A Kunsági borvidék nem az egész Kunságot foglalja magában, hanem csak a történelmi Kiskunság vidékét. A borvidék legnagyobb része a Duna-Tisza közén található, csak Tiszaföldvár térségében nyúlik át a Tiszántúlra. Kunsági Borvidék a Duna-Tisza közén elhelyezkedő területével a legnagyobb borvidékünknek számít.
Földrajzi elhelyezkedés és nagyság
A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Ide tartozik a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a jászság löszhátai. A Duna-Tisza közéről csak Tiszaföldvárnál nyúlik át a Tiszántúlra. A borvidék területe : 104000 Ha (ebből 1500 Ha I. osztályú). A szőlővel betelepített terület : kb. 27000 Ha. A 65 ezer hektár Magyarországon szőlővel telepített területből 21 ezer hektár a Kunsági borvidékhez tartozik, ennek 75%-án fehérbor szőlő terem.
Körzetek és települések
A Kunsági Borvidék nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén. A borvidék települései nyolc körzetre oszlanak :
- Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Kunfehértó, Mélykút, Tompa
- Cegléd-Monor-Jászsági körzet: Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Monorierdő, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel
- Dunamenti körzet: Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl
- Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás
- Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse
- Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár
- Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Móricgát, Szank, Zsana
- Tiszamenti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug
Tájak, domborzat és magasság
A borvidék részei a szűkebb értelemben vett kiskunsági homokvonulat, a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a Jászsági-löszhátak. A tengerszint feletti magasság mindenhol alacsonyabb 150 méternél, a szintkülönbség alig 10-20 méter változást mutat.
Talajok és termőhelyi jellemzők
A borvidék földtani viszonyai változatosak, de kevésbé összetettek. Talajai közt többnyire meszes homok, alárendelten löszvályog, mezőségi és réti talajok fordulnak elő. A talaj többnyire dunai eredetű meszes homok, amely különböző vastagságú rétegben telepedett a mezőségi és réti talajokra. Helyenként vékony lepelként fedi (lepelhomok) a kötött (vályog, agyag) altalajt, más helyeken buckákat képez.
Bár az alföldi borokat sokszor összefoglalóan „homoki borokként” emelgetik, nem minden alföldi szőlő terem homokon. A szélhordta futóhomokból álló dűnék mellett humuszos homoktalajokat is találunk, a lösszel kevert homoktalajokon pedig feketeföld is kialakulhat. A homok fajhője alacsony, ezért a nyári forróságban hamar fölmelegszik, világos színe a napsugárzást jobban visszaveri, ami segíti a szőlő érését is. A 75%-ot meghaladó kvarctartalma okán nem tud megtelepedni benne a filoxéra. A talajfelszíni forróság az egyik oka a homoktalajokon termett borok savszegénységének.
A Duna- és Tisza-menti ártereknél magasabban elterülő szőlők a folyami hordalékon kialakult csernozjom jellegű talajon nőnek. A Jászsági-löszháton és a Monori-dombokon barna erdei talajokat és humuszos, vályogos homoktalajokat találunk.
Éghajlat és természeti kockázatok
Az Alföld középső részének éghajlata a szőlő tenyészidőszakában változatos és szélsőséges. Kontinentális klíma, azaz forró, napsütéses nyár és hideg, száraz tél jellemzi. Nagy a hőösszeg, magas a napfényes órák száma és alacsony a csapadék mennyisége. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és őszi fagyok is elég gyakoriak. Ez az egyik fagyveszélynek legjobban kitett borvidékünk. A forró napokon gyakori a szőlőtőkék napperzselése. A legrosszabb termelésbiztonságú borvidékünk.
Történet és telepítések
A mohácsi vész előtti időkből nem találni utalást arra, hogy a Kiskunság és a Nagykunság területén lett volna szőlőtermesztés. A XV. századtól főként a mezőgazdasággal összefüggő iparágak jellemezték. 1870-től indult meg a homoki kertészkedés és szőlőkultúra. A XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megsokszorozódott. A 1960-as években végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítése dominált. A 70-es évektől azonban már a minőségi fajták kerültek előtérbe a nagyüzemi ültetvényeken és a kisgazdaságokban is. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették.
Szőlőfajták és borok
A Kunsági borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből, tíz a jellemző, hiszen az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a Müller-Thurgau, a kövidinka, a kadarka, a kunleány és az olaszrizling foglalja el a teljes szőlőterület kétharmadát. 64 regisztrált szőlőfajtával foglalkoznak, amiből az alábbi tíz foglalja el a teljes szőlőterület kétharmadát: arany sárfehér, Zala gyöngye, ezerjó, cserszegi fűszeres, Müller-Thurgau (rizlingszilváni), kövidinka, kunleány, olaszrizling, kékfrankos, (kiskőrösi) kadarka.
A mindennapok borait különböző szőlőfajták igen gazdag palettájából állítják elő. Általában könnyűek, savakban lágyak, zamatanyagokban szegényebbek, nem olyan testesek, mint a domb- és hegyvidéki területek borai, viszonylag gyorsan öregednek, többnyire egyszerűbb karakterű borok. Az itteni vörösborok savai nem bántóak, könnyen ihatók, barátságosak. Az itt készített fehér borok harmonikus összetételű, könnyed borok.
A borvidék vörös bora a kadarka, mely rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos és a kékfrankos, mely finom, fűszeres és könnyed. Az alföldi - keceli - kadarkát a 20. század második felében készítették először. Késői szüretelésből származó, kis tételben palackozott, félszáraz vörösborként vált kedveltté. Az alföldi kadarkák savtartalma, ezen belül borkősavtartalma viszonylag alacsony, akárcsak a tannintartalma, míg az alkoholtartalma általában a többi kékszőlő átlaga fölött van.
