Az elmúlt évtized valódi forradalmat hozott a magyar söriparban. A semmiből születtek kiváló magyar kisüzemi sörök, jelentek meg sörbárok, hatalmas fesztiválok és versenyek. Mindez annak köszönhető, hogy hazánkba is egyre nagyobb az igény a minőségi sörökre. A 2010-es évek kifejezetten a magyar söripar forradalmi évtizede volt, azonban a 2020-as évek beköszöntével gyülekezni kezdtek a felhők a kisipari sörfőzdék felett. A helyzet bonyolult, számos tényező nehezíti a kisüzemi sörfőzdék helyzetét, miközben a piac a minőségi termékek felé tolódik.
A válság árnyékában: Energia és alapanyagok drágulása
A sörfőzés kifejezetten energiaigényes folyamat, a rezsiárak emelkedése pedig komoly gondot okoz. Gyenge Zsolt, a Fóti Sörfőzdék vezetője és a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének elnöke is alátámasztja, hogy a jelenlegi energiakrízis nagy hatással van a kisüzemi sörfőzdékre. Az alapanyagok ára is jelentősen emelkedett, a maláta ára például megduplázódott. A 2021-es év árakhoz képest a maláta 60 százalékkal, a többi alapanyag, így a komlók vagy élesztők 20-30 százalékkal kerülnek többe. A gyümölcsös sörök hozzávalóját képező gyümölcssűrítmények árai még ennél is nagyobb mértékben drágultak, ráadásul a hazai főzdék ezek jelentős részét importálják, így az euró árfolyamának kedvezőtlen változása is érzékenyen érinti őket. Gyenge Zsolt elmondta, hogy a Fóti Sörfőzdék például már nem forgalmaz, és nem is készít málna ízesítésű sört, mivel az utóbbi három évben a málnasűrítmények árai csaknem a tízszeresére emelkedtek, ami így már gyártás tekintetében nem megérős a gyárnak.
A rezsiköltségek drasztikus emelkedése sok főzdét sodort nehéz helyzetbe. Az egyesület tagjai beszámoltak arról is, hogy a főzdék jelenlegi rezsiköltsége nagyban függ attól, mikor kötötték a gáz és áram szerződéseket a szolgáltatókkal. Azok az üzemek, amelyek az elmúlt év elején tudtak szerződni, jelenleg a többieknél kedvezőbb áron jutnak energiához, de összességében elmondható, hogy a főzdék rezsiárának növekedése akár hatszoros is lehet. Gyenge Zsolt szerint a még talpon lévő üzemek fele nem fogja megérni a tavaszt, mert több helynek most fog lejárni a hosszú távú energiaszerződése, és több étterem is kénytelen volt bezárni. A HelloVidék információi szerint az elmúlt hetekben is öt főzde hagyott fel tevékenységével.
A COVID-tól az inflációig: Egyéb kihívások
A jelenlegi gazdasági nehézségek nem újkeletűek. Prischetzky Botond, a MONYO Brewing Kft. képviselője kiemelte, hogy 3 éve a COVID-dal kezdődtek a nehézségek, majd azt követte az infláció, a háborúk, a rezsiárak elszállása, az euró-forint árfolyam ingadozása. Az Ukrajnában történő események, valóban nagy hatást gyakorolnak bizonyos formában, a hazai kisüzemi sörfőzdék helyzetére. A csomagolás is nagy problémát okoz, hiszen felrobbantották azt a három gyárat Ukrajnában, ahonnan a palackozáshoz szükséges üvegeket hozták. A 2023-as év eddig nagyon erős volt, de a nehézségek továbbra is jelen vannak.
Az említett nehézségek nem tűntek el, sőt talán tovább eszkalálódtak. Eltelt 10 hónap az évből, de a helyzet nem változott. A kisüzemi magyar sörfőzdéket tömörítő egyesület közgyűlésén elhangzott, hogy a főzdék szorosabb kapcsolattartással, személyre szabott szállítási és fizetési feltételekkel, gyors, flexibilis kiszolgálással igyekeznek együttműködni az ugyancsak nehéz helyzetben lévő vendéglátóipari szektorral.
