bor, friss, sárgahúsú gyümölcsökkel, letisztult ízvilággal. Közepes rubin szín, illatában a piros- és a fűszerpaprika mellett ott van a feketebors, ugyanakkor egy rendkívül kellemes gyümölcsösség, szeder és friss szilva is megjelenik benne. Ízében a selymes és lágy tanninok jól kiegészítik a friss savakat.
Juhász Tibi világjárt borász, rengeteg élménnyel és tudással, melyet saját általa francia példára „Garage Winery”-ként emlegetett családi pincészetében kamatoztat. Pincéje legfőbb ismérve a patika tisztaság. Érlelésre csak barrique hordót használ, azokból is újat maximum harmad töltésűt. Fajták tekintetében a helyi fontos szőlők mint a Kékfrankos és a Kadarka mellett nagy potenciált lát a francia fajtákban is mint a Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Merlot. Borai feszesek a fahordó nem tolakodó de jelentős édes fűszeres jegyeivel. Talán meglepő hogy a dominánsan vörösboros Szekszárdról kóstolj Sauvignon Blanc-t. De miért is ne? Bodzavirág, egres és őszibarack illatjegyei ugranak ki a pohárból, melyet gyümölcsös korty követ rengeteg citrussal. Szekszárd jól ismert borászatának talán legjobban ismert bora. A borvidék zászlós fajtája nem is lehetne gyümölcsösebb, élénk savakkal jön az érett meggyes aromavilág. A K2 Kékfrankos Birtok Válogatás: A Szeleshát birtok meghatározó fajtája a kékfrankos. Gondos válogatás után acéltartályban erjesztették a tételt, amelynek a fele utána 6 hónapos használt hordós érlelést kapott.
A Holdvölgy pince 28 hektáron gazdálkodik Mádon, nevét az azonos nevű dűlőről kapta. Területeik itt vannak, mellette még a Király, Nyulászó, Betsek, Úrágya, Kakas és Dorgó dűlőben. A gazdag mádi talajszerkezet biztosít minket. Precíz, száraz birtokválogatás, eleganciával és lendülettel Furmint, Hárslevelű és Kabar fajtákból. Határozott illatában fehérhúsú őszibarack, fűszerekkel meghintett birsalma és spanyol sárgadinnye köszön vissza. Az ízképet barackos fővonal hangsúlyozza, melyet változatos gyümölcsösség és hordós jegyek kísérnek. Lecsengésében mézes és gyümölcsolajos élmény fogad, mely aztán hosszan velünk is marad a kortyban. Furmint, hárslevelű és sárgamuskotály tündérmesébe illő találkozása. Virágok, aszalt gyümölcsök, és méz sokrétű illatjegyei az ízben is harmonikusan jelentkeznek. 110 g/l maradékcukorral egy 5 puttonyos aszú koncentráltságával vetekszik.
A Maison aux Pois (ejtsd: mézon o poá) borok az eleganciáról szólnak, többek között ezért is kapott a lelkes fiatalok által alapított hegyaljai borászat birtoka francia nevet. A céljuk kifinomult, letisztult, burgundi stílusban bemutatni a termőhelyeiket. Az eleganciát, finomságot keressik olyan szőlőfajtákban, amelyek alkalmasak a termőhely bemutatására. Édes, gyümölcsös illat szépen keretezve Tokaj vulkáni talajának ásványosságával. Nagyon kedves, nagyon friss illattal indul: érett alma, kis barack és grapefruit. A szájban kedves édes ízérzet és citrusos, ropogós savak egyensúlyoznak. A korty minden szakaszában más-más gyümölcs: egressel indul, utána finom lapos barack, érett piros alma, a lecsengésben lime. Jól azonosítható ásványos sósság a vibráló, hosszú savak mellett.
Aprócska birtok Mádról, amin szinte a semmiből kezdett építkezni tulajdonosa. A pincét létrehozó Szarka Dénes Dávid mögött nem áll több generációs családi borászat. A bor- és szőlőszeretet hozta létre ezt a birtokot: nem a hagyományok folytatása, hanem a hagyományok teremtése a feladata. Borai tiszták, korrektek és évről évre ízletesebbek. Szarka Dénes Dávid a Pelle pincészet borásza is. Szarka Dénes minden évjáratban készít desszertbort, és ami abba nem fér bele, jellemzően a pálinkában végzi. Kérésünk már a korábbi években „megmentette” számunkra ezt a könnyedebb kevésbé kontentrált olajos édes bort és mivel kölcsönösen szerettük a projektet korábban 2023-ban is készített egy ilyen bort nekünk Dénes. Mivel 1,5dl-re poharazható kiváló ár-érték arányú édesbor, ami nem túl tömény inkább csajos jól fogyasztható kb.
