A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet mellett a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény határozza meg a kiskereskedelmi tevékenység értelmezését, amely ebben a vonatkozásban üzletszerű gazdasági tevékenységet jelent, ahol jövedéki terméket értékesítenek a végső felhasználónak, beleértve a vendéglátóipart is.
Az általános meghatározáson belül különbség van a jövedéki nagykereskedő és a jövedéki kiskereskedő között. A hatályos szabályozás értelmében a szabadforgalomba bocsátott (adózott) jövedéki termékekkel kiskereskedelmi tevékenységet a jövedéki kiskereskedők végezhetnek. A példaként említett helyzetben a vendéglő utolsó Egri Bikavér-palackjának elfogyása után a sarki élelmiszerboltból való beszerzés jogi háttere is megkívánhatja az engedélyes bejelentését.
A beszerzés előtt a jövedéki engedélyesnek kérelmet kell benyújtania az „Egyéb jövedéki szakterületi bejelentések, kérelmek, nyilatkozatok” elnevezésű NAV_J42 nyomtatványon. A kérelem NAV 10 munkanapon belül dönt. Ennek célja az egyedi esetek pontosítása és a jogszabályok szerinti engedélyezés megvitatása.
A jövedéki törvény alapvetően tiltja a jövedéki kiskereskedők közötti termékértékesítést, hiszen alapelvként fogalmaz meg - ahogyan előzően szó esett - hogy a kiskereskedő jövedéki terméket kizárólag adóraktárból, jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy importálótól, illetve felhasználói engedélyestől szerezhet be. A felsorolt esetkörökben az adóhatóság értesítése mellett, és megfelelő dokumentáltság mellett történhet a termék átvétele.
Fontos: a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt eljárás indulhat, mert az új tulajdonos vagy üzemeltető nem igazolhatja származását szabályszerűen. Ugyancsak problémát okozhat a hiányos vagy nem részletes leltárírás, amely később a termékek beazonosítását nehezítheti.
Az alábbiakban az alapvető fogalmakat és definíciókat összefoglalva érthetővé tesszük a jövedéki jogi környezetet. I. 1. 2. 3. § (1) E törvény alkalmazásában
Adó alatt a jövedéki adót értjük, mely a jövedéki termékek után fizetendő adó. Az adófelfüggesztési eljárás a jövedéki termék vámfelfüggesztési eljáráson kívüli előállítására, tárolására vagy szállítására vonatkozó adóelengedést jelenti. Adómentességi igazolás az adott rendeletben meghatározott okmány. Adóraktár pedig olyan hely, ahol a jövedéki termék előállítására, tárolására vagy felhasználására kerül sor. AHK-szám az e-TKO egyedi adminisztratív hivatkozási kódja, amely az azonosításban segít.
Továbbá a nyilvántartásba vett felhasználó és a bejegyzett kereskedő fogalma segít eligazodni a termékek átvételi és értékesítési folyamataiban. A csomagküldő kereskedelem a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék e kereskedelmi formáját jelöli, ahol a termékek közvetlenül vagy megbízott útján kerülnek értékesítésre. Diplomciai és konzuli képviselet tagjaira vonatkozó kivételek is megjelennek a szabályozásban.
Az e-TKO és az elektronikus átvételi elismervény az adózási és szállítási eljárások végrehajtásának kulcseleme. Az adóhatóság a különféle definíciók alapján határozza meg a jogszerű tevékenységet és az ahhoz szükséges engedélyeket. A meghatározó fogalmak részletes listája segít a megfelelésben.
Jövedéki adó és a kisüzemi termelés összefüggése
A jövedéki adó egy fázisú fogyasztási adó, amely meghatározott termékek hazai előállításakor, illetve harmadik országból történő behozatalakor keletkezik. Magyarországon a jövedéki termékekkel való tevékenységekhez megfelelő típusú jövedéki engedély szükséges. A jövedéki adókedvezményre jogosultak között megtalálhatók a független kisüzemi termelők, akiknek a tanúsítványa adja meg a jogosultság feltételeit az EU-s országok között történő szabad mozgás és adókedvezmények érdekében.