A borvidék már hosszú ideje eredetvédelem alá eső bora az Izsáki Arany Sárfehér. A „homoki bor” a mindennapok bora és amellett, hogy kiváló minőségűeket is készítenek a legfőbb termék a „kocsmabor”, mely a hétköznapok fontos része.
Borversenyek, szervezetek és hibridek a borvidéken
A Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa 2024. április 12-én Kiskunhalason rendezi meg a XXVI. Kunsági Borvidéki Borversenyt. A Borversenyre nevezhető minden a Kunsági borvidéken termelt szőlőből készült bor, valamint az abból készült csemege-, fűszerezett bor, gyöngyöző bor, habzóbor, pezsgő, bor-, borseprő-, törköly párlat, amelyet a törvényben előírtak szerint állítottak elő és kezeltek. A forgalmi borok kategóriájában a NÉBIH NBI által kiadott engedéllyel rendelkező termékek nevezhetők. Termelői borok kategóriájában azok a borok nevezhetők, melyek kereskedelmi forgalomban nincsenek és a termelők legalább 500 liter készlettel rendelkeznek. Muzeális borok kategóriájában a 2018-as, vagy az azt megelőző évjáratok borai nevezhetők.
A borversenyen elért eredmények alapján a legeredményesebb termelő részére a borvidék vándordíja kerül átadásra. A legeredményesebb termelő cím odaítélésénél kizárólag a forgalmi borok eredményét vesszük figyelembe, egy termelő legfeljebb 8 terméket jelölhet a vándordíjra. A vándordíj odaítélése az (aranyérmes bor*5+ezüstérmes bor*3+bronzérmes bor*1)/vándordíjra jelölt bor képlet alapján kiszámított legmagasabb mutató alapján történik. A borversenyen a legmagasabb pontszámot elért 8-8 aranyérmes forgalmi fehér-, rozé-, és vörösborokat a borvidéki tanács nevezi a Bács-Kiskun Megye Bora összevetésre.
A Kunsági Borvidék borászatai itt is méltón képviselték az Ország legnagyobb borvidékét. Átadták a 43. Országos Borverseny díjai! A 43. Országos Borverseny díjait ünnepélyes keretek közt adták át a Larus Étterem és Rendezvényközpontban a 140 díjazott borászatnak.
Természeti értékek és turisztikai vonzerők
A Kiskunsági Nemzeti Park része. A természeti értékek mellett a híres magyar szürkemarha, a rackajuh valamint a mangalica tartásának mikéntjébe is betekintést nyerhetnek az idelátogatók. A községtől nyugatra fekszik a Kolon-tó, hazánk egyik legnagyobb mocsara, ami a Kiskunsági Nemzeti Park része.
Helyi örökség és épített értékek
Református temploma Hild József tervei alapján épült a XIX. században. A barokk református templom 1758-1761 között épült. A XVIII. századtól német nemzetiségű falu. Az 1472-ben épült ferences templomot a XVIII. század második felében átalakították. 1368-ban egy oklevél már városként említi. A zsinagógát 1864-1871 között építették. A "Cifrapalota" magyaros szecessziós stílus egyik legjelesebb képviselője. A Városháza épületét (1893-1896) Lechner Ödön és Pártos Gyula építette, dísztermét Székely Bertalan freskói díszítik. A volt ferences templomot a XIII-XIV. század fordulóján építették. Az épülethez tartozó XVII. századi barokk kolostorban működik a Kodály Intézet. Petőfi Sándor szülőházában emlékmúzeum található. A XVIII. században szlovákok települtek ide, hagyományaikat tájház mutatja be. A régi Félegyházát a XIII. század közepén betelepült kunok alapították, a mai várostól északkeletre eső területen. A városi fürdő épületét, melyet 47 ºC-os hévíz táplál, a század elején építették. A Szent István-templom 1872 és 1880 között épült neoreneszánsz stílusban. A majolika díszítésu szecessziós Városháza 1912-ben készült el. 1753-ban épült a Kiskun Múzeum épülete, ma régészeti, helytörténeti és néprajzi gyűjteménynek ad otthont. A világhírű halasi csipke története 1902-re nyúlik vissza. Az itt készített csipkék a brüsszeli világversenyen aranyérmet nyertek. Ipari műemléke a működőképes szélmalom. A református templom késő barokk (1792), a Városháza (1826) és a Tóth-kúria klasszicista stílusban épült. A késő gótikus görögkeleti szerb templom a XV. század végén épült. A Savoyai kastély és a római katolikus templom XVIII. Temetőjében faragott fejfák, szőlőhegyén régi pincék láthatók.
Bormarketing, piac és szabályozás
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az ágazati stratégiában kiemelten kezelte a termelői integráció kérdését mind a szőlőtermesztés, mint a borelőállítás területén. A jogszabályi környezet az elmúlt években lehetőséget teremtett a termelői integrációs szervezetek (TISZ) megalakítására, és jelentősen bővítette ezek működési körét és lehetőségeit. A tájékoztatás és az ágazati stratégia céljainak megvalósításának elősegítése céljából a HNT az Agrárminisztériummal közösen online szimpóziumot szervez a TISZ-ek működésének kereteiről és részletes szabályairól.
A 2023/2024. borpiaci évi borszőlő-felvásárláshoz kapcsolódó piacszervezési intézkedésről szóló Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 20/ESZ/2023. (7.20.) T. A felhívás a közzétételtől számítva a 2023. évi szüret teljes időszaka alatt érvényesnek minősül. A felhívásban az ajánlattevőnek a borszőlő ellenértékeként nettó (ÁFA és kompenzációs felár nélküli) árakat kell megjelölnie.
Kunsági borvidék - Egy perc Magyarország
tags: #kunsagi #borvidek #hegykozseg