Innováció és túlélés: Stratégiák a nehézségek leküzdésére
A helyzet ellenére a magyar kisüzemi sörfőzdék piaca bővülni tudott az elmúlt években, ám ehhez minden tartalékát mozgósítania kellett a szegmensnek. Sok főzde új termékek fejlesztése mellett, saját értékesítési csatornaként és a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolattartás érdekében nyitott vendéglátóhelyet. Radányi Orsolya, az Etyeki Sörmanufaktúra vezetője szerint a főzdék bizakodóan kezdtek bele a munkába 2022 elején, a gazdasági problémák elől pedig a legtöbben próbálnak előre menekülni. Hasonló stratégiát követett a Rizmajer Sörfőzde is, amely a nyár folyamán nyitott sörházat Budán. Rizmajer József, tulajdonos szerint a jelen gazdasági helyzetben előnyös, hogy termékeik mintegy 70 százalékát saját üzletben adják el. Ózdon pedig a Bolyki Serház próbálkozik egyre inkább a közvetlen értékesítéssel: Elek Róbert, a sörfőzde vezetőjének tapasztalatai szerint azok a vendégek, akik már részt vettek az egyre gyakoribb főzdelátogatásokon, nyitottabbak az új főzetekre és elkötelezett vásárlóivá váltak az ózdi kisüzemnek.
A Fehér Nyúl Sörfőzde egyik tulajdonosa, Sajgó Álmos arról beszélt, hogy ők az év folyamán, a független magyar sörfőzdék közül elsőként fogtak közösségi finanszírozási kampányba. A modell sikeresnek bizonyult: a tőkebevonás mellett valódi közösséget tudtak építeni a vállalkozás mögé.
A téli hónapokra a főzdék januárban leállással, a fejlesztésekre szánt tartalékok mozgósításával készülnek, miközben, aki teheti, igyekszik bővíteni az exportot, hogy eurós bevételekre tegyen szert. A kisüzemi sörfőzés nagyon fiatal iparág Magyarországon, így a legtöbb sörfőzde még nem tudott pénzügyi tartalékokat felhalmozni.
A minőségi sörök népszerűsége és a "kraft" mozgalom
A hazai sörforradalom lezajlásával egyre népszerűbbé váltak hazánkban a minőségi, prémium kategóriás sörök. A nagy vállalatok is elkezdték piacra dobni a különböző gyümölcsízesítésű söreiket, vagy éppen a saját márkás IPA vagy APA söröket. A kraft sörfőzdékre mindig jellemző volt a kísérletezés, a határok feszegetése, különböző alapanyagok kipróbálása, tökéletesítése. Ez az egyik nagy mozgatórugója a piacnak, hogy mindig lehet valami újat és izgalmasat kóstolni a főzdéktől. Prischetzky Botond szerint általánosságban elmondható, hogy az USA-ból szoktak jönni a nagyobb trendek, amik a globalizáció hatására pillanatok alatt elterjednek. Amire a legjobb példaként a New England IPA-t hozta fel, ami a keleti partról indult hódító útjára és manapság kis túlzással szinte minden IPA-t ebben a stílusban készítenek már a főzdék.