A jövedéki adók osztása és mértékei összefüggenek a termékek kategóriáival: sör, csendes és habzó bor, energiatermékek és egyéb erjesztett italok. A sör esetében a kisüzemi sörfőzdében előállított sörre alacsonyabb adó kerül alkalmazásra. Az adó mértékei 2026. január 1-jén hatályosak voltak, és több részletük a vonatkozó jogszabályokban találhatók meg, például a kisüzemi főzők, a köztes alkoholtermékek és a kötelező érvényű KN-kód besorolás terén.
A jövedéki biztosíték célja az adóbevételek védelme, amelyet készpénz, pénzügyi biztosíték vagy készfizető kezesség formájában nyújtanak. Ezt az összeg meghatározza a tevékenységek kockázatát és a termékek adóköteles szakaszában fennálló felelősséget.
A független kisüzemi termelői tanúsítvány 2022 januárjától nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy bizonyos tagállamokban kedvezményes adókulcsokra legyenek jogosultak. A NAV állítja ki ezt a tanúsítványt, amelyet a kérelmező elektronikusan nyújthat be az e-Papíron keresztül. A tanúsítványt olyan független kisüzemi termelők kérhetik, akik sört, csendes és habzó bort, egyéb erjesztett italt vagy köztes alkoholterméket állítanak elő, és ezt igazolják a hatóság felé.
Ki számít független kisüzemi termelőnek? Az előállított mennyiség alapján sörből évente legfeljebb 200 000 hektoliter, csendes és habzó borból legfeljebb 1 000 hektoliter, egyéb erjesztett italból 15 000 hektoliter, köztes alkoholtermékből 250 hektoliter, gyümölcs- vagy törkölypárlatból 10 hektoliter, és tiszta alkohol esetén mennyiségeket határoznak meg. A kedvezményeket a tagállamok hatóságai előtt ezt a tanúsítványt bemutatva lehet érvényesíteni.
Ki ajánlott a tanúsítványt kérelmezni? A sört előállító független kisüzemi sörfőzdéknek, akik adófelfüggesztéssel vagy közösségi kereskedéssel szállítják a terméket, hogy igazolják jogosultságukat az adókedvezményre. A bortermelő tagállamokban általában a csendes bor adómértéke 0 euró, ezért ott a tanúsítványra nincs szükség. A kérelmező adatait és a jogi státuszt is be kell nyújtani a kérelemhez.
A kérelem tartalmazza többek között az adószámot, a nevét és címét, adóraktári engedély számlát, valamint a független kisüzemi termelő adójogi státuszát. A benyújtandó dokumentumok között megtalálható a licencnyilatkozat, a tevékenység helye és a jogi-gazdasági függetlenségről szóló nyilatkozat. Amennyiben több független kisüzemi termelővel működik együtt a kérelmező, az együttműködők adójogi státuszát és adatait is fel kell tüntetni a közös kérelemben. Ezért a rendszer a “két vagy több” termelőt egyetlen független kisüzemi termelőként kezeli.
A NAV a tanúsítványt az előző év termelési adatai, illetve csendes és habzóbornál az utolsó három év átlagtermelése alapján állítja ki, az új tevékenységek esetén pedig az engedélyes nyilatkozatát veszi figyelembe. A tanúsítvány adatait a szállításhoz kiállított NAV_VP_IE815 Adminisztratív kísérőokmányon (rovatok) kell feltüntetni, többek között a „v” és „19=Tanúsítvány alkoholtartalmú italok független kisüzemi termelői számára” megnevezéseket és a tanúsítvány sorszámát.
Az adókedvezmény és a tanúsítvány célja a tagállamok közti összefüggő ellenőrzés és a közösségi piac zavartalan működésének biztosítása. A kérelmet elektronikus úton, NAV-nak kell benyújtani az e-Papír rendszeren keresztül, a megadott témakörök és ügyelemek kiválasztásával.
