A Tokaji borvidék, mely évszázadok óta a világ borászati térképének egyik legfényesebb csillaga, számos legendás dűlőnek ad otthont. Ezek közül is kiemelkedik a mádi Szent Tamás-hegy, melynek történelmi mélysége és kivételes adottságai évszázadokon át formálták a borvidék hírnevét. A Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet ezen a szentnek is tekinthető földön gyökerezik, ahol a múlt tisztelete és a jövőbe vetett hit összefonódik a palackokba zárt borokban.
A Szent Tamás Dűlő Történelmi Gyökerei és Klasszifikációja
A Szent Tamás-hegy területeit már az 1700-as évek dűlőklasszifikációjától kezdve a borvidék legjobb termőhelyei között tartják számon. Ez a múltbeli elismerés nem véletlen, hanem évszázados fejlődés és tudatos szőlőművelés eredménye. A történet egészen a 16. századig nyúlik vissza, amikor is a tatár dúlás után rengeteg szőlőterület vált parlaggá. Ebben az időszakban, 1600-ban nemes Várkony Gáspár még viszonylag olcsón, 424 forintért vásárolt területet a Szent Tamás-hegyen, míg más dűlők, mint a Betsek, Kővágó vagy a Percze, már ennek a többszörösébe kerültek. Az Alaghy család 1606-tól kezdve fokozatosan vált a Szent Tamás jelentős birtokosává, és intenzív telepítésbe fogtak a hegyen, ami 1615-re már kiváló minőségű szőlőt eredményezett, és a telekárak ekkorra már 1000 forintra emelkedtek.
A 17. századtól kezdve a szőlőhegy dűlősödése is megindult, alsó, középső és felső megkülönböztetésekkel. Ebben az időszakban a Rákóczi család is jelentős területekhez jutott a Szent Tamáson, miután Rákóczi Zsigmond felesége révén is birtokos lett. Az Alaghy család kihalása után a Rákóczi uradalom tovább terjeszkedett, és a szabadságharcot követően a jezsuiták, piaristák és a pálosok lettek a fő birtokosok. A Rákócziak érthető okokból első osztályúként tartották számon a Szent Tamást.
Bél Mátyás 1733-as klasszifikációja, mely a Makoviczával együtt tárgyalja a dűlőket, szintén első osztályba sorolja a Szent Tamást. A 18. század végén Szirmay Antal is mindkettőt külön jegyzi, egyaránt első osztályúként hivatkozva rájuk, amit aztán a Tokaj-Hegyalja album is átvesz. Ez a történelmi hagyomány és a földrajzi adottságok együttesen teszik a Szent Tamást egy igazi szakrális színterévé a borvidéknek.
A Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet: A Jelen és a Jövő
A Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet vezetője ifjabb Szepsy István, aki egy 18. generációs borász dinasztia tagja. Ez a több évszázados tapasztalat és a családi hagyományok tisztelete alapozza meg a pincészet filozófiáját. Számukra Mád nem csupán egy település, hanem "a világ közepe", ahol a termőhely legtisztább megnyilvánulását igyekeznek a palackokba zárni.
A birtok ma 73 hektáron terül el, melyen 37 tulajdonos osztozik, a legnagyobb, a Royal, 17 hektárral. A pincészet 25 hektáros birtokából 20 hektár van jelenleg művelés alatt a Szent Tamás, Percze, Nyulászó, Kővágó, Betsek, Király, Dongó, Birsalmás, Teleki, Szilvás dűlőkben. Az ifj. Szepsy István vezette borászat azonban jelentős területekről vásárol szőlőt is, hogy minél teljesebben tudja képviselni a mádi terroir minden árnyalatát.
A bor filozófiája
Az erjesztés és érlelés első-, másod- és harmadtöltésű, zempléni tölgyfa hordókban történik. Minden évjárat elkészítésénél kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy boraik a termőhely ásványosságáról tegyenek tanúbizonyságot, és a borkészítés ne eredményezzen meghatározó stílusjegyet. Ez a megközelítés teszi lehetővé, hogy a Szent Tamás borai hűen tükrözzék a talaj egyediségét, a vulkanikus kőzetek ásványi gazdagságát, melyet a riolit, andezit, dácit és a különböző tufák alkotnak. A terület gazdag zeolitban, bentonitban és kaolinban is, melyek együttesen eredményezik a mádi borok összetéveszthetetlen ásványos karakterét.
Borok, Melyek Mesélnek a Termőhelyről
A Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet borai gyakran idézik fel a burgundiai borok komplexitását és eleganciáját, miközben megőrzik a tokaji fajták, különösen a Furmint és a Hárslevelű, egyedi jegyeit. A borok gyakran mutatnak Füstös Szepsys jegyeket, melyek szinte azonnal felismerhetővé teszik őket. Koncentráltak, összetettek, és néha még Montrachet-kat idéző vonásokat is fel lehet fedezni bennük.