Rékás dűlőről kapta nevét a pince. 900 hektáron termelnek, gigantikus méretek, mégis boldog a borász, mert minden bort eladnak. Amerikától Japánig exportálnak. A Feketeleányka vagy helyi nevén Fetesca Negra őshonos erdélyi fajta. Gazdag gyümölcsös illatvilág kezdve a virágoktól egészen a málnáig és a cseresznyéig. Rendkívül elegáns és harmonikus ízében mint illatában, diszkrét muskotályos jegyek, amit a szénsav tesz egésszé. Újdonság a Recas pincészettől: egy nagyon vonzó, újvilági stílusban elkészített Sauvignon blanc, kirobbanó gyümölcsösséggel és penge savakkal. A bort eredetileg a német piacra szánták, így nem meglepő, hogy a címkén csak német nyelvű leírás található.
A The Grape Grinder Wine Company 2010-ben alakult, és az egyik feltörekvő dél-afrikai borászatként ismert. A borászat központja a híres Cape Winelands borvidéken található, amely Dél-Afrika egyik legjobb borvidéke, különleges klímájáról és talajviszonyairól ismert. A cég alapítói, Johan du Toit és Oliver Kirsten, azt a célt tűzték ki, hogy modern, mégis megfizethető borokat készítsenek, amelyek a dél-afrikai szőlőtermesztés gazdag hagyományait és az új borászati technológiákat egyaránt tükrözik. A borászat a fenntarthatóságot is fontosnak tartja: környezetbarát gazdálkodást folytat, és minimalizálja a termelés ökológiai lábnyomát. A The Grape Grinder borok főként friss, gyümölcsös aromáikról ismertek, így könnyen élvezhetőek, ugyanakkor elegánsak és jól strukturáltak. A The Grape Grinder Chenin Blanc egy különleges és sokoldalú fehérbor, amely Dél-Afrika egyik legismertebb szőlőfajtájából, a Chenin Blanc-ból készül. Ez a fajta kifejezetten jól érzi magát a dél-afrikai klímában, különösen a Cape Winelands borvidéken, ahol a szőlő ideális körülmények között érhet be.
Indíthatjuk gondolatainkat a borról azzal az elcsépelt közhellyel, hogy már az ókorban is milyen fontos volt ez az ital. Mivel jelen esetben a közhely maximálisan megállja a helyét, röviden érdemes visszanyúlni a bor, a borkultúra ókori gyökereihez, a kiindulás időpontjához és helyeihez. A bor az ókorban is a folyadékbevitel fiziológiás szerepén túl fontos gazdasági, társadalmi és vallási szereppel bírt. Folyadékbevitel szempontjából az európai civilizáció embere „rászorult” a borivásra, mivel kevés volt az iható vizű kút vagy folyó, és egészen a XIX. vagy inkább XX. századig nem volt széles körben elterjedt az iható vezetékes víz. Érdemes elöljáróban kiemelni, hogy a bort az ókori görögök vízzel keverve itták, hogy ne részegedjenek le túl hamar, és véleményük szerint, aki nem így itta, az barbár volt. Ismerték ugyan a sört is, ami a Közel-Keleten igen elterjedt volt, viszont a Mediterráneumban és Dél-Európában sosem örvendett nagy népszerűségnek ez az ital. A ma elterjedt röviditalok és párlatok az ókorban pedig még ismeretlenek voltak.
A közgazdászok a legutóbbi időkig a rációra tettek fel mindent, s nem sok helyet hagytak az érzelmeknek, élményeknek, hangulatoknak. A marketingszakembereknek nem újdonság, hogy a fogyasztó a kézzelfogható javakat is főként az élményekért keresi, amint azt az Izsó Lajos és Becker György által szerkesztett, lebilincselően érdekes könyv számtalan "ütős" példával igazolja és elemzi. Nomen est omen! A szerzők maguk is élménybe csomagolva nyújtják át Termékélmény című könyvüket. Izgalmas esettanulmányaikat - a Melba csokoládétól az Oakley napszemüvegig - nemcsak a marketingesek forgathatják haszonnal. A Termékélmény különleges termékélményt nyújt minden olvasónak, dolgozzon akár a marketing, a design, a kommunikáció vagy a kutatás területén, avagy legyen a könyv kíváncsian érdeklődő olvasója. Segítségével saját termékélményeinkre is rácsodálkozhatunk: miért esünk hasra a Starbucks méregdrága kávéjától, miért lelkesedünk annyira egy bizonyos szignóval ellátott bőrtáskáért és fizetünk érte erőnkön felül?
tags: #kis #boraszati #kereskedelem #meretei