A "kézműves" jelző azonban egyre több vitát vált ki. A mozgalom nevében is szereplő jelzőt ugyanis feltörekvő főzdék egy frissen alakult csoportja már cikinek érzi. Ezért „kraft” néven létrehoztak egy saját sörkategóriát, amivel rendesen fel is kavarták az állóvizet. A "kraft" lényege, hogy a sörfogyasztó jó alapanyagokból, nagy szakértelemmel előállított terméket kap, amelynek biztosított az állandó magas minősége. Szilágyi Tamás, a KRAFT sör vs. Kézműves sör kiáltvány megfogalmazója szerint: „Ha valaki kézműves címszóval hibás sört kap, nem azt fogja gondolni, hogy az a konkrét sör a rossz, hanem hogy a kézműves általában. Örökre elmehet a kedve a kísérletezéstől.” Pein Ádám, a MONYO Brewing Co. képviselője hozzátette: „Túl tág már a kézműves kategória, a bödönökben főzött PET palackos kiszerelésűektől egészen a minőségben legkülönlegesebbekig. Boldog-boldogtalan benne van, és ez nekünk már kényelmetlen.”
Bart Dániel, a hazai sörforradalom elindítója elismerte, hogy a "kézműves" jelző lejáratódott, de nem gondolja, hogy a "kraft" leválthatja azt. A kraft kezdeményezést hitelesnek és támogatandónak tartja, ami szimpatikus főzdék ügyes ötlete arra, hogy megkülönböztessék magukat.
Magyar Kézműves Sörök Fesztiválja 2015
Bajtársiasság a nagyok ellen
Habár azt gondolná az ember, hogy magas létszámuk okán a kisipari sörfőzdék szabályos háborút vívnak egymás ellen, a fogyasztók kegyeinek elnyerése érdekében, ám a két szakember válaszaikban cáfolták ezt a feltevést. Mi több bajtársiasságról adtak hírt. Gyenge Zsolt azt mondta, hogy nyilván van egyfajta egészséges versengés a kisüzemek között, ami rendben is van, de alapvetően az üzemek igyekeznek segíteni egymást. A kézműves sörfőzdék között mindig is volt és szerintem lesz is egyfajta bajtársiasság, ahogy együtt “harcolnak” Dávidokként a nagy Góliátok (sörkonszernek) ellen.
A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete a vendéglátóipari szektorral szorosabb kapcsolattartással, személyre szabott szállítási és fizetési feltételekkel, gyors, flexibilis kiszolgálással igyekszik együttműködni. A szervezetek azzal érvelnek az adócsökkentés mellett, hogy idén már több éttermi szolgáltatás forgalmi adója 27-ről 18 százalékra csökkent, jövőre pedig 5 százalékra mérséklődik, és ehhez a kedvezményezetti körhöz szeretnének csatlakozni. Gyenge Zsolt úgy látja, ahhoz, hogy a kézműves sörök igazán népszerűek legyenek belföldön, de akár külföldön is, az államnak valamilyen támogatásban kellene részesítenie az ágazatot, mint annak idején ezt a hazai borágazattal is tette.
Külföldi piacok és a jövő
Külföldön is isznak magyar kézműves sört? A Fóti Sörfőzdék vezetője elmondta, hogy az ő termékeik maximum úgy kerülnek külföldre, hogy nagyon sok fesztiválon vesznek részt, így határon túli fesztiválokon is ott vannak rendszerint. De kifejezetten külföldre szánt export termékük nem nagyon van, de ha van is, akkor az 1 százalékot nem haladhatja meg ez az arány. Ugyanakkor a MONYO esetében épp az ellenkezőjéről számolt be Prischetzky Botond. Ő azt mondta, hogy a főzdéjük méretéből adódóan exportképeseknek számítanak, leginkább a környező országokból érkeznek rendelések, de szállítottak már az óceánon túlra is, vagy éppen a távol-keletre. Az egyesület más tagjai is arról számoltak be, a jövőben az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a külföldi terjeszkedésre, hiszen a magyar kisüzemi sör kiváló minőségét egyre több piacon ismerik el.
A jövő tehát tele van kihívásokkal, de a magyar kisüzemi sörfőzdék kitartanak és innovatív megoldásokkal próbálnak túljutni a nehézségeken. A minőségi sörök iránti igény töretlen, és a magyar söripar továbbra is tartogat meglepetéseket.