Az ízvilág rendkívül gazdag, a korty hosszú és rétegzett. A borok gyakran sósak, de finoman krémesek is, melyet a szép savak tesznek stabillá. Hatalmas őserő rejlik bennük, még akkor is, ha nagyon fiatalok. A hűvösebb évekre jellemzően néha egy kis redukcióval indulnak, ami aztán átadja a teret a sós, tömör, rétegzett jegyeknek. A szerkezetük szálazhatatlanul sűrű, a savak hosszúak és gyönyörűek. A sűrűség és a masszív tömörség jellemzi őket.
A borok fiatalosak, frissek, olajos maggal, szotyival és egy kis papírral vegyülve a megszokott furmintos szigorba. Élénk savak jellemzik őket, hosszú ízzel, szép fahasználattal és szárító végszóval. Fanyar, szikár, citrusos világukban már érezni a mádias mélységeket és a komoly szerkezetet. A Furmint és a hárs (ami ugyebár dűlős bornál a Mádi Körben kizárólag furmint lehet a jövőben) harmonikus egységet alkot.
Néha meglepően fiatalos illatot mutatnak, amolyan rajnaisan kirobbanó, mégis mély, narancsos, trópusi gyümölcsös tisztasággal. Ízben aztán feszes, friss és élénk savasság érvényesül. Csordultig tele vannak gyümölccsel, sűrű és izgalmas a korty.
A Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet, melynek leánykori neve Szent Tamás Kft. volt (Első Mádi Borház néven is ismert), ifjabb Szepsy István vezetésével folyamatosan fejleszti birtokát és borászati módszereit. A birtok számos fejlesztésen dolgozik, mint például a Kővágó-dűlő felújítása, klónszelekciós projektek és a Percze Élményközpont létrehozása. Ifjabb Szepsy István készíti a borokat, Balassa István korábban segítette munkáját. A dűlőszelekciók és a 3909 késői szüret mellett a száraz 'Mád' települési bor is telitalálat. Ezek a borok, melyek 300-500 literes zempléni tölgyben érnek, megbízható és precíz belépő szintű, márkázott tételek, melyek fontos és egyértelmű üzenetet hordoznak helyi és nemzetközi szinten egyaránt.
A Pelle család elkötelezettsége Mád iránt lenyűgöző. Bár más világból érkeztek, meghódították ezt a borvidéket, és borainak minősége önmagáért beszél. Szarka Dénes, a korábbi borász, a fiatal titán, Nagy Máté váltotta fel 2022-ben, és ez a váltás nem hogy nem hátráltatta, hanem tovább emelte a borminőséget. Máténak az első napján gyakorlatilag új információ volt, hogy a pincében a pezsgőkkel is komoly munka indult el.
A Bodó Juditékkal induló évkezdés is komoly hagyományt teremtett. A Kulcsár dűlő, melyet a Bodó család művel, egy igazi kőtenger. Érdekesség, hogy a terület Pollák Tibor tulajdona, aki a gyümölcs szakszerű megtermelését, feldolgozását és borrá varázsolását Juditékra bízta.
Domokos Attila, a tokaji Dobogó vezetője, az a fajta borász, aki nem elégszik meg a technológia mai adottságaival. Bár birtoka mindössze néhány hektáros, folyamatosan fejleszt, saját ötletekkel igyekszik időt és energiát megtakarítani, hogy hatékonyabbá tegye a mindennapi munkát. Kísérletezik extrém módszerekkel, mint például egy olyan eljárás, melynek köszönhetően a hordós bort nem kell mozgatni a fejtés előtt, vagy saját fejlesztésű automata klíma-rendszerrel hűti a földfelszíni érlelőteret. Kísérletezik víz alatti és más alternatív közegű palackos érleléssel is.
A Tokaj Nobilis borok, Bárdos Sarolta céltudatos vezetésével, elegáns bio borokat alkotnak, melyek hűen tükrözik a termőhelyet. A 2000-es évek eleje óta épülő birtok mára a finomhangolás szakaszába ért, miután Bodrogkeresztúr főutcáján befejeződtek az építési munkálatok. A pincészet története 14 millió évvel ezelőtt kezdődött, a vulkáni tevékenységek által kialakított különleges geológiai képződmények adják a borok egyedi ásványos karakterét.
A Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet néhány év alatt vált Mád és az egész Tokaji borvidék fontos tényezőjévé. A mádi terroir tükröző száraz birtokborok mellett számos dűlőszelektált borral is jelen vannak a piacon, melyek a termőhely minden árnyalatát képesek bemutatni.